lamalas!

Kösz a tanácsokat és a képet, ilyenre gondoltam én is.
A gondom csak az, hogy a "főkapcsolóba" (amely egyben tartalmazza a biztosítékot, a kapcsolót, és az IEC aljzatot) is ilyen csatlakozó passzol, s véletlenül a hálózati csati nem csak a tápkapcsolóba, hanem közvetlenül az erősítőbe is köthető. Még mindig ezt a csatlakozót látom a legjárhatóbb útnak, viszont figyelni kell, és jól láthatóan jelölni. A gazdának természetesen egyértelmű a helyes csatlakozatás, csak illetéktelen oda ne férjen.

Egy, a témától független kérdésem is lenne Hozzád.
Talán már volt időd jobban meghallgatni a KD féle B5-öt.
Beválni látszik, mint JLH-t helyettesítő erősítő? Gondolom teljesítmény és a melegedés szempontjából nincsen vele gond.

huhuu!
Neked is köszönöm az ötleteidet!


Zoli

Ha kell egy újabb megszálott, itt a következő. Én leginkább IC(20-30W elófok)-kal hajtott, tranyós végfokokat szeretek építgetni, bár mostanában kezdek érdeklődni a digit végfokok iránt is. De egyenlőre csak érdeklődés van, tudás még nincs. Visszatérve az előttem szólókhoz, a Darlington nagyon jó, IC szolóba is frankó csak 100W felette teljesítmény esetén kicsit trüközni kell velük (Tudomásom szerint TDA7294-esből lehet a legnagyobbat építeni 400W-osat!)

Hajrá erősítő fanok, építsétek a cuccokat, nem kell bolti. Mert hülye azért nem vagyok!!

Hogy egyertelmubb legyen a dolog tenyleg erdemes megjelolni/feliratozni a csatlakozokat stb. hogy veletlenul se lehessen elkotni.

Nekem egyelore ugy tunik, hogy bevalik a B5 mint JLH helyettesito erosito. Mostanaban mar csak a B5-ot hallgatom, a JLH nem volt bekapcsolva miota osszedobtam a B5-ot. Ugyhogy keszulni fog meg egy B5 amiben mar a KD mester altal javasolt MJL vegtranyok lesznek. A mostani B5-nek kisebb tapfeszultsege van az ajanlottnal, igy a max. kimeno teljesitmeny is kisebb (4ohmon kb. 40 - 45W), de otthonra ez is bosegesen elegendo! Sztem erdemes megepiteni es kiprobalni.

"Sztem erdemes megepiteni es kiprobalni."

Hamarosan hozzá fogok én is.
Nem tudom hol lehet eredeti MJL-ekhez jutni. Valaki mintha említette volna, a HQ-nál hamisak kaphatóak.
Ha jól emlékszem előfok nélkül használod, csak potival az elején. 100K-s?

Igen, csak 1 poti van a bemeneten, ugyanaz ami a JLH elejen is Egyebkent 47k-s.

OK!
Kíváncsi leszek, MJL-eket használva TIP tranyók helyett lesz-e majd hallható különbség.

Lomexet fel kell hívni van-e nekik még. Ott volt eredeti még a nyáron mjl21193/4-bol, egy ezres volt darabja.

Raktár készleten van, csak kérdés, hogy eredeti vagy sem. Az ár stimmel.

Szia zotyó!
Én csináltam már ilyen "távtápot" anno.
Igaz +-12V-ra és nekem 5 pólusú tuchel ajzat volt a kimeneti csatlakozás, de ugy tettem bolondbiztossá, hogy tettem bele egy relét, ami csak akkor húz be és ad feszt a kimenetre ha a saját csatlakozóját dugod bele. Ezt a dugó két fenmaradó pólusának rövidzárjával érem el, ami a relé behúzótekercsének ad feszt.
A te esetedben a lomex-nál is kapható ipari csatlakozók széles választékából választanék, amik még hirtelen kirántás ellen is védettek.

Szia szamóca!

Köszi a tippet, hamarosan útba ejtem a lomexet, majd megnézem a kínálatot.
Igazán ötletes a relés megoldásod, gratulálok!

Sziasztok!!! Én a neten találtam egy kimondottan autós mélyládákhoz készített erősítőt amit a TDA1562Q-val hajtanak! Meg is csináltam aztán elmentem haverhoz hogy kipróbáljam a ládáján és szólt mint állat még én is meglepődtem! Aztán másnap megint bekötöm, bekapcsolom és ahogy tekerem fel a hangerőt egyszer csak elkezd berregni a mélynyomó! Mint kiderűlt a végfok romlott el! Megnéztük szkóppal és csak a kimeneten torzúlt el a szinusz jel (levágta a tetejét) de ez már a második tda volt benne mert miután először behalt egy pár nap múlva kicseréltem és utánna is rosz volt! Ezért kérnék szépen egy kis segítséget hogy mi miatt mehet ki a végfok ic? A hangszóró jó az erősítőben is jó minden más alkatrész!!
Valaki help!!!

A kapcsolással nagy eséllyel nincs gond, inkább a megvalósításban keresd a hibát.

mit tudtok mondani erről az ic érdemes épiteni vele erősitőt?
egyáltalán milyen ic-k az lm-ek?

Attól nem mehetett ki a végfok hogy amikor bekapcsoltam az erősítőt akkor mindig pukkan egyett a mélynyomó?

Szia!

Néha érdekes dolgokra érzékenyek ezek a csoda ic-k.
SZERINTEM akár ez a pukkanás is okozhatta a halálát.

Kísérlet képpen én az ic bemenetére tennék egy potmétert és letekerném minden bekapcsolás előtt.
Vagy a stanb-by lábbal vezérelném, illetve nézd meg az adatlapot, hogy nincs e rajta mute, stand by vagy hasonló funkció, mert ha van akkor lehetne oda építeni egy 2 vagy 3 másodperces időkapcsolót, hogy a kattanást ne erősítse fel.

Amúgy ha precízen szépen kivitelezted, akkor másra nem tudok gondolni.
Ez a kattanás azért van, mert műveleti erölködőktől eredő kattanás egyenesen rámegy az ic-re(ezért írtam a potit) és az ezt a kattanást felerősítí.

Hát nemtom! Van direkt ilyen standby kivezetés ami közé raktam is be kapcsolót és van egy folyamatos 12V (mint a beültetési rajzon is látható)! Amikor a kapcsolóval bekapcsolom akkor pukkan egyett és a hang csak később szóllal meg tehát szerintem van ilyen késleltető benne de mégis pukkan! Ja meg hangerő szabályzó poti is van rajta meg hangszín szabályzó is! És mégis pukkant!

Vélemény??

Sziasztok!

Terveztem egy erősítőt, és segítséget, véleményt szeretnék kérni vele kapcsolatban. Már felvetettem a dolgot a másik topicban, de választ nem kaptam. Azóta kicsit haladtam vele, számolgattam alkatrészértékeket, és leszimuláltam a kapcsolást. A szimulációval kapcsolatban kérdezném, mennyire hihetek a programnak (EWB Multisim9), mivel nem teljesen tökéletes az áltata mért eredmény. A szinuszjel hullámosodik, és néha teljesen el is megy más jelalakok irányába. Tudom hogy nem kiforrott a kapcsolás, és okozhatná akár az is a jelenséget, de megkérdezném szimulált-e már valaki erősítőt, és milyen eredménnyel? Eddig nem sok jó tapasztalatom van a szimulálóval, először örültem hogy egyáltalán működik szerinte a kapcsolás. Kíváncsi lennék bevált kapcsolások szimulációjára. Ha van valakinek ilyen, ne kíméljen.

Csatolom a kapcsrajzot és a multisim fáljt.

Üdv, Tom

Így kapcsrajz alapján azt mondom korrekt tervezés, kb. helyes a méretezés.
Mondjuk a védelem így gyakorlatilag elég gagyi, vagy tervezd át vagy dobd ki!
Ja és a 10u, 100u kondik értékét a bemeneti résznél gondold át mégegyszer! Az időállandók helytelenek.

Ha instabil a nyugalmi áram akkor adj az alsó végtranyónak is emmiterellenállást.

UI.: Mivel rajzoltad? Mármint nem a Multisimre értem hanem magát a kk3.png-t.

Fontos lenne a védelem. Mit javasolsz az áttervezésére?

A kondikkal még annyira nem foglalkoztam, láthatod nem is mindnek adtam értéket. Korrigálom később.

Az alsó végtranyó "emitterellenállása" a kollektoron van az áramkör kvázikomplementeses volta miatt. Ez így nagyon nem helyes tervezés?

A kk3.PNG-t painttel rajzoltam. Én is nagyon szeretném megszerezni azt a progit ami ebben a stílusban rajzol. (Nekem tetszik.) Összeszedtem az alkatrészeket egyenként, mindenféle állásban és variációban, és ezeket dobáltam a készülő kapcsrajzba. Meg lehetne oldani egyszerűbben is, de idáig jó volt ez a módszer.

Amúgy az EWB szerint az a hibajelenség, hogy bár terheletlenül tökéletes, 4 vagy 8 ohm terhelésre a színuszgörbe a kimeneten meghullámosodik, nagyon torzul. Amikor teljesen elszáll az szerintem nem lehet a kapcsolásnak betudható.

Hát pl. nézd meg az ST151-et vagy egy hasonló rövidzárvédett erősítőt, na olyan kapcsolás kellene bele. Ami most van berajzolva az egy torzításgenerátor, + nemigen véd....
Az emmiterellenállás OK így, csak akkor kell lentre ha mászkál a nyugáram a gyakorlatban.
Kondiknál majd arra figyelj hogy ahogyan "befelé" haladsz az erősítőben úgy legyenek egyre alacsonyabbak az RC-tagok időállandói.

Nézem az ST151-et, abban sincs sokkal másképp megvalósítva a védelem, plusz egy földbe vezető dióda a lényeg. Én ezt a diódát azért hagytam el, mert a láttam már erre példát, és a földponttal gondban vagyok. Mivel az enyém szimplatápos, nincs olyan középső földpont, hova vezessem a diódákat, a földbe, vagy mondjuk féltápfeszbe? Ennek a kis védőáramkörnek sosem értettem igazán a működését, remélem nem írtam nagy baromságot.

EWB-ben kiiktatva a védelmet, minden torzítás eltűnt, tehát tényleg az volt a gond. Köszönöm az eddigi segítséged.

Én egy féltápos feszültségosztót szoktam használni ilyenkor, aminek kimeneti ellenállása (a két ellenállás eredője=tehát a fele) akkora, mint a kéttápos megoldásra számítható, diódákkal soros ellenállás értéke.

(Talán a rövidzárvédelem tranyóinak emitterét rá kellene kötni a kimenetre) Hiányzik egy pont!!!!

Na majd kiméretezek bele egy rendes feszültségfüggő rövidzárvédelmet és felrakom a rajzot. Kellene a végtranyók típusa és a tápfesz, meg a legalacsonyabb terhelőimpedancia, amit még meg kell neki hajtani.

Egyébként a rövidzárvédett erősítőhöz hibásan van kialakítva a nagyjelű fokozat! Nincs határolva a negatív irányú kimenőárama!!!!!

multisim 9-et felejtsétek el, mint analóg elektronika tervezésére használható programot. Teljesen megbízhatatlan, a szimulációnak semmi köze a valósághoz.

Dzsoninak meg azt mondom, hogy a nyugalmi áram stabilizálásában nem sokat segítene egy + alsó "emitterellenállás"!!! De erősen asszimmetrikus maradékfeszültséget eredményezne! Asszimmetrikus lenne a kimeneti jel határolása a terhelt működés közben.

Erdeklodhetek, h miert is? Tapasztalatbol beszelsz, h a szimulacio nem egyezett a megepitett kapcsolassal?

A multisim 7-et abszolút megbízható programnak tartom, de a 9 töménytelen és oriási hibát vét. Fizikai képtelenségeket művel, amik megszegik az alapvető elektronikai törvényeket is. A szimuláció teljesen hiteltelen.

Bármien visszacsatolt erősítőnél (még egy kompozit végfoknál is) a jel emelkedési sebességének határolódása esetén a kimeneti jel összeomlik a szimuláció alatt.

Addíg boldogul a szimulátor, míg az erősítő líneáris üzemállapotban működik, de képtelen "átváltani" valamiért, mikor megszűnik a líneáris üzemállapot és pl: beáll a jel emelkedési sebesség határolása.

Itt egy szimuláció multisim 7-en az ST151 es erősítő kimeneti jeléről, amikor létrejött a jel emelkedési sebesség határolódása.

A jelalak tökéletesen megegyezik a valóságban mérhető (és egyértelműen számítható) jelalakkal. Pontosan az elméletileg számított frekvencia-amplitudó szorzatnál kezd el határolódni a jelemelkedés és szépen elkezd háromszögesedni a kimeneti színuszjel, vagy "trapézosodni" a négyszögjel.

A második ábra ugyanez, de a multisim 9-en szimulálva.

Nem tudok velemenyt mondani a multisim 9 rol! Mert nem hasznaltam, csak telepitettem es nemlattam semmi extrat belole, igy kivettem a lemezt! Nekem a multisim 8.0.45 van meg es a 10.0.1 es verzio! Ezekkel nem volt gondom, de ha eszleltel valami bug-ot akko szolja ma ;o)) (amgy azt gondoltam h a multisim mint programra mondod, nem verzioszam szerint, azert irtam,..)

Inkább ebbe a topicba írok, ne folytasuk 2 helyen. Köszönöm a segítséget.
Akkor a védelem diódáit féltápra kell kössem. A pontot meg tényleg lefelejtettem, elbambultam.
Annak nagyon örülnék ha feltennéd egy jó működőképes védelem rajzát. A tápfesze 80 vagy 90V lenne, a teljesítmény amit ezzel a fesszel el lehet érni. Terhelőimpedancia 4ohm lesz, de jó lenne második verziónak egy olyan változat, ami a 2ohm-ot is bírja, hidaláshoz. Végtranyótípusokat most nem tudok mondani, mivel nem otthonról írok, de vannak jóféle 2N tranyóim, meg japán 2SD-k is. Később majd felsorolom amiből lehet válogatni. Perverzióként megemlítem még az MJE13007-et is, mert van belőle egy valaggal, bár nagyon nem erre tervezték. Viszont hátha jó lesz még valamire.
A kimenőáram határolásáról is jó lenne néhány szót ejtened, vagy egy rajz még beszédesebb lenne.
A multisimet pont azért kérdeztem meg mert eddigi áramköreimnél nagyon nem jól teljesített. Ez legalább működik szerinte is, de akkor hanyagolom a továbbiakban. Viszont megkérdezném, Te milyen szimulátort használsz, mert látom abban szerkeszted a kapcsolásaidat...

Itt a nyák rajz is kérésre! És valaki nem tudna hozzá akkor egy ilyen "koppanásgátló" áramkört mutatni?

Íme a koppanásgátló sok sikert