Amit szeretnél, az gyakorlatilag egy kapcsolóüzemű táp (nem pedig inverter, ezért itt off-topik!), szinte semmiben nem különbözik felépítésében egy mezei 230V-os AC/DC táptól. A különbség mindössze annyi, hogy abban találsz egy egyenirányítót a bemeneten, amire neked nincs szükséged, ill. azokat 350-400V-ra méretezik, neked meg ugye 600V-od van.

Hova kell ez? Troli, vagy Kisföldalatti, esetleg villamos felső vezetékről fog működni? Megőrülsz a túlfeszültségektől...

Eltaláltad. Villamos felső vezetékéről kellene 18-24V dc gyártani. A fogyasztót egy 12V akku. táplálja. Ez tulajdonképen egy puffer akku. töltő lenne. Ezért van gondom.

Igen, transzformátorral történik a leválasztás, aminek primerét szaggatják. A záró üzem méretezésétől függ az áttétel.

Nehéz dolgod lesz, elég reménytelen vállalkozás úgy megcsinálni, hogy stabil legyen. Ez már nagyon komolyan az ipari szint, ez nem hobbi.

Egyik barátomnak adták ki feladatnak és segíteni szeretnék neki.

A hobbi szint nem lehet lekicsinylés. Itt a feladat az érdekes. Ki hogy tudná megoldani. Már kaptam egy jó ötletet. /600V DC-ből kell csinálni ~200-230 V AC-t és ettől kezdve már minden kereskedelmi táp jó.

Bocs, hogy ezt mondom, de aki ezt ajánlotta, az semmit nem ért ehhez a dologhoz. De esetleg kérjél tőle kapcsolási rajzot... És ugye, még nem beszéltünk az ide vonatkozó szabványokról...

Én is ajánlok neked valamit: a Metro kocsikban régen úgy volt megcsinálva az akksi töltése ( 81 V pufferfesz ), hogy a kocsiban levő világítási izzók sorba voltak kötve, talán 3 darab és ez volt sorbakötve az aksikkal. Esetleg, lehetne próbálkozni ugyanígy a féklámpákkal...

A hobbi szint nem lekicsinylés, de aki hobbielektronikát művel, a legritkább esetben csinál ipari célú berendezést. Ha jól körülnézel ezen a fórumon, találsz olyan magas szintű megoldásokat, amivel biztosan nem fogsz találkozni sem az üzletekben, sem az iparban. És a hobbi szint nem azt jelenti, hogy itt nincsenek "hivatásosak".

Igen, ez a megoldás járható. még áramstabilizálást is csinálnak. Nem is lenne baj csak az életvédelem miatt feltétlenül szét kell választani a két kört.

Nem kell mindent komolyan venni... a felső vezeték 420...és 900V között változik. Plusz túlfeszültségek, amikor az áramszedő szikrázik... Gondolom nem kell mondanom, hogy ez nem járható út. Kicsit nagy az egy napra eső villanykörtefogyasztás... felejtsd el ezt a témát. Nem idevaló. És nagyon komoly ismeretanyag kell egy ilyen töltő megvalósításához.

OK belátom. Nem volt jó ötlet akár kinek jutott eszébe.

Sziasztok!
Nemrég jártam egy reptéren, és kedvet kaptam egy 400Hz-es inverter építéséhez. A repülők is azért használják, mert számít a tömeg, és a repülős rádiókat, elektromos vezérléseket nem lehet telerakni akármekkora vasakkal. 115V-ot használnak. Arra gondoltam, hogy az autóhoz is lehetne építeni egy 400Hz-es invertert, azzal a különbséggel, hogy nem 115V-ot adna, hanem 220-230V 400Hz-et.
Létezik ilyen rajz? A laptoptöltőnek biztosan megfelelne, mert elvileg a repülőn is arról töltik. Kérdés, hogy egy vasmagos trafós tápnak is megfelelne-e? Vagy pl. egy tv-nek, amiben kapcsolóüzemű táp van. (A 400Hz a lemágnesező áramkört se tenné tönkre.) Ha porszívózni akarok, akkor kap egy egyenirányítót és elmegy vele a motor.

Sziasztok!

Tudna Nekem Valaki abban segíteni, hogy hogyan tudnék Neki fogni egy olyan transzformátor méretezésének ami az általam összerakott szimulációban (lásd kép) beletudnám tenni illetve letudnám szimulálni majd utána megépíteni- ez egy inverternek kapcsolás része lenne- ugyanis ezzel az egységgel emelném a feszültséget 325V köré valamint 1 A áramot szeretnék belőle "kifacsarni" ehhez kellene egy durván 300-350W-os trafó..... próbálkoztam toroidos számításokkal valamint E I alakú vasmagokkal de semmivel nem jutottam előrébb((( Tudna Nekem valaki ebben segíteni???? Előre is köszönöm!

Szia! A transzformátor méretezésében én is tudok segíteni, de a szimulátor programodat nem ismerem, abban nem tudom hogyan kell beállítani felparaméterezni.
Ilyen nagyságrendű transzformátort 20...100KHz-es vivőt feltételezve valamelyik ETD vassal célszerű megépíteni. Persze, ha csak 1db kell, és van neked valamilyen vasad, akkor lehet, hogy az is megfelelő lehet.

abban kellene nekem leginkább segíteni-én is néztem már ETD típust-de mikor számoltam volna ki mindig hülyeségeket kaptam pl hogy primer tekercsre 0.68 menet kell stb... emiatt kellene a segítség, a program nagy vonalakban így működik hogy van egy 12 Vos tápforrásom ami az sg3525-ös alktrészre meg és ebből csinálok PWM jelet ami vezérel két fet-et.és ugye ebből a 2 fetből a négyszögjelek mennének rá a trafó primer tekercsére( ezeket a négyszögek jeleket olyan 25 V körül mértem a szimulációban) Magánál a méretezésnél gondolom számolni kell azzal is hogy pl ha megépíteném a kapcsolást akkor egy akksiról menne ami 12V-os és ugye benne van az a lehetőség is h ez merül akkor gondolom számításba kellene venni egy min. feszültség értéket is ami olyan 10.5V körül lehet (javíts ki ha rosszat mondok) és a kimeneten meg kellene stabilan egy 325V körüli érték ami a terhelések függvényében sem nagyon változik. Azért kellene ennyi mert majd ez egy teljes hidas inverter kapcsolásra menne majd rá és a szinusznak ennyi a csúcsfeszültsége. Magában aprogramban leginkább a primer tekercs induktivitásával valamint a szekunder tekercs induktivitásával tudom beállítani h a kimeneten mekkora legyen a feltranszformált feszültség. teljesítményre amit átkellene vinni olyan 250-300 W -ot szeretnék és durván 1 amper körüli kellene.

Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!

ui. nézegettem méretezéseket neten- de valahogy nem tudtam értelmesen kiszámolni

A trafó minden esetben ugyanúgy számolandó, különbségek csak a vas anyagában, a frekvenciában, illetve a jelformában vannak. Tehát nem 50Hz-re számolsz hanem mondjuk 50kHz-re, nem szinusszal hanem négyszög jellel, és nem 1T-val hanem 0,2-vel. Ennyi. De ha már itt elakadtál akkor még inkább el fogsz majd a gyakorlati megvalósítás során, és nem nagyon fogod érteni hogy mitől mentek tönkre a fetek. Autós erősítős topikba nézelődj, többször le lettek írva a miértek és hogyanok, valamint egy nagyon jó rajzot is csatoltam régebben.
A legegyszerűbb ha veszel egy roncs autós végfokot, kiveszed a tápját és átalakítod igény szerint. Azoknak a tápja is tud legalább 2-300W-ot, a trafó még többet is.

Köszönöm az áttekintő ismertetést. Ha a rajzodat jól értem, PWM szabályozással kívánod a 325V-os közbülső egyenfeszültséget stabilan tartani.
Össze kellene szedni a kiindulási adatokat. Amit már eddig megadtál, vagy legalábbis sejthető, az a következő:
Upimerminimum=10,5V
Uprimermaximum=14V ezt magam vettem fel, ha gondolod módosíthatjuk
Uszekunderminimum=325V
Iszekunderközépérték=1A
A rajzban megadott értékekből biztosan visszanézhető, hogy mekkora vivőt szeretnél használni, de inkább azt kérem, hogy add meg. Ennek a nagyságától is függ, hogy milyen vasat érdemes választani, és mekkora indukcióra gerjeszthetjük ki a vasat.
Tehát kell az fnévleges=?, ehhez vasat választunk, akkor tudjuk majd a Bmax=? értékét. Ezekből majd nagyjából ki lehet számolni valamit.

Tisztelt Uraim
Segítségre volna szükségem. Rendelkezem egy ETD29 méretű maggal, a magon a felirat J4, alatta külön sorban: 67. Az AL értékére volna szükségem.
Előre is köszönöm: Gyula-bá

Mérd meg. Ha a 67 esetleg azt jelenti hogy N67-es anyagú a vas, akkor katalógusban is meg tudod nézni.

"Mérd meg." - ezt szeretném elkerülni.
Attól, hogy az anyagát ismerem az AL érték még tág határok közt változhat, kösz a fáradságodat.

Köszönöm a segítséget! Névelegesként az 50 kHz az használható nem? Vagy ha "túlterveznénk" akkor az hátrány lenne valamilyen szempontból? (ezért irtam az 50 khZ et-én legalábbis ezzel számolgattam)

Közben kiszámoltam..nemtudom reálisak lehetnek e az adott értékek.... szimulációban (itt a tekercsek induktivitását kellett megadni...) a primer tekercsre 25uH jött ki mig szekunderre 25804uH Ezek lehetnek valós adatok? számításaim szerint a primer tekercs menetszáma 3.2 ebből 3at választottam szekinderre pedig 96.2 ebből 96 ot választottam B re 1600-at kaptam Egyébként a primer tekercsre használtam képletem: Npri= Vin * 10^8 / 4*f*Bmax*Ac A B érétkét itt 1500ra vettem és amikor megkaptam a 3.2-őt akkor visszaszámoltam hogy 3 esetén mennyi lenne a B és akkor kaptam 1600-at- most ezt nem tudom hogy ezek igy reális értékek? vagy megint nagy butaságot számoltam

Köszönöm, ezt és hasonlókat már én is találtam de egyikben sincs szó sem "J4" sem "67"-ről, nagyom gyanús, hogy valami másról van szó. Mivel a vasakat a LOMEX-nél vettem (gondolom még sokan) remélem, hogy valaki már levadászta vagy megmérte.

Az 50kHz is jó lehet. A választás szempontjai a következők lehetnek;
20 kHz alá nem célszerű menni, mert a hangja hallatszani fog, ami zavaró lehet.
100 kHz fölé sem célszerű menni, mert a vas veszteség egyre jobban dominál.
20 kHz közelében kisebbek a kapcsolási veszteségek, a vas vesztesége is a legkisebb, de a trafó mérete ebben az esetben nagyobb.
100 kHz közelében a kapcsolási veszteségek nagyobbak (elvileg 5x akkora, mint 20kHz-en), a vasveszteség is emelkedik, de azért lényegesen kisebb méretű lehet a trafó, mint 20 kHz-en.
Ha tehát a jó hatásfokra törekszel, akkor inkább a 20kHz közelébe kellene üzemelned, ha valami kisméretű eszköz kell, akkor inkább a 100kHz közelében.
A méretezést segíti, ha olyan frekvenciát választasz, amit a gyártó vasmag leírásában részletesebben specifikál. Ilyen az EPCOS adatlapokon a 25kHz és a 100kHz, de ez a szempont csak mondjuk egy dolgozat írásakor érdekes.
Ha marad az 50kHz, N87-es anyagot kellene választani. Azt 0,2T-ig ki lehet gerjeszteni ezen a frekvencián úgy, hogy még nem lesz nagyon forró a vasveszteség miatt.
Első körben válasszunk egy kicsit nagyobb méretet, az ETD49-t, és ha nagyon lazán ráfér a tekercs, akkor lehet esetleg kisebb méretűt választani.
Ennek a vasnak a keresztmetszete minimum 209mm2
Egy menet feszültség ez alapján: U=dfi/dt=dB*A/dt=0,4*209*10-6/10*10-6=8,36V
Hogy érthetőbb legyen;
Ellen-ütemű az inverter, azért egy félperiódus alatt a -0,2T-tól +0,2T-ig változhat az indukció, ezért írtam 0,4T-t.
SI-ben számolunk, ezért a keresztmetszetet m2-re kell átszámolni, ezért van a 10-6.
A félperiódus ideje 50kHz esetén 10usec, azaz 10*10-6, ez van a nevezőben.
Már ebből is látszik hogy valószínűleg kisebb vas is jó lehet, mert a primernek 2x2 menet fog adódni, ami valószínűleg növelhető.
Mielőbb tovább számolnék, adnék lehetőséget a reagálásodra, különösen a frekvenciaválasztással kapcsolatban.

Az jó, akkor talán akkor elő kéne venni a számlát, mert azon rajta lesz a gyártó neve és a típus is...
Néha nagyon nem értem az embereket...

Nem is volt rajta mert a turkálóból származik.

Adott anyag mellett az AL adott, egészen addig, amíg nem kerül bele légrés. De ha megnézed, a lomexnél jelenleg két félét forgalmaznak belőle, az egyik N67 légréssel (AL125), a másik meg N87 légrés nélkül (AL2200).
Mondjuk nem nagyon értem hogy miért lényeges, trafó méretezéshez teljesen mindegy hogy az az AL 1800 vagy éppen 3500. Ami nem mindegy az a légrés, mert egyik topológiához elengedhetetlen, a többihez meg nem kell.

Így már picit jobban értem, ahogy leírtad! Köszönöm! Szerintem maradnék ennél az 50kHznél Tetszik a gondolat meneted és érhetően is írod le! Köszönöm!

Még annyi hogy Én most ezzel számolgattam: http://www.epcos.com/inf/80/db/fer_07/etd_39_20_13.pdf (bár amelegedést nem vettem figyelembe)

Köszönöm mindenkinek a segítséget, azt hiszem megvan a megfelelő érték. Én nem beszéltem trafóról, bár ott sem egészen mindegy.