Ebben nincs optó. Nézd fentebb a rajzot.

Igaz, a TL494 1-es lábára /hibajel erősítő/ csatolod vissza a leosztott kimeneti feszültséget.
Beállított érték alá csökkenéskor a PWM szabályzó ic. csökkenti a vezérlőjel periódus idejét
/terhelés a limiten túl/ ill. rövidzár esetén letilt.

Az attól függ hogy milyen áramkorlát lesz benne. Az IC táp nélkül sehogy sem fog működni, ki fog kapcsolni. A tranyók meg a 330k-kon keresztül kapnak némi feszt és áramot a nyitáshoz, aminek nem fognak örülni ha éppen zárlatban van a kimenet.

Pont fordítva. Ha csökken a kimeneten a fesz akkor az IC növeli a kitöltési tényezőt (és nem a periódusidőt, mert az nem változik).

Akkor célszerűb lenne a vezérlő IC-t segédtápról járatni és akkor nem kellenek a 330K-k? Vagy segédtáp nélkül meg lehet oldani máshogy a rövidzár védelmet?

Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy ha építek egy LM338-assal működő változtatható feszültségű tápegységet és a bemenetre a pc táp -12V és +12V-os részét kötném tudnám-e használni biztonsággal?

Egy oldalon találtam, hogy ez rendben lenne és úgy 24V-ot tudnék használni.

Persze. De a -12V-os kimenet ritkán terhelhető 0.5A-nál jobban, ezt tartsd szem előtt.

Köszi a gyors választ.
Sajnos, a másik oldalon nem szólt erről semmi...megoldható esetleg 1,5A legalább? Vagy az csak áttekercseléssel?

Igen, segédtápra szükség van. Ha az IC ilyen esetben ki-be kapcsolgat annak nem szokott jó vége lenni. A télen lesz majd időm, kipróbálom a 494-el ezt az áramváltós áramszabályozást.

Akár 10-15A is megoldható ha a negatív ág 1A-es gyorsdiódáit nagyobb áramúra cseréled, és a fojtó hozzátartozó tekercsét vastagabbra.

Köszi! Akkor nem kellene söntön sokat elfűteni. Persze lehet a sönt 0,001R de akkor kicsi a feszültség, jobban zavarérzékeny.

Felhívnám a figyelmet, hogy a hálózattal összefüggő és a leválaszott vezető felületek között nyomtatott áramkörökön minimum 7,5 mm távolságot un. kúszóutat kell hagyni, amin nincs semilyen vezető. Ha kúszóutat a panel felületén kell mérni, így ha a részek között kivágás van, akkor a kivágást megkerülő minimális utat kell kúszóútnak tekinteni.
Az alábbi terven a lilával jelzett helyeken a távolság nincs meg, így a kimeneti oldalon is a hálózati berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi előírásokat kell betartani.

Legkisebb távolság 5mm megnéztem. Nem tudtam hogy 7,5mm-nek kell lennie. Ez saját részre készült és a táptrafó is át lett tekerve tehát a kockázatot én viselem. De kösz hogy szóltál.

Azért téged is rázhat az áram. Na meg sokan akár évekkel később rátalálnak a tervedre és megépítik ... Nem árt a precízség.

UL/IEC 60950-1 szerint: légvonalban mérve min. 4mm, panel/alkatrész felületen mérve min. 6.4mm. Nyilván a különbségtételnek akkor van értelme, ha a kettő nem egyezik meg (van pl. a panelon kivágás), különben a 6.4mm az érvényes.

Itt találtam az alábbi labortáp rajzot a topikban, olvastam és láttam a képeket, hogy djhans megépítette nagyon megtetszett. Szerencsére minden van hozzá itthon. Az a problémám, hogy a nyák tervezés még nem megy és nem ezzel szeretném kezdeni. Valaki tudna adni hozzá nyáktervet?
Köszönöm.

Pár oldallal előrébb Jani feltette a rajzot is.

Van egy gaba márkájú 400W-os atx tápom, most vettem és át szeretném alakítani. Csak van egy kis bibi. A zöld(power_ok) kábelt leföldeltem rendesen egy feketével. De feszültség nem jelenik meg, csak a lila(stand_by) kábele van feszültség, azt hiszem olyan 5,14V. Próbáltam a 12V-os és az 5V-os kimenet közé(csak külön-külön próbáltam) terhelésként ellenállást rakni. Még mindig sehol semmi, csak a lilán.

Mi lehet a gond?

Láttad-e valaha működni azt a tápot? Mert ha nem, akkor valószínűleg azért adták el...

Félek, hogy igazad van. :/ Ilyenkor olyan mérges vagyok.
És akkor hol érdemes ilyet venni, ha nem tudom előtte megnézni?

Viszel egy darab kábelt magaddal, és a helyszinen leföldeled a zöldet, ha elindul a venti, akkor valószínűleg jó, ha nem akkor rossz. De régi AT tápokat amiben 494-es van szinte ingyen utánnad dobnak, azokat a legegyszerűbb átalakítani. A tiedben milyen IC van? Mivé szeretnéd átalakítani?

Hidd el így csináltam volna, de nem személyesen vettem át, hanem csomagban kaptam.
Főként csak az 5V-os és a 12V-os kimenetre van szükségem. 494-est nem találok benne.
CHMC D339 van benne.

A Tpoic címe: PC táp átalakítás.
Eddig te egy szót sem ejtettél erről.. Szerintem ha nem tudod meg javítani, akkor át alakítani sem kéne. Az még nehezebb, mert tervezni számolni és méretezni is kell.

Ha 5 és 12v kellene , akkor mit szeretnél benne átalakítani?

Játszottam az áramváltós áramszabályozással. Működik, de azért az látszik rajta hogy ez nem árammódú vezérlő. Zárlatban vannak gondok, amúgy szabályoz. Majd csinálok videót, csak ki kell valahogy egészítenem a két kezem háromra vagy négyre.

Jó mindegy, hagyjuk inkább.

Képzeld el, ha négy kezed volna, egy nap 48 órát tudnál dolgozni....
Egyébként ez a megoldás engem is érdekel. Nekem nincs lehetőségem kísérletezni, de folyamatosan figyelem azért az "eredményeket".

Kíváncsi vagyok rá. Most csináltam egy akku töltőt ATX tápból 14,4V-ra 10A-es áramkorláttal. segédtápot a készenléti táp adja mint gyárilag. Működik is az áramkorlát viszont ha rövidrezárom visít a trafó és nagyon melegednek a tranyók. Tehát a tartós rövidzárat nem bírja.

Persze hogy nem, már néhányszor leírtam egy másik topikban azt is hogy miért, de mindig van aki vitatkozni kezd hogy az nem úgy van.
A videó macerás lett volna, ezért képeket csináltam. Az elsőn az látszik hogy be van állítva az áram a limitálási küszöbre (az alsó DC skálán kell nézni a 33-as értéket), ennek kellene lenni a maximális áramnak. A kép alsó felén az látszik ahogy csináltam erre egy rövidzárat. Ekkor a kimenő áram csak 15%-al emelkedett, tehát szabályoz az IC, de ehhez már két és félszer nagyobb primer csúcsáram társul.
A következő képen úgy állítottam be a terhelést, hogy már eleve félig visszavegye az IC a kitöltést, tehát már túláram van a kimeneten. A kimenő áram csak 10%-al nőtt meg ami jó érték, viszont a primer áramcsúcs már majdnem kétszer akkora. Ha ezt még rövidre is zárom (kép alsó fele), 40%-al nő a kimeneten az áram, a primer csúcsáram pedig majdnem négyszer akkora.
A harmadik képen hasonló a helyzet, itt még nagyobb a kimeneti túláram, amihez az IC kb. 15-15%-ra veszi vissza a kitöltést. Ha ez még rövidre is van zárva, akkor már a primer tranyókon 6,5-szeres áramcsúcsok folynak.
Az utolsó képen pedig a 494-nek az a működési tartománya látható, amikor durva kimeneti áram mellett még rövidzárat is kap, emiatt az órajel szerinti bekapcsolásokból elég sok kimarad, tehát csak minden sokadik bekapcsolás történik meg. Ettől függetlenül a szekunder áram is több mint a kétszeresére nő, a primer áramcsúcs amit a tranyóknak el kell viselniük pedig negyvenszer (nem elírás) nagyobb.
Ez azért is nagy baj, mert mondjuk ha fetekről van szó azok rövid időre ugyan elviselnek nagyon nagy áramcsúcsokat is, de itt a bekapcsolás ideje nem lehet tetszőlegesen kicsi. Ha már bekapcsolt az eszköz, akkor a bekapcsolás ideje a 494 esetében nem lehet kb. 600ns-nál rövidebb. Ez az idő a hozzá tartozó áramcsúccsal pedig simán tönkreteszi a félvezetőt, és ez független attól hogy az áramjelet a szekunder söntről vesszük, vagy egy a primer körben elhelyezett áramvátóról.
Tehát ebből is látszik hogy korrekt áramszabályozást csak árammódú vezérlővel lehet csinálni, a 494-el nem. Ettől függetlenül az áramváltós szabályozás is működni fog, ha nem lépünk át bizonyos korlátokat. Most már talán mindenki számára érthető, hogy az akkusfúró miért tette tönkre a PC labortápját.

Valahogy sejtettem hogy ez lehet. Tehát akkor is ez van ha az áramváltóról a jelet az IC 4-es lábára vezetjük vissza. Akkor is pumpálja a primerbe az áramot és rövidzárnál rövid idő alatt elhalnak a primer kapcsolótranyók.