Szevasztok,
Átrágtam magam néhány témán, de nem találtam (számomra) megnyugtató/érthető módon kielemzett kapcsolást, ezért arra gondoltam kikérem a nálam jártasbbak véleményét közvetlenül. A probléma: párhuzamos porton keresztül szeretnék logikai vezérlőjeleket adni egy STEP/DIR rendszerű léptetőmotor vezérlőnek. Esetleg később használnám más dolgok vezérlésére is, ezért külön nyákra tervezem. Az elvárás nem túl nagy, a max frekvencia 1.2KHz körül lenne a step jelhez, a többi gyakorlatilag statikus 0 vagy 1. Valamint hogy semmiképp se tudjam a párhuzamos porton keresztül tönkretenni a PC-t, vagy magát a portot) Na és persze alig kerüljön pénzbe... Az olvasottak alapján össze is dobtam egy kapcsolást. Ha megtennéd hogy megnézed és az észrevételed leírod, azt nagyon megköszönöm! (Abszolút szűz vagyok a témában, úgyhogy... mintha a 6 éves kisfiadnak magyaráznád... ) Szal megrajzoltam az áramkört, de nem minden tiszta.
Pl.: A 470 Ohm-os ellenállások értem miért kellenek az optocsatolók elé, de ha a port kimenetén megjelenik a logikai 1 és 470Ohm ellenállással találja magát szemben, akkor ugye az olyan 10mA-re korlátozza az áramot. Namost azt olvastam hogy a port max 4mA-t tud (máshol 10mA megint máshol 20mA... nem is biztos hogy jó hogy 10000 doksi létezik a témában). Én a legrosszabbat feltételezem 4mA. Akkor a LED az optocsatolóban maga is tovább korlátozza még az áramot és végül tényleg csak 4mA körüli áramot vesz fel a portból egy kivezetésen a cucc?
Egy másik dolog. Olvastam hogy a portot lehet source és sink módban is használni. Ha én ezt szoftverből beállítom, egy ilyen kapcsolás használatával akkor sem sérülhet semmi... jól gondolom? Max az optocsatoló megy tönkre?
Pesrsze azt is megköszönöm ha egyszerűen azt a választ kapom hogy jó a kapcsolás és bolondbiztos.
Na jó nem akarok könyvet írni ide... még1x kösz ha segítesz tisztába tenni az alapokat...
Üdv,
Buda

Talán ott kezdenénk hogy felsorolok olyan apró jelentéktelen dolgokat mint :Ohm törvény,
Kirchoff I. és II. törvénye , félvezetők tulajdonságai, CMOS kapuk be/kimeneti ellenállása, CMOS kapuk egységnyi terhellhetőségi szintje , TTL / CMOS szintek, tranzisztorok működése ... stb.

Az LPT port TTL szintű kimenettel rendelkezik.
Ez H esetben közel 5V L esetben közel 0.4V ---> katalógus vagy egyébb irodalomban pontosíthatsz.
Amennyiben 1 ledet szeretnél hajtani erről a portról akkor kell számolnod előtét ellenállást amit a munkaponti nyító írányú áramfelvételből és feszültségből tudsz kalkulálni.
A 4n25 diódájának nyitó írányú árama és nyító fesz értéke megtudható az adatlapjából.

Tehát előtét ellenállás = (UH(5V)-Udióda nyitófesz)/Idióda nyitó áram

470 ohm kicsit sok de még elmegy 1-2 k ohm bőven elég .
Arra már bőven izzik a belső ledje az opto csatolónak.Ami a tranzisztor bázisát vezérleni tudja így a C-E közt áram folyhat.

A CMOS áramkörök nem fogyasztanak olyan sokat ezért a bemeneti áramigényük is alacsonyabb a TTLek hez képest.
Ezért túl kis értékűek azok a felhúzóellenállások az inverterek bemenetén.
Száz ohm -os értékek helyett 10-100 kilo ohm -os nagyságrendűket kell tenni.
Igaz kissé megcifrázod az optocsatolók utáni áramkört de ha neked így tetszik akkor használd ezt.Az open collektoros OC kimenetet átforgatod CMOS szintűre.

Előtét ellenállás azért kell mert az optocsatoló diódái kb.: 1 voltra már nyitnak és ha nem korlátozod a rajtuk átfolyó áramot akkor tönkre mennek.
Optimális munkapontjukat adatlapján találod meg X volt Y áram mellett.
Nagyobb feszültséget kap akkor nagyobb áram folyik rajta és gyorsan túlhevül.
Lehet a meghajtó áramköri elemet is tönkre teszi.Ezt akadályozza meg a megfelelően méretezett előtétellenállás.Azon esik a különbözeti feszültség amit nem engedsz rá a diódára.
Röviden ennyit az általad rajzolt kapcsolásról.

Természetesen a maximálisan átfolyatni kívánt áramot nem csak a dióda(optocsatolóban lévő ) maximális áram igénye hanem a forrás generátor maximális terhelhetősége is behatárolja.
Akkor olyan áramot választasz amire a led már világít de a forrást (lpt port kimeneti bitje) nem terheli le.Erre az áramra méretezed az ellenállást.(előzőekben már vázoltam miként)
Az optocsatolók ledjei 1 2 mA esetén már bőven izzanak annyit hogy a tranzisztorok nyitnak.
Erről magad is meg győződhetsz ha 1 dióda vizsgálós multiméterrel rájuk lépsz.
Közel 1 mA-es áramgenerátor hajtja meg kapcsok között lévő terhelést, az azon eső feszültséget méri (ez közel a nyitó feszültsége is ).
Az optocsatoló másik végén lévő tranzisztor ekkor már vezet.Rákötsz 1 ceruzaelemet és piros ledet , amint rálépsz az opto bementére akkor a piros led világítani fog.

Jelenleg mint forrást használod a biteket, így ők kifele adnak áramot.
A nyelő sink üzemet hogy képzelted ?
Ha bemenetnek akkor érdemes felhúzó ellenállásokat tenni az input portokra.
Mint ahogy a CMOS inverterekkel csináltad. R értéke kb.: 5-10 k ohm legyen.
A portot pedig az optó kollektorával húzod majd földre ha vezérlik kívülről a ledet.
Programmal pedig majd beolvasod a port értékét H vagy L a megfelelő lpt port regiszterén keresztül.

Szia, én pedig azt mondom, hogy az LPT portok némileg különbözhetnek, így a legjobb, ha kiméred. Egy 1k-s potméterrel beállítod a kívánt áramerősséget (4mA-t), majd leméred az ellenállást és a többinél is ilyet használsz. Én már vacakoltam ezzel, de source-sink módról nem tudok, legfeljebb ki és bemenetről. Az optó elég jó védelem, baj akkor történhetne, ha bemenetként is használod de a szoftver még nem állította át bemenetre és a különböző szintek találkoznak. De én ezt kipróbáltam és nem történt meghibásodás. Én a mellékletben látható megoldást használom, 74245-öt, nincs optó a kétirányú megoldás miatt, inkább vigyázok.

Source /sink mód alatt a kimenet + -hoz képest , illetve kimenet a GND-hez képest érted ? Akkor az egyik -a kimenet a + -hoz képest vezérelt opto- megbukik azon ,hogy a +5V nem igazán áll rendelkezésre a párhuzamos portos csatlakozón. (bár valahonnan lehet hozzá vadászni ,de az eléggé megbonyolítja a dolgokat.)

Nagyon kösz mindenkinek!
Akkor 4mA-hez nagyjából 1kOhm lesz az előtét, illetve 6,8kOhm -ra változtatom a felhúzó ellenállásokat. Egyébként a Schmitt triggereket csak azért gondoltam betenni, hogy szépen felnégyszögesedjen a kimeneti jelem a motorvezérlő IC (TB6560) számára. De ha nem érdemes szerintetek ezzel bonyolítani akkor simán elhagyom. Egyszerűbb is lenne a nyák ugye.
A source / sink módot felejtsétek el, csak félreértettem valamit és valóban csak szimplán ki-bemenetről van szó, amit programból is lehet állítani bizonyos csatlakozótüskén.
Végül is bemenet sem volna rossz, de ahhoz gondolom a PC tápját kellene megcsapolnom, hogy tuti ne legyen gáz, de nem akarok még egy usb csatlakozót, sem megbontani a PC-t. Így maradok a szimpla kimeneteknél. Ahogy Medve is sugallta, bemenetnél valószínűbb hogy valamit szétcsapok.
A végén PIC-el vezérelném a motort, a port csak ideiglenesen, a vezérlő, motor meg alap vezérlési feladatok rutinjainak (pl fel- lefutás) kifejlesztéséhez, próbálgatáshoz kell.
Köszi még1x!

Nen figyeltél ! CMOS áramkör bemenetek kis áramúak.



Oda n*10k ohm kell !!!

Az lpt port TTL szintű így oda n* k ohm ellenállást kell tenni felhúzónak.

Igazad van, figyelmetlen voltam. De igazából most csak az írásnál. Allah lássa lelkemet, hogy igazat szólok: 68kOhm-ra gondoltam, de jó ég tudja miért ütöttem bele a "," -t. *-*
Egyébiránt átnéztem kicsit tüzetesebben a TB6560 adatlapját is, és a portról vezérlendő IC bemenetein ahogy látom, ott figyel azonnal egy Schmitt-trigger... így tényleg úgy néz ki feleslegesen bonyolítom az életem... ? Az IC-ben a ST bemenete 100kOhm-al van lehúzva a földre és sorosan még 100Ohm. Namost akkor erre mehetne a +5V mindenféle további külső ellenállás nélkül. Ekkor az optocsatoló kimeneti tranzisztorának áramát az IC lehúzó ellenállása illetve a ST bemenetén realizálódó ellenállás határozza meg. Jól gondolom?
Nem győzöm megköszönni a segítséget! Ez talán a legértelmesebb oldal amin valaha is jártam.
Császár(ok) vagy(tok)!

Az optocsatoló OC open collectoros kimenetű.
Tehát annak mindenképpen kell 1 felhúzó ellenállás + tápfele mert különben nem lesz mit föld fele kapcsolnia.
Szóval akkor a motorvezérlőd bemeneteit kell fel húzni tápra , viszonylag kis 10-20 k ohm értékű R-ekkel.
Lásd terhelt/terheletlen feszültségosztó számítása.
Jó lenne azt kitalálni , hogy a motrovezérlőd milyen bemeneti szintekre aktiválja a kimeneteit.
Amíg nem kap vezérlést az LPTtől vagy nincs is rádugva PCre addig ne is önállósítsa magát.
Hanem fix állandósult helyzetben legyen.
Ennek figyelembe vételével tervezd meg a portokról kijövő vezérlések szintjeit.A szükséges inverterek, leválasztók logikai állapotát.
Ha hosszú drótok vannak akkor azok végén érdemes a ledeket elhelyezni és ne a TTL/CMOS portok "lebegjenek" rajtuk.
Mivel áramot a leden lehet áthajtani akkor inkább áram jelet vezessél át a hosszú drótokon!
Feszültségre bármilyen vezető feltud töltődni, hosszú drótokban akármekkora potenciál különbség is létre tud jönni, pláne ha valami nagyobb induktív fogyasztó van a környezetében kapcsolgatva. (pl.:motor)
Ezáltal a TTL/CMOS bemenetek feszültség szintjei bizonytalanná válhatnak.
A gyors tüskékre is reagál a rendszered, nem kívánotos zavarokat szedhet össze.
Ezek ellen 1-10 nF kondikat illik tenni a vezérlő bitek és föld közé,(persze az értéke nem lehet túl nagy mert a vezérlésed idejét nem nyújthatja meg) meg a tápszűrő 10nF kerámia nem maradhat el a kapukról se.7-14 vagy 8-16 lábak közé közvetlen ráforrasztva , vagy minél közelebb.
Tehát az optók inkább a távoli vezérlendő panelen legyenek és a kimenetek tranzisztotjainak a kollektorai minél közelebb a motor vezérlő / CMOS ICk-hez.
Így a hosszú dróton "áramlogika" működik, nem zavar feszültségszintekkel terhelt L/H szintek.
Úgyis mondhatnánk , hogy kis impedanciás meghajtással tudunk távolabbra jelet vinni nagyobb zavar védelemmel.(több mA folyik) A cmos áramkörök bemenetei pedig nagy impedanciásak ott csak mikro Amperek ezért az nagyimpedanciásnak tekinthető.