Rendben akkor maradó a jelenlegi 33nF-es kondi
Fazékvasmagot hol tudnék szerezni? Nincs valami javaslatod?

Tisztelt István!
lhanzi írta nekem hegesztőtrafóval kapcsolatban hogy: "Az LCM3 nem alkalmas vasmagos induktivitások mérésére, a magas mérőfreki miatt!"
Az Lcm3 oldalán meg ezt olvastam:
"•lcm3_v124.hex , lcm3_v132.hex - Továbbfejlesztés 2010. Okt.: induktivitásmérés kiterjesztése 100 H-ig, trafók szekunder induktivitásának mérése és a primer transzformált parazita kapacitásának kijelzése ami 50 - 100 nF is lehet."

Elmagyaráznád nekm, hogy milyen trafókat lehet vele mérni?
Köszönöm!

Szervusz!
Nem pontosan ezt írta, de bizonyos körülmények között igaz lehet.
Lemezelt Si vasmagok, de főleg ha sima dinamólemez (hegesztőtrafó) nagyobb frekvencián valóban nagy veszteséggel rendelkeznek, de ez akkor jelent igazán gondot, ha közben kicsi a tekercs induktivitása, mert ekkor magasabb a mérőfrekvencia. Ez problémát jelenthet a trafók szekunderének illetve lehet hogy nagyobb trafók (hegesztő tr.) primerénél is. A nagyobb méretű trafók egyre kisebb induktivitásúak, a kevesebb menetszám a növekvő mágneses útvonal, a rosszabb minőségű kis permeabilitású (dinamólemez vasmag.
Egyébként közönséges trafó mérésének amúgy nem sok értelme van, azokat üzemi körülmények között illene mérni (230 V 50Hz) mert más körülmények között teljesen más értéket fogunk kapni.
De azért alkalmas lehet kisebb-közepes trafók primer és szekunderének megkereséséhez, esetleg menetzárlat kimutatásához. Bár a menetzárlat felderítésén kívül egy multiméterrel is célhoz lehet érni.
Jó eredmények érhetők el az audió és átviteltechnika célú transzformátorok, fojtótekercsek, induktivitások mérésénél ahol jobb minőségű a vasmag (jobb Si, hiperszil, vagy pemalloy, esetleg légréses) Kb. 2 kOhm-nál ne legyen nagyobb az induktivitás ellenállása, mert leáll az oszcilláció!
A pontosságról annyit, hogy ezeknél a vasaknál nagyban függ a mérés körülményeitől (frekvencia, mérőfeszültség) a mért induktivitás, különféle mérőkészülékek mért eredményi eltérhetnek (el is térnek) egymástól az eltérő mérési körülmények miatt. Ha kétségeink vannak, elő kell venni egy mérőhidat amelyet változó frekvenciájú és feszültségű jellel lehet meghajtani szimulálva pl. az LCM3 mérőjelét (az adott induktivitásnál megmérve a feszültséget és frekvenciát) Ez megtettem néhány induktivitásnál és elég jó egyezést mutatott a kétféle mérés, 20-30 H-ig 1-2% fölötte növekvően némileg nagyobb eltérés mutatkozott, de elfogadható mértékű (viszonylag jó vasakkal tesztelve)
Ha van induktivitás mérős multimétered, akkor azon is lehet tesztelni a mérőjeltől függő induktivitás értéket lemezelt vasmagnál, pl. ha vagy egy 1 H-is induktivitás(trafó) akkor meg kell mérni 2 és 20 H mérőállásban!
Mellékeltem egy pár mérési eredményt, illetve képet:
- két nagyobb induktivitás külön és sorba-kötve is megmérve, 60 H-nél 1% linearitás hiba, egy 90 H-is permalloy trafó,
- két trafó primer és szekunder mérése, a szekunder mérésekor az áttétel négyzetének arányában transzformálódik át a néhány 100 pF-os szekunder kapacitás, ami elég jelentős lehet (10-100 nF) és ezért is kell mérni, a pontosabb induktivitás meghatározáshoz. Az áttétel a primer és szekunder induktivitás arányának négyzetgyöke. (ez sajnos nem túl pontos, de támpontnak megfelelő),
- egy trafó primer-szekunder mérése és az alsón a primer induktivitás mérése a szekundert rövidre-zárva, látható hogy az induktivitás töredéke lesz (a Cp elhanyagolható) A menetzárlat is hasonló eredményt adna (nagyságrendekkel alacsonyabb primer induktivitás a trafó méretéhez képest), így az felderíthető,
- és egy 1000 H-ig mérő mérőhíd...

Néhány helyen lehet ugyan kapni, de jellemzően nem hazai boltokban és drágán, amihez hozzájön a postaköltség. Lehet keresni a vaterán vagy hasonló helyeken, vagy itt az apróba felteszed, hogy keresel fazékvasat, vagy ismerősöknél elfekvő lomok között, bontásból.

Üdvözöllek!

Egy egyszerű példa! Egy 600VA-s trafó (50Hz-s) primerjét tökéletesen méri, (verziótól függetlenül) míg a szekunderre ami 32V-os 2-es huzalból már 240uH-t ír ki, ami híddal mérve (kettővel) kb. 9mH! Tehát inkább az ilyen méréseknél az a gond, hogy amit látsz a kijelzőn, az nem biztos, hogy annyi! Na most, hogy fogod eldönteni, hogy amit mérsz, az korrekt!
Az LCM3 igen komoly műszer, de nem helyettesít egy mérő labort, amiben van egy olyan induktivitás mérő, amelyben a mérőfrekvencia pl. 50-20.000Hz között változtatható! Én már elég sok lemezelt magot mértem komoly huzalokkal, oda nem szerencsés! Ezek között volt olyan tekercs vasmagos (hangváltó több száz wattra) amelyen a pontos induktivitás is szerepelt, hát nem azt mérte!

Leiszt Jani

Egy egyszerű példa ismét! Itt az én egyik RLC mérőm, az R&S készülékek között a BN3401 nevet kapta. Érdemes megnézni mennyi kezelőszerv és állítási lehetőség van! A minőségért elnézést este van!

Szervusz János!
Már többször is felvetődött a szekunder induktivitás mérése, de még igazán nem találtam ésszerű indokot a mérésének szükségességére. Jó az áttételt lehet számítani belőle, de az sokkal pontosabban mérhető a primer meghatározása után (ha nem volt ismert) egyszerű feszültségméréssel. Te tudsz még egyéb indokot is? (Neked gondolom, több életszerű gyakorlati tapasztalatod van)
Nekem a BN620-as jobban tetszik, igaz kell egy generátor és egy mV mérő vagy szkóp is a használatához. (Szkóppal könnyebb a a híd kiegyenlítése vasmagos induktivitásoknál a vasmagok torzítása miatt)
István

Köszönöm a részletes válaszotokat!

Üdvözöllek!

Mivel annó sok LCM3-hoz volt közöm (most már egyre kevesebbhez az egészségügyi állapotom romlása miatt) folyamatosan vizsgáztatták a műszert, és rengeteg olyan dologra akarták használni, ami nem az ő feladata! Így volt lehetőségem ezeket kipróbálni! Igazán, semmi okát nem látom a kérdésben szereplő mérésnek, de ha megkérdezik akkor illik rá válaszolni! Volt aki villanymotort akart mérni vele, vagy hegesztő trafót, vagy hangváltóba lemezelt induktivitást. Sok helyen igen jól teljesített, de voltak ellen példák, ezért azoknak akik azt keresik mit nem tud a műszer, nem szoktam ajánlani! Ez egy szuper műszer, arra kell használni amire való, és nem azt keresni mit nem tud! Ezt sajnos évek alatt sem tudtam (tudtuk) elérni! Mindig jönnek a kérdések, amelyet pár ezer forintból (TR-2152 TELMES híd) a kérdező is meg tudna válaszolni, de egyszerűbb kérdezni! Általában én nem megyek bele szakmai dolgokba, hanem egyszerűen "nem tudja mérni"-vel válaszolok! Valaki belenyugszik, valaki nem! Ha nem te következel, de így a szakmai részét én is látom!

Tehát én is köszönöm a válaszod, és remélem lesz olyan hidam (BN620) is ami neked van!

Leiszt Jani

Sajnos nekem rosszabbak a tapasztalataim. Nagyobb, 10Hy felett, 30% körüli hibával mértem jobb minőségű lemezekkel készült trafókat. Nem is használom ezekre a mérésekre. Megépítettem az LCFesR mérő javított verzióját, az induktivitás mérése nagyobb induktivitásoknál is használható.
Ezzel nem az LCM3 műszert akarom, minősíteni, nagyon hasznos jól használható készülék. Ha valaki nagyobb induktivitásokat is szeretne mérni, megbízhatóbban, annak ajánlom az LCFesR műszer megépítését (is). Bővebben: Link

Szervusz!
És ezzel folytatódik az idézet:

Ezt továbbra is tartom! (1.25 és 1.35-ös HEX)
Sokan ideális induktivitásként tekintenek ezekre a lemezelt vasmagos tekercsekre, de messze nem azok, elég csak megnézni egy permeabilitás/mágneses gerjesztés görbét. Ha különböző munkapontokban mérsz különböző mérőeszközökkel az nem csak azt jelentheti hogy bármelyik hibás érték lenne, hanem lehet, hogy az induktivitás ennyire nem lineáris. Ráadásul valószínűleg egyik készülékkel mért értéknek sem lesz sok köze a tényleges üzemi körülmények közötti értékhez: pl. ha mérsz egy fojtót amelyen a tényleges üzem közben jelentős egyenáramú gerjesztés is van, vagy kimenőt amelyen akár 10-100 V nagyságrendű jel van (esetleg még egyenáramú gerjesztése is van) és közben 1 V vagy alatti feszültséggel méred valamint a mérőfrekvencia sem biztos hogy optimális.
Ahogy lhanzi is írta, ha komoly induktivitás mérésekbe akarunk bocsátkozni, elengedhetetlen egy mérőhíd, amivel változó feszültséggel, frekvenciával és esetleg egyenáramú gerjesztéssel tudunk különféle munkapontokban mérni. Régi de jól használható mérőhidakhoz viszonylag jó áron hozzá lehet jutni pl. Bővebben: Link

Szia!
Nem vitatom amit írtál.
Nem üzemi körülmények közötti induktivitás értéket szeretnék mérni. Csupán a valóshoz közeli, nem beépített transzformátor tekercsének (primer) induktivitását szeretném tudni, amiből további következtetések már levonhatóak. Kimenő (és egyéb hangferkis trafók) primer induktivitása lényeges, terheletlen és névleges értéken lezárt szekunder tekercs mellet is. 1.35-ös HEX amit használok (fazékmag) az LCM3-ban, ezzel teszteltem, több műszer mérésével összevetve, nagy különbségeket mutat (C/ESR/ kisebb L mérése rendben).
Az LCFesR viszont nagyjából azonos értéket mér, jobban használható, mérési eredményeire jobban lehet alapozni, mért adatok már használhatóak, számomra elegendőek. Műszer dokumentációjában olvasható az L mérés kivitelezése, ami elméletileg is kedvezőbb eredményt produkálhat.

Szép, szép! De mibe kerül a teljes verzióval feltöltött vezérlő? Az oldalról csak demo verzió tölthető le.

Kérdezd a fejlesztőt, Ő tudja erre a pontos választ.

Sziasztok.

Egy kezdő kérdésem lenne ehhez az LCM3 műszer megépítéséhez. A kritikus alkatrészek meglennének, csak azt nem tudom hogy a 22pF-os és 100nF-os kondik azok milyen fajta kerámiakondik, mert így kinézetre nem egy hagyományos. Multilayeres? vagy miféle?

Ez a 22pF és ez a 100nF jó lesz bele.

Üdv.

Működik ez egyáltalán valakinek? Bővebben: LinkHogy van ez nekem fel se ismeri a hangkártyámat! Vagy netán tudna valaki mondani egy hasonló egyszerű hangkártyás módszert az LCR mérésre?

Köszi.

Megkérdeztem. Azt hiszem benevezek egy ilyenbe.

Üdv!

Esetleg info megosztás?

Szervusz!
Nem tudom mennyire vagy elszánt, de én ha valami jobbat szeretnék, akkor egy ilyesmit építenék: RLC2 ru, RLC2 fr
Amúgy is akarok egy négyvezetékes impedancia mérőt...

Csak azért próbálkoztam, mert Veled ellentétben nem ismerem a műszer lelkivilágát, valamint mintha azt olvastam volna, hogy a 33nF ESR-je számít, nem a pontossága.

Ma megérkezett a 33nf MKP kondim (sajnos nem X2), de ezzel is produkál 160..170mV Uesr-t, ami a korábbi hozzászólások alapján elfogadható. Viszont a következő jelenséget tapasztaltam: az L1 kb. 20mm-es lábakkal volt beültetve ( nem akartam levágni a lábait a kísérletezés idejére). Így mértem a fenti Uesr-t. Viszont, ha rövid lábbal ültetem, akkor az érték visszaesik 100..110 mV-ra. Ez ilyen, hagyjam "hosszú" lábbal, vagy ismét belefutottam egy általam nem ismert jelenségbe?

Nekem egy egyszerű műszerre van szükségem. Ráteszem az alkatrészt és mutatja az értékét. Viszont fontos, hogy akár kiforrasztás nélkül is tudjam mérni. Ez a műszer biztosan jó, de némelyik funkcióról azt sem tudom mi az.

Azért köszi, hogy gondoltál rám.

A kapcsoló közelsége, illetve annak a fémrészei miatt nagyobb a vesztesége az induktivitásnak,
a kapcsoló típusának és az induktivitás átmérőjének függvényében. (A fazékvasmag nem kényes erre a dologra)
Sajnos nem sok hely van de picit távolabb kell helyezni, megdönteni, vagy a forrasztási oldalra kell áthelyezni.
A nyák újratervezésénél érdemes erre figyelni, páran hozzá is kezdtek, de nem nagyon tették "közkincsé" a végeredményt...

Értem!
Fazékvas helyett lehet használni toroidot (pl kompaktfénycsőből) vagy kicsi EE magot? (kis flyback tápból)

Jó kis fejlesztésen ment át ez az RLC mérő. Én ennek az elődjét építettem meg. Ezt egy hitelesített Wayne Kerr RLC mérőhöz hasonlítottam a mért értékeket, 1% körül volt az eltérés a két műszer által mért érték között. Nekem nagyon bevált. Automatikus mérés határ váltás, automatikusan felismeri milyen alkatrészt kötök a mérő bemenetre.Ami hiányzik belőle az az In circuit mérés.
A táblázatban az első oszlopban a Wayne Kerr a másodikban a GO RLC-vel mért értékek.

Inkább az EE magot (ha elég kicsi) annyi légréssel, hogy 20 körüli menetszám vagy max 40-50 cm huzal elég legyen a 100 uH-hez. max 0,3 átmérővel, vagy vékonyabb huzalból több szálat összesodorva.

Igen, már-már profi műszer lett belőle, és ami a legfontosabb a szoftver is hozzáférhető!
Ezt az pontos értéken túl a veszteségi ellenállások, azaz a kondenzátor vagy induktivitás jóságának, vagy ellenállások parazita kapacitásának illetve induktivitásának mérésére készítették.
De a mérés jellege illetve a mérőfeszültség nem teszi alkalmassá InCircuit mérésre arra építeni kell egy egyszerű esr mérőt (van belőle bőven)! Korábban volt linkelve egy Orosz oldalról egy mérő amely kapacitást is mért alacsony jelszinttel, így alkalmas lehet áramkörben való mérésre is, ha nincs a beépített elkóval párhuzamosan ellenállás.

Lehet, hogy hagyom a tekerccsel való kísérletezést. Hosszú lábbal beforrasztva, és a poti tetejére fektetve 180 mV Uesr-t produkál. Ez már az a szint, ami elfogadható.

Viszont lenne egy kérdésem, és nem csak hozzád. Azon gondolkodtam, hogy L mérés üzemmódban egy alkalmas induktivitású fojtón keresztül változtatható egyenáramot hajtunk át a mért tekercsen így meghatározható lenne az a DC áram, ahol betelít, ezzel együtt csökken az induktivitása. Működhet, vagy az élet nem ilyen egyszerű?

Valahogy így szokták, csak nem fojtón keresztül, mert az hamarabb be fog telíteni mint a mérendő induktivitás. Erre a célra egy szabályozható áramgenerátor kell. Arra vigyázni kell hogy a bemeneten ne alakuljon ki nagyobb feszültség 2-2,5 Voltnál mert a bemeneti tantál fordított tápfeszt kap.

Sziasztok!

Ha az A verzió skori féle automata off-ot hozzá építem, akkor is kell az eredeti kapcsolási rajz táp része, melyben az LP2905-ös fesz. stab van?