Ezt nem jól látod. A végtranyót nem csak bakanccsal lehet tönkretenni. Fültanúja voltam egy esetnek amikor rendesen meg lett kínálva egy mélynyomó. Egy darabig bírta, majd kettőt rottyant és elhallgatott. A huzal lemelegedett a csévéről, és beszorult. Kimérve 0,4 ohm volt a kapcsain, ha nem lett volna áramkorlát a végfokban akkor az is füstöl, így túlélte.
Majd ha beleteszed a jó drága feteket (vagy tranyókat) egy végfokba, megfelelően összeépíted, bedobozolod, stb. és egy ilyen miatt szedheted szét újra, akkor újra fogod gondolni az áramkorlát kérdését is (megspóroltál 100-150Ft-ot, így költhetsz újra több ezret, meg javíthatsz órákig).
Nekem minden végfokomban volt ami 50W-nál nagyobb, és az élesztést is mindig azzal zártam le, hogy többféle jellel és teljesítményszinten rövidzárakat csináltam.
Abban a kis 5000Ft-os class T Tripath-ban is van amit unokaöcsémnek vettem, erre úgy derült fény hogy véletlenül rövidrezártam, és elkezdett ütemesen kattogni a hangszóróreléje.
Szóval nekem meg az a mániám hogy egyiket se lehessen tönkretenni, se a hangszórót, se a végfokot.

Az IR2110-et, mint meghajtót szeretem. Nem utálom IC-ket sem. De, mutass egy olyan műveleti erősítőt, aminek nyílthurokban 250kHz-en van a -3dB-es pontja.

Na jó... Csinálok ECC83-ból pwm-et. CSAKAZÉRTIS

A kezdőknek azt javasoltam, hogy tanuljanak kedvük szerint. Ha megszeretik az elektronikát, itt maradnak, ha nem, mást keresnek. Nézhetik az adatlapokat is. Miért ne?

Jóvanna.... tanulhatok valamitén is, hiszen azért vagyunk itt.
Elhiszem, hogy nem védelem tette tönkre az IR-t.

--> AD844. Igaz drága, mint a méreg.

Az IRS2092-ben sem véletlenül van transzkonduktancia erősítő 9MHz sávszélességgel.

Mondjuk ez sem nyílthurokban tud sokat..

Láttam olyan cikket ( vagy valami közleményt ), hogy csövekkel akartak csinálni D-classt...

Tényleg drága. Viszont érdemes elmélkedni a belső kapcsolási rajzán... vesszük ugye elő a szimulátort...

Meg is csinálták.

Tube class d

Majd én is megcsinálom, csak a trafót lehagyom a végéről.

Vannak olyan szubmini csöveim, melyek impulzusban tudnak 2.7A-t 100V anódfeszültség mellett.
Kellően gyorsak (MHz nagyságrendű kapcsolófreki), és az sem gond, ha PP elrendezés mellett egymásranyitnak

Köszi a biztatást! Persze érdekel a téma.

A csöveket tényleg csak viccnek szántam

Én nem !

Hát erre hirtelen tényleg nem tudok mit lépni

Te voodoo!!!
Ne légy kishitű, mert elfenekellek !

Most nem igazán értelek. Van egy "legmodernebb" technika, és van és van egy "őskövület".
A kettő között helyezkednek el a diszkrét alkatrészek.

Most melyik a háromból? És ha nem, akkor miért igen?

" Játszani is engedd..."

Nosztalgia, kíváncsiság, kuriózum. Ráadásul azokat még nem hamisították.
Nem cél a 2kW teljesítmény, pusztán érdekel egy olyan kisteljesítményű megoldás, amely magas kapcsifrekivel működik.

Ilyen a két félhíd kimenete (most áramkorlátos tápról) üresen. Mindkét ágat lehet terhelni, nincs gond. Azonban ha a két kimenet közé teszek terhelést (mert hát ez lenne a cél), akár csak 50ohmot is, az IR-ek megbolondulnak. Úgy már el sem akarnak indulni, de menet közben is össze vissza kapcsolnak ilyenkor, és nem is áll vissza a rezgés hiába veszem le a terhelést. Szóval a hídhoz valami más megoldást kell keresni, félhídban elmegy.
Azt már nem volt húzásom megnézni hogy abban az üzemállapotukban (ami nem az üzemi), hogy néz ki a ki és a bemenetük, lehet hogy már a bemeneti fokozat is összevissza megy.

Még ötletem sincs, mit nézz meg... de türelem, meglesz a baj oka.

Na ez egy nagyon érdekes jelenség, és érdemes lenne felderíteni a hiba okát. Lehet szidni az IR2110-et, de én nem szeretném, pedig én is diszkrétben kísérletezek.

Ha a két ágat terheled külön-külön, sőt egyszerre is. Tegyük fel terheled 4-4 ohmmal, akkor a közöd ponton ott elvileg tápközépnek kell lennie.
Most a két félhidad független vezérlsé szempontjából? (vagy AD moduláció megy?) Ha így van, akkor elvielg a tápközépből két azonos terhelő esetén nem is folyhat ki áram, vagy be.

A kapcsolási periódusok részei alatt lévő áramútakat kellene követni, mert a probléma szerintem ott van. Amire érzékeny az IR, az az, ha félhidak közepei negatívba mennej, esetleg túl nagy a dU/dt (bár elég nagy szintig immunis rá).

Érdekes, mert a HIP4080A szinteltoló gate meghajtója elvi felépítésre azons az IR megoldásával (szinteltolás, kapuzó, logika, majd meghajtás). Az egyetlen különbség, hogy a HIP-nél van egy charge pump is külön, ami az indulát segíti! Próbáld ki Karesz50 megoldását, hogy legyen egy kis áramgenerátor, ami feltölti a bootstrap kondit.

Az igaz, hogy az IR jó nagy du/dt-t kibír, de ez csak azt jelenti, hogy ő maga nem fog hülyeséget csinálni. De azért csak van (méghozzá fémes ) kapcsolat a kimenete ( ami éppen a félhíd kimenete ) és a bemenetei között. Esetleg, az IR előtt levő fokozatokba is bele tud zavarni. Tehát, már az IR a bemenetén hülyeséget kap. Az látszik, hogy félhidanként szépen megy. Én valami olyasmire gondolok, hogy a GND-k a bemeneteken nem jók. Nem elég kicsi impedanciások egymáshoz képest. Amikor a BD modulációval kísérleteztem, ez nagyon sok problémát okozott. Legalább 3-szor építettem át a deszkamodellt emiatt. ( Ugye, ott nincs teliföld... ) Nincs véletlenül egy olyan trafód, aminek egy primere van és két szekundere, közel egyes áttétellel? Azzal meg tudnád hajtani a két félhidat egymástól galvanikusan függetlenül. Persze, akkor még mindig ott vannak a tekercskapacitások... de ha ilyesmi baj van, akkor ez sokat segítene.

Földhurok?

A két félhíd teljesen külön van, csak a tápon meg a jelföldön keresztül látják egymást, az egyik előtt egy OPA fordítja a fázist. A jelföldre van ugye két opció, mert arra mindkét bemenetnek szüksége van. Alapból az egyikre simán rámegy, a másiknál pedig csak az opáig, mert különben ott máris hurok van. Ha azt ott összekötöm, vagyis földhurkot csinálok, akkor valamivel kisebb zaj lesz azon az oldalon, mert a jelföldet nem kerülőúton kapja meg a bemenet. De a dolog szempontjából teljesen mindegy mert mindkét esetben fennáll a probléma.
Elvileg a terhelésen keresztül nem húzhatná el egyik kimenet a másik bemenetét, de nem tudom. És ez a jobbik eset, mert amikor a régi cikk íródott akkor kipróbáltam azt is, hogy együtt járjon a két oldal (tehát szinkronban, ellenütemben a két IR), és csak a komparátor volt közös. Na akkor is ilyet produkált, csak akkor még rosszabb volt.

Ugyanígy jártam, mikor hidat akartam. Ott a nyákon keletkeztek kivédhetetlen tranziensek amik behülyítették az egész egész erősítőt. De az legalább néhány Wattig kivezérelhető volt.

Nem akartam leírni a véleményem, mert vannak akik szeretik az IR-t. Persze hogy szeretik, mert építettek belőle 100-200W-ra egy félhidat... Kíváncsi leszek mennyire fogják szeretni ha 1-2kW lesz a cél.
Már egész jól elment a kedvem tőle, de 2 dolgot majd még kipróbálok. Az egyik hogy kiveszem a bootstrap diódát, és csak a felső tápból kap majd áramot. A másik, hogy megpróbálom féltáposan elindítani csatolókondival a kimeneten. Lehet hogy két független tápról jó lenne, de azt most nem tudom kipróbálni mert nincs 2 egyforma tápom.
Ha tranziens problémák lennének akkor mitől működik a másik híd (a cikkes)? Vagy az LM311-et nem zavarja meg csak a tranyókat?
Tetszik nekem ez az UcD, de úgy látom hogy ezt meg kell hagyni ebben a formában, és egy nagyobb teljesítményű hídhoz kell keresni valami fixfrekis megoldást, azok működnek.

IR-ből én nagyobbakat is építettem, félhidat 3-400W-ra, és teljes hidat 1kW körüli teljesítményre. (4 ohm)
Ha érdekel, demostrálhatom neked, a mostani modulok is tudnak 600wattot teljes hídban, mindenféle mókolás nélkül. - Nyilván tisztességesen meg lett tervezve.
Én kizárólag monoblokkos felépítéssel csináltam a teljes hidat, azaz a két félhíd az utolsó alkatrészig megegyezik. A fázisforgatást én külön fokozatra bíztam. A földelés kialakítására fokozottan érzékeny, komoly interferencia forrása lehet a helytelen földelés. Ezt mind nyák oldalról, mind táp oldalról, és a jelvezetékek felől vizsgálni kell.
Tápszűrést is érdemes megnézni, a kínai lóóesr kondenzátorokat kipótolni polipropilén, és/vagy µF kapacitástartományba eső rétegkerámia kondenzátorokkal.

A fixfrekisnél kevesebb az interferencia, de nagyobb a torzítás.

600W-ot az enyém is tud, mármint a régi, pedig ott is egymás mellett, egy nyákon van a kettő, ráadásul nincs monoblokk, ugyanarról a drótról vannak táplálva, csak a 600W kevés (nem nekem, nekem sok is). Szórakoztam velük megint egy kicsit, és úgy látom hogy nem ez lesz a fejlesztési irány, hiába jobb minőségű mint a régi volt.
Volt a régiből még egy félkész, egy két dolog hiányzott belőle azt most beleraktam. Normálisan megy, az áramkorlát is teszi a dolgát, csak hát látszik a jelen hogy az LM311 egy katasztrófa a tranyókhoz képest (mert gyakorlatilag csak ebben különbözik a kettő). Csak 77%-ig lehet kivezérelni, a tranyósat meg 88%-ig, szóval van különbség.
Az lesz talán a megoldás, hogy a régibe kell keresni valami normális komparátort, amit esetleg még változtatás nélkül is bele lehet tenni.

Próbálkozz egy kicsit manuálisan. Ha nem is indul be az oszcilláció, nyomassa a bemenetre mondjuk egy négyszögjelet, mondjuk 100kHz-en, és nézd meg mi történik, ha hidalva van.
Szkóppal járkáld körbe.

Azt mondod össze-vissza kapcsol. Hát méricskéld körbe, rakj fel szkópábrákat, valószínű, hogy együtt rájönnénk a problémára.
Azt mondod a borda felül árnyékol. De ha felül lenne egy teliföld, végig, akkor az nem csak árnyékolna, hanem elég alacsony impedanciás összeköttetést is nyújtana. Nlam a HIP teljes hídban szimpla tápos, így ott pl ez nagyon jó, mindkét oldalt teliföld, sok átkötéssel.

Nem (csak) az indulással van baj, az lenne a legkevesebb. Ki van vezérelve mondjuk 50%-ig, ráteszem a terhelést egyik vagy másik oldalra, megy tovább ahogy kell. Ha viszont a két kimenet közé teszem rögtön leáll mindkét oldal, és elkezd bekapcsolgatni, mintha próbálna újraindulni. Viszont nem indul újra, hanem összevissza kapcsolnak a fetek, zömében egymásra nyitnak, minden serceg és fütyül mint egy rossz kapcsitápban, a táp meg ki van feküdve áramkorlátba, pedig ilyenkor már üresek a kimenetek mert rég levettem a terhelést.
Hiába méricskélek akárhol, az egész egy rendszer elejétől a végéig, nem lehet részekre bontva vizsgálni, minden következik mindenből.
A régi sem teleföldes igazából, mert a felső fólia ott is csak árnyékol, egyetlen alkatrészláb sincs rákötve.
Nekem az a gyanúm hogy ez jóval érzékenyebb a legkisebb zavarra is, amit mondjuk az LM311 simán benyel, vagy mivel lassabb, nem lesz belőle gond a kimeneten.
A másik amit nagyon nem értek, hogy miért marad abban az állapotban (mint amikor egy OPA reteszelődik), mi tartja fenn a rendellenes folyamatot? Tehát üresek a kimenetek, van jókora bemenőjel is, és mégsem áll vissza a rezgés, hanem mindkét félhíd egy katyvasz.

Azért nem egy rendszer. Próbaképen szedd ki a visszacsatolást, majd nyomj a komparátor bementére egy 100kHz-es kicsi négyszögjelet, ekkor a kimeneten is ott lesz a négyszög. Járrasd kisebb tápról, soros ellenellással valami. Na és akkor így mostmeg tudod figyelni, hogy mi is történik.
Így például a rendszerből kivetted a visszacsatolást, és megnézed a többi hogyan viselkedik, mint egy PWM erősítő. Vannak -e tullövések (biztos), és mekkorák és hol. A bemenet hogy kezeli ezt az extrám bemenetet.
De akár rakhatsz a bementre egy 200kHzes szinuszt és változtatod az offsetét (ez fogja a kitölétsi tényezőt módosítani), ez kicsit közelebb is áll a a valóságoshoz.
Ha az áramutakkal van a baj, és kritius potenciálok elcsúsznak, akkor ennek ki kell deríteni.

Ha meg így még mindig minden rendben, akkor pont a visszacsatolás a ludas, az szedi fel a zavarokat. Capiche?

" Nekem az a gyanúm hogy ez jóval érzékenyebb a legkisebb zavarra is, amit mondjuk az LM311 simán benyel, vagy mivel lassabb, nem lesz belőle gond a kimeneten."

Igen, ez így van. Esetleg probáld meg az egész tranyós előfokot lassítani. Nem igazán jó megoldás, de legalább ad valami támpontot.

Amit mailban írtál azt nem próbáltam ki, de most működik (mentem megint a saját fejem után). A probléma itt már elég komplex (sok volt belőle, és a hatásuk össze is adódott), és mivel az áram növekedésével egyre rosszabb, a teleföldes nyák is csak javítana rajta, de meg nem oldaná. Viszont úgy nézem hogy 20A körüli áramcsúcsokig nem lesz vele gond, az meg pont elég.

A zavarok egyik fő oka, hogy hídban már nagyok az áramhurkok (fizikailag), csúnya hasonlattal indukciós hevítőként működnek. Ezt igazából úgy lehetne csak jól megcsinálni, ha mind a 4 FET egy kupacban lenne (nem pedig sorban egymás mellett), és nem a nyák két szélén lenne a táp bevezetve, hanem szorosan egymás mellett, a lehető legrövidebb fóliával (hasonlóan van a hypex 2kW-os szerkezete is megoldva).