Akkor megfogadom a tanácsod, bár érdekelne egy olyan vélemény aki ki is próbálta.

Jó lenne pontosan tudni, hogy melyik változatról van szó: a "sima" 9162-es nek valóban fokozatkapcsolós az áramhatárolása, ez gemánim tranzisztoros régebbi típus. A 9162/B-nek potméteres, fokozatmentes az áram beállítása, ez szilícium tranzisztoros, csatornánként 1db. 2N3055 az áteresztő benne. Amúgy az áramkorlát un. "visszahajló" karakterisztikájú, ami azt jelenti, hogy ha a kimenő áram eléri a beállított értéket, a zárlati áramot leszabályozza a beállított érték kb. 15-20%-ára. Ha megszűnik a túlterhelés, a kimenő fesz. magától visszaáll az eredeti értékre. Nyugodtan használhatod párhuzamoson kapcsolva, csak arra ügyelj, hogy a két csatorna azonos feszültségre legyen állítva. Igen strapabíró darab, sokat kibír, csak a 2N3055 meghajtója szokott időnként elszállni. A fesz. finomszabályozó, és az áramszabályozó potmétereket (mind a kettő huzal) érdemes időnként valami jobb kontakt sprayvel finoman meegkenni (nem WD40!)
aramos

Pont tegnap generáloztam meg, darabok szedtem és átakarítottam kontakt spray ment mindenhova. 9162/B ről van szó potméteres. Egyetlen gondom van vele az árammérő része durván 100mA rel kevesebbet mutat mindkét oldalon. Nincs rá valami ötleted?

Üdv! Kezdeném ott, h. egy labor táp beszerezését tervezem már egy ideje, viszont nem tudom milyen típusú lenne megfelelő számomra? Mindenképpen 0-30V DC output és 0-2A rövidzárlat védelemmel ellátott, állítható áramkorlátú labortáp kellene, csak nem tudom h. melyiket lenne érdemes lineárisat v. kapcsolóüzeműt?
Az alábbit tanították a kétféle tápegységről:

lineáris táp: rossz hatásfok 50%, nagy tömeg, viszonylag egyszerű felépítés
kapcsolóüzemű tápegység: akár 85% hatásfok, sok alkatrész, kis tömegű, zajos (50kHz)

Láttam h. labortápok közülis van lineáris és kapcsolóüzemű.
Akkor a kapcsolóüzemű labortáp azt jelentené, h. nem használható arra a célra, amire egy lineáris labortáp igen, azaz zajos volna?

A kérdésedből arra következtetek, hogy kezdő lehetsz.

Nézzük a kapcsoló üzeműt: régebben - míg a félvezető technika csak "lassabb" eszközöket produkált - valóban voltak zaj problémák a 30.. 70kHz- en üzemelőkkel. Több kimeneti szűrő, precíz árnyékolás alkalmazása megoldotta a gondot, de drágább lett, mint az analóg-disszipatív, ezért csak kitüntetett területeken használták, ahol feltétlenül szükség volt a 90% körüli hatásfokra, kis súlyra.
A mai darabok 500kHz..1MHz körül mennek leginkább, ezt a frekvenciát a kimeneten könnyen ki lehet szűrni, digitális, processzoros készülékek járnak gond nélkül mellettük.
Analóg alkalmazásnál most is szükséges lehet az árnyékolás, fokozott szűrés.

A magam részéről labortápnak nem vennék ilyet: egyrészt nem bízom a rövidzár elleni védelmükben - amire egy labortápnál feltétlenül és folyamatosan is szükség van - másrészt nehézkes lehet nullára leszabályozni egy 20-30V-ot is leadni képes darabot.
(persze mindent meg lehet oldani)
Ez a nullára leszabályozhatóság is csak bonyolítja a dolgot - még analógnál is - és a gyakorlatban elvétve lehet rá szükség. A legtöbb gyári stab IC 1,2V-ig leszabályozható, tehát a másfél voltos elemmel működő motyót is járathatsz róla.

Egy labortáp követelményei: a hosszú idejű stabilitás és rövidzár-tűrés, a hálózattól - nem csak galvanikusan - történő leválasztás, nem pedig a gazdaságos üzem, hiszen ez nem egy állandó tápellátásra szánt darab.

Ahogy látod: a 30-40 éves darabok - némi simogatással - ma is használhatók, elnyűhetetlenek, kevés kivétellel mindig megjavíthatóak - "házilag" is.

Javaslom, hogy trafós, analóg rendszert használj erre a célra.

Most került hozzám egy Fok-Gyem TR-9162/A.
A feszültség gyakorlatilag 17V ról indul 1V helyett,
aztán hellyel-közel emelkedik ahogy kapcsolgatom.
Merre induljak esetleg valaki javított már ilyen hibát?

Hello!
- Elsőként nézd meg, hogy a táp "+S" és "+U" pontjai, valamint "-S" és "+U" pontjai közösítve van-e.
- Majd bontsd le, a panelról a 12-es pontot (kikapcsolt állapotban) és mérj ellenállás mérővel a 2-es és a lekötött vezeték között. Majd kapcsold a "VOLTS" kapcsolókat, "0-0" állásba és tekerd a finom feszültség szabályzó P5 potit. Nézd meg, a vége 500ohm-e és nem kontakthibás-e.
- Tekerd P5-öt nullára, és kapcsolgasd az S4 "volt" kapcsolót. Ellenőrizd így, hogy R51..R60 értéke rendre 251ohm-al emelkedik-e. Majd tekerd S4-et nullára, és ellenőrizd S5 0-10-20 állásai mellett, az R41..R42 2,51kohm-okat.
üdv! proli007

Szia!
Én csak lelkes amatőr vagyok, mi az a +S +U és -S.
A 12 es pontban a D12 es diódát érted?( könyve is vmi hasonlót ír)
A kettes pedig a D2 lenne?
Köszönöm...

Hello!
Nem!
- A "+U" és "-U" pontok, a táp kimeneti kapocs pontjai. Ezek feszültségét érzékeli a "+S" és "-S" (Sense) pontok. Ezeken keresztül méri vissza a kimeneti feszültséget a szabályzó.
Erre azért van szükség, mert ha egy hosszabb vezetékkel táplálsz pld. egy erősítőt, akkor a vezetéken esik a feszültség. Így ugyan a táp kimenetén mondjuk meg van a beállított 12V, de az erősítőnél már csak 11V van. Ha a "Sense" érzékelő pontokat odakötjük az erősítő betáp pontjaira, akkor a táp, ott állítja be a 12V feszültséget, nem a tápegység kimeneti kapcsain. Vagy is az erősítőnél 12V lesz, a táp kimeneténél meg 13V.
De alaphelyzetben a Sense pontok, és a táp kimeneti pontjai össze vannak kötve a táp kimenetén. Mert ezt a szolgáltatását nem mindig használjuk. Ha nincs összekötve, nem szabályoz jól a táp.
- A tápegység szabályzó panelen a vezetékek bekötési pontjai be vannak számozva. A 12-es, a feszültség szabályzó kapcsolók+poti (P5) bekötési pontja (a másik a 2-es).

Rajzot nézted már? Mert csak az alapján, és némi tudással lehet eligazodni egy tápon. Itt megtalálod..
Itt láthatod miről van szó.
üdv! proli007

Igen, van egy gépkönyvem.
Az első lépést nem értem. Kifejtenéd?
A második és a harmadik már tiszta.
Annyit kihagytam még, hogy az áramkorlát sem működik a lámpa jelez ugyan de a mérőműszer kiakad.

Hello!
- Az "első lépést" a +U és +S / -U és +S összekötése alatt érted?
- Ha a DC-OFF kapcsolót bekapcsolod, akkor leesik a táp kimeneti feszültsége nullára?
- Ha egy táp még nem működik, nem zárjuk rövidre a kimenetét! Teszt, csak terheléssel.
üdv! proli007

Nem.
Gondolom szakadás vizsgálóval kéne megnézni a
két pontot, Csak azt nem tudom hol találom +S és -S pontot. Akkor U a sima fekete a piros hüvely a tap elején ?
Igen leesik nullára.
Én nem zártam rövidre, ellenállással teszteltem.

Hello!
Én nem ismerem ezt a tápot, csak a rajzát néztem. De az összekötés, vagy az előlapon van, ekkor négy kimeneti csatlakozópont van, ahol kettő-kettő között egy fémlemez zárja át. Vagy a hátlapon, egy plexi mögött, csavaros lemezkötések. De ha van eredeti gépkönyved, akkor olvasd el? Mert abban szerintem szépen le van írva, mire jó, hol van és hol kell összekötni.
üdv! proli007

Szia!

Kicseréltem a 2N3055 T13-as tranzisztort ami zárlatos volt, így az induló feszültség nem 15-17V ról indul hanem 2V ról ami már javulás. Viszont a készülék nagyon pontatlan
1V os fokozatkapcsolóval 2V ot emelkedik a feszültség a 10V ossal pedig 15-20V ot.
Így végállásban 60V ot is mérek max on. Ami biztos hogy a túláram védelem elszállt benne így került hozzám. A kérdésem az lenne hogy a zárlatos T13 mit vihetett még magával?
Üdv.: DT

Hello!
- Lehet a finombeállító potit nem tekerted nullára.
- Megejtetted az előzőekben leírt ellenőrzést? Mert ez első lépése a szabályozás ellenőrzésének. A beállító osztót egy "áramgenerátor" táplálja, Így az ezen eső feszültség tart egyensúlyt a táppal. Pontosabban a táp addig szabályozza a kimeneti feszültségét, míg az egyenlő nem lesz a beállító ellenállásokon eső feszültséggel. A szabályozás mind addig fennáll, míg T1 tranyó bázisfeszültsége nulla a táp plusz kimenetéhez képest. (Szabályzástechnikailag ez a GND pont)
- Meg kell mérni a zénerek feszültségét a + kimenti ponthoz képest, mert annak eltolódása, esetleg megváltoztatja a szabályozást. Mert ha változtatható a kimeneti feszültség, akkor vélhetően működik a táp. (Természetesen az áramkorláttal a feszültségszabályzó helyes működése után érdemes foglalkozni)
üdv! proli007

Próbáltam a potikat, de sajnos semmi változás, a könyvben leírtakat mértem meg.
C5 9.2V; C8 42.5V; D1 -6V; D3 -5.8V.
Ez a +U -U +S -S dolog még mindig nem tiszta, de ha megmondod hol találom én mérek.

Hello!
A +S -S dolgot hagyd a fenében, ebben a tápban nincs ilyen, mert a Fok-Gyem nem tette bele.
A diódák feszültségeit nem tudom értelmezni, mert most már nem tudom melyik rajzot kellene néznem és pont itt vannak a változatok között eltérések..
üdv! proli007

Amit most küldtem át pár perce TR9162A, ez a típus van nekem.
Közben rájöttem, hogy nem is jól mértem mert én a dióda két lábát mértem és közbe a külső piros kapocshoz kellett volna mérni.
Úgy
D3 -3.5 vagy -9.5,
D1 2.4 vagy 8.5
Nem tudom, hogy van anód katód ezért mindkettőt megmértem.

Hello!
A tranyók tápja, a következőképpen néz ki.
- A tápfeszültség a C8-ról érkezik, ez galvanikusan független minden feszültségtől.
- Az R36..R38 a D1..D3 zénerek előtét ellenállása. Mivel a zénerek 5,6V értékűek, így a tápfesz 3*5,6V=16,8V.
- A referencia feszültséget a D4..D6 diódák állítják elő. Ennek előtét ellenállása az R1. A 8,2V zénerrel sorban van még két dióda, ami a hőfokkompenzálást biztosítja. Mivel az ellenállás és a D4 közös pontja van a GND-n (+Uki) ezért a kb. 9V referencia, "lelóg" a tranyók plusz tápjáról.
- Tehát a D4.D6 diódák által előállított referencia pontja a GND és a +9,3V táp. A bementi feszültség szabályzó "áramgenerátora " úgy jön létre, hogy mivel a T1 bázisát a szabályzó a GND feszültségén tartja, az R4+P1 tagon állandó feszültség van. Így a rajta folyó áram is állandó. Az áram a P1 állításával változtatható.
- Ha a referencia kb. 9,3V, és a P1 középállásban van, akkor R4+P1 értéke 2,2k+(470ohm/2)=2,43k. Az áram pedig 9,3V/2,43k=3,83mA.
- Ez az áram folyik át P6-S4-S5 láncon. Mivel P6 300ohm, a szabályozható feszültsége 3,83mA*300ohm=1,15V. R41..R50 ellenállásokon eső feszültség 3,83mA*251ohm=0,961V.
- Természetesen az R41..R50 ellenállásokon rendre 1V feszültségnek kell esni. Amit P1 trimerrel (referencia árammal) lehet beállítani. Vagy is 1V/251ohm=3,98mA. 9,3V referencia esetén, az R4+P1 értékének 9,3V/3,98mA=2,34kohm-nak kell lenni. Ebből levonva R4 értékét, 2,34k-2,2k=0,14k Vagy is 140ohm. Ami a 470ohm-os trimmerrel simán beállítható.
Szóval valahogy így kell működni a szabályozásnak. De természetesen vannak/lesznek eltérése. Mert a zénereknek-ellenállásoknak van toleranciája, a szabályzó erősítő erősítése nem végtelen, így T1 bázisában a feszültség még sem nulla lesz, ami változtatja a referencia feszültséget (vonatkoztatási szintjét). Valamint a P2-R3 is, ami a referencia hőfokmászásának kiegyenlítését lenne hivatott kompenzálni.
Remélem érted amit leírtam, és ez alapján lehet követni a szabályozást. Ha a T1 bázisában jelentős eltérés van, akkor a szabályzó nem tudja ellátni feladatát. Vagy hibás, vagy túl van már vezérelve. (Nem tud akkora feszültséget kiadni, mint ami be van állítva.) Az R51..R53 ellenálláson ugyan az a helyzet, csak mivel értéke tízszer nagyobb, azon már rendre nem 1V, hanem 10V esik.
üdv! proli007

T1 értékeit kéne megmérnem?

Hello!
- Ha szabályoz a táp, akkor T1 bázisában közel nulla a feszültség.
- Mivel azt írod, hogy szabályoz, csak nem úgy és annyit, amit kell, meg kellene mérni a tranyók tápját, a képen látható módon. Majd a szabályzó ellenállásokon eső feszültséget.
De írtam, hogy ellenőrizd a szabályzó ellenállás értékeit is. Megtetted?
üdv! proi007

Ha a potméterekre gondolsz megmértem mind az ötöt és jónak tűnnek.
A szabályzás alatt ugye a feszültség állítást érted, mert az áramkorlát nem működik benne ahogy írtam.

Hello!
A P6 potira, az S4 és S5 kapcsolókon található ellenállásokra. Természetesen a feszültség szabályozást értem. Az áramkorlát beállítását és szabályozásának ellenőrzését, írtam későbbre kel halasztani. (Amúgy ez egyszerűbb.)
üdv! proli007

Kivettem T1 tranyót úgy néz ki defektes minden irányban vezet. Akkor valszeg T2 is az? Mit nézzek még meg szted?

Hello!
Az R5-R6-R10 ellenállásokat. Mert gyanítható, hogy T1 attól megy tönkre, ha a végtranyó zárlatos (vagy valaki aksit tesz a táp kimenetére), és valaki a feszültségállító kapcsolókat (+potit) nullára állítja. Ekkor T1 bázis-emittere 6-7V-nál belavinázik, T2 bázis-emitter kinyit, és megpusztul mind kettő.
üdv! proli007

R5 és R10 rendben, viszont R6-ot nem találok sehol a nyákon.

Hello! Az R6 rajz szerint a T1 és T2 emittere közötti 68ohm. üdv! proli007

Biztos hogy jó könyvet néztél? (TR9162A)
Bejelöltem a képen T1 et és T2 őt.
Bővebben: Link

Hello!
Én a mellékelt rajzot néztem. Hogy a tápban tényleg ez van vagy sem, azt én nem tudhatom..
üdv! proli007

Ez a rajz biztosan a TR9162/B kapcsolása...
Elég sok verziója volt, amit nem jelöltek másképp, pl a sima 9162-ből 3 is volt.
9162/A jellel konkétan jelölt rajzom nincs, de itt egy másik, ezzel összevetettem a fényképen kivehető pozíciószámokat, de nem egyeznek.
Szóval nem lehet tudni pontosan mije is van...