Milyen módon kapcsoljam le a készüléket a hálózatról?

Bocsáss meg, csak viccelek. Persze, hogy muszáj ingadoznia az adód-katódfesznek én nem tudok semmi stabilizáló eszközről az általam eddig ismert csöves erősítőknél. Attól még lehet, de nem gyakran fordulhat elő.
Gondolj a félvezetős erősítőkre, igen ritka a stab táp, inog az is a hálózattal együtt, ügyesen...

Köszönöm.Így aztán nehéz lesz.Jól jönne egy komolyabb műszer is a multiméteren kívül.Addig meg megmarad a jó öreg trükk:Ha nem tetszik,lekapcsolom!

Igen a multiknak amúgy is nagy baja a mintavétel gyakorisága, ami igen ritka tud lenni a változások leolvasásához. Mire beáll a feszültségnek már bottal ütheti a nyomát, sose tudjuk jól lekövetni.
Egy jó kis analóg műszer célszerűbb. Szkóp meg pláne jó ilyen célra is.

Erre gondoltam én is.Így csak a fülem lehet a mintavételező.

Ha arra vagy kíváncsi, mekkora lehet a változás, ki tudod következtetni.
Egy nyugodtabb hálózati állapotban a tápfeszültséget megméred és kieszközölsz egy megváltozott helyzetet (autotrafó, vagy egy 230/24V) és a pl. 10%-os hálózati változásnál megint mérsz a katódon. Ebből már kiszámolhatod, mekkora munkapont változás történhet.
A 230/24 trafónál a primerrel sorbakötöd a 24V-os részt és attól függően, melyik véggel kötöd sorba, vagy hozzáad, vagy levon a hálózati feszültségből 24V-ot, erről járatod a mérés idejéra az áramkört. Tehát a trafó primerje kapja a hálózatot az áramkör meg az primer egyik feléről továbbjutó hálózatot, a másik táp pont pedig a 24V-os tekercs szabad vége lesz. Aztán levonod a kedved szerinti következtetéseket a méréseid alapján...

Bocsánat,hogy értetlenkedem,nem szándékos.Tehát a 24V -os trafó szekunderét kell a hálózati trafó primerének egyik kivezetésével sorba kötni?

Igen! Így a másik vég és a szekunder szabad vége közt a hálózattól 24V-al eltérő +/- feszültséged lesz.
A trafó teljesítménye a szükséges (áramköri) teljesítménynek nagyjából a 10-ed része kell legyen, hiszen hozzáadás esetén ennyivel nagyobb teljesítmény terhelheti ezt az autotrafós megoldást.

Így már értem,és köszönöm.

Hát éppen ez az. Fülre csak akkor tudnál dolgozni, ha már (hangsúlyozottan) igen nagy gyakorlatod van az erősítő fokozatok tervezésében, építésében, és pontosan érted a működésüket. Sajnos az embernek az elektronikában lejátszódó folyamatok érzékelésére segédeszközökre (műszerekre) van szüksége, és azt is meg kell tanulni használni, érteni azt, hogy mit is közvetítenek. Addíg semmi nem fog menni. Tanulni kell, megkeresni, tanulmányozni a szakirodalmat, és ha akkor elakadsz, kérj segítséget, segítünk. De ha az ABC -t sem tudod, nehéz lesz kommunikálni. Minden szakmában fontos a fogalmak (terminológia) pontos ismerete, a pongyolaságból mindíg félreértés lesz.
Látod, a saját tapasztalatod is azt mutatja, hogy a cső erősítési tényezője, nem azonos az erősítő fokozat erősítésével. 6C4C is felhívta erre a figyelmedet, én is. Szíveskedjél utánna nézni, ez a fellület nem alkalmas arra, hogy bármelyikünk is tankönyvet írjon, pláne a 1001. -ket.

Tök egyszerű kérdést tettem fel, valami egyszerű válasz elég lett volna.

Különben meg már rájöttem hogy én vagyok a hüje, hogy belegabalyodom ezekbe a hálókba, de tanultam belőle.

A kérdés lehet hogy egyszerű, de a válasz már nem biztos hogy egyszerűen el lehet mondani.

Köszönöm és vettem az adást, csak tudod "majdnem tökéletesen" üzemelő készülékből csináltam már néhányat így most egy magasabb szint volna a cél és mivel gyári ajánlást nem találtam rá kérdezősködtem több oldalról...
Közben találtam ismerőst aki épített ezzel a csővel "szellősen" zárt dobozolásban végfokot és nála is max. 20mm van a csövek között sok éve gond nélkül.
üdv.

Néhány saját meglátásom (én is ECC83+EL84 erősítő építését tervezem):
Egyrészt, ebben a kapcsolásban pentódaként van bekötve a végcső, tehát ez még a jobb hatásfokú kapcsolás. Itt egy példa a trióda-pentóda mód közötti különbségre (átkapcsolónál egyértelműen látszik). Egyébként én ezt terveztem megépíteni, de mivel nyilván a te változatodnak se lenne gondja az ECC83-as meghajtó fokozattal, lehet, hogy az lesz a nyerő (a rendelkezésre álló hálózati trafó miatt).
Másrészt, az EL84 egy normálisan felépített SE kapcsolásban szerintem inkább 4-5 wattot adhat le. ECL86 az a cső, ami SE-ben 3 wattot tud (régi rádiók adatlapja szerint: 2,7 W - de ennél egy kicsit több is kihozható belőle szerintem). Egyébként most egy ilyen rádiós ECL86-os erősítőt hallgatok, számítógépről 2/3 hangerőn elég a szobába, pedig csak egy csatorna van, azaz monóban szól!

Köszönöm a válaszod, szolgai módon közvetítettem a rajz mellett található leírást, örülök, hogy javítottad. Nekem teljesítmény szempontból a JLH-m a viszonyítási alap, szerintem oldalanként 2-3W, amivel már jól elvagyok. Van egy nagy Harman-Kardon erősítőm, valami százvalahány W-os, be se kapcsolom...
Most végig eszem/építem az étlapot az SE-kből és 1-2PP-t is vethet még a sors.Az ECL is volt tervben, de kapacitás hiány miatt kihagyom. Tápnak magam is egy régi rádió trafóját szemeltem ki az EL84-hez. Meghajtásnak mások által javallt E88CC lesz, vagy az ECC83 orosz variációja, jobb híján, mer' az nincsen - ECC83.

Valamit nem értek, illetve amúgy sok mindent, de:
Az általam linkelt rajzon ugyan nem közvetlenül az anódra, hanem a tápfeszre van kötve az a rács - ennyiből inkább triódának látom a kapcsolást - ami az általad mutatott rajzon egy feszültségosztóra megy ugyanez a pont.
Ámde most belevetem magam ezen kapcsolások részleteibe, ha keresnek a világhálón vagyok...
Ui: Te mondtad, mutattad jól, megnéztem...

A szóbanforgó 807 SE erősítő nagyon jó hangú (dinamikus, részletező, kiváló sztereó tér), érdemes megépíteni. Én elég sokat hallgattam lpcollector-nál (sajnos nem fórumozik már itt, szerintem pitiáner dolgok miatt. ) ), pontosan nem emlékszem a mért teljesítményére, de 6-8 W között volt, elég egy 25 m2-es nappaliba is (mondjuk jó kimenőket tekertetett hozzá, és nem spórolt a tápegységen sem).

Köszönöm a válaszod! biztatóan hangzik.
Már bele is kezdtem az építésébe. Tápnak 2*400V, 200mA lesz, 2db AZ1-es párhuzamosan kötve egyenirányításnak, LC szűréssel.
Majd beszámolok a fejleményekről.

Ha a segédrácsot az anódra kötjük közvetlenül, akkor lesz trióda szerű a kapcsolás. Ha közvetlenül tápra kötjük, az egy eléggé veszélyes mutatvány, de attól nem lesz trióda. Veszélyes mutatvány, mert semmi nem korlátozza a segédrács áramot, és ugyanaz a helyzet áll elő, ha az anódot követlenül a tápra kötjük. A segédrács disszipáció is maximumált katalógus adat.
A segédrács szerepe a pentódában az anód visszahatás megszüntetése, azáltal, hogy a vezérléstől függetlenül állandó pozitív potenciált biztosítson az elektronoknak. Ha hidegített áramkorlátozó ellenállással, közvetlenül tápra kötöd, ez teljesül is, ha az anódra kötöd, akkor pedig olyan, mintha ott sem lenne. A fékező rács (ha belsőleg közvetlenül a katódra van kötve) kicsit bezavar a képbe, ezért írtam, hogy trióda szerű.

Köszönöm a segítséget, sikerült bántóan ostoba dolgokat írnom. Még csak az anyag gyűjtögetésnél tartok, ezért vagyok a kelleténél is tájékozatlanabb, ha elkezdem összerakni - méretezni nem fogom, megígérem - a bevált kapcsolásokat, jobban bele fogok mélyedni a kapcsolások jellemzőibe, mit miért és hogyan. Szeretni fogom a csöveket, azt már látom...

A csövek jellemzői anódfeszültség függők (többé kevésbé). Ha nem változna, nem is lenne semmi baj, dehát változik a nyavalyás különösen nagy kivezérléseknél, hiszen innen vesszük le a felerősített jelet. Ennek a visszahatását szünteti meg a segédrács, mintegy állandó anódfeszültséget biztosítva.

Sziasztok!
Van egy 1948-as orion 309-es rádióm aminek a rádió része nem működik viszont erősítőként teljesen jól szól.Van egy kicsi brumi amit meg kellene szüntetni de egyébként teljesen jónak mondható.Arra gondoltam ,hogy átalakítom gitárerősítőnek ha van értelme mert nem akarom kidobni.Viszont a fölösleges alkatrészeket ki szeretném szedni belőle.Tudna valaki segítni,hogy melyet azok az alkatrészek amiket kibonthatok belőle mert nem befolyásolja az erősítő működését? Van két tekercsem ami teljesen tropa+szétment kondi stb.Ezeket nem akarom benne hagyni mert minek.Kicsit gatyába akarom rázni de újraépíteni nem szeretném.Teszek fől kapcs. rajzot + képet ha kell.Előre is köszönöm a segítséget!
http://www.radiomuseum.hu/orion309.html

Szerintem az erősítő része kb az egy negyede a rádiónak, ha a trafókat nem nézem. Teljesítménye pedig elég sovány : kb1,5 watt. Amennyi munkát bele ölsz a szétbontásába, annyiból csinálhatnál egy új gitárkombót is, nagyobb élvezhetőbb teljesítménnyel. Ráadásul az egy teljesen új lenne hosszú távra. De ez az én véleményem. Te tudod. Kíváncsiságból nézz szét itt a H.E.-n , van róla fórum. Kereső : gitárkombó

Szia!
Csatlakoznék belaradio hozzászólásához!
Inkább add nekem, adok érte 4db EL84-es csövet. Ezekből PP erősítőt is csinálhatsz ami nem 2W. Kár lenne egy rádiót kombóra el"síííp"ni.
Üdv.

Ha a pirossal kihúzott részeket kiszeded, az erősítő marad (rajzoltam egy piros átkötést is, de nem lényeges különösebben). Brumm valószínűleg a 16+16 µF-os kondi miatt van, ezt érdemes cserélni.

Erre gondoltam!Van egy 50+50mikrós kondim a régi helyett az szerintem jó lesz!Köszi a segítséget!

Az AZ1 úgy tudom 32µF ig jó.

Köszi az ajánlatot de már összeállt a kép a dizájnról /tetszik a doboza is/. Szobai használatra csinálnám egy barátomnak arra szerintem megfelelő lehet!?

Én gyűjtöm az Orion rádiókat. Számomra ez nagy veszteség.

Nem vagyok nagyon otthon a csöves témában az az igazság...Ezek szerint sok a 2x50. Köszi!