Azt mondtam volna hogy rossz a kapacitív tulajdonsága? Nem az alkatrészekhez képest lesz nagy a kapacitás hanem a litzéknek egymáshoz képest és a sasszihoz képest .

Ez nem litze...

És hány métert használsz egy erősítőben? Egy csövesnél több méter is lehet az össz vezetékezés , a félvezetősnél max a be és kimenetet kell vezetékelni ...

Használd nyugodtan ....a te döntésed

A vezeték hossz nem több 2*25 cm-nél , de ez is túl hosszú. Minden audiofil erősítőnél törekedni kell a lehető legrövidebb jelútra...

Éppen erről beszéltem nálad 2x25cm van maximum , egy csövesben több méter ráadásul "összevissza" És ez is hihetetlen számomra Ha ekkora vezeték hatását hallod a denevér füle a tiedhez képest sehol sincs ...

Én a helyetekben inkább a tömör ezüstözött huzallal próbálkoznék annak minden szempontból jobbak a tulajdonságai .

Olyanom is lesz... 1mm, lágy rézzel a közepin.

A denevéres dolgot őszintén nem értem, kifejthetnéd.
Az viszont tény, hogy 24 éve foglalkozok a hifi-vel, fejlesztek, építek erősítőket, hangsugárzókat, DAC-okat, cd-t tuningolok, stb. és hosszú éveken át kerestem meg, hogy hová milyen kábel használjak. A litze-t több tízezer forintos gyári kábelekkel hasonlítottam össze és választottam ki, az volt a legjobb. Én azt mondom egy próbát megér...

A litzét belehúzod valamilyen csőbe, vagy pőrén megy? Lehet kapni 1 mm-es belsővel teflon csövet, én azt is szándékozom beszerezni. Már csak a mechanikai védelem miatt is, de a csupasz ezüstözött huzal (nyugalom, olcsó ) is jobban teljesít szigeteléssel - rázás ellen.

Úgy is csinálhatod, hogy betekered nagyon vékony teflon szalaggal, amit a gázosok, vagy a vizesek használnak a csőkötések tömítésére. Ebből van vastagabb és vékonyabb is, de én inkább a vékonyabbat javasolnám, mert annak jobb hatása van a hangra. Utána behúzhatod az egész konstrukciót egy PVC csőbe.

Ennél jóval kevésbé macerás a víztiszta szilikon cső ráhúzva...
Egyébként, ha az megy vagy 10 cm-ert az első cső rácsára, mindegy is, miben van, cm-kre van esetleg tőle minden egyéb. De, ha van ez a szilikon cső, miért ne abban suhanjon.

Az erősítőben csak szimplán össze van csavarva, az átjátszónál egy vékony pvc csőbe húztam bele.
Az ezüst vezeték - annak ellenére, hogy a legjobb villamos vezető- nem feltétlen adja a legjobb hangot !!! Ez nem erről szól ! Volt nem túl olcsó Kácsaudio-s OFC réz kábelem, ami szálanként volt ezüstözve, na azt cseréltem le a CAT5-re. Az UTP mellet durván torzított ! Utána még kipróbálta egy másik Kácsás ezüstözött kábel, abból tápvezeték lett valahol. A réz és az ezüst kábelek hangját a gyártástechnológia , az anyagszerkezete és az alkalmazott szigetelés együttesen határozza meg. A spéci (nagyon drága) kábeleket különleges eljárással , un. monokristályos gyártással készítik, ami kiküszöböli a fém rácsszerkezetének degenerációját, torzulását.

Az ezüstről lemondtam, mielőtt venni akartam volna, az ezüstözött meg nagyon olcsóért van, abból vettem pár métert - miért ne próbáljam ki - alapon.
Az ezüstözöttet úgy hirdették, hogy lágy rézhuzalon - van kemény is - így kipróbálom, ha csak simán szebb a szemnek, úgy is jó.

Igazából soha nem lehet tudni, hogy mi fog jól szólni, pl.: UTP Viszont a szigetelés nélküli vezeték legyen ezüst vagy réz, nagyon hamar oxidálódik, és az biztos, az oxidok nagyon rossz vezetők, mint pl. a forrasztóón is. Aki teheti erősítőknél réz vagy ezüst tartalmút használjon, az egy kicsit jobb.

Azt véltem látni egy jóminőségűnek gondolt belső, ezüsthuzalos vezetékezésen, mintha a szigeteléstől megfosztott vezető tövénél valami "tömítés" látszana a levegő bejutása ellen.
Van ezüsttartalmű forrasztóónom, ezeket is egy időben olcsón árulták, nem is szeretek vele dolgozni, mert sokkal rosszabb a forrasztási tulajdonsága. Persze, egy ilyen "egyszerűbb" szerelésnél és relatíve egyszerűbb forrasztásnál ez nem tűnik ki.

Az ezüstözött rézhuzalnak a skin hatás szempontjából van szerepe, ahogy a litzének is.
Mivel a frekvencia növekedésével csökken a behatolási mélység, ezzel együtt nő a huzal hasznos keresztmetszete, ellenállása is. Ezt közepes frekvenciákon több egymástól elszigetelt ér párhuzamos kapcsolásával lehet kompenzálni, (Litze) nagyobb frekvenciákon ez sem elég, ott a réz csak "tartja" a vékony ezüst réteget, mert a kis behatolási mélység miatt a rézben már nem is folyik nagyfrekvenciás áram. Nem gondolnám, hogy a hangfrekvenciás sávban ennek jelentősége lenne, de végülis akit érdekel, ki is számíthatja. A réz, és az ezüst között nincs túl nagy vezetőképesség különbség, de van.
A minőség szempontjából lényeges lehet a szigetelés vesztesége, (a vezető erek között, nem kívül) ebből a szempontból a levegő (vákum) a legjobb, minden olyan szigeteló a jó, ami a levegőhöz közel áll, pl. habosított dielektrikumok. (a teflonnak nem kifejezetten jó a dielektrikumos vesztesége) De ezt is ki lehet számolni, mekkora hatása van a hangfrekvenciás sávban.

Az biztos, a levegő nem használ semmik, feleslegesen oxidálja a vezetőket. Érdemes azért belül is kipróbálni az összesodort utp-t, íme a régi erősítőmről egy fotó: Bővebben: Link Ez volt egy darabig a favorit...

Én is ezt mondom, hogy nem feltétlenül a legjobb vezetők adják a legjobb hangot. Jó hangot lehet kicsikarni az acélsodronyból, és a manganinból is.

Kísérletezni kell így van, egyébként meg evvel lehet hangolni is a rendszer komponenseit egymáshoz, mert a legritkább hogy ha mindennek naturális hangja van. Nem vesz el, nem tesz hozzá semmit. A Dunások előszeretettel használták anno a karbonszálas átjátszó kábelt , érdekes hangja volt.

Igen, erre én is rájöttem, hogy a kábelek szerkesztésével kitűnően lehet összehangolni a készülékek hangzását. Én is hallottam egy szénszálas kábelt, nem volt rossz, de nem is a legjobb amit hallottam. Kicsit kevés volt a mélye és a magasa. A vas-manganin kábelnek sokkal életszerűbb hangzása volt mint a szénszálasnak. Vagy például nagyon jó interconnect kábelt csináltam 25 kvadrátos kábelpárból. Borzasztó merev és kezelhetetlen, de a hang ami azon keresztül átjött az fenomenális volt. Úgy tudtam csak beforrasztani őket az RCA-ba, hogy két külön RCA dugóba forrasztottam be őket, az egyik kábelt a melegpontra, a másikat pedig a földre, majd egy RCA közösítő dugóval egyesítettem őket egy érpárrá. Alá kellett rendesen támasztani, hogy ne törjön ki az RCA aljzat a CD-ből.

Egy ilyen szénszálas kábelnek csak a "meleg" ere szénszálas, vagy a GND is??? Csak kíváncsiságból...
Talán az ideális vezető zérus ellenállású lenne, ezekután nem tudom... Minden attól függhet, mivel hajtjuk, meg mivel fogadjuk aztán a jelet, nem???
Pl, ha egy lényegében zérus kimenőellenállású fokozattal hajtjuk a kábelt, nyilván más lesz a felállás, mintha egy "valós" kimenőellenállású fokozat van a "bemenetén"...

Hát ezt sajnos nem tudom, hogy milyen volt a felépítése annak a szénszálas kábelnek, mert gyári kábel volt. Csak kölcsönbe kaptuk, hogy meghallgassuk, nem tudtuk szétszedni és megvizsgálni. De szerintem mindkét ér szénszálból épül fel, különben nem lenne értelme. Max. az árnyékolás lehet fémből, és az is csak az egyik végén testelve. (Legalábbis én így csinálnám.)
Persze attól is függ, hogy mivel hajtjuk meg és mivel fogadjuk a jelet, és az illesztett lezárás is nagyon fontos. Az biztos, hogy a forrásnak és a vevő résznek is valós impedanciája van. Lehet hogy ezért is teljesítenek jobban a rosszabb vezetőképességű anyagok kábelként, mert jobban illeszkednek ehhez a valós értékű impedanciához. Vagy a rossz vezetőképesség miatt jobb lesz a csoportfutási ideje a jeleknek a kábelben, és ezért szól szebben?

Biztosan van ebben valami, de szerintem ez (is) nagyon rendszerfüggő...

Üdv!
Már régóta követem a topikot, most bátorságot gyűjtöttem, hogy leírjam a tapasztalataimat.
Már jópár éve foglalkozom hifi erősítők javításával/restaurálásával és azt vettem észre, hogy a hangzásra legfőképpen a slew-rate van hatással (amit az alkatrészek és a kapcsolástechnikák befolyásolnak), a lassu végfokok nagyon torzan szóltak, sziszegtek. A sokak által szidott lengyel nagytorony erősítőjével volt egy érdekes tapasztalatom: javítás után a fázistolása kilógott a Hi-Fi magazinos specifikációból és valahogy nem hozta az elvárt hangminőséget (de a frekvencia átvitele még belefért a specifikációba) így a régi csatolókondikat ahol lehetett fóliára cseréltem, a többit samwha, rubycon, hitano elkora és itt jött a meglepetés: azon kívül, hogy rendbejöttek a fázisviszonyok, nagyobb lett az erősítő slew-rate-je! (5V/uS-ról 9,5V/uS-ra nőtt). Ezek szerint mégis van valami abban az elméletben, hogy az elkók lassabbak a fólia kondenzátoroknál. A másik örök sláger, a hangszínszabályzók kérdése, én azt tapasztaltam, hogy az a hangszínszabályzó, ami az előfok visszacsatoló körében helyezkedik el (és lehetőleg 2 sávos lepke) sokkal kevesebb kárt tesz a hangban, mint a soksávos hangszínszabályzók főleg ha az a végfok visszacsatoló körében helyezkedik el, ezek a soksávos hangszínszabályzók sajnos nagyon lelassítják az erősítőket. Szerintem a SR lehet miatt az is, hogy sokan annyira szeretik az stk ic-k hangját, mert azok eléggé gyors végfokozatok. Sajnos eléggé sokan megfeledkeznek az erősítők ezen paraméteréről, pedig nagyban befolyásolja a hangzást (és nem mellesleg az SR szoros kapcsolatban van a tranziens intermodulációs torzítással). Mellékelek egy táblázatot a legutóbb javított erősítők paramétereiről (eléggé közismert készülékek, szerintem mindenki ismeri a hangzásvilágukat). A kábelekkel kapcsolatban: idáig én főként studio/dj technikában használatos RCA kábeleket használtam (Conducfil Sonofil-2YDY 3820, proel HPC-305 kábelek gamma rca-val vagy rean-neutrikkal házilag elkészítve) az biztos, hogy ezek a kommersz kábeleknél jóval kevésbé szedik össze a zajt és kisebb az ellenállásuk, viszont a kábelkapacitásuk magasabb, mégis ezekkel a kábelekkel több a magas és jobban együtt van a zene.
Üdv!

Szia!
A lengyel kék vagy zöld elkók még a kommersz orosz típusoknál is rosszabbak. Nem meglepő az eredmény.

Üdv!
Igen, sajnos a lengyel készülékekkel 3 nagy probléma volt: a lengyel elkók, a lengyel tranyók és a bakelit nyákok. Ezenkívül még az a iszonyúan sok forrasztás segítő gyanta, amit otthagytak a panelokon, miután ezt letakarítjuk mintha egy másik készüléket hallgatnánk (persze ezt csak üvegszálas nyáknál ajánlott letakarítani, a bakelit nyákot legalább valamennyire védi a környezeti behatásoktól).
Üdv!

Ez meg hogy lehet, hogy ha van gyanta a nyákon, akkor másképp szól az erősítő mintha nincs? Az OK, hogy a légszerelt és a nyákos szerelés közt van hangminőségbeli különbség, de ilyenről még nem hallottam.

Pedig már taglalva volt, hogy a gyantában lévő(maradó) szennyeződés 'vezetése' okoz hibákat (komolyabbat is).

Jobbat mondok. Egyesek kihallani vélik a különböző forraszanyagok közötti különbséget, sőt, az ónozás, és a védőlakkok is rossz hatással vannak állításuk szerint a kapott hangra. Az aki ezeket állította, már azt is mondta, hogy van olyan személy aki ha belép a lehallgató helyiségbe, drasztikusan megváltoztatja (negatív értelemben) a hangzást.