Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
A műgyantás kiöntés a legtöbb helyre megfelel, de az egy kicsit kényes, hogy buborék mentes legyen.
Hangerőszabályzót szeretnék a fejhallgatómhoz. Próbáltam utánaolvasni a témának, sőt, egy boltot is megkérdeztem, hogy hogyan. A fejhallgató egy Superlux 662B, 2x32Ohm. A meghajtás sima PC-ről jön, csak sajnos a legalacsonyabb (fő) hangerőn is hangos, az alkalmazásokban kell egyenként lejebb venni a hangerőt...ez így nem túl kényelmes. Nos, az olvasottak alapján egy jó nagy, kb 1 kOhm ellenállású potit kötve a közös test ágba elérhetem a kívánt szabályozhatóságot. A bolt szerint viszont ennél jóval kisebb, dupla poti kell nekem, 2x100 vagy 2x220 Ohm és osztóként bekötni (ez mi?). Gondolom ők egy sima sztereó (vagy egy jobb, dual mono) hangerőszabályzó potira gondoltak. A kérdésem, hogy akkor most hogy mit mivel? Egy egyszerű potival elérhetem a kívánt hatást? Addig jutottam, hogy nekem logaritmikus poti kell...
Hello!
- Lehet kicsit túlragozod a témát. Próbáld meg a fejhallgató mind két felével egy-egy soros 100..220ohm-os ellenállással csökkenteni a hangerőt, és lehet már kész is vagy. Ha nem, akkor is tapasztalatot szerzel. - Ha a szabályozhatósánál maradsz, nem biztos hogy szükséges nullától maxig a szabályozás. Ekkor nem feszültségosztóként kell bekötni a potit, hanem változtatható ellenállásként sorba. (Mint előbb az ellenállásokat.) - Egyáltalán nem biztos, hogy logaritmikus poti kell, ez nem igazán olyan mint egy végfok hangerő szabályozása, megfelelhet egy lineáris típus is. Általában kis értékeknél ritka a log-os poti. (mert hangerő szabályozásnak nem alkalmaznak 100..200-ohm-okat. - Sztereó potit vegyél, vagy is ahol egy tengely mozgatja a két potit. üdv!
Tehát akkor mindkét fél pozitív (színes) ágába kössek azonos ellenállást, a közös test ágat pedig ne piszkáljam? Egy picit leírhatnád ezt a feszültségosztást, mert nem igazán világos a bekötése, és hogy ez mire való, illetve a soros bekötéssel szemben mire való?
Sziasztok!
Ötleteket várok egy olyan áramkörre, ami a következőképp működik. Van két kapcsoló, egy bal és jobb, valamint egy áram kimenet. Az áram a kimeneten átfolyik, ha lenyomjuk a balt akkor is, ha lenyomjuk a jobbat, akkor megszakad ÉS egészen addig megszakadva marad amíg el nem engedjük a jobbat, majd a balt IS. Valahogy úgy kéne működnie mint pl egy nyomáskapcsolónak, hogy legyen a ki és bekapcsolás között egy kis szünet (ezt állítaná a 2 kapcsoló távolsága).
Üdv!
Szeretnék venni egy digitális forrasztó állomást max kb 20 000FT értékben.Tudnátok nekem ajánlani egy jobbat amit már érdemes lehet megvenni vagy ezek közül melyik a jobb márka Fahrenheit Solomon Toolcraft? Én ezt néztem ki magamnak de elégdrágák hozzá a hegyek:toolcraft ST50-D vagy itt van egy másik:Fahrenheit Előre is köszi a válaszokat.
Hello!
- Pontosan így van. - A feszültségosztó két ellenállásból áll. Ha az ellenállás értékeinek aránya változik, akkor a kimeneti feszültség is változik. Az első ábrán láthatod, hogy a 100ohm van alul, a másodikon felül. (Csak blahiból használtam pont ezt a kettő értéket) Láthatóm hogy a két példa kimeneti feszültsége más. - A kimenti feszültséget számítani úgy lehet, hogy Uki=R1/(R1+R2)*Ube képlet alapján. Itt annyi trükk van, hogy jelenleg a kimeneten csak a voltmérő van, tehát nincs rajta terhelés. Ha van (mint pld. a füles) akkor az alsó ellenállás értékébe az is beszámít. (Vagy is alul az R1 és a terhelés párhuzamos eredője lesz.) - A potméter egy olyan feszültségosztó, ahol a csúszkával, változtatható a felső és alsó ellenállásának aránya. Így a kimeneti feszültség nem állandó, hanem változtatható. A kapott feszültség ugyan úgy a csúszka alatti és feletti ellenállás arány határozza meg. A szimulált ábrán, láthatod is a kimenti feszültséget, miközben a csúszkát 0..100%-ig változtatta a szimulátor. ("tekerte a potit") - A terhelés a poti után, itt is ugyan úgy számít, csak mivel a két ellenállás a tekerés közben változik, akkor a terhelés hatása is változik a feszültségre. Vagy is az elfordítás és a kimeneti feszültség nem lesz arányos (lineáris) mint az ábrán. A görbe annál jobban közelít a lineárishoz, minél kisebb a poti teljes ellenállása a terheléshez képest. - Logaritmikus poti feszültség görbéje is logaritmikus lesz. Vagy is alaul kisebb, míg felül nagyobb a változás az elforduláshoz lépest. üdv!
Hello!
Ez nem túl logikus számomra. Részletesen írd le, mint az igazság táblát. De a nyomáskapcsolós példa, öntartó kapcsolásra hajaz. üdv! A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2013
Szia!
Az öntartó kapcsolóra rákeresve találtam olyat, hogy öntartó relé és ha jól látom ez alkalmas rá. Egyébként röviden egy állítható nyomású nyomáskapcsolót akarok nyomásmérőből csinálni, mivel van 2 optokapcsolóm és nyomásmérőm is. De ha tudtok egyszerűbb megoldást erre bruttó 1500Ft alatt..
Nézegetem a HEStore-t, a potikat. Van A és B típus, logaritmikus, lineáris is. A kérdés már csak az, hogy milyen és mekkora kell. Mivel a környéken nincs megfelelő szaküzlet, így mindenképp egyben akarom beszerezni, amire szükségem lehet.
Tehát akkor amit eddig sikerült leszűrnöm. Nem kell túl nagy ellenállású. Olyan 200 Ohm körüli jó lesz. A vagy B? Lineáris/logaritmikus?
Sziasztok!
Építettem lyukacsos panelon egy áramkört. Ugye az normális, hogy ha a Graetz pozitív és negatív kivezetésére kapcsolom a multiméter szakadásmérőjét, akkor 1s-ig sípol, hogy zárlat, de aztán rajta lehet 5percig is, nincs sípolás. Ez van a 4700µF-os kondiknál is...
Szia!
Ha egy pufferkondi is rá van kötve, akkor normális, ha nincs, akkor nem. Esetleg a multimétered diódavizsgáló állásában lehet egy rövid pittyenés, jelezve, hogy jó a dióda p-n átmenete. A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2013
Persze hogy van . Egy tranzisztoros erősítőről van szó. Akkor most már van merszem rákapcsolni a feszültséget...
Sziasztok!
Szégyenlem magam, de a következő problémám nem bírom korrektül megoldani. Árammérést szeretnék végezni AVR-el. Az ADC-nek kellene biztosítanom 0-5V feszültséget az áram nagyságától függően. Addig eljutottam, hogy a mérendő körbe beiktatok egy 0,1 ohm ellenállás. Az áram nagyságától függően ezen 0 és 500 mV között esik a feszültség (mérendő áram max. 5ADC). És itt kezdtem el bénázni. Adott egy műveleti erősítő aminek +-12V a tápja tehát szimmetrikus táplálású. Ezzel nem bírom megoldani, hogy a feszültség esést felerősítsem 0-5V közé. Nagyon meg köszönném ha segítenétek. A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2013
Az az igazság, hogy ezt így nem nagyon értem. :$ Az elmondottak alapján kibírna oldalanként 32 LED-et az áramkör?
'A' lineáris, 'B' logaritmikus (bár volt aki találkozott az ellenkezőjével is). Használj A-t.
Nyugodtan használhat lineárist, ugyanis terhelt osztó lesz belőle, aminek a feszültségosztása úgy sem lesz lineáris. Nem logaritmikus ugyan, de nem lineáris.
Köszi mindenkinek a segítséget, megoldódott a helyzet, közzkincsé is teszem itt, hogy báki hasznosíthassa ha ilyen gondja lesz.
Háztartási sósavban (kb 50ml) 100%-os cink lemezdarabkákat (kb 35*35mm es lemezdarabot kis darabkákra vágva) feloldunk (nem horganyzott lemezt!!! hanem cink lemezt) ez kb 5 perc alatt fel is oldódik hőhatás és gáz fejlődése mellett ezért nyitott üvegben kell csinálni! Ha kész már használható is. kis ecsettel pár cseppet felviszünk a forrasztási felületre majd a pákát oda nyomva felforrósítjuk és már mehet is az ón ami egyből befutja majd. Jó horganyzott lemezhez, rozsdamentes acélhoz és oxidált rézfelülethez is. Tökéletesen működik!
Ha 20mA folyik egy-egy ágon, akkor nem. Az összesen 8 ág, ami 160mA. Ezt nem bírja a tranyó mert csak 100mA-es.
Pl: BC517 -el jó lesz.
Vannak erre a célra kifejlesztett céláramkörök, pl a LinearTechnology típusai közt elég széles a választék.
Hello!
Egy öntartó reléhez, két kontaktus kell, egy záró, és egy bontó. Meg lehet oldani két egyformával is, de akkor a mechanikát kel úgy kialakítani, hogy egyék véghelyzetben zárjon egy kapcsoló, a másikban bontson. De ha optokapud van azzal önmagával is megoldható az "öntartó" kapcsolás, pld. egy NE555 IC és néhány alkatrész felhasználásával. A relének van mindössze ára másnak nemigazán. üdv!
Hello! Így van. A vagy B típusból meg olyant választasz ami szimpatikus. üdv!
Sziasztok!
Egy fűtőszálat szeretnék csinálni de nem vagyok biztos benne hogy ez így jó lesz-e. U = 230V R = 6KOhm = 6000 Ohm I = U / R = 230 / 6000 = 0.038 Amper P = U * I = 230 * 0.038 = 8.81 Watt Így egy 6KOhm -os 10W -os ellenállásra lenne szükség? Megvalósítható ez gyakorlatilag hogy ha 230V -ra (hálózati váltóáram) rákötök egy ekkora ellenállást akkor az 8.81W ot fog fűteni a fentebbi számítás alapján? Ha igen, akkor ha párhuzamosan kötök 4db -ot ebből az ellenállásból, akkor ezzel lehetne egy 35W -os fűtést csinálni? Vagy párhuzamosan kell kötni? Köszi a segítséget
Hello!
Ezt letwasser-nek csúfolták valamikor. De azt tedd hozzá, hogy munka után forróvízel át kel mosni mindent, mert a maradék anyag felzabál idővel mindent. Sajnos a zárványokban így is bennmarad.. üdv!
Hello!
Alapvetően nem az a kérdés, hogyan kel felerősíteni, hanem hogy az AVR tápjához képest a Shunt milyen potenciálon van. Az a neuralgikus része a dolognak. üdv!
Hello!
"Vagy párhuzamosan kell kötni, vagy párhuzamosan?" Nem! Párhuzamosan.. Természetesen ha egy 6,8kohm-ot a hálózatra kötsz (mert az a szabványos érték) akkor 7,8W hő termelődik. És ha többet teszel ebből a hálózatra, akkor több. De az mind párhuzamosan lesz. Sorba vegyesen kötni akkor kell, ha nincs a kívánalomnak megfelelő értékű és/vagy teljesítményű ellenállásod. Akkor variálni kell. De mit lehet kezdeni 35Wal? Mert ha egy 40W-os izzót a hálózatra kötsz, akkor is meg lesz ez a hőteljesítmény, mert annak hatásfoka kb. 4%. Valamint sokkal könnyebb beszerezni.. (De ez csak egy ötlet volt.) üdv!
Bocsi úgy akartam kérdezni hogy párhuzamosan, vagy sorba kell kötni.
Rendben, értem, köszönöm. Úgy számoltam én is hogy ha 5 db-ot bekötök párhuzamosan, akkor kapok 38 - 39 W -ot. Ez nekem tökéletesen megfelel. Csináltam még tavaly egy keltetőgépet amiben 40W -os izzót használtam, de állandóan kiégett. Csináltam hozzá egy termosztátot is ami ki - be kapcsolgatja az izzót ha elérte a megfelelő hőfokot, és gondolom ezt nem nagyon bírja, na meg már nem is nagyon lehet kapni ilyen izzókat. Most már az energiatakarékos a menő az meg nem nagyon akar fűteni . Úgy gondoltam hogy alumínium lapok közé fogatom őket és egy pc ventivel áramoltatom a levegőt mint az izzó esetében is. Csak még azt nem tudom hogy fogassam össze az ellenállásokat és az alu. lapot. Van erre valamilyen ragasztó ami hővezető is és állja a hőt?
Hello!
Szerintem inkább hagyd szabadon az ellenállásokat, Végeit tedd be egy hőálló sorkapocsba, vagy csavarozva két kis réz sín közé. Azzal jobban jársz, mert a lábain keresztüli hőszállítás is bele van kalkulálva a teljesítményébe. Ha szabadon van, a légáramlat simán elszállítja róla a meleget. Egyébként épp most javítottam a barátomnak egy ilyen barkácsolt keltetőt, abban egy mezei 40W-os pákabetét volt a fűtőtest. Gondolom a piacon lomizták valami orosszal. A ventilátor állandóan járt, csak a fűtés kapcsolt ki-be. Nos a relé nem bírta a kiképzést.. De van erre külön topik, ott a kollégáktól kapsz hasznos tanácsokat, akik már évek óta ezekkel "szórakoznak." Kérd meg a Modikat, ezeket helyezzék át. üdv!
Sziasztok! Töltésszabályzással kapcsolatban lenne egy pár kérdésem. Adott egy motor amin 70W töltés van egy 12V rendszerben. Ennek a töltésszabályzója mit csinál tulajdonképpen? Gondolom nincs az akksira kapcsolva folyamatosan 5A (mondjuk ha egy 12V 12Ah akksiról van szó) de akkor mégis hogy működik ez? Én arra gondolok hogy ha nincs terhelés az akksin akkor csak az alap töltőáramot adja (1,2A) és akkor ad töbet ha fogyasztót kapcsolunk az akksira, vagy hogy van ez? Kapcsolás
Hello!
Általában motoroknál nincs áram meg egyéb "tudományos" szabályozás. A generátor tölti az aksit, ahogy tudja a fordulatszámtól függően. Ha az aksi feszültsége eléri a töltési végfeszültséget, megszüntetik a töltést. Ha lecsökken, mer bekapcsoltál valamit, akkor újra tölt. De mivel egy generátornál ha megszakítanánk a töltőáramot a feszültség az "egekbe" nőne, inkább söntölik a generátor működését. Vagy is parasztos módon ekkor begyújtják a tirisztort, ami leterheli a generátort. A rajzodon nem így van kialakítva, hanem itt a tirisztor sorban van, vagy is töltés alatt van bekapcsolva. De ez az önmagába beszélő "recegő" nem egy nagy stílű megoldás. Legalább is számomra. Biztos működik, ha már a számokat is odaírták. De én nem szoktam motor áramkörökkel foglalkozni mert nincs motorom. Így csak belebeszélek. Gépjárműnél nem így van szabályozva, hanem általában a generátor gerjesztésének szabályozásával. De áramot szinte sehol nem szabályoznak. Az a generátor karakterisztikára van bízva. Amúgy az aksinak nem gond a nagy töltőáram, a feszültsége felemelkedik, és ekkor már csökken is. Ja, az IC1-nek nincs köze a dologhoz, az csak az irányjelző. üdv! A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |