A bar mód ugye az az adatlapban az első kapcsolás lesz és a 0-5V signal source pedig a potencióméterrel szabályozott bemeneti feszültség, aminek függvényében világítanak a LED-ek? AZ eredmény pedig ilyen lenne:
Youtube link LM3914

Utána néztem a dolgoknak, youtube, google, adatlapban olvasgattam, amit értettem. Lényegében valóban jó lenne ez az IC a feszültség vizualizására, am akár bar módban, akár egymás után építve 2 ugyanilyen IC-t, a bemenetére, ami alapján felgyulladnak a LED-ek, az mindig csak 5V-os tartomány. Nekem 0 vagy 1V-tól kellene 20V-ig legalább.

Egyszerű, fogsz két ellenállást, és készítesz egy osztót 20V /4 = 5V

Csak kiegészíteném próba válaszát...

U_t = 20V
P1 = 47K ohm. ( Ez csak példa a feszültségosztó kiszámításához. )
R_poros = ?
U_LM314-be = 0-5V ( 5V Max. ) = Ut / 4 = 20V / 4 = 5Volt

R_poros = P1 * 4 = 47000 ohm * 4 = 188000 ohm.

Az R_soros ellenállásnak 200k ohm -os ellenállás is megfelel ( ha 47K ohm -os a hangerőszabályzó potenciométer ) , mert az LM314-est ( a referenciafeszültségekkel ) könnyen be lehet állítani, a kívánt kijelzési tartományra.

[off] Egy nulla lemaradt! Helyesen 188000 ohm !

Van egy kis hiba még a számításban.
A P1 az R_soros 1/4 része. ( Vagyis a 188K / 4 = 47K. )
S így a tényleges soros ellenállás értéke: 188K - 47K = ~150K !

Üdv ismét.
Számolgattam az adott képletek alapján. A következő értékek jöttek ki.
Az Uki=20V ugye az adott. A P jelen esetben egy 5k és egy 1k poti összege,tehát P=6kOhm.
R_soros=P*4=6000*4=24.000 Ohm
R_{tényleges soros}= 24.000-6000= 18.000 Ohm

Ezen értékek felhasználása esetében 2db egymás után épített,kibővített LM3914-es IC építenék,ami még mindig ugye 0-5V-ig kapja a jelet, de 20db LED-et hajtok meg,tehát egy LED 1V-ot jelent így. Kérlek titeket,hogy nézzétek át a kapcsolást,hogy jól gondoltam-e a dolgokat,ha nem,akkor legyetek szívesek korrigálni egy rajzzal. Az egyszerűség kedvéért a fesz. szab. IC előtti elektronikát most ne nézzük.

Meg még az lenne a kérdésem,hogy az Ut-t miért osztottátok el 4-gyel? Azért kell 4-gyel osztani,hogy kijöjjön az 5V?

Időközben találtam egy kapcsolást a neten, én is összeraktam a videóban használt programmal. Ha bar módban használunk egy IC-t, akkor 1db LED 2V-ot jelent. Kaszkád kapcsolás esetében pedig LED-enként 1-1V. A program szerint műküdik, a valóságban nem biztos, ill. a kaszkád kapcsolást nem tudtam összerakni a programban.
Itt a videó

Hello!
Kissé kusza a dolog amit teszel. Szerintem nem a szimulátor programok lelki világába kell elmélyedned, hanem az IC adatlapjában. A szimulátorban egyáltalán nem biztos, hogy minden funkció valósághűen el van készítve, hogy kaszkád vagy akármilyen kapcsolásban is megfelelő legyen a működése. ezek után már nem tudom, hogy egy poti állását szeretnéd kijelezni a 20 pontos Led-kijelzővel, vagy 0..20V-ig voltonként feszültséget mérni. De..

- Az IC a Rhi és Rlo lábai közötti feszültség tartományt bontja 10 felé, és ha a bementi feszültség ebbe a sávba esik megjeleníti a Led-eken. Vagy is ha Rlo láb GND-n van, és Rhi +5V feszültségen, akkor 0..5V bemeneti feszültségre fog felgyulladni a 10 Led.
- Hogy az Rhi-Rlo lábak feszültségét be tudjuk állítani, az IC-ben van egy belső refrencia egység. Ahol a Ref-Out és Ref-ADJ lábak között, mindig 1,25V feszültséget állít be az IC. Vagy is addig növeli(csökkenti) a Ref-Out feszültségét, míg a két láb között, 1,25V nem áll be. Ha pld. a Ref-Out és Ref-ADJ lábak közé, egy 1,2kohm-os ellenállást teszünk, valamint ugyan ekkora ellenállást a Ref-ADJ és GND lábak közé, akkor a Ref-Out láb a GND-hez képest kb. 2,5V feszültségre kerül. Ha a felső ellenálláson 1,25V van, akkor azon folyó áram, 1,25V/1,2k=1,04mA. Ugyan ez az áram fog átfolyni az alsó ellenálláson is, vagy is ha az is 1,2k akkor azon is 1,25V feszültség lesz. A kettő összege lesz a Ref-Out feszültsége.
(A számítás annyiban sántít, hogy a Ref-ADJ láb működéséhez is kell áram, ami kb. 0,1mA. Vagy is az alsó ellenálláson ennyivel nagyobb lesz az áram. Vagy is 1,04mA+0,1mA=1,14mA. Tehát az alsó ellenálláson eső feszültség, 1,2k*1,14mA=1,36V. Vagy is a kettő összege 1,25V+1,36V=2,62V lesz. Ezt mindig figyelembe kell venni a referencia feszültség számításánál.)
- Ha most ezt a 2,62V feszültséget kapcsoljuk a Rhi és Rlo lábak közé, akkor a kijelzés 0..2,62V között lesz. A belső refrencia feszültség persze nem lehet akár mekkora (pld. 20V) mert annak minimális értéke 1,25V, maximálisan pedig kb. az IC tápfesz-2V lehet. Ha pld. +5V referencia feszültséget számolunk és 20V bementi feszültséget szeretnénk mérni, akkor óhatatlan a tényleges bementi feszültség leosztása 1:4 arányban. Vagy is amikor a bementi feszültség 20V, akkor az osztó után 5V-ot kapjunk. Ezért kell a bemeneten egy pontos 1:4-es osztó. De ha nem az, az sem gond, mert a Ref-Out feszültséget hozzáigazíthatjuk a leosztott feszültséghez is. Tehát a bemeneti osztó lehet "hozzávetőlegesen" pontos is, de ekkor a referencia osztó alsó tagját változtatva állítjuk be a méréshatár tetejét.
- Pld. ha az osztót 100kohm/33kohm-os ellenállásból állítjuk össze, akkor a feszültség 20V bementi feszültség esetén Uki=R1/(R1+R2)*Ube értékű. Vagy is Uki=33k/(100k+33k)*20V=4,96V értékű lesz. Azaz a Ref-Out feszültséget erre kell beállítani, hogy a 10. Led 20V-nál jelezzen.
- A referencia osztó felső 1,2kohm-os tagján 1,25V esik, akkor az alsó tagján 4,96V-1,25V=3,71V lesz. A felsőn az áram (mint már számítottuk) 1,02mA, alsón 1,12mA. Vagy is az alsó tag ellenállása R=3,71V/1,14mA=3,25kohm (~3,3k). Természetesen az IC belső feszültségeinek és áramainak szórása miatt, jobb, ha a 3,3k ellenállás helyett egy 5kohm-os trimmert használunk, és ezzel állítjuk be az utolsó Led jelzését.
- Ha két IC-t kaszkád szeretnénk működtetni, akkor az "alsó" IC referencia feszültségét pld. 0/2,5V-ra, a "felsőét" 2,5/5V-ra kell beállítani. Ekkor 0..2,5V-ig az alsó IC fut fel, aztán a felső 2,5..5V között. A Rhi-Rlo lábak között, a belső osztó ellenállásának összege 10kohm. Így simán megtehetjük, hogy a két belső osztót sorba kapcsoljuk, és így kötjük az +5V referenciára. ekkor "automatikusan" teljesül a 0..2,5 és 2,5..5V-os tartomány. Az 5V referencia feszültséget egyetlen IC-vel is előállíthatjuk.
- De van még egy feladatunk, amivel tulajdonképpen kellett volna kezdeni a számítást. Hiszen az 1,2kohm-os ellenállást, mint kiindulási alapot, önkényesen választottuk. Viszont a referencia fokozatnak még egy szerepe van. Ezen keresztül állítjuk be a Led-eken átfolyó áramot is. Ami tulajdonképpen kb. tízszer nagyobb lesz, mint a refrencia osztó által felvett terhelő áram. Avagy ha a Ref-Out és Ref-ADJ lábak közé 1,2kohm-ot kapcsolunk, akkor a Led árama Iled=1,25V/1,2k*10=10,4mA lesz. Természetesen itt is van eltérés, mert a Rhi-Rlo lábakat is a referenciára kötjük, és ez is terheli a referencia feszültséget. Ha pld. 5V referenciát választunk a kaszkád módban, akkor 5V/20k=0,25mA-el nagyobb lesz az 1,04mA áram. Vagy is a Led-ek árama kb. 13mA-re adódik. (Természetesen a "nemhasznált referencia fokozatot is terhelni kell, ugyan ezzel az árammal. Vagy is ha ott 1,25V refrencia feszültséget állítunk be a Ref-ADJ láb GND-re kapcsolásával, akkor 1,25V/1,3mA=960ohm ellenállással kell terhelni a referenciát. Különben a két IC Led-árama nem lesz azonos nagyságú.
- Ha a két IC-t nem vonal, hanem pont kijelzéssel szeretnénk működtetni, akkor az adatlap szerinti összekötést kell alkalmazni a két IC között. (Hogy egyik tudjon a másik helyzetéről.) Az 5V referencia használata miatt, az IC-k tápfeszének kb. +8V felett kell lenni. Ha ez nincs, más referencia értéket (és bemeneti osztót) kell választani. De a tápfesz nem lehet akármekkora, mert az IC maximális feszültsége és a tok disszipációja azt behatárolja. (vonalmód mellett, 10 Led áramával számolva.)

Remélem a kissé hosszúra nyúlt magyarázatot elolvasod, és segítségedre lesz az alkalmazásnál.. üdv!

Holnap el fogom olvasni amit írtál,biztos tanulságos lesz. Csak most nincs időm,de addig arra válaszolok,hogy a potik segítségével szeretném vizualizálni a feszültséget,kaszkádba kapcsolva két IC-t,így egy LED-re 1-1V jutna. A lényeg,hogy ezt szeretném megvalósítani,egy tápegységbe szeretném beépíteni,hogy jeleztessem,hogy milyen értéken van a feszültség. Tehát,tápegységbe és ahogy nő a feszültség,úgy villanak fel a LED-ek,remélem így már meg tudtam magam értetni A félreértés lehet abból,hogy ugye csavarni kell a potit,hogy változzon a fesz.

Ha tápegységben van, akkor nincs értelme a poti állását figyelni, mert ott a kimenő feszültsége azt kell mérni vele. Vagy más a cél? DE ha még is a poti állását szeretnéd látni, akkor meg kár vacakolni, sztereó potit kell használni, és arra a referencia feszültséget kötni. Már is automatikusan teljesül a mérés. Feltéve, hogy lineáris a poti..

Sziasztok!

Szükségem lenne egy olyan (könnyen beszerezhető elemekből álló) egyszerű kis kapcsolásra, ami egy gomb nyomkodására 3 Ledet léptet. Olyasmi kellene, hogy alapból nem világít egyik se. Gomb nyomás után világít az első, újbóli nyomás után az első kialszik és világít a második, újbóli nyomás után kialszik a második és világít a harmadik, újabb nyomás esetén nem világít egyik se. És ez a minta ismétlődne. Ha csak több gombbal lehetne megoldani az sem probléma.
Köszönöm a segítséget!
Üdv. : jog27

Szia! Ami neked kel az a CD4017.
Alapkapcsolás 5 LED-del:_Link_,
Vezérlési leírás az órajel és RESET bemenetekről:_Link_.
Az 5 LED-es kapcsolásban csak annyit kell változtatni, hogy a Q0 kimenetet üresen kell hagyni. ( Az MR és Q4 összekötésre sem kell LED-et tenni. Ez csak egy sima átkötés. )
A LED-eket így kösd rá a megfelelő kimenetekre:_Link_. A nyomógombbal párhuzamosa kell majd kötni egy 10-100nF-os kondenzátort. Ez azért kell, hogy az áramkör ne legyen nagyon " ideges". ( Prell vagy pergésmentesítés. ) Elsőre lehet bonyolultnak tűnik ez az IC, de ahogy megismerkedsz vele ( és az adatlapjával ) egyre barátságosabb lesz. IC tokot feltétlen tegyél neki!

Sziasztok lehet hogy elsőnek nem jó helyen tettem fel a kérdésemet ugyhogy másolom ide
Sziasztok!

Ezt szeretném valahogy leutánozni!

Biztos láttátok már közelről nagy divatja kezd most lenni!
Szerintetek hoyg van megoldva léptetővel PIC-el? vagy sima egymást kapcsoló tranyókal?
az árából kiindulva nem hiszem hogy mindegyik szálba lenne egy egy microchip!
Mit gondoltok hogy érdemes leutánozni?

Mondjuk itt találtam egy videót aminél 1:10 nél látszik valami IC és mintha mátrixba mennének a szálak, de ez lehet hoyg csak az én tudatlanságom!
A tranyós valahogy egyszerűbbnek tűnik!
Köszi!

Szia!
Nem akarok butaságot mondani, de szerintem köze lehet a Knight Rider-es futófény effekthez, amihez nem feltétlen kell egy PIC. Ha jól emlékszem, láttam olyan kapcsolást, ahol egy 555-ös IC-vel van vezérelve egy-egy sor LED. Mellékeltem egy rajzot. A 4017-es IC-t ki lehet bővíteni egy szintén 4017-sel és így már 12 LED-et is lehet vezérelni. A vezérlést egy astabil multivibrátor adja, a 22kOhm-os ellenállások változtatásával vagy a kondik változtatásával lehet szabályozni a léptetés sebességét is. Nem próbáltam még,de ez szerintem oda-vissza fut.

Igen az is esélyes!
Egy 4017-es és kondi hogy halványodjon a led ne pedig rögtön kialudjon!

Ennéla verziónál már csak egy valamit kellene megoldani hogy amikor befejezte az utolsó leddel a futást akkor ne rögtön induljon az első...

NAgyobb kondit berakni ami tovább töltődik és utánna kapcsolja a tranyót? de ahhoz nagyon nagy kellenne.... ?!?!

Személy szerint még nem építettem meg ezt a kapcsolást, de szerintem működőképes. Ha nagyobb kondit teszel be,az is csak a billenés idejét fogja befolyásolni,nem azt,hogy a folyamat végén x másodperc múlva (x=több idő,mint ami az átbillenéshez kell a folyamat során) billenjen újra. Annyi ötletem lenne, hogy astabil helyett egy 555-tel felépített szintén astabil multivibrátorral üzem közben is szabályozható billenési időt tudnál produkálni.
Íme a kapcsolás.
Megfelelő számítások után összeállítva a kapcsolást célszerű R2 helyére mondjuk egy 47kOhm-os potmétert szerelni, ezzel állíthatod az időt. Remélem tudtam segíteni.

Szia! Sajnos egyszerű futófénnyel kicsit nehezebb lesz megoldani. Az igazi megoldás a PIC-es mikrokontroller lenne. Bár ehhez sajnos a programot meg kell írni és be kell égetni a tokba. Igaz a hardver cserébe nagyon egyszerű lesz.
Érdekes effekteket lehet összehozni a léptető tárolókkal vagy más néven shift regiszterrel is. A shift regiszteres kapcsolások előnye, hogy szinte a végtelenig bővíthetők. Tényleg csak a fantázia szab határt. A vezérlő jelek előállítása sem bonyolult. Az órajelbemenetre és az adatbemenetre kell vezérlőjel. Az órajel a futás sebességét. Az adatbemenetre érkező jel a futási mintát adja. ( Érdekes effektet lehet összehozni ha PL egy jelformálón keresztül HF jellel vezéreljük a léptető tárolókat. ) Szóval a vezérlésre több lehetőség is van. Csak a fantázia szab határt... PL:_Link_

Példa-01:_Link_. Példa-02: Link ( Ez az áramkör önmagában is működőképes. )

NEm is a program írás és az égetés a gond, hanem a pic relativ drága ára, mert nem hiszem hogy szabad beleugrani különböző e-bay-es csodákba!
Na sajnos azokhoz a shift regiszterekhez én még hülye vagyok!
Marad minimáldizájnos kis PIC-es megoldás 10-13 leddel! De ebbe a shift regiszteres dologba kicsit beleolvasok, mert érdekesnek tűnik!

Nem tudom hol nézted az árakat, de az biztos, hogy mikrokontrollerrel jössz ki legolcsóbban, minthogy ic halmokat kötözgetnél.


Hagyjuk el a PIC-et nyugodtan! Annyi féle uC van hogy az megszámlálhatatlan, nem csak a MicroChip gyártmányai.

Szia simpi!

A 877-es PIC az egy másik projekthez kell, ott programozott futás lesz egy LED szív,
DE az is módosult már 887-re a belső rez. miatt.

Egy picit tévedsz! Ha alaposan körülnézünk, és az SMD technológia sem gond, PIC használatával olcsóbban lehet ilyesmit megoldani, mint tranzisztor+ kondenzátor kombóval. Megjegyzem, a DIP kontrolleres megoldás sem vészesen drága.

Érdekességképpen mellékelem egy nyáron készült felmérésem eredményét. A lista a teljesség igénye nélkül készült, a relatív drága megoldásokat kihagytam. *

Mod: A He-fóruma nem bolt, hamár listát küldesz tedd úgy, ahogy én javítottam!

Hello! A PIC-et érted, a Shift regisztert nem? Az érdekes. Mert abban is van Shift, csak az utasítás.. De hogy legyen egy kézzelfogható Shift is.. üdv!

Sziasztok Mesteremberek!
Egy számomra érdekes feladvánnyal érkeztem hozzátok. A mellékelt kapcsolási rajzot már bővítettem egy fényerő szabályozó potival. Annyit tud a kapcsolás, hogy az 555-ös astabil kapcsolásban az RB potival előállított órajellel kapcsolgatja a 3 LED-et /vagy 1db RGB-t/. Kondi nélkül durvák az átmenetek, kondival pedig átúsztatja a színeket, meg ugye tudok így fényerőt is szabályozni. Annyival szeretném bővíteni még, hogy mondjuk egy nyomógomb segítségével /esetleg többel/ 1-1 szín menjen csak. Konkrétan kék,zöld,piros,kék-zöld,kék-piros,zöld-piros,kék-piros,kék-zöld-piros. Nyilván ezek sorrendje felcserélhető,a cél ezen 7 szín kikeverése. Lényegében egy RGB Kontroller-t szeretnék építeni, csak egy lebutított, alap verziót. A léptetéses dologhoz 2db CD4017-es IC-t gondoltam, csak azt nem tudom, hogy hogy oldjam meg, hogy kapcsoló nélkül hogy tartsam egy stabil színállapotban a kapcsolást, tehát ha ráadom a delejt, akkor az 555-ös és a 74LS90 áramköre megy, a nyomógomb megnyomása után pedig már nem keveri a színeket, hanem stabilan világít egy. Ha végigmentem az összes kombináción, akkor újra mehet a az 555-ös és társa áramköre, bár ez nem feltétel, de így lenne ésszerű.

Érdekes feladvány, nagyon szívesen csamcsognék az általatok kivitelezett verzión.
Tisztelettel

Szia! Érdekes feladat. De meg lehet oldani. PL szín megtartásához elég csak az órajelet lekapcsolni ( kikapuzni ) a 7490-es számlálóról. A kapcsoló helyett nyomógombot is tudsz tenni. ( Nyomógomb mint kapcsoló téma. )

A másik kérdés a programok kiválasztása. Ha tíz színkombináció elég, akkor a 4017-es jó választás. De a színkombinációkhoz egy logikai hálózatot kell készíteni. ( &, OR, AND, STB - kapukkal. ) Ezt a logikai hálózatot nem nehéz elkészíteni. Egyszerűbb kacsolásoknál a igazságtáblázat:_Link_-ból is el lehet indulni. Egy táblázatban fel kell venni a 4017-es kimeneti állapotait. S a táblázat egyes lépéseihez még a kombinációs hálózat kimeneteit is fel kell tüntetni. Ezután csak az egyes lépések logikai állapotához kell kaput keresni. ( Érdemes az egyszerűségre törekedni mert alkatrész temető lesz belőle. Ahol lehet csökkenteni kell a felhasznált elemek számát. ) Amikor minden lépés logikai kapcsolata elkészült, már csak a megfelelő alkatrészt kell megkeresni egy katalógusból. ( De a barátunk is segít ha tudod mit keresel. ) Csak halkan jegyzem meg, hogy diódákból kialakított VAGY kapcsolattal is meg tudod oldani a kombinációs hálózatot. Egy példa a diódás logikai hálózatra:_Link_ Igaz sok 2Ft-s dióda fog kelleni de cserébe, ha a nyákot is úgy készíted el, szabadom "programozhatod" az áramkört a diódák áthelyezésével.

Kombinációs hálózatot Karnaugh (karnó) - igazságtábla:_Link_ is tudsz készíteni. Ezzel a módszerrel nagyon bonyolult logikai hálózatokat is "könnyen" el lehet készíteni.

A 7490-es áramkör és a tranzisztorok közé 7408-as AND kaput kellene tenned.

Ha tudnál mikrokontrollert programozni akkor sokkal több lehetőséged lenne a színek és fényerősség beállítására, s kevesebb alkatrész kellene hozzá...

Az az igazság, hogy mikrokontrollert nem tudok programozni, a logikai kapukat meg már vagy 7 éve is van, hogy tanultam, bár a füzetek megvannak. Annyira ma haladtam elméletben, hogy a 4017-est megszerkesztettem úgy, hogy nyomógombos indításra mindig 1-1 szín világít, ill. a kombinációkat párhuzamos kapcsolással oldottam meg /pl.:piros-kék/ egy következő kimeneten. Tehát ez már adott. Ahhoz kellene ez a logikai kapu, hogy az 555-ös színkeverő részéről a 4017-es nyomógombjának egyszeri lenyomására váltson színkeverésből egy adott szín megtartására? Kicsit bonyolult ez így nekem első nekifutásra, de ha ez megoldható, akkor ma lehet neki is kezdek a tervezésnek, csak kellene még egy kis segítség