A Multisim szerint... az adatlapja szerint ez csak egy 1A-es tranyó. 2A-nél már nem túl nagy az áramerősítési tényezője. Szóval, csak óvatosan a Multisim-mel. Ez olyan mint a logarléc... kicsit fejben kell számolni ahhoz, hogy tudd, mi a helyes eredmény. A Multisim használatánál is nagyjából kell tudni az eredményt. ( pl. IRF540, ugye egy 100 V-os tranyó. De azért 200 V-on is lefut a szimuláció, csak a drain-source fesz 100 V-on be lesz határolva, mintha egy zener lenne. Ezekre nagyon oda kell figyelni.
Igazán jó tranyói a ZETEX-nek vannak. A lábasjószágból én a ZTX651...751-et használom, hihetetlen mit tudnak azok a tranyók. De még azoknál is van jobb, ami még nagyobb peak current-et tud. ( nem tudom a típust, de ezeket a Distrelec-től lehet megvenni )

Ne légy kishitű...

Ezt a Zetex is gyártja, sőt ő csinál egy FMMT549A változatot, aminek 1,5-szerese az áramerősítése.
De úgyis az igazi próba az lesz, amikro berakom az MMBT3906 helyére, és 22nF-ot rakok rá.

Így van. Próba, cseresznye...

Sziasztok, szükségem lenne egy 50V os kapcsoloüzemű tápegységre ami 1A-t kellene tudjon. Volt egy 50W-os LED reflektorom aminek teljesen megsült a tápegysége. Ha valakinek van ötlete, javaslata kíváncsian várom.

Itt van egy egész jó cikk. Ami benne szerepel IC, abból kapható 50W-os változat (még 100W feletti is). Ha a PC táp főtrafóját felhasználva tudsz ekkora teljesítményt nyerni. (meg kell győzödni, hogy van légrés, a szekundereket sorba kell kötni, esetleg át kell tekerni)

Vagy UC3845 + FET. Megnézek majd egy bontott monitor trafót, azzal elvileg lehet 50V-ot is csinálni. De ha van esetleg 1 tranyós forward PC tápod akkor már készen is van, mondjuk az akár 8A-t is tud.

Azért szerintem azt még az elején tisztáznod kéne, hogy a LED reflektorod fix feszültségre vágyik a táptól (és majd belül megoldja azt valahogy, hogy neki az áramot kell fixen tartani), vagy egy LED-meghajtót kell elékötni, fix árammal.

Ez egy jó kérdés, és utána kell néznie.

Ha előbbi, akkor zénerrel feszüégről csatol vissza.
Ha utóbbi akkor meg egy söntről csatol vissza.

A flyback így feszültséggenerátorként és áramgenerátorként is használható

A "klasszikus" TL431-es megoldást hogyan lehet sönttel használni egyszerűen?
Nyilván a "rakjunk akkora söntöt, hogy 2.5V essen rajta" nem igazán nyerő megoldás.

Én nem a TL431-re gondoltam.
Beraksz egy söntöt és vele párhuzmaba az optót (jó az optóval még sorba egy ellenállás). A söntöt az opto nyitófeszérekell számolni.

Az mondjuk már majdnem annyi, mint a TL431 2.5V-ja...

Persze lehet odarakni egy tranzisztort, aztán az majd 0.6V-nál kinyit.

Az infra led az OPTOvan kb 1,25V, szóval fele a TL431 2,5V-jának. Ez az ő 1A-jánál egy 2W-os ellenállást jelent. Persze a tranzisztoros megoldás is egyszerű, és úgy már csak egy 1W-os ellenállás kell.
Az ő döntése, hogy mekkora veszteséget enged meg, és mennyire akarja a legegyszerűbb megoldást.

Hello!Szeretnék csinálni egy 12VDC 1A-os tápot.van valakinek ötlete?köszönöm.

A héten már harmadszorra linkelem be ezt a cikket.
PC táp alaktrészeit használja, meg egy IC-t,a mi 10-100W közöttt kapható sok helyen.
Ez tudja ezt a telejsítményt, és a nevéből adódóan egyszerű is.

Amennyiért lehet ilyet készen venni (kb. 2,5-4 dollár) annyiért az alkatrészeket sem kapod meg, hacsak nem bontott alkatrészek felhasználásával építkezel. Viszont a feladatot csak félig meddig specifikáltad (a feszültségnek stabilnak kell-e lenni, elég ha 1A-t tud, vagy pontosan annyit kell neki áramgenerátorként stb.).

Ez egy lézerbe megy bele legalább 1A de van áramgenerátor utána.

A PC táp standby-ával megpróbálkozhatsz (az újabbak elég stabilak, optós TL431-es szabályozásuk van), bár nem tudom hogy az a kis trafó tudna-e folyamatosan 1A-t. Ki kell próbálni.

elég kicsi a hely azért szeretnék valami "kicsi" kapcsolóüzemű tápot

Sziasztok . Én is megnéztem a pc táp standby-os cikket és én azt az egyet nem értem hogy ez ugye mármint a to220 az egy tranyó szoval az elvinné ? Bocsánat a hülye kérdésért ,de nem annyira tudom elhinni hogy csak az meg pár ellenálás :S

Nem. A TOP család az egy integrált céláramkör, direkt erre a feladatra. De ha legalább a rajzot megnézted volna, láttál volna C-S-D elnevezésű lábakat amik egy tranyónak nem nagyon vannak.

"MBR20200CT
SWITCHMODE Power
Dual Schottky Rectifier
. . . using Schottky Barrier technology with a platinum barrier metal.
This state−of−the−art device is designed for use in high frequency
switching power supplies and converters with up to 48 V outputs. They
block up to 200 V and offer improved Schottky performance at
frequencies from 250 kHz to 5.0 MHz.
• 200 Volt Blocking Voltage"
Ez az idézet az eszköz pdf-jéből van.Ha + - 100 Voltot szeretnék vagy csak +- 75-öt
inkább rakjam ezt bele?

MUR1510, MUR1515,
MUR1520, MUR1540,
MUR1560
Preferred Devices
SWITCHMODE
Power Rectifiers
. . . designed for use in switching power supplies, inverters and as
free wheeling diodes, these state–of–the–art devices have the
following features:
• Ultrafast 35 and 60 Nanosecond Recovery Time
• 175°C Operating Junction Temperature
• Popular TO–220 Package
• High Voltage Capability to 600 Volts
• Low Forward Drop
• Low Leakage Specified @ 150°C Case Temperature
• Current Derating Specified @ Both Case and Ambient Temperatures

Ezt nem tudom minek raktad ide így be.

A két dióda között óriási ülönbségek vannak.
AZ MBR széria az Schottky. A schootky diódáknál nem egy p és egy n típusú félvezető van összerakva, hanem egy fém és egy félvezető (ami ha jól emlékszem általában p-tipuúsú), emiatt a kiürült réteg vastagsága nagon kicsi.
Hagyományos diódák esetén minél nagyobb áramot tud a dióda, a kiürült réteg annál nagyobb.

Minden egyes kapcsolsái folyamatnál a kiürült réteget először fel kell tölteni majd letölteni, ez a kapcsolási vezsteség (ami reverse recovery néven nyilvánul meg). Mivel ez a kiürült réteg a schootkynál elhanyagolhatóan kicsi, ezért a kapcsolási vesztesége közel nulla, kapsolási ideje kisebb mint 10 ns. Valamint emiatt a nyitófeszütlsége is kisebb, de mivel a fémből könnyen kilépnek nagy feszültség hatására az elektronok, ezért 200V feletti schootky nem nagyon akad. (anyagtudományi alapok alapján nem nagyon lesz, mintahgoy anyagtudományi szempontok alapján a p-csatornás FET mindig roszabbak, mint az n-csatornásak)

A MUR széria egy ultragyors (<60ns kapcsolási idő) dióda (n és p típusú vezetős).

Ha te +/- 100V-ot szeretnél a 200V-os dióda kevés, mert a hőmérsékelt növekdése hatására a schootky visszaárama megnő és vainafeszültsége csökken (25Con még 220v-ot is elbír, de 175Con már csak 180v-ot), és kell biztosnági tényezőt is hagyni. +/- 75V-ra tökéletes a schootky.

Ha te rezonáns tápot csinálsz, és megoldot a szekudner oldali diódák ZVS bekapcsolását és ZCS kikapcsolását, akkor használhatsz ultragyors dióákat, mert a kapcsolási veszteségeik nem lesznek számottevőek. Keménykapcsoló táp esetén a kapcsolási veszteség nagy, így ha csak lehet schoottkykat használunk.

Remélem sikerült egy kicsit részletesebb magyarázatot kapnod az "igen, nem, hülyevagy" kombó helyett.>

Kösz a részletes választ.Gondolom mások is hasznát veszik,mielőtt néhány MBR-t kidurrantanának mint én.
Azért raktam ebbe a formába és nem belinkelve mert,nem értettem miért ajánlják Csak 48V tápig a 200 V diódát. Most már értem.

Idézet:
„....200V feletti schootky nem nagyon akad.”

Persze ezen lassan túl kell lépni (szerencsére). Fejlesztik ezerrel a SiC félvezetőket, pl:
1200V - 10A Schottky dióda adatlapja
Persze még drága (legalábbis nekünk drága), de beszerezhető, pl:
Farnell
Tanulságos rákeresni a fenti oldalon a többi SiC félvezetőre, vannak elérhetőbb árú tipusok, és vannak brutálisabb paraméterűek is (pl 1700V 25A schottky dióda)

Nézelődtem még egy kicsit, lenne miből tápot építeni (bár erősítőbe is lehetne jó félvezetőket találni
SiC MOSFET 1200V 42A 80mohm 90nC

Addig okés, értem, de hol találom én meg tápbn ezt a IC t . 3 tápot bontottam eddig , de vagy Fet-el vagy tranyoval találkoztam csak.

Igen, valóban léteznek 200V feletti schootkyk, amik szilícium-karbid és nem szilícium alapúak. De én ezeket továbbra is külön kategória alatt taglalnám (mondjuk a SiC schootky kategória alatt), mert csakazértis ezekben egy fém és egy SiC réteg van, és nem egy fém és egy Si réteg.
(persze a fém sem titszta fém, az is dópolt mindig, különben nem lenne 100V-os schootky sem)

Azok, amiket ide rakhatnának (>10A), azoknak áruk a csillagos ég, és csak ott alkalmazzák, ahol nagyon muszály (CCM PFC-ben).
(én is találtam elég barátságos árú 3A-es típusokat, amik mondjuk egy 1kW PFC-be tutik)

De amíg Ge Lee pl azért kritizál, mert képes vagyok két drága modern MOSFETet használni, négy olcsó elavult helyett, akkor miért használnánk drága modern SiC diódákat olcsó ultragyors szlíciumdióda helyett?

Persze azt is érdemes megnézni, hogy a SiC diódák nyitófesze nagyobb a szilícium társaiknál. Egy 500V-ra boostoló CCM PFC-ben ez nem probléma, mert kicsi az áram (még 1kW-nál is csak 2A terheli a diódát), na de egy táp szekunder oldalán...
Szóval érdemes átszámolni, hogy a csökkent kapcsolási veszteségek megérik -e a növekvő vezetési veszteségekért, és persze a dióda nagy áráért.

Sehol, PC tápokban nem használják (gondolom az ára miatt). Nekem sem szimpatikus, jobbnak tartom az UC3845+FET kialakítást, olcsóbb, nagyobb teljesítményűre is elkészíthető, hajthat flyback vagy forward trafót is és áramgenerátorosra is megépíthető (5-10W-ig a TNY sorozat, felette az UC+FET a jó megoldás tapasztalatom szerint). A TOP-t pedig megtalálod itt.

Nekem inkább ez a tranyó tetszik. 1200 V-os és csak 142 nC a Qrr a diódájában... azért ez nem semmi...