Abban igazad van, hogy a lehető legegyszerűbbnek kell lennie és nem is kötelező semmi elé. Viszont ha egy komplett erősítőben gondolkodol, bemenet váltó, hangerő szabályozó, akkor azért nem árt meg. Sokszor kevés a bemenő jel , azt erősíteni is kell, stb. A bemenetet szokás lezárni ellenállásokkal, plusz LP filterrer ellátni stb. Ha minden fokozat passzív, lehetnek még olyan jelforrások amik nem lesznek képesek meghajtani, vagy pedig emiatt esik majd az ő hangminőségük. Tehát kompromisszum az egész.

Ennek nem kell feltétlen bekövetkezni. Azért a gyakorlatban nem használunk olyan nagy értékű ellenállást a kimenet és az invertáló bemenet között, ami a szükséges jelerősítést és a szokásos 22-47k bementi ellenállást egyszerre biztosítja. Ennek okát a zaj és a zavarérzékenység megnövekedésében látom.
Az invertáló bemeneti meghajtás előnye lehet a kimenet és a bemenet közötti "áthallás" okozta gerjedés kivédése. A hangminőségre gyakorolt hatását inkább "városi legendának" tartom.

Értem.
Tehát hogy ha kifejezetten egy jelforráshoz van igazítva a végfok erősítése meg minden, akkor kihagyható a meghajtofokozat, igaz?
Az én esetemben ez egy külső hangkártya, ami képes 2V kimenő feszültségre 10KΩ kimeneti impedanciával.
Az általános nézet szerint egy digitális jelforrásnál a hangerőt nem kell piszkálni hanem maximumon kell hagyni a bitmélység miatt. Tehát a 2V az biztos annyi is lesz a kimeneten.

Ebben az esetben is helyt áll az, hogy leterheli a jelforrás kimenetét az invertáló verzió? Vagy valami keverek?

Nem fogja "leterhelni" a hangkaridat, el is hagyhatod a meghajtót, egy egyszerű LP filter is belefér 6,8K / 470pF-el. Azt meg kétlem, hogy a kártya kimenete 10KOhm lenne, az valami elirás szerintem.

Az impedancia viszonyok akkor kerülnek majd előtérbe, ha a kollégában megfogalmazódik a hangerő és esetleg a balansz szabályzás igénye.

LP filter-t ez a kapcsolás is tartalmaz, állítólag jobban is szól, mint a gyárilag ajánlott kapcsolás (mellékelem a képet). Erre gondoltál? Nekem sajnos csak 100pF van és ellenállásból is csak 680 és 2.2K. Az is jó?
Itt a hangkártya hivatalos oldala, itt 10K-t írnak: Musiland Monitor 02

Hangerőszabályozás most is van 50K potival a bemeneten.

Nem látok bele, de valószínűleg a 10K az csak lezáró ellenállás. A kimet általában opa-s , annak pedig biztosan kisebb, mint 1K a kimeneti impedanciája.

Még annyit szeretnék kérdezni a visszacsatoló ellenállások arányáról, hogy mi a különbség, ha ezt a 6,2k/1k arányt tartom, de mondjuk 680k/100k-ra változtatom az értékeket?

Nos biztos vagyok benne, és mások tapasztalat is azt igazolja, hogy van különbség a hangzásban. Valószínűleg javulni fog a minőség (invertáló üzemben), bár az más kérdés érezhető e egy adott rendszerben vagy sem. A rendszered felbontóképessége nagyban meghatározza. Azért nem ajánlott a visszacsatolás értélét 1M felé vinni , én 220K - 820K között állítom be, ehhez számítom az első ellenállás értékét , hogy az erősítés 20-24 szoros között legyen.

-Invertáló bemenetnél a bemenő (soros) ellenállással egyenlő a bemeneti impedancia! Tehát, ha 10Kohm-al szeretnéd terhelni az előző fokozatot, akkor oda 10K-t rakj, a visszacsatoló ellenállást pedig a kívánt erősítéshez válasszad...
-Kis impedanciás visszacsatoló osztóval épített erősítő kevesebb külső zajt szed össze, de még az erősítő saját zaja is lecsökken, viszont kis erősítés alkalmazása esetén a saját kimenetet is erősen beterheli, (ami nem tejlesítmény erősítő esetén nem szerencsés)... Nagy ohmos visszacsatolásnál nő a zaj (tranyós bemeneteknek jelentős az áramzaja is, főleg nagyobb kollektoráramnál), esetleg sávszélességi, fázistolási probléma is felléphet a bemenő kapacitás / impedancia miatt, nőhet az offset, viszont esetleg a bemeneti karakterisztika miatt a torzításra jótékony lehet egy inkább áramgenerátor felé tendáló meghajtás.
-Igaz hogy egyrészt az előző OPA fokozatnak magában kicsi a kimenő impedanciája (ami a frekivel nö), viszont a kimenet csatoló kondiját adott terheléshez / alsó frekihez méretezik, másrészt bizonyos amplitúdót is produkálnia kell, amit nem bír elegendő árammal kihajtani, ha túl kicsi a terhelőimpedancia (+ a torzítás is jelentősen nő)...

Sziasztok! Ti tennétek csillámot v. szilikongumit a 3875-ös és a hűtőborda közé, ha fémesen kapcsolódik a házhoz a borda ?

Szia!
Az ic-d ha nem plasztik házas akkor mindenképpen tegyél, egyébként is Vee pontra van kötve a fémház nagyon sok ic-nél.

Ilyen Bővebben: Link. A TDA 7294-es-nél megoldottam, csak ha nincs tapasztalat valami zavarról e miatt, akkor a jobb hűtés miatt közvetlenül pasztával szerelném.

Ez plasztik tok ehhez semmi nem kell, szigetelő alapú ház.

Szerintetek egy ILYEN hűtőborda elég lenne 1db LM3875-nek? Vagy milyen tipust tudnátok ajánlani innen a HE-ról?

Rajta van, hogy 3K/W-os. Ha például 30W-ot disszipálsz, akkor 90°K-nel lesz magasabb a bordahőmérséklet a környezetnél. Az nagyon meleg lenne, bár nem tudom milyen teljesítményt tervezel kivenni az erősítőből.
Ilyenben gondolkoznék.

Nem tudtam/tudom mennyi 1K.

A gyártó ha jól tudom 1C/W-ot ír az LM3875-re. Akkor lehet úgy számolni, hogy ha pl 40W a kimenő teljesítmény (nagyon max.) akkor egy 25C fokos szobában 65C fokon tartó borda elég neki?
Már csak azt kéne tudni, hogy 1C=?K

Hőmérséklet különbség esetén 1°C=1K. Wikipedia.
A 40W-os AB osztályú erősítő hatásfokát 65%-nak feltételezve, 14W az a hőteljesítmény amit a bordának a környezet felé át kell adnia.
A 3K/W-os termikus tényezőjű borda 3*14=42 fokkal lesz melegebb mint az őt körülvevő levegő. A 65°C-kal egészen jól számoltál.
Elméletileg még el is bírná, de megnyugtató lenne, ha egy ventilátor be tudna segíteni szorult helyzetben.

Üdv! Én is a bordán szenvedek egy ideje, mivel nem találtam megfelelőt. Ez jó lenne 2 csatorna hűtésére? LINK
A másik kérdésem pedig hogy régebben volt csatolva egy tda2030-as rajz tranyókkal megfejelve, na azt megcsináltam kivezetve (persze LM3875-re alakítva) és most úgy döntöttem hogy mégis csak új nyákot készítenék neki. Ezt leellenőriznétek nekem, hogy jó-e? (csatolva). Tulajdonképpen csak lemásoltam a másik nyákot az lm3875 lábaihoz igazítva. Vasaláshoz kell tükrözni a lapot? (Eddig csak kézzel rajzoltam)

Üdv!
Megnéztem volna a nyákrajzodat, de még azt sem tudom ez melyik program "terméke". Ilyenkor érdemesebb egy kép vagy pdf formátumot csatolni amivel mindenki boldogul.

Sprint Layout 6-tal csináltam, de itt van jpg-ben is. Remélem el tudsz majd rajta igazodni.

Nézegettem egy darabig , de sajnos nem minden tiszta, mi hol van. Az alkatrész körvonal nem látszik és evvel layout-tal sem tudtam megnyitni egyenlőre.

Szia! A borda szép nagy. Kár, hogy nincs megadva wattonként hány fokot melegszik - így csak tippelni lehet.
A paneltervet alkatrészek nélkül sajnos nem tudom ellenőrizni. Az IC-t is inkább csak sejtem, mintsem látom, hová tervezted. Hiányoznak egyes lábai esetleg?
Jobb oldalon középtájt van egy üres forrszem, azzal is kéne valamit kezdeni.

Igazatok van kicsit katyvasz lett, de még most tanulom a sprint layoutot szóval újra csinálom alkatrészekkel. Egyébként azokat a lábakat amik nincsenek bekötve az IC-n azokat majd eltávolítom mert úgy egyszerűbb megrajzolni. Ha esetleg nektek van egy bevált rajz azt is szívesen fogadom

Azt hogy az ic felesleges lábait eltávolítsd nagyon nem ajánlanám, legfeljebb kisebb padokat kell letenni, de be kell forrasztani azokat is. Mire készre lenne szerelve elgyengülne vagy letörne a maradék öt lába is... A másik dolog amit javalnék tervezéskor, hogy független legyen a két csatorna még ha egy nyákon van rajzolva akkor is. Ez egy hiba során sok problémától kímélne meg.

Trafó választás előtt állok. Dual mono kivitel lesz az erősítő, tehát 2db kell hozzá.
Azon vacilálok, hogy mekkora teljesítményű kell nekem.
2x24VAC vagy 2x28VAC lesz. De nem tudom, hogy mekkora áramerősségre van szükségem.
A 3875 adatlapjában 4A kimenőáramot ad meg maximumnak. Azt viszont nem írja, hogy a tápnak is meg kell-e felelnie ennek a kritériumnak. Gondolom igen, na de elég 2x2A vagy 2x4A-t kell tudnia leadni a trafónak?

Két kérdésem lenne még. Hogyan tudom az IC-t kiforrasztani a panelből károsodás nélkül? Hogyan lehet beletenni a Sprint layoutba az IC-t(mint makro-t)?

A tápból felvett teljesítmény a hasznos (leadott) és a disszipáció összege. A disszpációt az adatlap 25, 26 grafikonjairól tudod leolvasni.
Ezt a felvett teljesítményt kell a szekundernek biztosítania.
Mielőtt a 24VAC és a 28VAC közül választanál, nézd meg az adatlap 27-es ábráját, melyből megtudod adott hangsugárzó impedancia mellett mekkora táp egyenfeszültséggel, mekkora leadott teljesítmény állítható elő. Gondolom a pufferelt egyenfeszültségből vissza tudod számolni a szekunderek AC feszültségét.
Már írtad 40W-ot céloztál meg. Ha közlöd hány ohm-mal fogod az erősítőt terhelni, szívesen ajánlok transzformátor adatokat.