Örülne itt bárki 5%-os hatásfoknak, de a tradicionális dinamikus hangszórók mindössze fél-másfél százalékot produkálnak. A tölcséres magashangsugárzók amik állítólag akár 30%-ot tudnak, (akusztikus illesztés miatt) a mélytartomány számára ez csak álom.

Kedves Szamóca!Érdekelne, hogy hogyan határozzák meg a hangszórók hatásfokát, akár 1 vagy 5 %-t? Aztán miből gondoljátok, hogy egy magas hangú hangszóró tölcsére ezt 30 %-a emeli. Én az 5%-t a szakirodalomi adatok alapján írtam.
A dinamikus hangszórók csak egyedül egy nyolcas karakterisztika szerint terítik a hangot. A hangszóró előtt egy nagy elipszis, a hangszóró mögött egy kisebb kör, de ez is horpadt a mágneskör miatt. A kosár és mágnes akadályozzák a hanghullámok kilépését a térbe. A nyolcas két ilyen köre ellentétes fázisban sugároz. Ez a hatásfokot erősen csökkenti. Tulajdon képen az előre sugárzott hanghullámokkal lehet és kell számolni. A hangszóró körül az ellentétes fázisok miatt akusztikai rövid zár jön létre. Ezért a hangszórók kosarait a gyártók úgy készítik, hogy ezzel kell rögzíteni a hangszórót méretétől függő nyílásba, lyukba vagy erre a nyílásra. Ezért ezek a falak, dobozok, tölcsérek megváltoztatják az előre sugárzott elipszis alakját, méretét... .
A hangfalak egy része a hátrafelé sugárzott hangot nem sugározzák a térbe.(Lásd teljesen zárt hangfalak lágy felfüggesztett hangszórókkal.) Azok a hangfalak amelyek valamilyen nyílással, csővel, és egyéb résekkel a hátsó hangot is kijuttatják a térbe, ez a ki juttatás erősen frekvencia függő. Bizonyos frekvenciákat erősít, míg a közte lévő frekvenciákat csökkenti a frekvencia spektrumban.
Tehát a hatásfokkal gondban vagyunk.
Másik problémát a hangszóró tekercsében lévő tömör vasmag okozza. Több hangszórót szétszerelve ezt a pólust kereszt irányban felfűrészeltem, mint a torta szeleteket. Ennek következtében a pólusban nem tudott , vagy kisebb örvényáram keletkezett. Az ilyen hangszóró összeszerelés után azonnal nagyobb kitéréssel mozgott a sztereó társához viszonyítva. A hangszóró gyártók az örvényáram kizárása érdekében az fém lemez csévét nem csőből , hanem hasított lemezből készítik.
Lehetségesnek tartom, hogy a szegedi fiatalember a hangszórójánál ezt a mágneskört használhatta.
Ismétlem, a hangszórók hatásfokánál gondban vagyunk. A keletkezett hanghullámok teljesítményét kellene meghatározni a bevitt elektromos teljesítményhez. Már most ez az oldal létre jötte óta az elektromos teljesítménnyel sem tud megoldásra jönni.

Már gondolkodtam én is ezen a vasmag dolgon. Lehet ,hogy én egy mágnest is kipróbálnék a vasmag helyett.

Egy hangszóró teljesítménye erősen függ az elhelyezéstől. Egészen mást bír ki szabadon az asztalon ,mint egy jól csillapított és méretezett dobozban, de akár az IEC baffle is többet csillapít. Nem vagyok arról sem meggyőződve ,hogy pl 1Khz es mérőjel a jó. Lehet egy széles sprektumú zaj sokkal inkább a valóságos használati terhelésre hasonlítana. Rózsa vagy fehér , hangszórótol függően.

Hatásfok, a hangszóróból kijövő teljes akusztikus teljesítmény és a betáplált elektromos teljesítmény hányadosa. A mérés elvét minden bizonnyal az IEC szabvány leírja. Ha pontosan érdekel, H2000-nek biztos megvan.
Az, hogy az akusztikai rövidzárlat problémáját, mérés nehézségeit vázoltad, rendben is van, de a fenti egységesített mérésrendszer ezekre választ ad.
Az 5%-ot, kivételes PA hangszórók érik el szerintem. A közfelhasználású készülékekben alkalmazottaknál, az 1% körüli érték az általános.
Kérném, különböztessük már meg a fal rendszerű (open baffle) hangsugárzót a zárt, reflex, tölcséres, TL, stb rendszerűtől! (sárga mező fent) Nincs olyan, hogy zárt hangfal. Mint ahogy fa fémház, tömör cső sincs. Tudom hogy ez egy régi, rosszul rögzült szakzsargon, de jó lenne nevén nevezni a dolgokat, legalább a szakmában.

Kedves Ptesza! A hangszóró teljesítményének meghatározására az 1 kHz annyiból jó, hogy jól mérhető effektív teljesítménye van, másrészről a hang torzítása jól mérhető. Itt a torzításon a kónusz mozgásának szinuszosságára gondolok. Az az, ha szinuszos váltakozó áram folyik a tekercsen, a kónusz mennyire mozog szinusz függvény szerint. Ha igen nagy áram folyik, a tekercs több menete kijön a mágnes pólusból, és erősen lecsökken a Lorentz-féle mozgató erő. Ennek következtében az egész szerelvény egy horpadt szinusz szerű, amolyan trapézre hasonlító mozgást végez. A fehér és rózsazaj éppen a torzítást nem mutatja ki. Nekem van fehér és rózsazaj generátorom. Ez a "H-S" szerű hangból nem lehet eldönteni a hangszóró ilyen torzítását, amit túlvezérlési torzításnak hívnak.
Hasonlóan egy elektromos gitárt pengetve különböző effekttel sem lehet eldönteni a hangszóró ilyen túlvezérlési torzítását. Csak azt vesszük észre hallással, hogy másképpen, más hangszínezettel szól a gitár. Aztán kinek- kinek az ízlése szerint szépen vagy pocsék ugyan az a hang.
Vissza térve az effektív teljesítményhez, az erősítők torzításmentes (legalábbis kis torzítással) mérhető az effektív teljesítménye is. Így a hangszórók és erősítők biztonsággal összekapcsolhatók. Csak arra kell ügyelni, hogy a hangszórók teljesítménye 20 %-l nagyobb legyen az erősítők teljesítményénél. Az effektív teljesítmény hangfrekvenciás műszerekkel jól mérhető, ellentétben mindenféle teljesítmény megadásoktól. Vigyázat! A klippeléssel leadott nagyobb teljesítményt nem tekintjük az erősítő végteljesítménynek. (Elnézést tudom, hogy ez nem az erősítők rovata, de kapcsolódóan szabad legyen egy rövid kitérést csinálni.)

Szamóca, az IEC a hangszórók teljesítményére tesz ajánlásokat, méghozzá különböző évjárati módosításokkal. Ezek ellenére számos cég saját szabványt alkalmaz. Hatásfokról szó sincs.
A hatásfokot úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ugyanakkora villamos teljesítményre mekkora hanghullám energiát kelt a hangszóró. Például a 30 centi méteres kosárátmérőjű hangszórókat vizsgálva. Attól, hogy ilyen- olyan dobozba szereljük a hangszórót, adott frekvencián nem fog a kónusz nagyobb kitéréssel rezegni. A tapasztalatom szerint, ha feldaraboltuk a mágnes pólust több- több apró szeletekre, azonnal nagyobb lett a kitérés és a hallható hang is. Egy lemezelt, vagy porvasmag pólus kiképzés biztosan az 5%-i hatásfokot jelentősen megnövelné. Persze a gyártási költségeket is. Csak azt tapasztalnánk, hogy jelentősen kisebb villamos teljesítménnyel nagyobb hangerőt hallanánk. A PMPO és egyéb hívek örömére. Például a 6 wattos hangszórónk úgy szólna mint az ő 300-1500 wattosuk.

Elnézést, de elfeledkeztem róla. Van zárt hangfal. Több hangfalat javítottunk, amelynél tömített pasztával vagy tömítéssel volt szerelve a hangszóró a hangfalba. Tegnap szereltem össze egy tölcséres magas sugárzót, újra tekercselve, amely teljesen zárt volt tömítő gyűrűkkel. Persze nyitott hangfalak is vannak, lásd a világvevő rádiók dobozai.

Küldj egy képet egy szerinted zárt hangfalról.

A hangszóróknak nincs teljesítménye, hiszen nem aktív elem. A hangszórónak terhelhetősége van.(max. ha fordítottan mikrofon gyanánt használnánk őket) Az hogy melyik gyártó, milyen méréseket hajt végre a gyártmányain, egy dolog. Ezek valóságtartalmát csak akkor tudnánk eldönteni, ha bemérnénk szabvány szerinti mérésekkel. De egyelőre még konkrétan a szabványt sem tudjuk, ezért kár is a szóért. Én mint felhasználó, nem mélyedtem el ennyire ebben a témában. (Mivel Pázmándi gyártó, majd megmondja, hogyan kell(ene) mérni, és milyen szabvány szerint.)
Ha "ilyen- olyan dobozba szereljük a hangszórót" bizony változik a kitérés nagysága. Ha túl kicsibe csökken, ha túl nagyba nő. Többek közt ezért is kell jól meghatározni a fajtáját, és jól méretezni.
Pl a BEYMA, szinte minden hangszórójára megadja a hatásfok értékét is. (Efficiency) A legjobb hatásfokú hangszórójuk adatlapján látható, hogy 5,1%-os.
Szerk: No én nem adok pénzt érte, de ha Téged ez annyira érdekel, rákerestem, pár dollárért letöltheted. AES2-2012: AES szabvány

Ezt az adatot akár mi magunk is kalkulálhatjuk. T/S paraméterekből számolt átlagérzékenység kalkulálásánál egy 'melléktermék'. Nekem az érzékenység többet mond a hatásfok helyett.

A RÁDIÓTECHNIKA ÉVKÖNYVE 2002 évfolyam 97. oldalán Sipos Gula okl. vill. mérnök cikkében: Hangsugárzók tervezése PC-vel című írásában olvashatsz zárt dobozokról (Closed Box), majd később a rezonáns dobozokról és többiekről, a hangváltókról is.
A Videoton és több külföldi cég is gyártott zárt dobozos hangfalakat. Meglepő számomra, hogy Te ebben kételkedsz, és úgy tűnik, hogy még nem találkoztál ilyennel.
Én már írtam, hogy erősítő és hangszóró javító szerviz vagyok. Évente sok amatőr, kisipari és gyári termékkel találkozom. Mindig felvetődik a teljesítmény kérdése. Ezeket én műszeresen bemérve állapítom meg. Ez az SI mértékrendszer szerit adhatom, mert a műszereim erre hitelesítettek, és a magyar jogszabályok erre köteleznek.

Kedves Szamóca! A magyar szóhasználat ebben a kérdésben nem szerencsés. A hangszórók terhelhetőségén és teljesítményén sokan egy dolgot értenek. Nevezetesen mekkora villamos teljesítményt képes elviselni károsodás nélkül HIFI minőségben hanggá alakítani a legjobb hatásfokkal. Ez utóbbiban a hangdoboz is segít.
A hangszóró és hangfal, hangsugárzó, hangdoboz fogalommal is ilyen szerencsétlen szóhasználatunk van. A gyakorlatban ezeket is összekeverik.
A korábbi hozzászólásaimban idéztem országos hírű szakemberek véleményét a teljesítménnyel kapcsolatban. A Beyma 30 centis 450 wattos adata is ilyen "mesébe illő" teljesítmény adat. Javaslom, hogy mérjél műszerrel mielőtt nyilatkozol.

Kedves Köbzoli! A diszkós, mondja:" hoztam egy hangszórót javítani" és kiveszünk a kocsiból egy jókora ládát.

Érdekes, ahogy nem akarod elfogadni a zárt hangdobozt. Pedig létezik. A lágy felfüggesztéses hangszórókat csak ezekbe szerelik. A lágy felfüggesztés alatt a pille és perem kis rugalmassági erőt képes kifejteni. Ezért a nyugalmi helyzetbe kerüléshez a doboz kompressziója és vákuuma segít a pillének.
Hogy megértsd, engedd meg, hogy elmagyarázzam. Remélem, hogy ismert dolgot írok, de azért mégis írom.
Vizsgáljuk meg a hangszóró kónuszának tekercsel történő mozgását egy szinuszos hangáram egy periódusa alatt. Mindezt negyed periódusonként.
Az első negyed periódusban a hangáram a szinusz függvény szerint erősödik, ekkor a Lorentz-féle erő is nő.(F=B*I*l) Ennek következtében a kónusz valamelyik irányban elmozdul a pólusból, például legyen ez kifelé a kosárból. Az elmozdulás alatt fellép a Houke-féle rugalmassági erő, ez ellentétes a Lorentz-féle erővel. Ez fékezi a mozgást. Addig tud mozdulni a kónusz, amíg egyenlő lesz a két ellentétes erő. A negyed periódus végére a két erő között beáll egy egyensúly, amitől a kónusz egy igen rövid időre megáll. Ez a szinuszos áram maximális értéke. Ekkor következik a második negyed periódus, amikor is a szinusz függvény szerint csökken az áramerősség. A negyed periódus végére ez nulla értékre csökken. A gyengülő áram nem húzza vissza a tekercsel a kónuszt. A visszamozgást a nyugalmi helyzetbe a pille és perem Houke-féle rugalmassági erő végzi. Ezután következik a harmadik és negyedik negyedperiódus, csak ellentétes irányba (befelé a kosárban).
A teljes periódusban az első és harmadik negyedben az áram mozgat, de ekkor a rugalmassági erőt is létre hozza, amivel majd a pille és perm rugalmassága vissza térít nyugalmi helyzetbe.
Egy példát is írok: A robbanó motorok szelepvezérlő "bütykös" tengelye csak nyitja a szelepeket, de nem húzza vissza zárásra. Ezt a szeleprugókkal végzik a nyitás alkalmával. A szelepnyitáskor összenyomja a rugókat, hogy majd ez a rugalmassági energia zárja be a szelepet a bütyök átfordulása után.
Például egy 1000 Hz-s rezgés negyed periódus idő alatt kell a mozgásnak és visszatérésnek lejátszódnia. Ez egy ezred másodperc negyed ideje, 0,00025 másodperc. Nagyon erős rugalmassággal rendelkező pille és perem képes erre. Ha lágy a pille, akkor a zárt doboz belső kompressziója és vákuuma segít a mozgásban.
Sokak által túlterhelt és régi "kifáradt" rugalmasságú hangszórók jellegzetes torzítási hibája a gyenge rugalmassági erő.
A leírt működés csak a hangszóró lineáris vezérlési szakaszban (HIFI) érvényes, túlterhelt üzemeltetésnél minden rendellenesen működik.
A gyártók miért készítenek lágy, gyenge rugalmasságú hangszórókat, és ezekhez zárt dobozokat az egy másik kérdés. Őket kellene megkérdezni.

Szerintem Te nem akarod direkte érteni amit írok.
A teljesítmény, és a terhelhetőség jelentése különböző, és nem magyarázható azzal, hogy szerencsétlen a magyar szóhasználat. Aki rosszul használja, keveri, arra inkább ráragasztható.
Esetünkben a hangfrekvenciás teljesítményerősítőnek a feladata X teljesítmény előállítása, és a hangsugárzónak, mint passzív elemnek, x teljesítményt kell elviselnie, vagyis ekkora teljesítménnyel terhelhető a megadott specifikációk szerint. Más szóval, a hangsugárzó nem állít elő teljesítményt, hanem elviseli a bevezetettet, ezért hívják ezt terhelhetőségnek.
"Érzékenység: Ez egy hangnyomás érték, amit egy meghatározott betáplált teljesítmény kelt a hangszórótól meghatározott távolságban, tengelyirányban mérve. Leggyakrabban decibelben (SPL) adják meg, 1 méter távolságban, 1 W elektromos teljesítménnyel hajtva. Az 1 W is általában adott feszültségérték, a hangszóró névleges tekercs impedanciájára vonatkoztatva.
Hatásfok: Ez a hangszóróból kijövő teljes akusztikus teljesítmény és a betáplált elektromos teljesítmény hányadosa. Mivel hányados jellegű, mértékegysége kizárólag százalék lehet. A teljes akusztikus teljesítmény alatt a hangszóró keltette összes energiát értjük, nem csak a szemből, tengelyirányban mértet. Ebből következik hogy például két azonos érzékenységű hangszóró közül az egyik lényegesen hangosabban szólhat a jobb hatásfoka következtében, ami több tényező miatt is lehet például szélesebb eloszlású iránykarakterisztikája miatt is. A nagyobb hatásfokú hangszóró jobb hatásfokkal alakítja át az erősítőből kivett elektromos teljesítményt a levegő megmozgatásából származó akusztikus teljesítménnyé."
Rengeteg ismert szakember van, volt, aki helytelenül használja a hangfal elnevezést.
Már rengetegszer le lett írva, a hangfal (open baffle) az akusztikus rövidzárat egy sík lap (fal) segítségével csökkenti. Minél nagyobb a "fal" annál mélyebb a lesugározható határfrekvenciája a a hangfalas rendszerű hangsugárzónak. λ= c/f Ez alatt 6dB/oktávval csökken a hangnyomás.
Mivel a mélyfrekik hullámhossza jó pár méter, (340m/s/50Hz=6,8m!) nehezen kivitelezhető óriási méretek adódnak, ami miatt a "falas" lesugárzásjavító eszköz manapság már ritka.
A zárt rendszerű hangsugárzóknál ugye az akusztikus rövidzárat egy zárt test, többnyire doboz, láda (closed box) teljesen elszigeteli, ezért a méretek jelentősen csökkennek a hangfalas elődhöz képest.
Viszont a zárt térbe lévő levegő mennyiségét, és ezzel a doboz nagyságát, hangszóró un. Thiele/Small paraméterei határozzák meg.
Tehát a két elv nem azonos, ezért nem keverendő!
"A Beyma 30 centis 450 wattos adata is ilyen "mesébe illő" teljesítmény adat. Javaslom, hogy mérjél műszerrel mielőtt nyilatkozol. "
Ne beszéljünk már mellé! A hangszóró terhelhetőségi adata szóba sem került. A kérdéses hangszóró adadatlapját azért linkeltem be, hogy bizonyítsam azon állításod ellenkezőjét, mely szerint a hangszórók hatásfoka általában 5% körüli.
Én azt mondtam <1%, és csak nagyon kivételes esetben öt.
Nos innentől kezdve nem igazán akarok a továbbiakban kinek van nagyobbat játszani veled.

Nem jó a korra hivatkozni, de most mégis erre hivatkozom. Én idős ember vagyok és fél évszázada dolgozom a szakmában. Mázsányi szakirodalmam van hangszórókról és hangsugárzók készítéséről. A T/S paraméterek előtt is méreteztek hangsugárzó dobozokat. Ilyen hosszú időszakban a hangsugárzó tervezési metodikájának a fejlődése is nyomon követhető. A tapasztalatom szerint minden időszakban találkoztam szakmai megszállottakkal, akik az általuk használt hangszóróhoz az általuk valamilyen módon méretezett vagy csak készített hangfaltól voltak "elájulva", és ezt másoktól is elvárták. Csak az Ő hangsugárzójuk az igazi, és mindenki másé csak vacak. Manapság a T/S a divat. Sőt egyesek a műveltségüket fitogtatják ezekkel a paraméterekkel. Oké, ezzel is lehet méretezni. Aki ezt látja jónak, hát csinálja így. Én sok gyári és amatőr hangfallal találkozom úgy, hogy a készítője elégedetlen volt a minőségével. Ezért hozza hozzám, hogy javítsam fel. Ezeknél azonnal a T/S paramétereket vizsgálom. Több alkalommal az így készített hangsugárzón a T/S-től eltérő eljárással sikerül minőség javulást elérni. (Mint szervizt csak ekkor fizetnek, különben ingyen dolgozunk.)
A sok gyári hangsugárzóknál a T/S paraméterektől alaposan eltértek. Ennek ellenére jó minőségűek. Ez a több hangszórós hangsugárzóknál tapasztalható. Egy-egy ilyen dobozba 4-10 hangszórót szerelnek a nagy teljesítmény érdekében.
A lényeg: nem vagyok "hasra esve" a T/S paraméterektől. Tudom, hogy ettől sokak előtt lenézett vagyok. Még Ők is átélnek életük folyamán újabb hangfalméretezéseket. A dinamikus hangszóró egyik súlyos hibája, hogy hangfalban, dobozban, sugárzóban kell üzemeltetni. Egyedül nem használható. A hátrányt fokozza, hogy nem alakult ki egyszerű kis méretű, egyféle hangsugárzó konstrukció. Sokan ilyen-olyan változatokat találtak ki és ezt istenítik. Csak az övék a jó. Elfogultak. A szakma rengeteget kínlódik a doboz, sugárzó konstrukciókkal.
A terhelhetőség és teljesítmény kifejezések a gyakorlatban összekeverednek, annak ellenére, hogy sokan különbséget magyarázzák. Kérdezlek, hogy az izzólámpák, villanymotorok, transzformátorok, antennák (adó),... is elektromos energiát fogyasztó készülékek. Van teljesítményük és terhelhetőségük. Mielőtt írtam ezt átnéztem az egyetemi tankönyvemet, hogy mit írnak erről. Csak fizikai teljesítményről írnak.
A kezdeti kérdés a hangszóró teljesítménye. Az egyetemi tankönyvek műszeres méréseket írnak a teljesítmény megállapítására! Tehát nem meghallgatás, marketing és egyéb.
A szóban forgó Beyma 30 centis hangszóró 12-15 watt effektív szinuszos teljesítménnyel járatható tartósan, folyamatosan hosszú évtizedeken keresztül, a legkisebb torzítással. A zenei teljesítmény ennek a 120%-a. Ennél nagyobb teljesítményt rosszabb hatásfokkal és igen nagy torzítással képes leadni. Nagyobb teljesítménynél tekercségés következik. Az elmúlt évtizedek alatt sok száz újratekercselést végeztem. A 450 watt teljesítményt a "mese" kategóriába sorolom. Ezeket a hangszórókat a BEAG APX 100, és UNIVOX APT 100, 150, 300-s mind leégeti. Tehát a 450 wattos hangszórót a 100 wattos erősítők leégetik először, másodszor, sokadszor.
Egy másik adat: 50 centiméteres kosarú hangszórót vizsgáltunk 50 Hz frekvencián. A rezonancia 14Hz volt. Impedancia 1kHz-n 16 ohm. A frekvencia menet 20Hz-től 300 Hz-ig tartott, ennél nagyobb frekvencián (1kHz) csak mint egy táskarádió hangszóró szólt. Ebben a frekvencia sávban az impedancia 18 ohmtól 13 ohmig változott. A 20 Hz közelsége a rezonancia frekvenciához okozhatta a 18 ohmot.
A kitérési adatok:18 volt 1 amper k.b. 18 watt
25 volt 1,5 amper k.b. 38 watt
30 volt 1,8 amper 54 watt
42 volt 3,2 amper 134 watt
Az utolsó teljesítményen a műszer a tekercs erős melegedését mutatta, ezt 10 másodperc alatt történt. Hosszabb ideig a 134 wattól leégett volna a tekercse. Erre a hangszóróra a gyártó 1600 wattot közölt.
Ilyen adatokat sajnos nagyon sok hangszóróra közölnek.

Egy kiegészítés. A 18 W-n 8 mm, 25 W-n 10 mm, 54 W-n 12 mm, a 134 W-n 15 mm volt a kitérés. a kitérés linearitása a nagyobb teljesítményen nem következik be. 50 watt felett a kónusz mozgása lemarad és erős torzítás hallható. A HIFI minőség és leégés elkerülése érdekében nem ajánlatos 50 watt felett járatni.

Hangszóró túlvezérlése szinuszos árammal. Jellegzetes torzítás a névlegesnél nagyobb teljesítménnyel üzemeltetve.

A jobb oldali ábra a hangszóró tekercsen átfolyó szinuszos áramot mutatja, amely az üzemi áramnál lényegesen nagyobb. a belső hullám alakú görbe a kónusz mozgását mutatja, amely az eredeti áramhoz viszonyítva erősen torz. A jobb oldali ábra ezt zenei hanggal mutatja.

Kérném, a szabályzat II. pontjának betartását!

Mindhárom mondat igaz.

A téma címe:Hangszóró paramétereinek meghatározása.
1.Tehát, Nem leégett, leszakadt lengőcséve tekercs fotói valók ide. Azoknak a hangszóró javításos témába helyük. De ott már van belőlük, a tegnapi áthelyezések folytán.
2. "A T/S paraméterek előtt is méreteztek hangsugárzó dobozokat." mégpedig a következőképpen...
"Sőt egyesek a műveltségüket fitogtatják ezekkel a paraméterekkel." pedig ez szükségtelen, mert sokkal egyszerűbb eljárás az hogy...
"Több alkalommal az így készített hangsugárzón a T/S-től eltérő eljárással sikerül minőség javulást elérni. " az általam most közöltek szerint.
Az idézeteknek, így kellene folytatódni, hogy a témába illő, hasznos hozzászólások legyenek.
Kérném az elkövetkezendő időben, a témába vágó, összeszedett , nem mondatonkénti hozzászólásokat!

Meg kellene értened, hogy az x W egyenáramú teljesítményt jelent, ennek pedig a hangsugárzókkal való összefüggésben nem sok értelme van. Az egyenáramtól eltérő időbeni folyamatoknak is van teljesítménye, de ezeket a W után indexben mindig jelölni kell(ene) Az hogy ez nem mindig van így, az lustaság, pongyolaság, de semmiképp nem korrekt.
Mikor én tanultam akusztikát, még nem léteztek T/S paraméterek, de utána néztem, és lényegében nem különbözik az addig használt paraméterektől csak talán korrektebben, összefogottabban van megfogalmazva. Maga T/S paraméterek nem eljárás, csak az egyes paraméterek mérését egységesítette, amit egy tervezési eljárásban lehet hasznosítani..
Amit a szamóca is mondott, a hangszórónak nem teljesítménye van az elektromos oldalon, hanem terhelhetősége. Ez a terhelhetőség is más, és más különböző időbeni lefolyású jelekre nézve. Természetesen azért ez is korlátos, mert ha a tekercselés nem is, a mechanikai rendszer korlátozza a maximális csúcsterhelést. Teljesítménye az akusztikus oldalon van hangnyomás formájában.
Mindkettő mérése eléggé problémás, és mindig meg kellene adni a mérési elrendezést, és módszert. Mivel ezt egy nagyon részletes adatlap tartalmazná csak, inkább néhány szabványos módszer szerinti értéket adnak meg, pl. a T/S rendszerben.

....1960 Olson...

'62 - '63 -ban még nem érkeztek el hozzánk, és főleg nem épültek be az oktatási rendszerbe.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy impedancia--> feszültség konvertert (hsz impedanciamenet méréshez). Az eleje egy áramgenerátor lesz, amit mellékelek. A "tervezés" sajnos nem teljesen egzakt. Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek mekkora esélye van annak, hogy begerjed a kapcsolás.

Ube=2Vpp ; f=0 - 20kHz ; Iki := 10mA

Ha nem feltétlenül szükséges, ne építs felesleges áramköröket, impedancia méréséhez megfelel ez is. (vagy ARTA box) Bővebben: Link

Köszönöm, a javaslatot megszívlelem.

Viszont a hangkártyám az nem túl jó. Mármint úgy hiszem; elég nagy a kimeneti impedanciája (fülhallgató PC-be dugva, és fülhallgató PC hangszórón keresztül PC-be dugva között nagy különbségek vannak).

Na de a kapcsolás működhet..? (A programmal akár még össze is lehetne kombinálni... )

Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne hogy a hangkártya beállításoknál 16,24, vagy 36-bitet adjak meg?
Mert mindegyik mérésnél máshogy alakul kicsit a görbe.
Előre is köszönöm a választ!