A főtrafó nélkül teljesen felesleges a kísérlet, sőt a szekunder diódák nélkül is. A 100W-os izzó egyáltalán nem lehet még meleg sem, ha csak a kondi töltés történik, mert az csak néhány tized s-ig tart. Utána a max. áramfelvétel pár mA lehet,ha a ventilátor nem terheli a hálózatot.
Már sokszor le volt írva itt is, és a javítós fórumon is ,hogy javítás után célszerű segédfeszültségről indítani, egy csomó kellemetlenség elkerülhető. Inverteres hegesztőben eddig egy alkalommal találkoztam hibás főtrafóval. De az sem volt leégve, csak a ferrit volt törött néhány helyen. Tehát nem értem, miért kellett újratekerni a trafót, ha nem látszott rajta az,hogy szénné van égve. Az újratekert trafó már nem lesz ugyanolyan mint az eredeti volt, mert a megbontás és összeszerelés után mások lesznek a mágneses jellemzői, tehát a szabályzókártyán ennek megfelelően kellene elvégezni újra a beállításokat. A meghajtó trafónál előfordul hiba, de leégett meghajtóval még nem találkoztam, csak olyannal, amelyiknek a lába ki volt törve. No meg egy szakadt példánnyal is találkoztam már.

Szia!

Nem igazán értettem én sem, hogy miért történt a trafó tekercselése, mert leégésről nem ír.
Teljesen igazad van a trafókkal kapcsolatban, ritka esetben veszem ki az ember a fő tr.-t a körből, de itt ez történt / történik.
A 100W-os izzóval kapcsolatban nem írtam, hogy meleg lehet +ventilátor terhelésre gondoltam a "minimális izzással".
Szép napot! Üdv:Zoli

Helló! háát nagyon szépen köszönöm mindenki tanácsát, és segítőkészségét!! A helyzet az, hogy kb 1 éve szedtem szét és tekertem meg, akkor még nem voltam járatos a kapcsolóüzem-ben, és nekiestem majd félretettem. Szóval most ott járok, hogy 100w-os leválasztótrafóról táplálom, a ventilátor le van kötve, tehát az nem terhel. Szándékosan nem forasztottam be az összes fetet csak 2-2db-ot, mert ha rövid zár van akkor a 100w-os leválasztótrafó áramát ki kell hogy bírják. A vezérlés áteresztő fettel van megoldva azon a kis felálló külön nyákon, az fűt is rendesen. Indítani úgy szoktam, hogy a levállasztó trafó után még sorba kötök egy 25w-os 230-as izzót. Főtrafó nélkül jol működik, bekapcsoláskor a lámpa felizzik, majd kialszik, teljes sötétbe látszódik nagyon enyhe izzás. A fő Fet-ek G-jére rámérve a jelet jónak találom szkóppal, tiszta és szép, ha tekerem a potit akkor az is szépen változik. Ha viszont ráteszem a főtrafót akkor teljes rövidzár és a lágy indítás kapcsolgat. Csak a kapcsolgatás miatt nem bírok mérni semmit. Szóval bíztos, hogy a trafó körében lehet valami gubanc. A két kis tranyót azt kicseréltem, de megfogadom a tanácsotokat és a félvezetőket is kicserélem. Kicsit tudatlan vagyok még ezekben a kemény vezérlésű üzemben, eddig kondis tápokat építettem. Ennél a kapcsolástechnikánál nem a vezérlésnek kéne ugy állítania a pwm-et, hogy jó legyen a rezonancia? vagy a trafónak a saját menetkapacitásával kéne rezonállni? mert ha az utóbbi a valós, akkor jól kibasztam magammal, mert azt sosem fogom reprodukállni Válogatott bírkózó és ketrecharcos vagyok, mellette melózok és edzősködöm is, és sajnos kevés idöm van böngészni.... még1x köszi mindenkinek, majd írok ha volt dőm foglalkozni a herkentyűvel. üdv!!!

Még anyit, hogy van benne secunder greac, csak azt még nem kötöttem össze a trafóval, így is van elég zsinór ami véletlenül összeérhet. Próbálom csökkenteni a hibalehetőséget. Erre írtam, hogy a levegőbe lóg! üdv még1x !!!

Szia!
Olyan tápot még nem építettek, ahol a menetek közti kapacitást rezonanciára bírták volna. Az a néhány pF sok MHz-en tudna csak rezonálni, de nem hiszem hogy ez sikerülne. A PWM kitöltési tényezője nem változhat a poti tekergetésére, ha hibátlan a szabályzókör. Ugyanis ezek az inverterek a maximális kitöltéssel mennek üresjárásban, és csak akkor változik a kitöltés, ha a primer áramot mérő jel megérkezik a PWM IC-hez. Ez viszont nem lehetséges, mert a trafó bent sincs-tehát primer áram sem folyhat. Ebből következik hogy a primer árammérő kör a ludas, vagy a mérőkör műveleti erősítője. A szekunder körben nincs graetz, kapcsolástechnikailag 2 db dióda lehet ott. Egy a trafó szekunderén az anód kivezetésével, a másik az előző diódának a katódján a katódjával, az anódja pedig a trafó másik szekunder kivezetésén. De erről itt több kapcsolást is találhatsz. Böngészni pedig muszály,ha több infóhoz akarsz jutni a témával kapcsolatosan, mert nyomtatott formában igen kevés infó érhető el. A ketrecharc már nem annyira, mert kiverik a tudományt a fejedből.

Hello köszi szépen a bőséges szavakat. Skori lapján olvastam hogy lehetséges lenne a menet kapacitással rezonanciát létrehozni, azthittem, hogy gyakorlatba is alkalmazzák. Pedig ha tekerem a potit akkor változik a kitöltés is meg a frekvencia is, és kb olyan 35-40%-os lehet a kitöltés. Igazad lehet a primer árammérő kapcsán, ráhasalok majd! Greetz valóban nincs a szekunderen, csak már fáradt voltam ... viszont 3 szekunder dióda van Asszem a negatív ágon ami megy a folytóhoz ott 2 van, a pozitívon meg 1. köszönöm még1x. üdv!!!

Ennél az elrendezésnél,mint amilyen a képeken szereplő gép, a frekvencia sem változhat. A változó frekvenciájú gépek teljes hidasak. Ez viszont a képekről ítélve semmi esetre sem teljes hidas,-legalábbis a nyák rajzolata nem enged erre következtetni. Ez a gép tisztán PWM
szabályozású. A 3 diódából 1db az egyenirányító,a másik kettő a fojtóban tárolt energiát vezeti vissza. A 2db dióda párhuzamosan van kötve. Elképzelhető hogy a kis kártyán levő áramszabályzó kör hibás, de hogy a PWM IC illetve annak egyes áramköri részei hibásak, az egészen biztos. Mégegyszer: a frekvencia ennél a gépnél nem változhat, csak a kitöltés, de az is csak terhelt állapotnak megfelelő mértékben.

üdv. a vezérlópanelon kicseréltem mindent, sg3525PWMic-t meg lm 324-et + kondikat, félvezetőket.
Úgy néz ki, hogy az a része jónak tünik szerintem. Trafó nélkül igy sem megy, folyamatosan kapcsolgat, de szerintem azért, mert érzékeli, hogy nem folyik primer áram. Ha ráteszem a trafót, akkor már nem kapcsolgat, de a trafó zizeg nagyon, és betorzul teljesen a Gate 4szög jel is. Még ott a rezonancia részen lehet valószínüleg valami gubanc, majd kicserélek ott is mindent. Még annyit nem értek a működésben, ebben a topológiában, hogy ha nincs rezonáns kondi, és mondjuk a potival be van állítva 80A-os hegesztőáram, akkor a fő trafó áramát hogyan korlátozza? Mi nem engedné tulgerjesztődni a főtrafót? A kondis tápnál, amit építettem is ott olvastam, hogy a dióda az korlátoz, de lehet hogy én vagyok értetlen, de nem értem hogyan..... . Bocsi, hogy értetlenkedek de arra kezdek rájönni, hogy az iskolai képzésünk eléggé nulla volt, pedig full 5-sel végeztem a technikusit, akkor meg még nem foglalkoztam kapcsolóüzemmel, hogy zaklattam volna a tanárt vele. üdv!

A rezonanciát felejtsd el, itt olyan nincs. Ez az áramkör nem más mint egy kapcsolóüzemű áramgenerátor. Tehát ha beállítasz 80A-t, akkor addig szabályoz a vezérlés amíg az annyi nem lesz. Kevesebb lehet (terheléstől függően), több nem. Ezt úgy teszi, hogy figyeli a primer körben folyó csúcsáramot. Ha ez eléri a beállított értéket, akkor a vezérlés lekapcsol. A következő órajelre a vezérlő ismét bekapcsol, és kezdődik az egész elölről. Tehát az átfolyó áram függvényében csökkenti vagy növeli a kitöltési tényezőt.
Amit építettél az gondolom egy rezonáns táp lehetett, annak ehhez semmi köze.

üdv! iggen rezonáns tápot csinálltam, és ennél azt értem, hogy a primer áram hatására szabályoz, de magába a trafóba mi korlátozza az áramot, hogy ne gerjesztődjön túl? Pl beállítom 80A-ra a potit, ahoz mondjuk tartozik 10A-os primer áram, az elektronika ott fog majd terhelésen korlátozni, de mondjuk üres járásban mi korlátozza a trafó áramát? Mert mondjuk az általam épített félhidas rezonáns tápból kivenném a két kondit, akkor ugyan ezt a felépítést kapnám, csak áramkorlát nélkül. De ennek a következménye sok alkatrészem halálát okozná, mivel a rezonanciához kell az a két kondi, hogy a trafó árama ne futhasson a végtelenbe. Szóval építés szempontjából miben különbözik a félhidas és ez a "kemény vezérlésű" táp? Hogyan tudnék én ilyet csinálni a félhidasból? a trafóba légrés kell? az korlátozna? a tekerés lazacsatolású, hogy nagy legyen a szórt induktivitás? Bocsi hogy ilyen hevesen érdeklődök, de erre még nem találtam olyan leírást ami erre is kitérne és valós lenne. Esetleg, ha van ilyen oldalad, akkor nem kell írogatnod, végig olvasom én. Csak mert van egy 350A-os inverter maradványom, úgy kukáztam, és a vezérlő panel nincs benne, és szeretnék majd csinálni bele. Gyárilag az félhidas megoldású volt a kondipanel, a főtrafó és a folytó, ill a bemeneti szűrő van meg hozzá. Ezért építettem meg CIMPOTA által kivesézett félhidas tápot, hogy kisérletezzek kicsibe. És erre a kukázottra gyűjteném az infót, hogy milyen kapcsolási módot alkalmazzak, mert a főtrafót újrakell tekernem, mert meglett bontva. Szóval ezért vagyok ilyen érdeklődő e-téma után, és olvasom folyamatosan ezt a fórumot, csak lehet átsiklodhattam pár részen.... üdv! még1x köszi az infókat!!!

A trafón átfolyó áramot az árammódú pwm vezérlő figyeli és szabályozza, leírtam hogy hogyan. Üresjáratban csak a trafó mágnesezőárama folyik, ez olyan 60-120mA körül van gerjesztéstől függően. Ezen mit kellene korlátozni? A gerjesztést a feszültség-idő terület határozza meg, tehát akkor lesz túlgerjesztve a vas, ha kevesebb menetből tekered meg a primert (nem olvasol elég figyelmesen, ezek a dolgok már le lettek írva).

Abban a tápban amit építettél a vezérlő semmit nem csinál (mert nem is tud), csak felváltva bekapcsolja a két fetet és ennyi. Az áram nem a kondi miatt nem fut a végtelenbe, hanem a trafó nagy szórási induktivitása miatt, ami csökkenti az áramváltozás sebességét.

Nem a trafó fog áramot korlátozni hanem a vezérlő. Egy ilyen félhidas hegesztő lett már építve itt a fórumon, nem a legjobb, de meg lehet csinálni nagyon jóra is, ráadásul egyszerűen. Egy UCC2808 (3808) vezérlőt kell venni, és egy félhíd vagy híd is építhető vele árammódban vezérelve (lásd rajzom). A gyári megoldások általában bonyolultabbak ennél, több IC-t is alkalmaznak egy ilyen feladatra. Hogy miért, arra egy tervezésben, gyártásban 15 évig dolgozó ismerősömet tudnám idézni "egy egyszerű, 1 IC-t tartalmazó áramkörért nem lehet a megrendelőtől ezt a pénzt elkérni". Aztán ott van a tervezett elavulás is, minél bonyolultabb valami, annál egyszerűbb ezt "beleépíteni", vagyis tenni arról, hogy túl sokáig ne működjön.
Szóval elég sok minden felett átsiklottál, de ha végigolvasod a 364 oldalt, akkor tisztulni fog a kép.

Szerintem a trafó HKV-nál (Helyettesítő Kapcsolási Vázlat)kellene kezdeni. Korábban írtad, színötösre végezted a technikusit, akkor viszont elvárható lenne hogy a trafó működését teljes mértékben ismerd. Egy rezonáns tápban a kondi elsődleges szerepe nem az,hogy a trafó áramát korlátozza, hanem az,hogy a trafó tekercsével rezonanciába lépve a lehető legnagyobb kivehető teljesítményt biztosítsa az áramkörből. Ezért kell a rezonáns tápba olyan kondi,ami bírja azt a nagy áramot, ami a rezonancia során átfolyik rajta. Az áram korlátozó funkció másodlagos, ami abban nyilvánul meg, hogy abban az esetben ha a híd éppen vezető ága bekapcsolva marad, akkor ne tudjon kialakulni brutális zárlati áram az analóg üzem miatt. Az egyszerűbb, PWM vezérelt hegesztő áramforrásoknál az üresjárás esetében a megengedett maximális kitöltéssel megy a trafó, de ez a kitöltési tényező soha nem érheti el az 50%-ot, mert akkor a trafónak nem lenne ideje a lemágneseződésre. Ezeknél az egyszerűbb áramforrásoknál a lemágnesezés a snubber áramkör feladata, ebből többféle létezik, az inverteres hegesztőkben is a gyártók többféle megoldást alkalmaznak. A teljes hidas gépeknél a lemágnesezéssel nem kell foglalkozni, hiszen a trafó mindkét irányban gerjesztve van a hidban folyó áram irányának megfelelően. (Ezért kell durván 2x annyi primer menetszám a teljes hidas gépbe ugyanakkora frekvencia mellett-persze a kivehető teljesítmény is sokkal magasabb mint az itt tárgyalt gépek esetében) Az itt tárgyalt gépek esetében tehát a trafó úgy van méretezve,hogy a 42-45%-os kitöltési tényezőjű négyszögjel semmiképpen ne vigye telítésbe (magyarán ne gerjesztődjön túl ) a ferritet. Az áramszabályozás pedig úgy történik,hogy az áramszabályzó potival beállítod az alapjelet (referencia jel)egy komparátor, vagy komparátorként működő műveleti erősítő bemenetén, és amikor a primer körből érkező visszacsatolt jel eléri a komparátor billenési küszöbét, átbillenti azt. A komparátor pedig kikapcsolja a PWM IC-t, megszakítva ezzel az éppen folyó primer áramot. Mivel a komparátor reakcióideje nagyságrendekkel gyorsabb mint a gép kapcsolási frekvenciája, így a beavatkozás egy impulzuson belül megtörténik, ezzel a teljes kitöltési tényezőből csak a komparátor által meghatározott hányad alatt fog a primer áram folyni. A trafó maximális teljesítményét a maximális kitöltési idejű primer áram alatt képes leadni, ha ezt az időt a elektronikusan szabályozzuk (ez az impulzus szélesség, azaz folyási idő szabályozás)akkor a trafó szekunderén levehető teljesítmény ezzel a folyási idővel lesz arányos. Így lehet elérni akár 1/15-1/20-as átfogást is az áramforrás által leadott villamos teljesítmény szabályozásában. Komoly elektronikával elérhető az 1/100-as (!) átfogás is, ilyen pl. a Fronius Transarc 500-as gépe, amelynek az árama 5-500A között szabályozható.
Ha a fórumot olvasgatod, rengeteg hasznos infót találsz a működéssel kapcsolatosan. A légrés egy érdekes kérdés, mert a telítődési hajlamot csökkenti, de növeli az üresjárási veszteséget. Van olyan megoldás,ahol célszerű alkalmazni, és van ahol kifejezetten káros. A használatát vagy nem használatát sok minden befolyásolja, többek között a ferrit jellemzői, kapcsolási megoldás, kapcsolási frekvencia stb..Ezért nem lehet biztosan állítani hogy kell vagy nem kell. Ezeknél a gépeknél a szórási induktivitás csökkentése elsődleges cél. A kivehető teljesítményt kár lenne csökkenteni azáltal,hogy a mágneses erővonalakat hagyjuk kiszóródni. A szabályozás azért történik elektronikusan, és nem mechanikusan,hogy minél kisebb veszteséggel történjen az energia átalakítás.
A 350-es géppel kapcsolatosan: sok sikert hozzá. Nem akarom kedvedet szegni, sőt megbántani sem szeretnélek de bármilyen gyártmány is legyen az a 350-es, az már más kategória,mint a fórumon tárgyalgatott 100-150A-es gépek. A kapcsolástechnika is más, a működés sokkal de sokkal összetettebb mint ezeknél a gépeknél. Nem állítom hogy nem fogsz tudni kicsalogatni belőle valamit, de hogy az eredeti állapotot meg sem közelíti, abban egészen biztos vagyok.

Sziasztok,
Van ilyen ferrit gyűrűm TN19/11/15-3E25 ezt lehetne használni gate trafónak?

Az adatlap alapján tökéletesen megfelel.

Sziasztok! Javítok egy inverteres hegesztőt. Cseréltem FET-eket és még egy pár dolgot de most más lenne a kérdés. Az én hibámból megsült egy FET és ezért mindig ledobta a kismegszakítót mikor feljebb tekertem a potmétert. Most ezt az egy FET-et kivettem és kíváncsi lennék hogy érdemes-e hozzá még több alkatrészt venni. Tehát kipróbálhatom így hogy nincs benne a egyik oldalon az egyik FET? Természetesen nem hegeszteni akarok vele csak látni akarom hogy ad-e feszültséget végre. A FET-ek: T5, T6, T7, T8

Kipróbálhatod, úgy is mennie kell neki, de csak a fele áramot fogja bírni. De jobb lenne a főkört valami alacsonyabb feszről kipróbálni és nem mindjárt a hálózatról, mert lehet hogy van még ott más gond is.

Ha a kismegszakítót leveri,akkor nem csak egy FET dobott hátast. Egy-egy FET-tel oldalanként terheletlenül kipróbálhatod, ha hibátlan a meghajtó áramkör, és a félhíd diódái.

helló.
Ugye te nemrég elkészítetted Ge Lee inverterét,azt szeretném tőled kérdezni hogy hogy szetted le a ferritet a képcsőröl? lécci válaszolj

üdv.

Bocsi, butaságot irtam ezzel: "félhíd" . A kapcsolás kéttranzisztoros nyitóüzemű.

Köszönöm az okítást neked is és MPISTINEK is!!! voltak hiányosságaim, de így már teljes lett a kép. ÜDV!! minden jót!

Szia! A képcső ferrit használata ha jól tudom csinga fórumtárs ötlete volt, én is onnan vettem. Én két ferritet raktam egybe egy régi tv-ét és egy kisebbet amit számítógép monitorból szedtem ki. A képcső végén található egy több tüskés csatlakozó, erre csatlakozik egy kis panel amit lelehet húzni. Utána ha jól emlékszem a képcső nyakán látható egy lemezbilincs, amit ki kell lazítani és óvatosan ide-oda mozgatva lejön a ferrit tekercsestől mindenestől. Ha sikerült leszedni a képcsőröl már csak szét kell szedni óvatosan. A tekercsek impregnálva vannak illetve néhol le van öntve valami nyúlós ragaccsal, de nagyon jól lehet használni a főtrafóhoz. A huzal elég vastag ahhoz, hogy menetenként letekerhető nem szakad el.

A képcső ferrit leszedése veszélyes munka! A képcsőüveg elvékonyodó vége ahol a ferrit is található nagyon sérülékeny könnyen törik, elrepedhet és berobbanhat, vákuum van benne. Azt javaslom védőszemüveget, védőkesztyűt használj.

Azt a vákuumot érdemesebb már a művelet előtt megszüntetni, és akkor menet közben nem lesz belőle baj.

szia!nagyon szépen köszönöm a válaszodat!. A primerhez és a szekunderhez mennyi szálat fogtál össze? Amúgy én is monitorból szedem ki.

Szia! Csak a primert csináltam meg Kb 4mm2 keresztmetszet adódott, a számítás alapján 22 menet kellett a ferrit keresztmetszet 5.3066cm2 de ez csak kísérlet volt. Újat kell sodornom mivel 30 menet kell. Én a kísérletezgetést sima 2.5mm2 keresztmetszetű szigetelt vezetékkel csinálom, ha kialakulnak a végleges menetszámok akkor fogom sodratból elkészíteni a tekercseket. Gondolom amit te lebontasz réz drótot más lesz a keresztmetszet, így a kérdésedre nem tudok jó választ adni. Ha már hegesztek vele akkor többet mondhatok.

Szia!
Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat nagyon sokat segítettél. üdv.

Szia! Védőszemüveg és védőkesztyű nem elég, ajánlatos "megsemmisíteni" a képcsövet a levegő beengedésével. Ehhez a művelethez kell egy nagyon hegyes acélszeg, valamint egy kalapács. Meg kell keresni a beöntött fémlemezt a képcsőben(ide csatlakozik egy általában piros színű vezeték, aminek a végén gumisapka van), és nagyon óvatosan lyukat ütni bele. Több mint 50 darabot így tettem ártalmatlanná.

Szia! Szóval így kell. Én csak néhány tv-ből szedtem ki a képcső ferritet, de a képcsövet nem lyukasztottam ki. Így ment a veszélyes hulladék megsemmisítőbe. De régebben láttam már olyat, hogy durrant a képcső.

szia!

Sikerült leszednem a ferritet a képcsőröl meg is tekercseltem de valami nem jó.
először megpróbáltam 40v-rol lehet hallani hogy zizeg a trafó de nem csinál semmit.
Utána megpróbáltam 230-ról sorba kötött égőkel de csak lecsapja az automatát.
Te hogy tekercselted meg a primeredet?Valami tanácsot tudnál adni?

üdv.

Pontosan milyen jelet kap a trafó (freki, fesz, kitöltés)? Érdemes lett volna megnézni, hogy mekkora gerjesztést bír.