Sziasztok,
Labortáp leterhelésére mi a legolcsóbb megoldás? 7 ampert kellene kicsalogatni, de a 24 voltos 60 wattos izzók ahogy néztem nem túl olcsók és nem szivesen dobnék ki megint pár ezer forintot.
A segítséget előre is köszönöm!

Pár ezer forint alatt nem fogod megúszni, így-se, úgy-se.
Lehet építeni FET-es műterhelést, az se jön ki 100 forintból.

Hello!

Modell akkuk tesztelésére („C” ellenőrzése x fesz. esés mellett, Ah kapacitás és maximális terhelhetőség ellenőrzése) alkalmas eszközt, egy műterhelést építenék.

Az intelligens, univerzális töltők, csak tölteni tudják- viszonylag- nagy árammal/teljesítménnyel a modell akkukat (5-10A/ 50-200W max.) melyet azután Ah-ban ki is jeleznek, vagyis, hogy mennyi a beléjük töltött amper óra kapacitás. Ugyanezt megteszik kisütés funkcióban is, de csak kis árammal/teljesítménnyel (1-5A/5-50W max.)

Példa:
Egy 4000mAh, 25/50C-s akku névlegesen 100A, maximálisan pedig 200A-al terhelhető. Ahhoz, hogy ezt a terhelést le tudjuk ellenőrizni, össze kell rakni a teljes modell elektronikát, adó-vevő párost, szabályzót, akkut, illetve magát a terhelést is valahogy szimulálni kell (hajóknál vízbe helyezni a testet, repülőknél fogni a levegőben a gépet, autókat fékpadra tenni, ráadásul még a hűtést is meg kell közben oldani), nem túl elegáns megoldás. Általában a szabályzó a legdrágább és a leggyengébb láncszem (legalább is az szokott először tönkre menni) így azt meg nem kellene bevonni az akkuk tesztelésébe.

Ezért egy külön kis áramkört szeretnék speciálisan erre a célra használni.

Követelmények:
1; Fokozatmentes áramállítás
2; Áram érték leolvasás
3; Feszültség érték leolvasás
4, Ah kapacitás érték leolvasás (Idő x Áram)

Terhelhető fesz tartomány: 5V-50V-ig
Terhelő áram: 0-200A
Terhelő teljesítmény: max. 10kW

Jelen gondolataim:
Kapcsoló üzem /300Hz- NE555-FET/
Az elektronika saját tápellátással (9V)
Beépített 3,1/2 digit-es LCD-s voltmérő 200V méréshatárral külön táppal (9V)
DC lakatfogó áramméréshez

Minden segítséget szívesen fogadok!

Hova szeretnéd "tenni" azt a 10kW-nyi hőt? Mert az legyen világos, hogy a terhelés által kifejtett terhelésnek megfelelő teljesítményt hővé fogod változtatni ezzel az áramköröddel.

Azt ugyan minek?

Én "csak" segítséget szerettem volna!

Ha a kérdéseidre tudnám a választ nem írtam volna ide....

Úgy gondolom mindent leírtam a bevezetőben, hogy át lehessen látni mihez is szeretném ezt az áramkört használni. A modellezésben extrém áramok és teljesítmények vannak/lehetnek meglepően kis keresztmetszetekkel és hűtőfelületekkel. Aki nem foglalkozik napi szinten ezekkel fel sem tudja fogni, hogyan és miként is tudnak ezek így működni. Mégis működnek. (egy nagyobb 700-as helikopterben 3kW-os motor dolgozik folyamatosan, de rövid ideig képes a 6kW leadására is, mindezt kis méretekben és léghűtéssel)

A megcélzott 10kW meg -talán- lefedhetné a jelenleg kapható akkukat terhelésnek. Teljesen mindegy hogy csak 100A-t írtam volna, vagy csak 5kW-ot! A lényeg az elvi megoldásban lenne...ha lenne.
Nagy Áramú Műterhelés!

Helló!
A fokozatmentes áramállítás ebben az esetben fokozatmentes terhelésváltoztatást jelent, ami ilyen értékeknél (200 A, tizedOhmok) hobbiszinten nem igazán megvalósítható, de szerintem nem is szükséges.
Áram és feszültség leolvasására csak műszerek kellenek.
Ah kapacitás mérésére egy mikrokontrolleres egyszerü áramkör is jó.

Műterhelésnek ezt találtam, lehet az értékeket variálni:Bővebben: Link

Ha kicsit sokallnád az árakat, egy 10 kW-os hőtárolos kályha átalakítva is megteszi, használtan elég olcsón be lehet szerezni és nem fogsz fázni

Hello!

Semmiképp nem szeretnék ohmos terhelést, a nehezen kézben tartható teljesítmény elfűtése érdekében.

Ezért is írtam az elképzeléseim között a kapcsoló üzemet, amit egy viszonylag egyszerű megoldással lehetne kivitelezni. Egy külön DC táplált NE555, ami kimenetén 300Hz négyszög lenne, és aminek állítani lehetne a kitöltési tényezőjét, ami meghajtana majd (10-20 db) párhuzamosan kötött FET-eket, amik terhelnék az akkukat. (elvégre egy Brushless motor sem ohmosan terhel, mert az üzemi kapcsoló frekvenciája 8 és 16 kHz szokott lenni)

De ez csak az én gondolatom.

Rosszul értelmezed a modellmotorok adatlapjában szereplő 100-130-150 A-es áramokat. Azt a teljesítményt a motor felveszi, nem pedig leadja. Lényeges különbség. !!!
Ha azt az áramot tartósan felvenné, másodpercek alatt elfüstölne, de az akku is tönkremenne. Ez az áramérték az induláskor fellépő legmagasabb felvehető áramlökést jelzi. Ha FET-ekkel vezérelsz, annak ezt tudnia kell, de az akkunak nem feltétlen. Az akkuk adatlapján megadják a maximális terhelő áramot, de ezt sűrűn és tartósan alkalmazva gyilkos hatással van a legjobb akkura is. Ha kapacitásmérőt építesz, ott az akku üzemi áramára kell méretezned. Jobb akkuknál azt is megadják, a névleges kapacitás milyen áram illetve milyen hosszú lemerítési idő esetén érvényes. Az meg teljesen mindegy, hogy FET-tel vagy fűtőtesttel terheled, hiszen a FET is Ohm-os terhelés. Egyenáram esetén más nem is értelmezhető.
Valahol a fórumon olvastam mikrovezérlős akkuellenőrző szerkezetről. Ott nagyon rövid nagy áramterhelésekkel az akku belső ellenállását, teljesítőképességét mérik. Ez kellene neked.

Egy példa: egy 4000mAh, 6cell (névlegesen 22.2V) 25/50C-s akkut (pl.:Turnigy Nanotech) hogyan tudok úgy megterhelni, hogy valós értékeket kapjak az állapotáról?

Jó lenne tudni mekkora feszültség esik egy bizonyos áramnál, vagy hány amperrel lehet megterhelni úgy, hogy közben ne essen a feszültsége egy bizonyos szint alá, és ezt meddig bírja (Ah), és mindezt több típusnál, több feszültségen, különféle áram erősségekkel.

A gyártó cégek sehol nem említik, hogy a névlegesen kivehető áram, mely jelen esetben 100A, és ez 2220W teljesítményt jelent, csak pillanatnyi időre vonatkozna (ez csúcsban 200A = 4440W) mindenhol úgy írják, hogy "Constant" azaz folyamatosan leadott!
Ezek a LiPo (Nano) akkuk igen alacsony belső ellenállásúak (1.2milli Ω) és 60°C belső hőmérsékletig nem károsodnak, ezért javasolt a cellánkénti 3.2V kisütési végfeszültséget betartani, valamint képesek elérni a 7.5kW/kg teljesítmény/súly arányt. Ezeket erre a teljesítményre fejlesztették ki, és ezeket rendszerint tudják is.

A nagyon rövid, nagy áramterhelések adnak némi információt az akku belső kapacitásáról, de tartós terhelést nem biztosítanak, így nem lehet őket lemeríteni rendesen (Ah).

Az egyik típusú akku így viselkedik, a másik nem. Gyártó függő, hogy melyikre milyen paramétereket adnak meg. A szabályzókban is többféle értéket lehet programozni a cellafeszültségre. Nagy áramnál, vagy gyengébb akkunál hamar eléri azt a küszöb feszültséget, ahol a szabályzó elektronikája letilt (ez pl.:egy helikopternél elég gáz), ezért hát alacsonyabb értéket szokás beprogramozni. Ezzel viszont az a baj, hogy könnyen mély kisütés lehet a vége, és amint azt már tudjuk, némely akku típus nem nagyon tolerál, hamar púpos lesz, előbb-utóbb tönkre megy és nem két forint.

Hogyan tudom tehát megterhelni az akkukat úgy, hogy ne essen a cellánkénti feszültségük egy kritikus (változó sajnos) érték alá? És honnan tudom meg, hány percet állítsak be az adón (olyankor riasztást ad) amit még biztonságosan kibír az az akku (Ah) abban a konfigurációban? Az úgynevezett LiPo őr használata, melyet a modell gépbe kell elhelyezni, nagyobb (50A fölötti) áramoknál már csak hamis jelzést szokott küldeni.

De nincs más lehetőség!

A brushless motor mozgási energiává alakítja a beleölt energia nagy részét (egy kis részét meg hővé). Egyébként egy 10kW-os motor fizikailag minimum 50x30x30cm méretű, de inkább nagyobb... szóval az nem az RC-hobbista kategória, egy ilyen pár centis motor max. pár 10W-os tud lenni.

Koncepcionálisan nem érted a dolog lényegét: tápegységet lehet kapcsolóüzemmel kis veszteségűt csinálni, de terhelést nem. A terhelés lényege, hogy a kívánt Watt elfogyasztását csak úgy tudod kivitelezni, hogy azt valami mássá átalakítod: felemelhetsz vele valami súly (persze előbb-utóbb le kell majd engedni, és akkor valamit kell kezdeni a visszanyert energiával), beleölheted valami anyag kémiai átalakításába (pl. vizet bontasz hidrogénre és oxigénre - de ha ezeket utána összeereszted, akkor megint felszabadul a beleölt energia), vagy a legegyszerűbb, ha valaminek a melegítésére elhasználod (itt meg kezdeni kell a sok meleggel valamit). Na az ohmos terhelés pont ez utóbbit csinálja.
Olyan nincs, hogy elfogasztjuk az energiát, és az váljék semmivé! Energiamegmaradás törvénye, általános iskola, 6. osztály.

Ellenállás kell. A brushless, és minden állandómágneses ellenfeszültséget termel. A táp és az ellenfesz különbsége és a motor ellenállása határozza meg az átfolyó áramot. Példa: a nem forgó motor nem termel ellenfeszt, és leég a motor tekercse.

Ellenállás kérdése: léghűtésű hűtőbordával, vagy vízhűtésű. Váltakozóáramnál víz is lehet. Rádióamatőr leírásban szerepelt műantenna/műterhelés desztillált víz és só felhasználásával, 50ohm-ra.

A gondolataimat azért vetettem papírra, mert szerettem volna, ha megoldás születne rá.


Hátha mégis van valakinek jó ötlete. (ne dugjuk a fekünket a homokba... )
Ha a megoldás annyira egyszerű lenne nem írtam volna ide.





A kapcsolóüzem elsősorban a folyamatos áram állítás miatt kellene, már persze, ha megoldható. A FET-ek meg -értelemszerűen- egy kis értékű ellenálláson keresztül (mely akár lehetne maga a csatlakozó kábel is) terhelnék meg az akkukat.

Ezen elgondolás, ezek szerint -egy ellenálláson keresztül- járható?

Ennek a megoldásnak nincs semmilyen előnye a FET-ek lineáris vezérlésével szemben. Ellenben hátránya az sok van. Azaz lehet, hogy járható út, de értelme az nincsen.

Előny -talán- a folyamatosan szabályozható áram erősség állítás, és a FET-ek disszipációjának a kis értéken való tartása, köztes tartomány állításakor.

(0-100A-es terhelőt már készítettem, -ezen az elven- de azt csak 12V-os ólomsavas gk. akkukhoz.)

Hali, megnéztem pár ilyen akku tesztet a több mint 100A nagybetűs reklám adat után megterhelték az akkut 30-40 A-el és esett a táp mint a fene, gondolom 100A körül már úgy melegszik hogy átesik a modell alján. Úgy néztem, hogy a legtöbben izzós terhelést alkalmaztak és közben mérték az áramot, kapocsfeszt, kimenő teljesítményt. Üdv: Zsolt.

Szia!
Írsz olyan értékeket, hogy 4400W. Ezt mennyi ideig tudja a cella? Ha csak 10 percig, akkor már könnyebb megoldást találni. "képesek elérni a 7.5kW/kg teljesítmény/súly arányt" - Ezt hogyan értelmezzem? 7.5kW - de meddig? Az oké, hogy a cellák 100A-t tudnak csúcsban leadni, ez kell is egy modell motorhoz, de ezt csak gyorsuláskor veszik fel a motorok, meg csúcsokban rövid időre. Tehát olyan terhelést kellene építened, ami néha rendesen megterheli a cellát, egyébként meg csak annyira, mint ahány A-t átlagban felvesz a motor. Ha 100ms-ig kiveszel 100A-t 3.7V-on, az csak 37W. Ha ezt 2-4 párhuzamos félvezető kapcsolja, akkor még a hőnek is lesz ideje kijutni a tokból. Egyébként meg mondjuk 1A-rel terhelné a cellát a műterhelés. Így van értelme a fejlődő hő elvezetésnek is, terhelve is úgy van a cellád, mint a valóságban.
Egy 22V-os 4400mAh-s cellában is csak kb. 100W hő van egy órán keresztül. Ha ezt fél óra alatt akarod lemeríteni, akkor is csak 200W-ot kell fél óráig elfűteni, ami nem olyan sok. Ha 100A-t vennél ki a cellából folyamatosan, akkor én úgy saccolom, fél perc után lemerülne a cella (vagy felgyulladna ). Számítás szerint is 2 és fél perc a max egy ideális cellánál, de a feszültség is esik a kimeneti kapcsokon, stb.

Szerintem járható. Ne a FET disszipáljon, hanem a munkaellenállás. Épp azért használunk FET-et, mert pl. a 2N3055 többet disszipált el veszteségként.

Tonybacsi probelmatikáján én is sokat töprengtem és én egy áramtükörben gondolkodtam.
Azaz a RC akku töltő kisütő funkcióját használva egy külső áramkör segítségével jobban beterhelni az akku pakkot, arányosan mondjuk 2x-10x szorzóval mint amit a töltő tud.
Így a leolvasott értéket megszorozva megkapjuk a tényleges kapacitást, jobb képet kapva az akku állapotáról.

Szerintetek?

Van egy ILYENEM, és kíváncsiságból megterheltem EZT a LiPo-t. Mivel van DC lakatfogóm is mértem közben a valós áramfelvételt. Az üresjárati feszültség 14.7V, terhelve (96.7A) leesett a feszültsége 10.4V-ra (2.4V/cell). A mérés nem tartott néhány másodpercnél tovább. A kábelek, csatlakozók enyhén langyosak voltak, a teszterem meg jó meleg, amit nem csodálok, hiszen kicsivel több mint 1kW-ot kellett elfűtenie.

Lehet, ha csak 80A-el (ez a névleges) terhelem belül maradt volna a feszültség a megengedettnél (ezeknél az akkuknál kb. 3.0V/cell).

Ezért lenne jó a fokozatmentes állítás lehetősége.

Nem kell megijedni ezektől a nagy áramoktól. Én már megszoktam !

Teszteltünk egy hajót, 10Cellás LiPo 4000mAh-s 25/50C-s típusok sorba kötve (44.4V), egy brutál 6kW-os motor, majd a próba után kiolvastuk az adatokat a data logger- ből. Előtte kismedencében, a hajócsavarok cseréjével beállítottunk egy 70A körüli értéket.
Gyakorlatilag folyamatos 68-73A-t olvastunk, mindössze a felgyorsításkor kaptunk 100A-es csúcsot. (lehet számolni a W-okat... )

Azt nem mondom, hogy hideg volt minden, de egy normál melegség érződött, úgy a szabályzónál, mint a motornál, mint a csatlakozóknál, kábeleknél.

EZZEL A 70A-e MENNYI időt megy ez a szerencsétlen akku írd már meg légyszíves. Én annak idején telefonközpontok 24 órás akkuterhelés vizsgálatát (is) végeztem 700Ah- egyedi cellákon, ott megfelelt a műterhelés plusz izzók+kalibrált mérőműszerek, ezeknek a nyomoronc aksiknak nem?
Üdv: Zsolt.

Amikor épp nem akart "elszállni" a hajó akkor volt a folyamatos 70A, de azt nem tudtuk folyamatosan, percekig tartani, mert kevésnek bizonyult a tó hossza (egy közel 100-al repesztő hajó hamar elér a végére) és a nagyobb hullámokon meg repülőgép lett volna belőle . Gyakorlatilag teljes terheléssel próbáltuk (a fizikai korlátokat feszegetve), és kb. 5 percet ment. Nyilván ez nem egy statikus terhelés, így hát számítások alapján sajnos nem lehet pontos értéket kapni.

Ezért is kellene az a műterhelés, amivel, még ha nem is órákig, de kisebb ideig, vagy többször kisebb ideig meg lehetne terhelni az akkukat.

Nagyon jó ötlet!

Ez lenne a legszebb, a legjobb, a legkulturáltabb megoldás, meg azt hiszem a legnehezebben megvalósítható is. Egy RC töltő-kisütő alapfelszerelése egy modellezőnek, de a kisütés terén súlyos kompromisszumokkal kell számolni. (az enyém sem tud csak 5W-ot, vagy 1A-t max.)
Gondolkoztam már én is, hogyan lehetne átalakítani, hogy több árammal tudjon kisütni, de ez idáig nem megoldott. (a 4000mAh 6cell. akkut 0.2A-al tudja kisütni, ez kb. 20óráig tartana...)

Sziasztok!

Elég hardcore kérdésem lenne. Az egyik ismerősöm megkérdezte, hogy nem tudok-e neki építeni elektronikus műterhelést 12-24V 200-300A értékekre. Természetesen bizonyos határok között állítani is kellene.
Mihez kellene? Teherautó és kamion generátorok javítás utáni teszteléséhez.
Tudom, hogy nem kis kérés, de elméletben kivitelezhető gazdaságosan?

Mennyire kell elektronikus?
Legegyszerűbb és legolcsóbb módszer jó vastag vashuzalból feltekert egységek. Kapcsolókkal egyesével hozzá lehet kapcsolni a fokozatokat. Alapnak mondjuk 40 A-es, amivel a legkisebbeket is lehet próbálni, +néhány 50 A-es. 50 A-t elbír komolyabb melegedés nélkül a 2-es vashuzal. Több kW-hoz már célszerű átfújatni ventillátorral. Akár söntöt és Ampermérőt is lehet tenni a főágba.

Igen, de ennek nem túl nagy terjedelműnek kellene lennie, és mobilisnak

Hello, lelki szemeim előtt 3-4 darab hőlégfúvó áll össze, annál kisebbet nem tudok elképzelni

A meleget akkor is el kell szállítani valahogy...

Attól, hogy pl. FET-ekkel kapcsolnád, kell valami ellenállás, ami elemészti az energiát. Az ellenállást össze lehet hozni nagyon kis méretben is, mint pl hajszárító, hőlégfúvó, hőkandalló, erős ventillátoros hűtéssel. 14-28 V-on még nagyon nagy huzalhosszak sincsenek. Lehet még ma is cekaszt kapni, amiből 20-30 cm a 12 V-os darab.
Lehet csinálni drágábban is, tranzisztorral vagy FET-tel elfűteni. 200 W-osból is kell legalább 15 db vagy inkább több. Ma már nem túl nagy tétel, ~3000.-Ft. A hűtőbordák többe kerülnek.