Ha külön tápot is készítenék a FET meghajtáshoz, az állandó fogyasztást jelentene. Ha a gate-ra teszek zenert, akkor mondjuk P csatornás esetében csak nyitáskor lesz ez a veszteség (zener árama), viszont a soros ellenállás szükséges, így a nyitás vagy zárás lesz lassúbb. Sajnos a kapcsolásnak nem találtam más kialakítást, ahol ne 20-30V-os feszültséget kelljen kapcsolni adott tápforrással.
Esetleg fotoelektromos optocsatoló, ami képes meghajtani a fetet?

Ami meghajtja a FET-et, az nem jelent állandó fogyasztást? Na neki kell ilyen tápot készíteni, és akkor maximalizálva van a belőle kijövő feszültség.

Gate trafó. A kapcsolóüzemű táp topikokban nézelődjél, kérdezgessél.
Vagy nem dinamikusan szeretnéd kapcsolgatni a FET-et?

Gate trafóra gondoltam, de valószínűleg még nagyobb veszteség lenne. (A legtakarékosabb kapcsolást szeretném kialakítani, ahol mA-es áramok sem folynak a tápból, ha nem muszáj.)
Mellékelek egy kapcsolást, amihez hasonló lesz szerintem a megoldás. Gyorsan lezár és lassabban nyit, ami még megfelelő, viszont a földre menő ellenállást minél nagyobbra vesszük, annál lassabban nyit ki, kérdés mekkora lesz az így elvesző energia...

Milyen sűrűn akarod nyitogatni? Ha másodpercenként nagyon sokszor (kapcsolóüzem), akkor úgyis elsősorban a gate kapacitás feltöltése/kisütése jelenti a fő veszteséget. Ha meg kevésszer (mondjuk 1 nyitás/sec), akkor nem mindegy, hogy milyen lassan nyit ki?

Nem pont kapcsolóüzemre lenne használva, de várhatóan maximum néhány KHz-es frekvenciával kapcsolgatna. Nincs más kapcsolóelem, amelyen elenyésző a veszteség (szaturációs feszültség), de mégis kis teljesítménnyel vezérelhető és nincs ilyen gond a vezérlőfeszültséggel?
Az "input capacitance" jelenti gyakorlatilag a gate kapacitást, amivel számolhatnánk időállandót?

Van a bipoláris tranzisztor, meg van a FET. A FET már csak ilyen, a tranzisztor meg ugye árammal működik... (plusz össze lehet kombinálni a kettőt: IGBT)
A gate kapacitás kicsit bonyolultabb, mert egy része a gate-drain között van, a másik része a gate-source között. És ugye nyitásnál-zárásnál a potenciálok az egyiken változnak a gate vezérlésétől függetlenül is. Számolgatás helyett én inkább a szimulátort javasolnám, ha már úgyis abban rajzolgatsz
Nem tudom, hogy mekkora a terhelés, de ugye az egész spórolgatásnak a vezérlési körben nem sok értelme van, ha a terhelés oldalán az 1000x-esét égetjük el amúgy is...

Úgy találtam, hogy ez a kapcsolás elég jó lesz, a nyitással nincs gond, de a zárás ideje 3-6us körül van. Az érdekesség, hogy így is esik 0,5V a feten, úgy látszik a P feteknek magasabb az ellenállása, mint az N párjaiknak.
Igaz lenne az állításod, de ez egy speciális kapcsolás lesz, amiben a kisütő áram is töltésre lesz felhasználva, kvázi a vezérlés az egyetlen veszteséges tényező.

Használj jobb FET-eket.
Pl: IRF9Z34N (ennek fele annyi az Rdson-ja, és a gate kapacitása is kevesebb), IRF5305 (ennek harmada az Rsdon-ja, és kb. ugyanannyi a gate kapacitása).

Meg a FET Rdsonja miatti veszteség, ami így nem tud hasznosulni. A lerajzolt áramkörben folyik 3-4A, a 0.5V esetén (vagy még több is lehet) ez Wattban mérhető nagyságrend. 1-2mA * 30V, az ehhez képest %-nyi...

Sziasztok
Tudna nekem mondani egy N csatornás mosfetet ami 14-15 A bír . Max 24V
És sok mindenbe használják (már csak azért, mert bontanám, így hétvégén)
Üdv

Ilyeneket autós tápokban találhatsz.Nem tudjuk, mid van; de belenézel a bontandó készülékekbe, és gugli segít.

Köszi
Ilyen autós cuccaim nincsennek, rossz TV, fénymásoló, nyomtató és ehhez való tápok vannak.
Konkrét tipust nem tudnál mondani ami elterjedt?
Üdv

Irreális, amiben gondolkosz. Legalább 10000-féle elterjedtebb FET létezik, ebből csak a magyarországi boltokban sokszáz fajta kapható. Ez csak fordítva működik: megnézed, hogy mid van, és kiválasztod, hogy kb. melyik lehet jó.
A leírt paraméterek alapján nagy eséllyel a teljesítmény-FET-eknek a jó része akár meg is felelhet.

Sziasztok!
Korábban volt linkelve egy pdf, amiben a FET-ekről van egy kis elmélet Dr. Hegedűs János tollából. Ebben írnak a kiürítéses FET-ről, ami ha jól értettem, alap helyzetben bekapcsolt állapotban van. Ilyen FET-et (teljesítmény FET, TO-220 tok) keresnék, ha tudnátok néhány gyakoribb típusszámot megadni. Köszönöm.

Szia!
Segítség a kereséshez: Bővebben: Link

Gyakoribb típusokat tudnál írni? Olyat, amit lehet nálunk is kapni, pl. HEStore-ban.

Szerintem ilyet egyetlen magyarországi bolt sem árul, nemhogy a HEStore. Nézd meg a Farnell kínálatát, ha valamiből ott nincs egyetlen modell se, az azért árulkodó jel.

Értem és köszönöm. Akkor maradok a sima növekményes megoldásoknál.

Sziasztok!

Konkrétan céltalanul játszom a FETek-l, tanulmányozva a működésüket. Azt hiszem megértettem, mikor jött a meglepi. Szóval pont azon dolgoztam, hogy egy 12V 3A -s izzónak, egy potméterrel és egy szál FET -l megoldjam a fényerőszabályozását. Nem tűnt nagy feladatnak, megy is és semmi baj vele ha a GATE vagy a Földön vagy 12V -n van, de amint az 1k -s trimerrel 5V alá megyek és halványul az izzó, a FET ég mint a Reistag. Na most miért éget a FET már 0,5 - 1A égetésnél, mikor 50V és 110A -t bírnia kéne(ifrz3205)?

Amennyiben nagyon rosz helyen vagyok úgy most az egyszer nézzétek el nekem, ha 5A -s motort aggatok a Drain ágára akkor is melegedik alacsonyabb fordulatszámon.

Részletesebben: a kisebb gate feszültség azt jelenti, hogy a FET részben van nyitva, a csatornaellenállása nagy. Azaz adott áram nagyobb feszültséget ejt rajta, így a rajta disszipálódó teljesítmény is jóval nagyobb, mint ami akkor lenne, ha teljesen nyitva van. Az, hogy a FET elvisel 110A-t, az egy dolog, de emellett nem eshet rajta nagy feszültség! Itt jön be a képbe a P = U * I.

Ezeket a FET-eket kapcsolóüzemre tervezik. Természetesen lehet őket analóg módon is használni, de erre iránymutató és betartandó az az üzemviszony, amit a drainfeszültség-draináram jelleggörbén megadott határteljesítmény-hiperbola kijelöl. Mert hiperbola, azaz a jelleggörbe középső szakaszába szépen behasasodik, jelezve, hogy közepes gate-feszültségű tartományban, tehát akkor, amikor nem teljesen zárva és nem teljesen van nyitva a FET, nagyobb teljesítmény disszipálódik rajta, mint amikor teljesen nyitva van.

Mellékelek egy ilyen görbét, a FET egy BUZ360. Remélem, nem okoz problémát egy koordináta-rendszer értelmezése. A szaggatott íves vonal az a bizonyos hiperbola, jelen esetben a 75W-ot jelöli, azaz azokat a pontokat, a draináram-drainfeszültég párokat, ahol ez már fellép. A színes vonalakat én húztam. A vonalak a munkapont vándorlását jelölik a vezérlés hatására. A folyamatos, vízszintesbe átmenő vonalak a feszültségekkel az adott gate-feszültség mellett kialakuló draináram nagyságát jelölik (azaz szakszöveggel: a paraméter a gate-feszültség - rendre állandó, megadott érték, oda is írták a vonalakra, a változó a draináram, az adja a vonalat), megfelelő Uds mellett. Jobbra, pirossal a FET határadataiból néhány.

A zöld vonal szépen alatta marad a hiperbolának, éppen csak érinti. Azaz megfelelő hűtéssel szépen analóg módon használható. Látható, hogy a vonal egyfelől a max folyamatos draináram (itt: 3,6A) és egy önkényesen megválasztott, de a határfeszültségen jóval belül (kb. 64V) levő drainfeszültség (ez akkor lép fel, ha le van zárva a FET, általában ez a tápfeszültséggel egyenlő) között húzódik (ez a munkaegyenes). Analóg erősítőként csak így képes üzembiztosan dolgozni.

De ott van, hogy a FET tud 14A-is akár! Hogy lehet ez? Lásd, a piros vonalat (7A - 70V)! Metszi a hiperbolát! De ott van, hogy a 14A csakis impulzusüzemben igaz! A 7A több, mint a FET maximális folyamatos drainárama. Tehát a FET munkapontja képes "belegyalogolni" a hiperbolán felül levő területbe, de csak rövid időre, amíg átkapcsol vezetőbe, vagy kikapcsol! Ezért van az, hogy FET-meghajtókat fejlesztettek ki erre az üzemre (kapcsolóüzem), hogy a FET minél kevesebb ideig tartózkodjon itt, azaz gyorsan nyisson-zárjon. Emiatt nagyon fontos azoknak a körülményeknek a figyelembe vétele, amik ezt az időt növelhetik: szórt induktivitás, szórt kapacitás, a gate meghajtás időállandója, amit a gate kapacitása és a meghajtás eredő ohmos ellenállása alakít ki, mert mindez növeli az átkapcsolási időt (szoktak gate-ellenállást használni, hogy ne legyen a gate töltő-kisütő árama túl nagy, de ez az ellenállás nem lehet akármekkora)! Ezért nem csak a FET drainárama a fontos, hanem a pl. a gate-kapacitás is ...

Update: elnézést, elrontottam a rajzot, mert kicsit magasabban kezdtem a zöld vonalat, told képzeletben kicsit lejjebb, a drainfeszültséget meg told kijjebb jobbra. Bocsi...

Íme, kicsit módosítottam a rajzot, a zöld vonal már életszerűbb, illetve segedelmül ugyanolyan maximális drain-feszültségből indul ki (64V helyett 70V), mint a piros, hogy könnyebben érthető legyen. Még egyszer elnézést kérek.

Ami fontos tanulság: minél inkább megközelítjük a hiperbolát (vagy átlépjük) és minél hosszabb ideig, annál jobban fog fűteni a FET - esetleg tönkre is megy.

Köszönöm a részletes leírást, így már értem hogy gyors kapcsolóüzemre tervezték és nem szeret sok időt tölteni a köztes állapotokban, ezért melegedik.

Ezek szerint inkább tranyóval kéne próbálkoznom?

Szerintem nem értetted meg a lényeget...
Továbbra is: P = U * I
Ha az a célod, hogy I áramerősség folyjon ott, és az áramkörből adódik, hogy ehhez U feszültségnek kell esnie azon az alkatrészen, akkor mindegy, hogy mit használsz, az pontosan U*I teljesítményt fog hővé alakítani az alkatrészen.
Az egyik megoldás, hogy tudomásul veszed, és akkora hűtőbordát raksz oda, hogy ez összejöjjön. A másik megoldás, hogy valamilyen tök más áramköri megoldást használsz, ahol az I áramhoz nem U feszültség tartozik.

Szia!
A tranyó is éppen ennyire melegedne, mert az sem szeret "köztes" állapotban lenni. Ez olyan, mintha egy potenciométert használnál erre a célra. Ha végkitérésbe tekered, akkor az sem melegszik annyira, mert ilyenkor nulla az ellenállása a potinak, ezért nem esik feszültség rajta. De mihelyst elkezded tekerni, megnő az ellenállása, feszültség esik rajta, és az átfolyó áram melegíteni kezdi. A tranzisztorok is hasonló okok miatt melegednek analóg szabályozásnál.

"tök más áramköri megoldást használsz, ahol az I áramhoz nem U feszültség tartozik."

A gondolatmenetem ott torpant meg a tranzisztorokkal, hogy mivel azt régebben analóg célra gyártották így gondoltam hogy annak bírnia kéne.

Létezik egyszerű áramkör melyet lehetne ilyen célú szabályozásra használni? Igen tudom van az LM317 -s IC és társai, de szeretnék valamit magamtól összedobni elemi részekből.

Hallottam már ilyen FET -s ATX tápokról ahol valahogy a 12V -ból hozzák össze a nagyáramú 5 és 3.3V -kat, ezért kezdtem el kisérletezni az egésszel, meg amúgy érdekel is.

Azok is hiába vannak, mert pont annyit (se) tudnak, mint a FET-es megoldásod. Az ugyanis legalább azt tudja, hogy max. fényerőnél alig fűt, az LM317 viszont még ezt se tudja. Az alapproblémára egyébként egyszerű megoldás nincs.
Lehet változtatni a feladaton azzal, hogy feladod az eredeti feladatot, és csak 100%-os és 0%-os fényerőt próbálsz előállítani (abban a FET elég jó), viszont ezt olyan sűrűn kapcsolgatod, hogy a szemed már pont ne lássa a villódzást. Ezt hívják PWM-nek.
Vagy lehet bonyolult megoldást választani, ami ugyanezt a kapcsolgatást a tápfeszültség előállításakor használja pl.: Bővebben: Link, ez viszont eléggé mélyvíz tud lenni.

Először is pontosan körvonalazni kell azt a feladatot, amit áramkörileg akarsz megvalósítani, majd kiválasztani hozzá a megfelelő alkatrészt.
Minden tranzisztor adatlapján, a paramétereket ábrázoló görbékben ott lesz az a hiperbola. Itt neked azt kell tudnod, hogy a kívánt feladat végrehajtása során "elfér-e" a hiperbola alatt a disszipáció, avagy nem (ami nem fűti a terhelést, az fűti a szabályzót). Ha nem, másik tranzisztor kell. Vagy lehet többet párhuzamosítani, így a szükséges áram eloszlik. Persze a paraméterek szórása miatt egyforma kis értékű soros ellenállások kellenek a párhuzamos tranzisztorok emitter/source körébe, hogy a "megszaladni akaró" - nagyobb erősítésű - példányt visszafogja.

Tulajdonképpen te egy analóg feszültségszabályzót szeretnél? Ez tulajdonképpen analóg áteresztő üzemű táp témaköre, ha van ilyen topic, keresd meg

Upd.: létezik egyszerű áramköri elem erre a célra, sorba kapcsolt huzal tolópotméternek hívják Súlya 5-10 kiló is lehet akár, és akkor 100-200W-ot is lazán elfűt

Üdv.
Szeretnék tőletek segítséget kérni egy IRF530A típusú MOSFET működtetésében.
Egy VFD szeretnék rákötni, 300-400mA, és 5V.
Az S bekötve a GND-be, a Gate egy ellenállással bekötve a 5V-hoz, a Drain odakötve a kijelző GND lábához. Ha a kijelző helyett ledet használok akkor működik, viszont ha a kijelzőt kötöm oda, akkor a fesz lecsökken 1,5V-ra, és elkezd melegedni a MOSFET.
Mit csinálok rosszul, valamit nem jól kötnék be?
(ebből a MOSFETből elég sok van (~50db) így nem szeretnék másikat vásárolni)

gulyi88 segítsége alapján megoldódott a hiba, ez a mosfet csak 10V körül tud csak kapcsolni, így az 5V kevés volt neki.

Sziasztok.
Szeretném kérni a segítségeteket.
IR4427Sezt a Mosfetet szeretném úgy bekötni hogy potméterrel lehessen állítani.
Gyárilag Szoftveresen lehet állítani hogy milyen gyakorisággal váltson pólust, de a Firmware hibás lett a vezérlő Microprocesszora és így nem lehet állítani a pumpa teljesítményét.
Arra gondoltam hogy nem-e lehetne hogy manuálisan potméterrel állítanám be???