Az a bajom hogy nem tudom beállítani az elektrolit kondenzátor polaritását, mert úgy jelzi a rajzon (2D mód) mindenha sima polaritásnélküli fóliakondi lenne.
A másik problémám a szimuláció módjával van ennek semmi köze a kondenzátorokhoz,az a probléma, hogy ha van AC meg DC feszültség is a kapcsolásomon akkor melyik szimulációs módot használjam? Úgy vettem észre hogy csak az AC analízis mutat igazat, a DC pl. úgy is feszültséget mutat a multiméteren, ha megszakítottam az áramkört... Van ennek köze egyáltalán az AC és a DC feszültslgekhez vagy teljesen mást jelent?

De minek akarod beállítani? Neki (a TINA-nak) tök mindegy, hogy milyen kondid van, mert pont ugyanúgy szimulálja mindegyiket.

A különféle szimulációk mást-mást szimulálnak. Ha AC viselkedést akarsz nézni, akkor AC analízisre lesz szükséged. Ott kapsz pl. frekvenciától függő átviteli karakterisztikát (Bode-diagram, meg egyebek). A DC analízis arra jó, hogy valamelyik paraméter (pl. bemeneti DC feszültség, esetleg hőmérséklet!) változtatásának hatására hogyan változik a kimenetnek megjelölt paraméter (pl. feszültség, áram, stb.) DC szintje, az AC generátort, az időben változó kapcsolókat pl. nem tudja értelmezni - de a virtuális multiméter se. A tranziens analízis meg azt mutatja, hogy időben hogyan változnak a kimeneti értékek, mintha egy tárolós szkóppal néznéd. Ez utóbbi tud nulláról (kiindulási értékekről) indítani, vagy tud először stacioner állapotot számolni, aztán onnan nézni a történéseket.

Köszönöm!
Én egy feszültségstabilizátoros tápegységet szeretnék szimulálni, amire ráadok x V AC-t, és a végén megmérem virtuális voltmérővel a kimeneten az x V DC-t. Erre milyen módot használjak? Mindegyik mód más feszültségeket ad ki, engem a "valós mód' érdekelne, hogy amit megépítettem úgy viselkedjen mintha itt lenne előttem és rámérnék voltmérővel, a többi egy kicsit bonyolult nekem. Melyik módot használjam ehhez?

Az a kérdés, hogy mit is szeretnél nézni.
Én pl. a tranziens módot használom általában, ami kb. olyan, mintha szkóppal nézegetnéd. Azon látszik a feszültség is, az időbeli lefolyás is, meg az is, hogy mennyire hullámzik a kimenet, ill. gerjed-e esetleg. Ha még beraksz egy idő szerint kapcsoló elemet is (kapcsoló t-betűvel), akkor a terhelés ki-bekapcsolására adott reakciókat is lehet nézni, csak az időpontokat kell jól megválasztani.
A "rámérek Voltmérővel" az a valóságban is egy eléggé használhatatlan eredményt ad, lévén csak eléggé stabil DC esetén van köze a valósághoz. A szimulátor egyik haszna az, ha kiderül, hogy mégse (eléggé) stabil az a DC... Na azt egy multiméteren nem látod. A virtuális multiméteren se.

Azt szeretném elsőkörben megtudni, hogy üzem közben, terheletlenül (majd kévőbb terhelve) hány volt feszültség van a kimeneten, illetve hogy működik-e egyátalán a kapcsolás. Egyéltalán nem értem hogy hogyan létezik az hogy más módokban más-más feszültségekkel találkozok. Nehezen tudom felfogni ezeknek a módoknak az értelmét, nekem egy olyan kéne ami mutatja a VALÓS értékeket valós időben, mintha előttem lenne az áramkör. Akkor is akármit mérek rajt akármivel, nem kell ilyen módok közül választani. Gondolom hogy itt valami olyasmiről lehet szó és az ezeknek az értelmük hogy pl. bekapcsoláskor lelassítva meglehessen nézni mit produkál, vagy nem értem
Mért kell ezt ennyire túlbonyolítani, mutassa a VALÓS dolgokat, VALÓS IDŐBEN mintha itt lenne előttem, ráadtam volna a feszültséget és méregetném, tesztelgetném.

És már van egy harmadik problémám is, az hogyan kell összekötni az alkatrlszeket a vezetékkel? Elég ha ott a piros csillag, vagy a fekete pötty is kell oda. Mert miután annyira összekötöttem el se indul a szimuláció. Itt van a két verzió. Legalább látod azt is hogy mit akarok tesztelni.

Köszönöm a segítséget és a türelmed.

Gondolom a második megoldás lehet a jó. És az irregual circuit az jelentené hogy valami hiba van az áramkörben? Mi?

Egymás tetejére ne rakjál két vezetéket. Ha rákattintasz a vezeték közepére, majd törlöd, és nem marad a helyén üresség, akkor egymás tetején több vezeték volt.
Ha az objektum lábánál nem a piros csillagot látod, hanem a fekete pöttyöt, akkor tuti több vezeték kapcsolódik oda a kelleténél.
Az értékeket meg a cimkéket (refdes) a View menüben lehet visszakapcsolni. Az Analysis/ERC menüpont megmutatja, ha sikerült olyan vezetéket berakni, aminek az egyik vége nincs sehova se kötve, rákattinva az üzenetre kiválasztja a kérdéses vezetéket. Ez szinte mindig valami tévesztést jelez.
15V AC, az nem egy 15V amplitúdójú színusz, hanem egy 15V * gyökkettő amplitúdójú színusz. Ezen felül a betápnak valószínűleg van belső ellenállása, emiatt a terheléstől függően eltérő lesz a belőle kijövő feszültség (az AC generátornál lehet megadni belső ellenállást).

Köszönöm szépen, már csak a szimulációval vannak problémáim.
Azt szeretném elsőkörben megtudni, hogy üzem közben, terheletlenül (majd később terhelve) hány volt feszültség van a kimeneten, illetve hogy működik-e egyáltalán a kapcsolás. Egyáltalán nem értem hogy hogyan létezik az hogy más módokban más-más feszültségekkel találkozok. Nehezen tudom felfogni ezeknek a módoknak az értelmét, nekem egy olyan kéne ami mutatja a VALÓS értékeket valós időben, mintha előttem lenne az áramkör. Akkor is akármit mérek rajt akármivel, nem kell ilyen módok közül választani. Gondolom hogy itt valami olyasmiről lehet szó és az ezeknek az értelmük hogy pl. bekapcsoláskor lelassítva meglehessen nézni mit produkál, vagy nem értem
Mért kell ezt ennyire túlbonyolítani, mutassa a VALÓS dolgokat, VALÓS IDŐBEN mintha itt lenne előttem, ráadtam volna a feszültséget és méregetném, tesztelgetném.

Két dolgot kéne belátni.
A szimuláció a beállításoktól és az áramkörtől függően akár nagyon gyors vagy nagyon lassú is tud lenni, így eleve értelmetlen lenne valós időben gondolkodni, ha a gép nem elég gyors hozzá. Mivel értelmetlen, ezért erre eleve nem is terveztek a szoftver írói.
A szimuláció szükségszerűen nem tud tökéletes lenni, emiatt a beállításoktól függően többféleképpen tud eltérni a valóságtól. Attól függően, hogy mit szimulálsz, milyen paraméterekre vagy kiváncsi, ez vagy érdemben befolyásolja az eredményt, vagy nem, de ezzel a kezelőnek kell foglalkoznia, a program nem fogja helyette kitalálni. Mivel nincs egyetlen beállítás, ami minden esetre jó lenne.
Tehát amint említettem, a tranziens analízissel grafikont kell rajzolni (elég hosszan ahhoz, hogy eljusson a rendszer stabil állapotba), azon látható, hogy a kimenet kb. azt tudja-e, amit szeretnél.

Köszi, akkor magyarul a tranzienset használjam, csak várjak vele kicsit, mert látom ahogy épül fel a feszültség.

Érdekes hogy tranziens módben vannak a kimeneten feszültségek, és rakok egy ledet az is világít, de pl. AC módban 0V van mindenhol és a LED se világít. Most akkor honnan tudjam hogy a valóságba mi történne?? Mért nem azt modellezi?? Ez egy tápegység, itt nem nagyon van semmi időbeli változás, vagy mit tudom én micsoda, amihez ez a sok mód kellene. A tranziens mód hasonlít akkor a valósághoz legjobban?? Mert akkora eltérések vannak a módok között hogy hihetetlen. Nekem csak az ér valamit ami nagyjából a valóságot mutatja, felfoghatatlan számomra hogy mért van az hogy az egyik módban megy az éramkör a másikban meg az ellentétjét mutatja, így semmi értelme az egésznek
Azért ezek az eltérések nem "kicsik"
Én a feszültségre, áramerősségre vagyok kiváncsi terhelés függvényében. Ha a jövőben más kapcsolásokon is ezeket szeretném megtudni, akkor a tranziens mutat valóságos adatokat. Mert * nem mindegy hogy 0V vagy 5V....

Ne haragudjál meg, de rettentően nem vagy képben.
Ha a multiméteredet AC módba kapcsolod, akkor szerinted mekkora feszültséget fog mutatni a 7805 kimenetén?

A multimétert nem kapcsolom AC-re, az DC-n van, csak a szimuláció módját raktam AC-re. de DC-n is ugyanúgy 0V-ot mutat, egyedül a tranziens módban van rajt feszültség.

AC szimulációnál nem fogsz DC értéket kapni, azt a szimulátor elhanyagolja. AC szimulációnál arra kíváncsi a felhasználó, hogy adott AC bemenő jelre milyen AC kimenő jelet kap. Ha valakit nem ez érdekel, az ne AC módban akarjon szimulálni.

Sziasztok, a Tina demó verziójában milyen korlátozások vannak? Köszönöm! Ez amit linkeletem jó? Bővebben: Link

Hello! A könyvtárában kevés alkatrész van. De ez igazából lényegtelen, csak részleteket érdemes szimulálni, nem egy egész áramkört. Annak úgy sem lesz értelme csak korlátja.. Vannak hibái, de együtt lehet vele élni.. Link jó. üdv!

Találsz a neten használható verziót is, csak keresni kell.

LED-eknél melyik az a feszültség, ami a nyító feszültséget jelöli a tinában? Adatlapokon Reverse voltage van, itt meg van még Brack down is, amit nem tudok, hogy mi.

Vf: Forward Voltage az adatlapon.
A TINA-ban ezt szerintem nem találod meg a paraméterek között, több tényező "eredményezi" együttesen. Én általában felrakok egy üres lapra mellé egy feszültségforrást, egy árammérőt, és letesztelem: DC karakterisztikát rajzoltatok vele, amin szépen látszik, hogy kb. mikor kezd vezetni.

Köszi! Akkor nem próbálgatom átírni az értékeket.
Csináltam egyet. 20mA-nél érdemes nézni, ugye? Vagy nyitást, ami itt olyan 1,35V? Vagyis mivel kell számolni (pl előtét ellenállást, Ukapocs-Unyito/I=Re)

A nyitást kell nézni, látványosan kell emelkednie az áramnak az adott feszültségnél, szinte mindegy, hogy 20mA-nál nézed vagy 10-nél.
Én általában addig próbálgatom az alkatrészkönyvtárban levő LED-eket, amíg nem találok egy olyat, ami nagyjából stimmel.

Csak 555-ös időzítőt lehet beilleszteni? CD4541-es IC-t nem találtam.

Sziasztok! Én a Tinában szeretnék egy akksitöltőt szimulálni. Kérdésem lenne,hogy hogy tudom az akkumlátort berakni,aminek ugye csökken az áram felvétele,a töltéssel arányosan.Azt a kapcsolást szeretném kipróbálni,mikor a töltő lekapcsolja a töltést.Ehhez kellene egy áramforrás ami ugye ekkor fogyasztó.Köszönöm a válaszokat!

Egy soros ellenállás + kondenzátorral egészen megközelíthetőnek gondolom

Esetleg 1 másik fesz / áram generátor.
Feszültség generátor jobb mert az akkumulátor is inkább olyan jelleg görbével rendelkezik.
Akkutöltőt valóságban másik szabályozható táppal szoktunk próbálni, fel /le kapcsolási küszöb feszét állítani stb.
Tehát ha van lehőség olyan feszültség generátor objektumra aminek az értékét lehet bizonyos lépésközzel "tekerni", (hozzá rendelt gombokkal/egérrel) akkor olyat rakjál be.

Köszönöm a válaszokat!

Hello! Nincs ezzel semmi gond, az aksi helyett teszel egy áramforrást, és a szimulációban ennek feszültségét növeled 10..15V között. Belsőellenállását is lehet helyettesíteni egy ellenállással, de egy aksinál az elég összetett, az akár időben negatív ellenállású is lehet. (A forrás belsőellenállásnak megadása - amire ugyan van lehetőség - nem mindig vezet helyes eredményre.) üdv!

Hello.Segitséget szeretnék kérni a Tina progival kapcsolatban.Hogyan valositható meg,hogy a kapcsolási rajz tesztelésénél az áramkörben lévő led jelezze hogy az áramkőr műkődik.Gyati.

Nyomd meg a zöld gombot