Szia!
A 12.75V nem lehet akadálya a programozásnak, a programozási leírása alapján már 9V (Vddmax + 3.5V) -nak elegendőnek kell lennie. A programozáshoz minimum 4.5V Vdd szint kell.

Szia!
Az RS485 vonalat csak egy helyen kell polarizálni és mindkét végén le kell zárni.

A VDD rendben van a vpp emelkedik 12.75-re
nem képes se olvasni, se írni a piket, de a pivkit2 gond nélkül olvassa.

Sziasztok!
Pic16F1823-mat szeretnék programozni a csatolt kapcsolással. Ha jól értelmeztem az adatlapját, belső kristállyal rendelkezik. Így elhagyható a pirossal jelzett rész?
Köszönöm!

Szia!
Van belső oszcillátora (de nem kristály), így igen, elhagyható a külső kristály (persze a konfigbitet megfelelően kell beállítani (FOSC = INTOSC).
_{Szerk.: most nézem, a kapcsolás csak egy LPT-s programozó}

Szia!
A programozás idejére egyik pic -nek sem kell a külső kristály. Kétszer is nézd meg a típusszámot: A PIC16LF1823 tönkremegy az 5V -os feszültségektől...

Mivel a Vdd -t fixen kapja a kontroller, a belső órajel használata és a MCLR funkció letiltása és a PGC és / vagy a PGD láb kimentnek programozása a program elején megakadályozhatja a későbbi újraprogramozhatóságot.

Sziasztok!

Segítséggel szeretnék fordulni hozzátok, eddig csak a háttérben olvasgattam a fórumokat.
Egy számítógépes szimuláción dolgozom, amihez fizikai (izzós) visszajelentést kell alkalmaznom. Mivel amatőr vagyok az elektronikai témában, ezért lenne egy-két kérdésem.

A lényeg az, hogy rengeteg 24V-os izzót kellene meghajtani számítógépes utasításra, külön-külön. Az izzók nagy részének külön jelentése van, ezért ezeket külön kell vezérelni. Ezt PIC18F4550-nel és ahhoz csatlakoztatott mosfetekkel gondoltam megvalósítani. Mivel nagyon sok izzóról van szó, ezért sok IO portra van szükség. De sok esetben van olyan, hogy két izzó esetében mindig kizárja egyik a másikat, tehát csak az egyik világíthat (ha van fesz). Tehát hogy tudom megoldani azt, hogyha a PIC portján alacsony feszültség jön, akkor az egyik mosfetet kapcsolja, ha magas feszültség, akkor a másik mosfetet. Ha nincs feszültség kapcsolva, akkor egyik se világítson.

Továbbá a PIC18F4550-hez az oldalon olvasott cikk alapján bootloadert akarnék használni, mivel a program kódja a fejlesztés során változna, égetőm pedig nincs. A bootloaderes kapcsolás akkor is alkalmazható, hogy ha egyszerre több PIC is rá lenne kötve ugyanarra az USB kapcsolatra? (a sok izzó miatt több PIC kellene).

Nagyon köszönöm a segítséget előre is!

Szia!
Az "alacsony feszültség" nem egyenlő a "nincs feszültség"-gel?
Tehát egy I/O láb alapesetben csak 2 állapotú lehet!

Erdekes kerdes. Led nem eleg, muszaj izzonak lennie?

Egyebkent en a helyedben soros-parhuzamos atalakitot hasznalnek, 4094-est, pl.
Olcso es szinte vegtelenul kaszkadolhato.
A kizaro vagy nem problema, programbol siman kezelheto.
De megis, mit jelent a nagyon sok izzo?
Szaz? Ezer? Tizezer?
Egy izzonak nagy az aramfelvetele, sok izzonak oriasi lesz. Egy led elegge kevessel beeri, ezert ha nem kell kifejezetten az izzo, akkor meg eros fenyt biztosito ledek is vannak.

A programozot nem fogod meguszni.

Vagy gondolkodhatsz még valami busz rendszerben is, ahol egy (két) vezetékre vannak felfűzve a vezérlő egységek és akkor külön-külön tudnád címezni az egyes kapcsoló egységeket... (Sajnos, nem teljesen világos, hogy mi is a konkrét célja a vezérlésnek)

Köszönöm!

Nem egyenlő. Értem, tehát akkor nem lehet szabályozni a feszültséget. akkor valszeg ez a spórolásos megoldás kiesett. köszi!

Üdv. Nincs valakinek PIC SIMULATOR IDE softwere teljes verzió? Mert nem találok sehol csak demót. Megköszönném.

Ha kicsit ravaszkodsz ,akár 3 is .H=5V, L=0V és ha elvetemült vagy ,bemenetnek programozod és féltápra beállítod.Ha szerencséd van találsz olyan P meg N fetet ami 3V alatt még nem vezet 5V ra már igen.Bár működés szempontjából ezt nem gondolom egy követendő példának.

Az izzó sajnos fix, kezelőpultról van szó, ami jelenleg nem üzemel, ehhez lesz szimulációs vezérlés. Az izzó Ba7s foglalatú, 24V 50mA. Az összes izzó körülbelül 200-300 db, ebből összesen max ~ 50-60 db éghet egyszerre. Több izzó egyszerre világít (egy hosszú csíkban), ezt ugyanazon IO port vezérelne, nagyobb áramú mosfettel. De van olyan is, ami csak szimplán egymagában világítana.
Illetve lenne ez a két izzós téma, hogy egy IO porttal kezelnék 2 darab izzót, ami egyszerre sosem világíthat, illetve lehet, hogy egyik sem.

A szimulációnak működnie kell laptopról is, ezért lenne jó az USB.

Egy jelfogófüggéses vasúti biztosítóberendezés szimulációján dolgozom. A valóságban a berendezéshez tartozik egy kezelőpult visszajelentésekkel, illetve a jelfogók. A pult megvan, csak nincs bekötve. Az egész berendezés működése a számítógépen le van szimulálva, hogy ne kelljen jelfogókat használni. Ezt a szimulációt szeretném fizikailag a pulthoz kötni: tehát a visszajelentő izzókat a szimulációnak megfelelően vezérelni, illetve a nyomógombok lenyomását a számítógépen feldolgozni.

Van a neten a kép a gyermekvasúti pultról, hogy el tudjad képzelni. Na persze amin dolgozom, az egy pöppet nagyobb.
http://www.gyermekvasut.hu/e107_images/custom/biztber/pult_d55.jpg

Szerintem soklábú kontroller egy buszon ,ha lehet a topológiát lefedő elrendezésben ,hogyha a pulton módosítasz valamit ,gyorsan adaptálható legyen,ne kelljen minden programot átírni ha egy sorompót beteszel.
Az egymást kizáró lámpákat pontosan ezért kizárnám.Nem lehet beilleszteni semmi egységes rendszerbe ,ha módosítasz valamit már csak a baj lesz velük.

Szerintem a progi resze egyszeru, meg a hardver sem ver oda, de a kabelezese.... szoval nem irigyellek.
Ugy kezdenek neki, hogy PIC2550, es 300/8 db *azaz kb 38db 4094-es sorbakotve.
Ezek kimenetei egy hosszu, soros jelfolyammal feltolthetok. En a helyedben duplan adnam ki es a vegen a kimenetnel visszaolvasnam a masodik kiadasa kozben es csak akkor adnam a latch enable jelet, ha megegyezik a kikuldott es visszaolvasott jelsorozat.
Aztan az IC-k kimenetei direktben hajthatjak a FETeket. A FETekre azert tennek le- vagy felhuzot (tipustol fuggoen). A PIC tapja diodaval vedett legyen es kondik is elkelnek mindenhova.

Esetleg direktben is erdemes lenne megprobalni valamelyik ULN IC-vel, ami birja a 24V-ot.
Mert azokban benne van a meghajtotranyo is.

Tehát ha jól értelmezem, akkor a PC kiküldi a változást a PIC2550-nek USB-n, amihez egy buszrendszer csatlakozik. A buszon az IC-k sorba kötve, amiknek IO porti lábaihoz a FET-ek hozzákötve. Tényleg egyszerűbb lehet akkor buszrendszerrel megoldani.
A visszacsatolás miért szükséges? Nagy az esély a jel elvesztésére?

Ezt is használhatnám bootloaderes megoldással? Jó lenne, ha a későbbiekben bármilyen égetés nélkül tudnék módosítani.. És mivel ismerem magam, fog is kelleni.



Hát igen, jelenleg többszáz ér lóg a semmibe, amiket be kell majd kötnöm.

Mondom, lehet, hogy FET sem kell, mert ha jol emlexem, az ULN-ek max 500mA-t is ki tudnak adni (8 lab osszesen), te meg max nyolc 50mA-sat kotsz egyre. Esetleg egy soros ellenallassal meg korlatozni is lehet az aramot.
A beolvasas szerintem azert jo, mert
1. szinte semmibe sem kerul, egy plusz er a NYAKon es egy portlab, de
2. szerintem jol fog jonni a teszteleskor es az eleszteskor.

A bootloadert soros porton at kepzelted?

A szervezesrol: en a helyedben mindent a szamitogepen oldanek meg, a perferiara mar csak a vegso bitsorozat menne ki, tehat 1 vagy 0 (vilagit/nem vilagit).
Es a PC-vel oldanam meg a felvaltva vilagito izzok kerdeset/ellenorzeset is.

Kozben talaltam neked egy jo IC-t: TPIC6259
az adatlapja szerint az osszarama jocskan 1.5A felett van. Es akkor nem kell 300db FET

Szia!
A 18F2550 - 1020Ft/db. Ha buszrendszer lesz, akkor nem kell ekkora kontroller.
16F1455 csak 410Ft/db, 16F1459 pedig 500 Ft/db. Mindkettő USB illesztője megy quartz kristály nélkül is 5V -os a táppal. Mindkettőben van MSSI az I2C -hez vagy SPI -hez. (Árak nettóban).

Szia!
Buszrendszer tekintetében az RS485-t ajánlanám, ez megfelelően zavarvédett és a perifériáknál megoldható a galvanikus leválasztás is. Az USB-re csatlakozó 18F2550/4550 csak a soros-USB illesztést és a periféria vezérlők címzését-kezelését végezné. A perifériák vezérlésére domino kockánként vagy csoportonként egy-egy mikrovezérlő szolgálna. Ezekben meg tudod oldani a gombok pergésmentesítését valamint a hardware-ből történő villogtatást is. A paneleket akár a kockákat befoglaló keret aljára is rászerelheted. A rövid vágánycsíkok kivilágításhoz elég az ULN-ek terhelhetősége, de az fogadóvágányokhoz inkább külön FET-es meghajtás kellene a nagyobb bekapcsolási áram miatt. Táplálásukat helyi 24/5V-os kapcsolóüzemű táppal oldanám meg.

Köszönöm, kipróbálom este.

Köszi! Ez az ULN-es megoldás jól hangzik!

Szia! Rendben, köszönöm!

Hello!
Húha, megint egy újabb csatlakozó Szóval a buszrendszer az RS485-öket köti össze, amikhez 1-1 ULN IC csatlakozna?

A fogadóvágányoknál a FET-et mindenképp akartam alkalmazni.

Szia!
Drága vagy megfizethető megoldást keresel?
- RS485: Minden perifériára kell egy intelligens eszköz (kontroller és program), hogy a sorosan érkező táviratokról eldöntse, hogy neki szól-e és ha neki, akkor adja át a tartalmát a kimenetekre.
- Ha mégis RS485: Akkor a protokoll lehetne MODBUS RTU, akkor minden feladat kereskedelemben kapható eszközzel felépíthető: Ethernet - RS485 konverzióra Moxa, az RS485 -re kis PLC -k tehetők kellő számú és terhelhetőségű digitási kimenettel. Az ára a valódi vasúti megoldások ára lenne...

Amennyiben olcsóbb megoldásokat keresünk:
- Mivel csak kijelzőket hajtana meg a vezérlés, egy - két baki elfogadható lenne. A kimenetet periódikusan frissítve az esetileg jelentkező adatátviteli hibából származó "téves jelzés" rövid ideig tartana... Szerelvének nem ütköznének attól, hogy a táblán 50ms is hibás jelzés lenne látható...

- Egy USB - SPI konverter (kontroller vagy MCP2210), az SPI kimenetre izmos meghajtó. A vevő egységek 74HC595, CD4094, TPICxxx párhuzamos kimenetű SPI felületű léptető regiszterek. A modulok legyenek optikailag leválaszta legalább csoportonként. Egy csoportnak külön tápja legyen vagy külön rövidzárlatvédelemmel legyen ellátva. Nem célszerű a sok-sok égőhöz egy nagy tápot alkalmazni, hiszen a nagy terhelő áram miatt a rövidzárási áram is nagy, ami véletlen zárlatnál akár tűzhöz is vezethet. A földelési rendszer legyen csillagpontos, jó nagy keresztmetszetű kábelezéssel. Ha mégis fellépnének zavarok, az SPI buszon nagyobb szinteket (a CD sorozat 10-12V -ot is megenged) és hiszterézises vevőáramköröket lehet alkalmazni.

Szia!
A helyzet kicsit bonyolultabb, lásd a mellékelt rajzot. Az optikai leválasztást és a slave-ben levő helyi tápegységet azért javaslom, mert bizberhiba (pl. álfoglaltság) esetén akár az összes vágánycsík vörös lehet. Ebben az esetben 10A fölé is mehet az állandósult áramfelvétel. Erre jönnek még a villogtatott izzók (váltó, jelző, stb.) áramlökései. Ezek a terhelésváltozások meg tudják zavarni az adatátvitelt. Minden Slave-nek egyéni címet kell adni, a Slave-ek címzését és az adatok továbbítását a Master végzi az USB-n jött adatok alapján.

Hp41C és pgabor2!

Köszönöm mindkettőtöknek. Mindenféleképp valamilyen költséghatékony megoldás kell valójában. És persze egyszerű legyen, mert az én világom a számítógépes programozás és az egyszerű jelfogófüggőséges megoldások, az elektronikai dolgok (még) eléggé újak nekem.

Balazs által felvázolt PC <-> PIC18F2450/4550 <-> ULN-ek megoldás letisztult számomra, nem tudom, hogy ez mennyire megvalósítható? A zavar kiszűrésére a busz visszaolvasása nem jó megoldás? Ahol nagy az áramfelvétel, ott az ULN portjára FET-et kötnék (vonatfogadóvágányok), de a külön táp nagyobb blokkkonként megoldható. A valóságban ilyen blokkokon 2.5A-es Heinemann kismegszakító van az áramkörben.
Papíron úgy képzeltem el (laikusan), hogy a szoftver az összes izzó 0/1 értéket egy "adattáblában" rögzíti. A program változáskor frissíti ezt a a táblát és ezzel egyidejűleg az új bitsorozatot kiküldeném a perifériáknak is. A nyomógombokon még nem gondolkodtam.

Szia!
A PC <--> PIC18F2550/4550 --> 4094 --> ULN megoldás esetében az a probléma, hogy nem tudsz egyénileg változtatni egy kimenetet, csak az egészet újraküldve. Ha a gyári nyomógombokat szeretnéd használni, mindenféleképpen kell a pergésmentesítés.