Sziasztok!

A kapcsolások többsége ugye úgy kezdődik, hogy végy egy transzformátort és csökkentsd a hálózati feszültséget a neked szükséges szintre majd egyenirányítasz stb-stb....
Ebben az esetben a szükséges teljesítményhez választok ugyebár trafót.
De mi van abban az esetben mikor nem használok trafót hanem a kondenzátor reaktanciáját használom áramkorlátozásra?
Ebben az esetben mekkor teljesítményig mehetek el? Ilyenkor jobb ha egyenirányító hidat használok vagy ekkor is megteszi az egyutas egyenirányítás?

Szia! Az egyutas egyenirányító feltölti a kondit! Esetleg paralell fordított irányúval sütögetheted. Így tudsz a hálózat nullájához képest egyenfeszültséget előállítani, ha fixen installálod.

Igazából a kész diódahíd sem foglal sok helyet.
Az érdekesebb kérdés a számomra az a teljesítmény. Hány Wattig mehetek el.

Attól függ hány voltot szeretnél elérni a kimenetén. Az ilyen üzemre tervezett kondenzátorból végül is annyit köthetsz párhuzamosan amennyit csak akarsz. Amikor ennek a hely és költségigénye nagyobb lesz mint egy kapcsolóüzemű tápé akkor gondolom lemondasz róla.

Igazából kisebb kapcsolásoknál használtam eddig ahol 10-100mA volt az áram igény 12 vagy 24VDC esetén.

Azon gondolkodtam, hogy ha 7812-t használok akkor 1,5A is lehet az áramfelvétel ami 18W. Ezt még bírja-e a kondenzátoros megoldás? Hol a határ? Mi a hátrány?

Szerk.:
Egy jelentős hátrány eszembe jutott. Nincs galvanikus leválasztás a hálózatról. Jól gondolom?

A határ a csillagos ég. Ha belőttél egy kondenzátort 20mA-re és ebből 100-at párhuzamosan kapcsolsz akkor 2A-t érhetsz el.
Hátránya, hogy csökkenő terhelésnél (lévén szó feszültségosztóról) felszökik a feszültség. A stabilizátorok nem örülnének neki.

Mindegy, hogy egy diódát használsz, vagy diódahidat, csak az előállított feszültségen a brumm lesz kisebb, vagy nagyobb. Az előállított feszültség ígyse, úgyse lesz független a hálózattól.
A kondenzátor tulajdonképpen egy előtét ellenállás, az az értéke, ami a kapacitás impedanciája a hálózati frekvencián. Ezt ki tudod számolni. A kondenzátoron átfolyó árammal vigyázni kell, mert nem minden kondenzátor képes nagy áramokat átengedni magán, mert ez konstrukció függő. PL. egy motorindító, kondit erre terveznek, de egy egyszerű kondit nem. Általában ez az áram összefüggésben van a feszültség tűréssel, minél nagyobb feszültségű annál nagyobb áram folyhat át rajta károsodás nélkül. Erre nézve képet kaphatsz alkatrész katalógusokból. az átfolyó áram a kondenzátoron, a veszteségein, ahogy egy ellenálláson hőt termel.

De jóval kevesebbet mint egy ellenállás.
Amúgy nyilván X2 fólia kondit használnék min. 400V.
Persze kitudom számolni a reaktanciát 1/(2PI*FC). Viszont ebből még nem világos számomra a max. teljesítmény. 230VAC hálózat esetén minden adott. 50Hz kb. 234-240V feszültség.

Sziasztok!
Van egy elég nagy tervem.Vezeték nélküli kamera. Kb. annyit tudna hogy valahol(nem túl messze) van egy kamera aminek a képét vagy a számítógépemen vagy egy külön kis képernyőn látom.
Tudom hogy NAGYON bonyolult,de azért próbálkozom
De sajnos nem tudom hogy hogyan lehetne a képet vezeték nélkül átvinni(lehetőleg szabad frekvencián) és kijelezni. [Tehát semmit ]
Ebbe kérnék segítséget.Előre is köszönöm.

Építs ilyet!

szep jo estet mindenkinek,a kerdesem a kovetkezo lenne : ezen a rajzon mi nincsen jol? mert megepitettem lemertem es rovid zarlatos, meg nem tudom hogy a tranzisztorak meik laba a c es az e a bazist azt tudom,koszonom a valaszokat elore is.

Jól néz ki.Csak nem tudom mi kell egy ilyenhez

na hat ezt en is megepitenem.

Helo!
Van egy ilyen kapcsolás az oldalon.
szerintem erre gondoltál

Témája. Esetleg megnézném használtban.

Az előző kommentet nem saját magamnak szántam

hat igen ez is jo csak nem tudom ezen a rajzon a haromszog helyebe mi jon,eleg kezdo vagyok,amugy koszi nagyon szepen

A TIP31 típust írd be a googli-ba, keress datasheet-et (adatlap). Abban szerepel a lábkiosztás.

ja igen,rosszul fejeztem ki magam,a rajzon nem tudom melyiket hova forrasszam,amugy koszonom

A háromszög egy IC de szerintem anélkül is megpróbálhatod.
A tranzisztoron(rajzban)ahol befelé megy a nyíl ott NPN.
Ahol ki ott PNP.
De a legtöbb multiméteren meg tudod nézni hogy melyik láb melyik.

Az emittert a nyilacska jelöli.

Beírod a keresőbe a kérdésed és már kapod is a választ: Bővebben: Link

koszonom nagyon szepen nektek, nelkuletek meg lennek halva, tovabbi szep estet kivanok nektek.

És mondat kezdéskor lenyomod a shiftet (nincs ékezetes klaviatúrád?)

Általában véve nincs max kivehető teljesítmény, ahogy egy előtét ellenállásnál se. A kivehető teljesítményt az ellenállás, a kondenzátor terhelhetősége korlátozza. Míg ellenállásoknál ezt ráírják, kondenzátoroknál ezt csak katalógus adatokból tudod meg, (már ha van) ott egy maximális áram rovatban jelzik.

[off] A srác (gondolom, hogy ffi) Romániából ír így lehetnek gondjai az ékezetes betűkkel. Igaz a SHIFT gomb elég nemzetközi.

Megnéztem pár kondi adatlapot, de nem találtam semmit. Van ahol találtam olyat, hogy "Dissipation Factor", de nem tudom mit jelent.
Ellenállásnál könnyű a helyzet: P=U*I. R=U/I stb...
Ez alapján próbáltam tovább menni. Ami adott: Xc=1/(2PI*fC) Ebből a "kakukk tojás" a C.
Tovább feszegetve: C=Q/U mert Q=C*U Aztán tudjuk, hogy még, hogy Q=I*t Innen jön, hogy I=Q/t
Mivel P=U*I akkor:
P=Q/C*t? Ha igen akkor már csak"t"-n kell elgondolkodni.

Esetleg a használt frekvencia (50Hz)? Periodikusan; feltölt-kisüt.

Ott van, Dissipation Factor.
Rajzolj fel egy kondenzátor helyettesítő képét, veszteségi ellenállással, soros induktivitással. Ebből számolhatod.

Hali. Motorra készítettem egy sebesség fokozat mérőt. A mérőből 5 vezetéknek kell kijönnie. 2 a táp, és 3 jel. Kérdésem az lenne, hogy, (mivel egy vezetéket akarok csak kivezetni a mérőből, amiben több szál van) lehetne-e mondjuk USB kábelját használni erre? Abban van 4 ér, +5. az árnyékolás. Mondjuk az árnyékolás része lenne a minusz..