...es mi van ha a motor tenyleg forditva forog? Talan a pumpa lapatja fekezheti a motort...tulterheli....?
Vizet szallit.

A vízszállítás csökkentése egy tolózárral jó ötlet a teljesítmény felvétel csökkentése érdekében. Én azért megmérném azt a 3x400 voltot a trafónál akkor is ha jár a szivattyú. Ha ott meglenne de a szivattyúnál nincs meg akkor egyértelmű hogy az alu vezeték vagy valamely kötések a ludasak.

Igen. Mennyi a fesz a kábel bemenetén, mert ha 380V akkor 4,7% veszteség 361V fesz a végén. Az áram viszont nem lehetne 150A. Elég komoly értékről van szó. Profikat kell hívni!!! A forgalmazó küldjön valakit.

Üdv
Mi is üzemeltünk be ilyesmiket, sőt még 640Kw-osat is. Azt a feszültség esést sokallom, ott valami gond lesz akár kötésbeli, akár trafós gond. Minél jobban elkezd esni a fesz a szivattyú motorja egyre nagyobb áramot kezd felvenni, ez megmagyarázza a nagy áramfelvételt.
Viszont még akkor is lehet a névlegesnél nagyobb áramfelvétel, ha esetleg munka pont alatt vagy felett kell dolgoznia a szivattyúnak, itt nem csak nyomásra gondolok, hanem a nagyobb vízmennyiség szállítására főként, az is megemeli 10-20 A-al is az áramfelvételt, plusz még a feszültség eséses gond.
Szennyvíz telepeken többször is előfordult hogy a védelmeket feljebb kellett állítani a névleges áramfelvételnél, mert munka pont alatt felett dolgozott a szivattyú.
Fordított forgásiránynál is szálit jócskán, de akkor feltűnően alacsony az áramfelvétele.
Üdv: Zoltán

zoz11 köszönöm a valaszokat,ha tudsz meg hozzaszolni jol jönne,foleg,hogy van tapasztalatod.
Irtam uzenetet is,ha esetleg nem nezegeted a forumot.

Csaba

Ezen a linken lathato a pumpa......
szerintetek merre kel,hogy forogjon?Igy szemböl nezve jobra vagy balra?

http://www.xylemitalia.it/prod_fla/pompeLL.swf

Jobb klikkel nagyithato a kep.

udv.

Ma megtörtent a proba. A szivattyu beindult. A hosszu tavon tul sok volt a feszultseg eses,es indulaskor a trafo kapcsain is a 400 helyett mar csak 380 V fesz volt,azutan a hosszu alukabelen meg esett 365V ra ez mar sok volt neki,es nem tudott felpörögni a motor,nagy aramot huzott,es ezert nem volt kapacitas.
Mivel 2 pumpa van beszerelve es mindkettönek kulön taplalasa,igy lekötöttuk az egyiket,es parhuzamosan kötöttuk a ket vezeteket,igy megduplazva a kvadraturat. athuztunk minden csavart piszokul szorosra,es akkor beinditottuk.
Siman felpörgött,es nyomta a vizet rendesen.Az aram a nevleges alatt van,meg 100 A sincs.Igaz az elejen kicsit több volt,de rengeteg iszapot huzott eleinte,azutan mikor letisztult a viz,az aram is lejjebb esett.
Most ugytunik minden okes.
Gyanitom,hogy az Al kabelnek nincs meg a kvadraturaja,szerintem *

Kiszámoltuk Neked, hogy a 70-es vezetéken 250 méteren 4.7% a fesz. esés 100A-el. A lényeg, hogy megvan a megoldás.

Köszönöm mindenkinek a hozzaszolast.
Igen. A lenyeg,hogy megvan a megoldas.
udv.
Csaba

Kedves Skori Mester! Élvezettel szoktam olvasni a honlapodon fellelhető szakmai újdonságokat de itt ki kell, hogy igazítsalak. A háromfázisú motort le lehet képezni úgy mint egy rövidrezárt transzformátort. A trafó rövidzárásban is teljesen induktív jelleget mutat. Cosfi=0.1-2. Tehát az induláskor a motor szinte teljesen induktív módon működik. Ez okozza részben a nagy áramfelvételt is. A gond az, hogy ez látszólagos áram amit csak fázisjavítással lehet csökkenteni. A hatásos teljesítmény viszont nagyon kevés. Lásd asszinkron motorok nyomatékgörbéje. Tehát ha egy asszinkron motort úgy akarok felpörgetni ami rövidrezárt forgórészű, akkor most már használni kell az elterjedt frekvenciaszabályozást, vagy be kell köni fázisonként egy boylerfűtestet. Én ezt kipróbáltam működött, persze min kézi mind automatikus átkapcsolással.

Üdv! Nekem is volt ilyen gondom és a csillagpontot 3 triakon keresztül valósítottam meg, amolyan mezei fényerőszabályozó kapcsolással. Elég jól el kellett találni a gyújtásszögeket egyformára, különben durcázott a motor, de működött. Az induló nyomatékot kellett mérsékelni, igazából nem változott a terhelés egyenletessé válása után a motorfordulat, nem volt teljesen korrekt a dolog.
Frekvenciaváltó, az már döfi...

Én foglalkoztam fiatalkoromban vezérlésekkel, de ami bonyolult az a frekiszabályzó. A motor működési elvéből adódóan minden frekvenciánál más feszültséget is kell a motorra kapcsolni. Itt kellenek a mindenféle rezgőkörök amit kapcsolgatni kell hasonlóan a monitorokhoz ahol ezt V-MOSFET -ek végzik el . Csak meg kell nézni egy hagyományos CRT monitor rajzát. A freki fügvényében még a tápfeszt is szabályozzák.. Nem egyszerű feladat. De az alaptémánál maradva csak kimondottan háromfázisú vezérlésre kitalált IC-k jöhetnek számításba ahol is ott van még ráadásul a nullátmenetkapcsolás. Ez pedig induktív tehernél nem egyszerű..Utolsó amit megtanultam, hogy általában minden szabályzás főleg nagy teljesítményen az már hajtásfüggő, tehát egyedi..

Valaha a RT. Évkönyben volt 3f motor teljesítmény tranyós szabályozásáról séma.
A feszültség le-fel szabályozásáról szó sem volt benne, "körbeugráló" volt a hajtás, mindig egy fázist bekapcsolt 1 szem tranyó. Szóval butább kapcsolás nem is lehetett volna, de illettünk egymáshoz, mert a snubber körről se hallottam akkor még. Volt az már rég, csak én nem tudtam róla. Így egy sikeres próbakapcsolás után a félvezető készletet saját halottaimnak tekinthettem...

Ennek a megoldásnak csak akkor volna életképessége ha figyeli a motor fordulatszámát . Ezzel paralell növeli a bekapcsolási idöt is. Tehát kis fordulaton gyakorlatilag áramgenerátorosan hajtaná a motort. Nem egyszerű megcsinálni..Viszont garantálná a lágy felfutást, mert ezt az adott motorhoz már be lehet állítani..

Meg kell valljam, azon kívül, hogy tudom, van ilyen, semmit nem tudok a lágyindítók belső világáról. Bizonyára eltér a frekvenciaváltók felépítésétől, működésétől, gondolom a lágy indítás után már hátradől és hagyja a hálózati nyers feszültséget tovább dolgozni...
Aki evett is már ilyet, meséljen már róla...

OK..

Én úgy tudom, hogy a lágyindítók, félvezetőkkel a feszültséget szabályozzák és a max után egy mágneskapcsoló átkapcsol direktbe. Csak ott lehet alkalmazni ahol nincs szükség nagy indítási nyomatékra.

Pont itt van a kutya elásva. Mert ha nagy nyomaték kell, akkor csak a régi csúszógyűrűs motorok jöhetnek számításba. Ezeket lehet billenőnyomatékról is inditani..A motorhoz kapcsolt ellenállással vagy újabban már tirisztoros szabályzással..

A frekvenciaváltó viszonylag nagy nyomatékot tesz lehetővé, az "olcsó", elterjedt, rövidrezárt forgórészű motorokkal. Mindnek van előnye-hátránya.

Sziasztok!
Elolvastam a topikot, meg még néhányat motorok lágyindításáról.
Írtátok, hogy nem jó a Skori féle izzós korlátozás a rövidrezárt fogórészű aszinkron motorokhoz. Csak azt nem, hogy miért, amikor is a topiknyitó eleve ellenállásokat használt erre a célra, ami hasonló módszer.
Nekem egy 3,2 kW-os gyorsdarabolót kellene elindítani így, mert mindig leveri az automatát.
Először triakos indítást szerettem volna, de ezt is kifogásoltátok, de nem tudom, ezzel mi a baj.
Az izzós megoldást úgy gondoltam, hogy a motor 6 kivezetéséből 3-ra megy a 3 fázis, ahogy eddig is, de a másik 3 kivezetésre - ami eddig össze volt zárva (Y) - rákötök 3 db 500W-os izzót, amik "csillagba" vannak kötve. Ha felpörgött a motor, akkor egy 2 áramkörös kapcsolóval rövidre zárom az izzókat és így már normál csillagban fut a motor. A kicsi indítónyomaték nem érdekes, mert a gyorsdarabolónál nem kell.
Mit szóltok ezekhez?

Én csak II.VH-s légelhárító üteg reflektor izzóját tudom ide elképzelni...
Ha tudsz szerezni, inkább ajánlanám a régi spirál vasalóbetét cekazt, vagy hasonló ellenállás huzalból készíteni. Egy 4mm-es lánghegesztő pálcára feltekeri géppel. Az ellenállás értéket most nem tudnám meghatározni, de lehetőleg bírja ki pár mp-ig a hálózati feszültséget is azonnali vörösizzás nélkül.
A hő és villamos szigetelés külön figyelmet érdemel.
Én egy fém edényt töltöttem meg homokkal, ebben voltak a porcelán gyűrűbe bujtatott spirálok, csillagba kötve.

Az ellenállásos lágyindítás jónak tűnik, a legjobb lenne az izzós. (ha elhalványul, rövidre lehet zárni) de ilyen 10 A okra, elég babrás lennel. Pedig a nem lineáris feszültség/áram karakterisztikája ideális lenne.
A gyári megoldása a feladatnak egy 3f~ szabályozható toroid előtét alkalmazása lenne, elég robosztus, és jól is működik. De jobb megoldás hiányában jó a rezsós cekaszos Orbán józsef féle megoldás is, csak a fokozaztosságot nehéz megoldani. De nem csillagban, hanem fázisonként előtétként.

Régi, nagy teljesítményű HGL fojtókkal is érdemes lenne megpróbálni a csillapítást.

Nem kell oda olyan nagy izzó. 500W is elég, legfeljebb lassabban pörög fel a motor, de az csak jó.
Az izzó pont azért jó, mert bírja a hőt és ehhez alkalmazkodó foglalatok vannak (porcelán). Nem kell bénázni homokos lavórral.

Nincsenek 10A-ok. Adatlapon is 6,5A van, de ez a max. terhelésen.

Akkor próbáld meg a bénázást fojtóval, az szögletes, jobban kigasználja a teret.
Sajnos nem melegít, vagy világít, így arról külön kell gondoskodnod, pedig nem rossz gondolat a 2 legyet egy csapásra.

A fojtó lehet, hogy pont nem jó, mert azt úgy kell méretezni, hogy ne melegedjen, mert nem bír el annyit mint egy izzó vagy fűtőszál, így jó nagy méretű és drága lesz.

Indítsd csillag-deltába, az a megoldás...

Nem lehet. 220-as tekercsei vannak.

Az igaz, de indításkor a csúcsáram elérheti a névleges áram 5 - 6 szorosát. (azért vágja le az automatát)
De az izzós tényleg jobb. Rakd össze 100 W -os izzókból.