Nem lazáskodta el, ott van a pici pont a számok előtt, a nullát nem szokták írni.

Érdekes hogy a V/Cm-n meg kint van a .01
Én még tanulófélben vagyok,megtévesztheti az embert.

Jóember! Az nem mond ellen, semminek!
.01-.02-.05-.1-.2-.5-1-2-5-10-20 Mi itt a gond? Még szép, hogy a tizedes utáni nullát ki kell írni.. üdv!

Ha jól látom, a sugárforgatáson -trace rotation- állítani kell. Hogy a sugárvonal párhuzamos legyen a vízszintes osztásvonalakkal.

Lehet, hogy állítani kell, de nem annak, aki még leolvasni sem tudja.

Tegyen az egyik láb alá némi sörös kekszet, mindjárt vizszintben lesz a kép..

Esetleg ha kívülről állítható, segítenénk. Ha belül szétszedéssel, akkor valóban semmiképpen sem.

Proli!
Én nem akarok vitatkozni a tudásoddal,de ha józan paraszt ésszel gondolkozol,ha az egyik potihoz kiírják hogy .01,akkor a másik kapcsolóhoz miért nem tudják kiírni h .01us ? Miért csak .1,ahol a pontot észre sem veszem ha nem írjátok?

Csak fel kellett volna tűnni, hogy milyen szépen sorban vannak a számok dekádonként.

Hello! Velem nem is érdemes, mert nem én készítettem az előlapot, de oka lehet, a sok kapcsolóállás melletti kis hely is. Egyébként, meg megszokás kérdése az egész. De azzal van a gond, hogy a .01 nem azonos a .01-el. Mert míg az első századot jelent, a második csak tizedet.
De nem ez lesz a legnagyobb problémád a szkóp kezelésénél. Az helyett hogy ilyeneken lamentálsz, inkább ismerd meg a szkóp működését, tömbvázlati szinten. Azzal előrébb vagy mint egy tizedesponttal. De majd ha lesz egy olyan szkópod, amin .01us lesz írva, addigra biztos megérted mi ez-az.. üdv!

Üdv Polgártársak!
Régóta piszkálja, hogy miért ilyen a hálózati jel alakja egy kis trafó kimenetén.
Azt hittem, túl van gerjesztve, de egy 240V~ ra tekert kis trafóról is ilyen jön le.
Mi lehet az ő oka? Üresjárásban a trafi...

"0" panelon (vert. végfok)P903 poti, ha kevés, akkor +R930 változtatandó.

Szia!
"Nagy" trafó kimenetén milyen a jelalak?

Megnéztem most egy 586VA-esen, ugyanolyan...
Aztán egy 100VA, rézlemezzel árnyékolt, erősítő trafója is dettó.

Nyilván a primer feszültség is így néz ki. A jelenségről kérdezd a kapcsolóüzemű tápokat.

Köszi, megyek az illetékes sóhivatalba...

Némileg alul van dimenzionálva a vasmag. Ez elöfordul ( mert a kutya sem törödik a pontos számolással ). Hibátlan jelátvitelt csak a joval drágább, pontosan tervezett kimeneti stb. trafoknál kapsz.

Próbáltam - úgymond - alá gerjeszteni soros ellenállással, de ez nem jó módszer, csak torzabb lett a torz jel.
Lesz majd nagyon jó minőségű vasra tekert trafóm is, kíváncsi vagyok, ott megjavul-e az alak.
1 T alatt lesz a gerjesztése, azon sem múlhat...

Vagy spórolás oka van inkább, mint tervezési hiba.

Hogy "kemény" legyen a trafo, gyakran számolják ugy a tekercseket, hogy azok egy kicsit a szaturácio fölé mágnesezzék a magot. Igy kisebb a méret és kevesebb a menetszám is.
A nagy trafoknál meg az is elöfordult ( sok amerikai öshifinél), hogy még a frekvenciát is mellözték és sok korai (70-80-s évek) trafo heti rendszerességgel égett le, mert a 60Hz-re méretezett vasmagra 2x annyi menetet tekertek, és csodálkoztak, hogy az egyik trafo a másik után látogatta meg a másvilágot. A kis trafoknál szerintem még ma sem foglalkoznak ilyesmivel.
De szerintem ez nem is hiba, csak valakinek ujdonság.

Ne várj tul sokat a " jo vasmagra" tekert trafotol - az sem a szinuszjelek tiszta átvitelére lesz tervezve, hanem az optimális teljesitményre - kettö meg nem ugyanaz!

2 x annyi?

Kb. az eredeti amerikai piacra szánt trafok 117V-ra lettek tervezve, amiket Europába exportáltak át lettek gyorsan tekercselve 220V-ra és kész - ugyanazon a magon, ugyanazzal a szekunderrel. Sok ugy volt tekerve, hogy dupla primer volt. Az USA- ban párhuzamosan kötötték a két tekercset Europában meg sorba. ( mi meg szivtuk a következményeket - ujra tekerni igen nehéz volt , mert többnyire lapos drottal dolgoztak , hogy jobban kitöltsék a teret, ill. hogy ráférjen a 2 tekercs.

Tudom, nem lesz szimpatikus, de egy ortodox erősítő építő - külföldre is szállított és igen drágák a ketyeréi - szerint a hálótrafó vastagon benne van a hangban. Mint ahogyan az egész táp olyan módon készítendő, mint maga az erősítő - minőségét tekintve.
Elővettem egy eredeti német toroidot, ami egy csöves erősítőben volt, a terheletlen szkóp kép dettó. Ez nem újdonság egyébként nekem, mert 30 évvel ezelőtt is belekíváncsiskodtam a szkóppal trafó szekunderbe és ugyanezt láttam, csak nem tudom, miért ilyen. Van még szintén ott készült "M" lemezes trafóm, ma azokat is megnézem, sőt egy nagy hálózati stabilizátorral alágerjesztve is megnézem.
A jelalak lekapott csúcsainál egyébkén nem egy sima egyenest látni, hanem némi "fortyogás" látszik, amit a közeli kapcsitáp is okozhat, na ezeket szeretném én távol tartani az erősítőmtől.
Gondolom, nem az a kérdés - nekem legalább is - hogy ugyammá, úgyse hallani, hanem hogyan lehet ezeket kiküszöbölni.

Szűrővel a primer körben. Ami sok készülékbe be is van építve, komplett kis fémdobozka. De jöhet a levegőből is, akkor árnyékolás. Villanybicikli töltőm 1cm-es zavarjelet csinál -1V/div- levegőn keresztü 1m távolságból, szkópon látni. A szkóp nem termelheti? Azt is nézd meg.

A baj az, hogy mindenben az ezotériát keresed. Természetes a trafo nagyban befolyásolja az erösitö minöségét, de nem azzal, amit te vizsgálgatsz - azaz a szinusz jel torzulásával. Sokkal inkább annak a mechanikus felépitése, a pléhek és a tekercsek minösége a trafo elhelyezése az erölködöben ( amennyiben be van épitve - valamikor pontosan a te ortodox hifistáid a trafot kiszerelték és egy külsö dobozba rakták - ami végül is nem volt rossz dolog). Szoval igen, a trafo egy kulcsszerepet játszik, de az nem ugy jelenik meg ahogy te képzeled, és ritkán lehet egy szkoppal minösiteni ( ill. akkor már régen rossz).
Probáld meg megérteni, hogy ezoterikus dolgokat nem lehet müszerekkel bizonygatni.

Szerintem nem csak a trafód készíti ezt a jelalakot, lehet hogy a hálózat is ilyen. Azzal meg úgysem tudsz mit kezdeni. A másik pedig, hogy az erősítőd úgyis egyenfeszültségről jár, akkor meg nem mindegy a bemeneti jelalak? Tudom, ez kívül esik a tökéletes hangon.

Úgy gondolom, ez a topik az oszcilloszkóp használatáról szól. Muszály itt is ezt a marhaságot olvasni, hogy mi van benne a hangban, és mi nincs?
Ha a táp "beleszól a hangba", akkor túl van terhelve. Ehhez nem kell oszcilloszkóp.

Jó lenne megérteni, mire való az oszcilloszkóp, és mire nem. Szinuszos jel vizsgálatára legkevésbé.
Van egy apróka ellentmondás. Az oszcilloszkóp lineáris kijelzésű, a fülünk pedig logaritmikus érzékenységű. Ha a szkópon elváltozást látni, már régen rossz.
Bővebben: Link

Irány az Alkatrészek, stb. hangja...De amíg nem tapasztalom, senkinek nem hiszek - már elnézést.