Sziasztok,ezt a fórumot azért hoztam létre,hogy ide írjuk a Raspberry Pi-vel kapcsolatos hibákat.
Nekem van egy Raspberry Pi-m és valamiért fehér-fekete kép jön ki belőle.Mit tudjak csinálni hogy színes legyen?
Válaszotokat előre is köszönöm.

Lwip par kbyte rammal elfut, es egesz elviselheto sebesseggel is kepes mukodni. Szo nincsen Mbyte-okrol.

Pont annyi a különbség az "elfut" és a "rendes TCP/IP stack" között, mint a pár KB és a MB-ok között. Pár KB RAM-mal egy darab TCP session fog menni, max. egy csomagnyi window size mellett, annak minden hátulütőjével.
Nyilván van olyan felhasználás, ahova ez elég. Számomra persze erősen kérdéses, hogy amire ez elég, arra érdemes-e egyáltalán energiát fektetni az Ethernet illesztésébe és programozásába...

gondolom a composite kimenetet használod, a config file-ban be van állítva a PAL mód (sdtv_mode=2)?

a composite kimenetet hasznalom es ugy van ahogyan mondod de megis feher-fekte a kep.

Eclips-hez nincs valami normális leírás, amivel egy használható környezetet fel lehet építeni ARM Cortex M4-hez? Kipróbáltam az IAR-t is, de még a környezet se fut rendesen, tiszta instabil az egész. A keil még határ eset vannak hibái, tehát ahogy észrevettem erősen küzd önmagával az ide.
Eddig a legjobb az ATMEL STudio, viszont az atmeles devboardok drágák.

Talán ez:
Setup Eclipse debug environment for STM32F4 Discovery board

Vagy:
This tutorial was made with Eclipse 3.7.2, the Indigo release.

Ez jó, tuti működik. Pár napja akartam linkelni az oldalt, csak akkor pont halott volt a link.

Amúgy egy kis változtatással ez aztán használható bármelyik ARM -ra.

Amúgy ciw: Én személy szerintem feltenném a helyedben az atollic true studiot, mivel az is eclipse alapú, így gyakorlatilag le lehet nézni róla a beállításokat. Pl: alapból nem törli ki a linker a nem használt részeket a linkelésnél, ami óriási kódot eredményezhet, főleg hogyha használsz egy Hardware Abstraction Layer -t, a csatolt képnél láthatod mit érdemes még beállítani. Ezt is pl Atollicból lehetett jól levadászni.

Köszönöm!
Már az első leírásban van egy olyan, hogy az eclipse-ből ne a legújabbat használjuk, hanem a régebbit, lehet ez volt a baj.

Ez nem világos, lehet a többi leírásnál is benéztem:


Tehát le kell tölteni ezt: a Sourcery G++ Lite
Viszont a zárójelben az van, hogy windows esetén az EABI verzió kell ami meg ez: Sourcery CodeBench Lite 2012.09-63

Tehát akkor most melyiket töltsem le?

Én a legújabbal használom.

Tényleg nem rossz ez az atollic sem. Tényleg csak annyi a korlátozás, hogy 32k méretű programot fordít le. Ha mondjuk egy tcp stackot vagy usb hid-et akarnék csinálni, honnan szerezhetem meg a hozzá való könyvtárakat? Nem találtam erre vonatkozó infókat.

Ha stm32, akkor az st.com oldalon nezelodnek. Javaslom a freertos + lwip kombot a tcp hez.

Ja mégegy kérdés:
Az a G++ lite az valami korlátozott verzióra utal?
Tehát ennyi szenvedés után még mindíg korlátozott a fejlesztői környezetem?
A Yagatro project az milyen alternatíva eclipse-hez?

Azért lite, mert csak egy fordító csomag. A fizetős verzióban van egy IDE is, ami szerintem amúgy szintén eclipse alapú lehet.
A fordítót tekintve nincsen benne semmilyen korlátozás. Ha összeütötted eclipse- szel, akkor van egy teljes értékű környezeted.

Én javaslom még ezt a plugint is: Embsys reg view , debuggolás közben lehet turkálni a regiszterek között.

Ha pedig FreeRTOS-ra ugranál, akkor ez kell neked: Wittenstein

Igen pont a freeRtos-el szívtam ma, de ahogy elnézem ez az ARM ra való fejlesztés elég döcögős.
Mivel eddig pic-eltem a makefile nem sokat mond, márpedig eclipse alatt nemárt ha ért hozzá az ember.
A legrosszabb az egészben az, hogy sokat kínlódik az ember mire összerakja a fejlesztőkörnyezetet és még el sem kezdett fejleszteni. De ennyi segítséggel biztos összejön majd.

Ha feltelepíted az eclipse-hez a GnuARM eclipse plugint, akkor a Makefile generálását az megoldja neked. Makefilet ezután max bottal kell piszkálnod.

Ami a linker filet illeti, azt meg kilopod az Atollicból és azt sem kell írogatnod. Ha pedig egyszer Texas Instruments ARM-ot használsz, akkor a Codebench-ből lopod ki a linker filet.

Ha kulcsra kész freertos projektet akarsz, akkor használd az Atollic import example projekt funkcióját, lásd a csatolt képeket.

Az egész projektet utána pár perc átvinni eclipse-be.

Kösz az infót, kipróbálom. Annyi eszem lehetett volna, hogy az atollic fordítót is ugyanarra a gépre telepítem amelyikre az eclipse cuccokat.(van egy áldozati rendszerem, amin a bizonytalan telepítéseket próbálgatom és a jó rendszerre, csak a végleges megoldás kerül.)
Igazából egy üres projektet kezdtem ami működöt, lefordult.
Aztán egy másik üreset csináltam és abba akartam berakni a freertos-t (előb beraktam a szükséges header fájlokat mintaproject alapján).
Sajnos hiába állítottam bármilyen path-ot hiába adtam a projekthez a freertos include könyvtárát nem találta a fordító a .h fájlokat.
Hol kell hozzáadni az elérési utakat?

A mellékelt képeken megtalálod a választ az include-okra.

Olvasgasd bátran a: Atollic > Help > Tips and Tricks, tanácsait.

Igen ezt a részt én is próbálgattam, de nem enged bármilyen path-et hozzáadni, csak felkinál egy listát ami a projekten belül létező elérési utakat tartalmazza és ennyi. Magyarul nem tudok akármit beírni, tallózni meg nem enged.

Valaki meg tudja magyarázni miért nem, lehet ezt letölteni?
STMicroelectronics.BSP.zip (31.5 MB) QUEUED for virus scanning

QUEUED for virus scanning - vírus ellenőrzésre vár...

Ezt én is értem!
De már napok óta?

Addig ilyennel nem találkoztam!
Nem lehet valahogy kikapcsolni?

Viszont találtam ezt.
STM32F4DISCOVERY board firmware package

Lehet a 2 ugyanaz?

Ez a 1.1.0 verzio.

Már világosítsatok fel egy tudatlant! Mi is az az ARM? Csak az Atmel gyártmányú mikrovezérlő? Vagy a PIC is az? Mikor én a szakmát tanultam, akkor még CPU sem volt, de azért nem szeretnék egészen hülyén meghalni.

Itt nézz körül: Wikipédia: ARM_architektúra! Licensz alapján sok cég gyártja, természetesen az alap CPU-t saját körítéssel, beépített perifériakészlettel kiegészítve.

ARM architektúra

És 1 alkalmazásra példa:
Itt vannak az első 64 bites ARM processzormagok