Az Amperek nem is fogják tönkretenni. Ellenben a Wattok, na azok majd igen...

Senki nem tud tanácsot adni?

Amúgy ha 2-t megépítek, függetlenek a trafók, akkor ezeket a 2.7.4-eket lehet sorba (egyik negatívot másik pozitívjával), vagy párhuzamosan kötni?

1.3kW-os példány esetében is, megfelelő méretű bordán?

(A képen szereplő legnagyobb modul az. A sima TO tokozásúak csak 270W-osak.)

Ha használtad már labortápban akkor az nem jó? Gondolom meg lehet csinálni 24V-osnál nagyobbra is. Azt írtad hogy állíthatónak kell lennie, ez nem jelenti azt hogy stabilnak is. Ahhoz hogy állítható legyen kell egy poti, egy ellenállás meg az IGBT és kész is van. Az állítható áram már macerásabb, és csak egy adott tartományban szabályozható egyszerűen. Olyat használok (elég sok mindenre), ami 0 és +/-90V között állítható, de ebben fix áramkorlát van. Van benne 2 poti, 2 FET, 2 tranyó, meg 4db ellenállás. Nekem nagyobb szükségem van erre mint egy labortápra.

Ezek szép számok, melyek a valóságban elő nem forduló peremfeltételek esetén lehetnének igazak (konkrétan számított és nem mért értékek; pl. teljes terhelés mellett is 25 fokon üzemelő tokkal számolják - ezt semmilyen hűtőbordával nem tudod elérni nitrogénhűtés nélkül).
Egy ilyen TO tokozáson keresztül mondjuk az életben nem fűtesz el 270W-ot. És akkor jön a kérdés: ha annyit nem, akkor mégis mennyit? Hány százalékát tudod az adatlapi értéknek üzembiztosan? Erre nem fogsz választ kapni senkitől, max. ilyen sacc/kb. számokat, hogy egy TO220-as tok 25-30W-tól még nem szokott elpukkanni. Aztán rögtön jön az a kérdés is, hogy jó-jó, az egész tok elbír X W-ot a tapasztalatok szerint, de vajon mennyire egyenletesen oszlik el a terhelés a chipen? Egy FET-nél például ez nem gond, mert a hőmérséklet növekedésével nő az ellenállás, ami csökkenti az arra a területre jutó áramsűrűséget, tehát saját maga kiegyenlíti a különségeket chipen belül, ezzel szemben az IGBT-re ez nem igaz, simán megszaladhat egy nagyobb tokban a chip egy-egy kis darabján a hőmérséklet, a chip hőmérsékletét pedig még mérni sem tudod. Na akkor honnan tudhatod, hogy meddig szabad elmenni? Sehonnan.
Saccolsz, összerakod, leterheled, és ha elpukkan, akkor szomorú leszel, ha meg nem pukkan el, akkor reménykedsz, hogy holnap se fog.

Teljesen igazad van, hogy a maximum határértéket nagyvonalúan 25 fokra adják meg. Rendesebb adatlapokon 85, sőt magasabb hőmérsékletekhez tartozó értékek is ott vannak, amik valóban lényegesen kisebbek az elméleti maximumnál. De ez minden tokozásra, félvezetőre igaz.
Párhuzamosan kötött pl. 2N3055-ökkel is működnek labortápok. Tehát ezekből is több kellene a kimenetre, ahogy azokból is, hogy stabilan működjenek? A többszörösen jobb paraméterek ellenére? Értem, hogy több félvezetőn elosztva kisebb a hősokk miatti elhalálozás lehetősége, de egy ekkora hűtőfelületű cucc talán jobban viselkedhet.
Nem kötekedni akarok, csak én is használni szeretném a meglévő IGBT moduljaimat. Próba cseresznye, annyit megér, amennyibe a bontása került, úgyhogy ki fogom próbálni.
Itt egy kép, hogy egy modul belülről hogy néz ki. Ez nem cigaretta doboz méretű, vagy kétszer akkora.

Nocsak mit látok?! Ismerős technológia, a Continentalban ilyenekkel dolgoztam. Ki tudja megmondani hogy a fényképen a tokon belül látható három kisebb panelszerűségnek mi a neve? Segítek, olyan mint a "PCB".

A Continentalban nem gumikat gyártottak? Amúgy valami vastagréteg hibridáramkörnek hívhatták. Ha nem erre gondoltál, jöhet a megoldás.

Úgy látom az egy közönséges nyák, csak a hordozója porcelán lap.

Amik szintén számított értékek, történetesen. P=(Tjmax-Tc)/Rthjc

Nyilván jobban viselkedik, de az a kérdés, hogy mennyire viselkedik jobban. Vagy ki tudod olvasni az adatlapból, vagy csak arra hagyatkozhatsz, amit magad vagy mások teszteltek.
Bővebben: Link 2. pont.

Úgy látom nem nagyon válaszolnak, hát megteszem Én. Kicsit eltértek az Én számításaim, de nem számottevően, és csak azért mert más zéner árammal számoltam. Egyébként a számításaid jók. Egyedül a visszacsatolásba számolt 240K-t sokallom, az Nekem 200-220K-ra jött ki. És Nekem is az dereng, hogy annak idején mikor ezt a tápot használtam 220K-s ellenállás volt beültetve 50V-hoz. Ami a bordát illeti: Ne spórolj vele, mert kis áramfelvételnél is melegszik ez a kis dög. Én a biztonság kedvéért még ventilátorral is megspékelném biztos ami biztos, ha olyan terhelést kötsz rá. Nekem speciel egy 12V 35W-os izzótól adta meg magát, Kb. 2,5A folyamatos terhelés. A borda izzott, pedig elég combos darab volt. További kérdésedre a válasz: Két egymástól teljesen (testben is) független tápot építesz akkor igen, lehet sorba és párhuzamosan kötni a kettőt.

300W feletti disszipációra képes......

De, jól működött proli tápjával, de az csak 24V-ig tud, Alkoto próbált vele ügyködni, hogy nagyobb kimenő feszültséget érjen el, de nem tudom ez sikerült e neki. A cél most az lenne, hogy egy jól használható, univerzális tápot készítsek, az IGBT használata pusztán kényelmi szempont, mivel van, 2 csavarral fel tudom rögzíteni, nem kell pepecselni L idommal, 3-4 TO-3 as tranyóval meg a felfogatásukkal, stb stb, ezért gondoltam, hogy elhasználom végre ezeket a bitangokat. A 24v kevés, többször kellett volna ettől nagyobb feszültség, illetve 2-3A nél is nagyobb áram, ezért gondolkozok, egy 50-60V körüli tápban, ami tud olyan 5A-t és fokozatmentesen tudjam állítani. Van hogy Li-ion cellákat töltök és kell 4,1v 300mA de előfordul, hogy nagyobb fesz kell, ezért gondolkozok labortápban. Első blikkre az RT-s táp ugrott be ami itt a fórumon kering.

Ilyen célra átalakított PC tápot szoktam használni. Kicsi, könnyű, nem fűt nagyon, és nem kell hozzá ez a durung IGBT. Egy graetz-el a szekunderén 54V körül tud maximum, áramban meg olyan 5-6A-t, amit kb. 40mA-ig lehet letekerni.
Van valahol egy 60V-5A-es analóg rajzom, de abban P csatornás fetek vannak.

Szerintem DBC (direct bonded copper).

Szia!
Helyesen: DCB (Direct Copper Bonding). A kerámia alapú lapok forrasztásáról: Bővebben: Link

Amit Ge Lee ajánlott, Én is azt ajánlanám. Sokan visszariadnak a kapcsolóüzemtől, pedig semmivel sem zajosabb a dolog, mint trafóval ha jó alkatrészeket használ az ember. Én simán rövidre zártam a tápom kimenetét. 30V-ot és 5Amper felett tud produkálni! Vagy 10 percen keresztül folyattam át a műszeremen 5Ampert, a borda a táp hátulján jéghideg, a buherált PC-tápon pedig langyos volt, viszont ehhez hozzá járul a hátuljára szerelt lényegében központi 8cm-es hűtő ventilátor is ami valamelyest az áteresztő fokozat bordáit is hűti, valamint némi légelterelés segítségével a PC táp primer oldali félhíd kapcsolótranzisztorait hivatott igazából hűteni. Szóval ha jó hatásfok kell megbízható működés mellett, és hajlandó vagy pepecselni a zajszűréssel, akkor a kapcsolóüzemet bátran ajánlom.

De az a nagy borda elég lesz 1 oldalnak, plusz tekintélyes Al lapra ráfogatva a nagy borda, és ventikkel megspékelve.

Nekem 250k jött ki.

powerguru az mit ért hozzá??

Én az egyik gyártó oldalán néztem, és ott DBC van ->>> link

Nekem a 100x165x3mm-es bordát fűtötte 3db BD245. A 2 táp tranzisztorai erre voltak felszerelve.

Nekem lesz hozzá ventilátor is, akkor elvileg az elég lesz. (Ez egsy 200W-os gépkocsi erősítő bordái)

Más: Ha a 10K-s potméterek valamiért tönkremennek, akkor ez esetben mi történik, nem kellene neki valami védelem, hogy ne történjen nagy hülyeség az áramkörben?

Ez se rossz ötlet, nekem nincsen bajom a kapcsi üzemmel.

Na ez érdekel, nem vagyok semmi rossznak az elrontója. Van egy jóféle 4-450w os tápom, amit feláldoznék ilyen célra. Természetesen nem a gagyi fajta ATX, normálisan méretezett, agyonszűrt, márkásabb példány. Esetleg egy másik topicban tudunk erről beszélgetni?

A 2.7.4-es tápegységhez as TO3 tranzisztorokat egy közös hűtőfelületre akarom ráteni. (2 részt építek)

Lehet használni ide CSILLÁM TO3 tokhoz és TO3 szigetelő gyűrűket?

Mennyire problémás ez, s mennyire lesz hőmegfutás? Egy régebbi tápegységnél azt olvastam nem előnyös...
De én pl a ventillátoros fordulatszám szabályozásból, és a bimetálos 70 fokos kapcsolóból csak egyet szeretnék felhasználni.

Mivel egyszerubb a TO3 tokos 2N3055 elszigetelese a bordatol,
mint a borda elszigetelese a haztol, én elszigeteltem, s nekem eddig semmi gondom nem akadt vele.
Igaz a borda homersekletcontroll alatt van.

S ha 2x3db tranyot alkalmazol, akkor pedig ILLO elszigetelni a tapegysegeket egymastol!
Foleg ha szimetrizalni is szeretned.

Egyáltalán nem problémás, erre való. Pasztát kell használni és semmi gond nincsen vele.

Köszönöm, akkor remélem nálam is jó lesz, én 50V/3A maxra tervezem, nálad mennyi? Mert elvileg az eldisszipált hő nem mindegy.

Plusz nekem a műszerek miatt még kell 2db 12V-os trafó a műszerek meghajtása miatt is. És ott is mindent el kell szigetelnem.

Én szilikonzsírt szoktam használni, az nem elég?

De, persze, hővezető pasztának is nevezik, de a lényeg ugyanaz. 50V/3A- de mennyi tranzisztorral tervezed?

Tranyo - szilikon - csillam - szilikon - borda

Nalam NEM borda van csak 2db C profil, es 40V 4A, de ESSZEL!
A muszerek es a hőcontrol 3 fuggetlen tekercsrol kettyeg.