A költséget egyféleképpen lehet csökkenteni, ha megcsinálod magad. Van egy másik opció is, a kínai szakemberek, de azok csak akkor fognak nekiállni ha rendelsz tőlük mondjuk 5000db-ot (gondolom nem).
Hogy gyakorlatilag senki nem épít ilyet eladásra az nem véletlen. Egy olyan dobozt amiben pl. a PKN végfoka van házilag nem lehet megcsinálni, meg kell venni. Annak a legyártatása többe kerül mint az összes alkatrész ami benne lesz, és ez csak az üres doboz, nincsenek csatlakozók, kezelőszervek, kijelzés stb.
Aztán a belvilággal is van munka bőven, ilyet már nem csinál az ember 25kg-os trafókkal hanem kizárólag kapcsitáppal, azt is meg kell tervezni, védelmekkel ellátni stb. Ha összeszámolod a ráfordított munkát, időt, akkor az a PKN árának a környékén lesz, mondjuk fogalmam sincs hogy az mennyi.

Tehát számunkra egyetlen opció maradt, megcsináljunk magunk a komplett áramkört (még arra is van lehetőség hogy akár elég olcsón), és beletesszük valami kiszuperált dobozba, amiért nem kellet pénzt adnunk.

Minősítések valóban nem lesznek, de ha normálisan van megcsinálva akár garanciát is vállalhatsz rá (persze felárért, amit nem fognak megfizetni).
Nekem pl. van olyan termékem (hazánkban készült, nevezhetnénk akár gyárinak is), amit 7 éves korában is ingyen megjavított a gyártója, csak a postát kellett állnom.

Ilyenkor felcsigázódik a fantáziám, hogy én is inkább csináltassak valakivel egyet, netán vegyek az egyik fórumtagtól, mert hirdet egész pofásakat? Harmadik opcióként neki merészkednék én magam a nagy nulla tudásommal?

"Pofásakat" még nem nagyon láttam itt hirdetve, ha az IRS-es kínai kitekre gondolsz azok teljesítményben sem tudnak sokat, meg megbízhatóságban sem (van benne egy nem éppen olcsó vezérlő, meg a határra, vagy az alá méretezett FET, és a nyákterv sem olyan amin ne lehetne már első ránézésre javítani).

Ha tudnék még, és szemezgetnék neked a privát üzeneteimből meg az email-jeimből, akkor csak pislognál hogy milyen tudással rakták össze a cikkemben szereplő 600W-osat, és többnyire sikerrel.

Igen, úgy érzem menne nekem is. Aztán elakadok valahol és kiderül mégse értek hozzá igazán.
Pedig ez az IRS-es féle bejön árban és teljesítményben is.

El kell döntened, hogy mire akarod használni. Ha hangosítasz vele, ott elvárandó a minőség és a megbízhatóság. Ennek egyenes következménye, hogy nem lesz olcsó. Ha valaki, valahol olcsón kínál ilyesmit, akkor jusson eszedbe, hogy csodák nincsenek. Mindennek meg kell fizetni az árát, még akkor is, ha még oly vonzónak tűnnek is egyes hírdetések. Tehát, ha te ezt használod, akkor pénzt kell vele keresned, hiszen ezzel költségeid vannak. Nem csak hangfal kell, hanem jó erősítő is. Ha látod azt, hogy a befektetett pénz visszajön, akkor vegyél valami márkásat. Az annyiba fog kerülni, mint ha itt valakitől rendelsz valamit. De az itteninek legalább lesz szervize. Ha nem tudsz ezzel pénzt keresni, akkor ne foglalkozz ezzel, mert csak pénzkidobás és a végén biztosan csak veszítesz rajta.

Másik kérdés, az építés. Ha nincs ezirányú tapasztalatod, tudásod, akkor ne kezdj hozzá. Biztosan sokkal drágább lesz, mintha vennél egy komoly cuccot. Ettől még meg lehet ezt tanulni, de ne az legyen a célod, hogy mondjuk húsvétra legyen egy saját gyártmányú végfokod, mert az biztosan nem fog menni.

Tudod mit mondott Lenin: tanulni, tanulni, tanulni.

Az a baj, hogy én úgy vettem észre magamon, hogy nem vagyok valami nagy elméleti tanuló. Inkább gyakorlatias. Szóval ránézek egy matematikai képletre és elhányom magam. (pedig tudom hogy elengedhetetlen) de akkor is. "Papíron" nem megy.
Például ez a szó ezt és ezt jelenti, sok az idegen kifejezés. rágóglézve a dolgoknak pedig igen csak széles a skála amire én gondolok és a válasz valahol a 124. találati oldalon van a legalján odaírva valami ukrán cikk alján. Nekem nehéz. Pedig annyiszor neki álltam már. Megy egy hétig az olvasgatás mondjuk napi 1 óra és nem fejlődök semmit. Pedig úgy imádnám és piszkosul tetszik, érdekel a téma! Ez olyan, mint a két újjas szájjal füttyintés: születni kell rá.

Az meg megint egy kérdés, hogy mekkora sávszélesség kell a nagy teljesítmény mellé.

Elárulok neked valamit! Én közel negyven éve az elektronikából élek, de még a négy alapműveleten kívül semmi egyébre nem volt szükségem...

Hogy a kérdések is legyenek valamilyen szinten kielégítve, ha ez amit most csináltam beválik és gond nélkül fog működni 1kW-on is, akkor lehet hogy készül majd belőle valamennyi korlátozott példányban.
Számomra ugyan olcsó volt de rengeteg munka van vele, és mint tudjuk az idő, az idő meg pénz.
Azt a rajzot ami most éppen működik nem csatoltam a fórumban (és még a legutolsó elgondoláson is változtattam), de aki csendben olvasott és nyomon követte annak az már majdnem elég infó a megépítéshez. Ezt csak azért írom le mert valaha én is így kezdtem, szinte a nulláról (hónapokig csendes olvasással, néhány kérdéssel, aztán építettem). Tudom hogy egyszerűbb a kész dolog, de ne legyünk lusták gondolkodni.

Te amúgy honnan, vagy esetleg kiktől tanultál meg "előveszek egy IC-t" és lesz belőle valami, valahány wattos végfok? Ez az amit nem értek meg sose. Hol vannak azok a leírások ahol felsorolják ez erre az meg arra való? Vagy neked például ki mesélte el?
Miért van az, hogy "pistike" olvas mondjuk egy X típusú adatlapot és úgy épít majd jön "móricka" XYZ345 nevű IC vel és azzal kezd el építeni? Tegyük fel mindekttőjüké nagyon jó. De móricka honnan tudta előre a ?semmiből? hogy mi után mit kellett építeni?

Nem tudom értitek-e a kérdésem? Mert a nulláról való kezdést én úgy értelmezem, hogy fog egy tök nemtudom milyen nevű hitacsi IC-t és abból is tud építeni? Vagy mi?

Először a működést kell megérteni, azután lehet eszközöket és megvalósítást keresni. Így nagyvonalakban már kirajzolódik, hogy mire lesz szükséged a fejlesztés során.

Én is válaszolok

Adatlapjából

Az adatlapjában és az alkalmzási segédletében (Application Note)

Nekem senki.

Mert ő abból szeretne, mások a tervezési szempontjai, az ezsközei, a beszállítója.

Jobb esetben megtervezte, kevésbé jó esetben szerencsére volt, legroszabb esetben meg móriczka felrobbant.

Ez az, hogy ezek a tulajdonságok hova vannak leírva? Itt ül a gép előtt móriczka. Van PWM és kapcsolóüzemű ismerete, úgy dönt épít egy 500Wattos véget. Nem üti be a góglébe a semmi nevű IC-t és nem tudja előre beütni a semmilyen adatlapú Fet-et vagy IGBT és egyéb ferrit tulajdonságokat. Honnan tudja, hogy "ez" lesz a jó. Egyenlőre nulla tudása van. Honnan jön az ihlet, hogy áh beírom hogy ikszipszilonzsé és az pont egy nekem való IC. Ezt honnan tudja?

Igazából azt akarom ebből kihozni, hogy csak Ő is lemásol valahonnan valamit? És maximum azt farigcsálja át az ő szájíze szerint...

Az adatlapban.

Nem tudja, csak azt hogy milyen paramtéerek kell neki, átrág egy valag adatlapot és kiválazstja melyik a legjöbb a többi közül.

Fogja magát, és leül újra a fizikaköynv elé, és megtanulj a tekercs, a kondenzátor és az alapvető tranzisztorok működését, majd föláll és ránéz újra a kapcsolásra.


Fenét. Először meégrti hogy azok hogyan működnek. Felsimeri a léyneges összefüggéseket. Kell hozzá mondom ohm-törvény, kirchoff törvények kb, tekercs, kondnezátor, és alapvető tranzisztor fajták. Aztán gondolkozik, hgoy neki mi kellene. TERVEZ. Ez a legfontosabb elem.

Szóval Tibi, kezd unalmas lenni a nyavajgásod, mert ez nem más.
Ott a rengeteg ingyen elérhető szakirodalom (aliad adatlapok, app noteok, design noteok, gyártói ajánlások, cikkek) a neten. Ha nem tudod az elektronikát, tanuld meg. Ha nem tudsz anolul, akkor először azt tanuld meg, majd az elektronikát.

Ez tetszett!

De nem erre értettem. Nem magamra. Mert nekem még nulla sincs. Hanem a téma előtti előtti írásra, hogy van ismerete mondjuk Neked és vagy Ge Lee (és rájött hogy egy TL494) lesz neki a jó vagy egy IR2110. Ez az amit nem értek, hogy Ti honnan a fenéből jöttetek rá, hogy ez a jó? Vagyis kizárásos alapon tanultatok? Minden 68 millió fajta IC-t átnéztetek és a fejlécbe az volt írva hogy autó computer IC (akkor az nem ide való) akkor jött a következő 460 trilliomodik IC és láttátok hogy PWM ic na akkor ez jó lesz. Ezt kiszedem és olvasok, keresek tovább? Vagy mi? Nem így képezelem el.
Hanem úgy, hogy Ti is valahol láttátok, vagy véletlen ovlastátok hogy ebből kell kiindulni, vagy testvérpárjukból.

Kell valami Isteni közbeavatkozás nem? Egy kisgyerek se tudja, ha szomjas víz alakú, szagú és formájú valamit kell keresnie, ha szomjas és azt meg kell innia. Még is azt teszi. Ebből csak azt akarom kihozni, hogy egy minimális tudás kell ahhoz, hogy ne kezdjen el móriczka röhejeskedni és egy TDA2030 as icvel kapcsolóüzemet építeni. Tehát rögtön, kézzel fogható dolgokba kapaszkodni. Ez az amit nem értek hogy ez honnan jön ez a tudás? Akkor mégis csak le van írva valaholva hogy ez és ez kell oda nem pedig az és az.

Az egész elképzelésed rossz a tervezésről. Honnan a fenéből jöttünk rá?
Mi a rák kell nekem? Félhidat meghajtani, akkor kell egy szinteltoló FETmeghajtó, vay félhíd meghajtó gate trafó? Mi kellene hozzá, karácsonyfa? Beírod, hogy fetmeghajtás és kapsz egy Balogh Lacis publikációt, ami leír féltucat módszert, alapötletet, értékek nélkül.


Nem, csak azt, ami ilyen célú, és mondjuk kapható, vagy termékminta rendelhető. A legtöbb gyártó honlapja elég faszán van rendszerezve. És ha goggliba beírod, hogy félhíd meghajtása, akkor rögtön kiad egy rakat ötletet. Amit aztán átvezsel, megértesz, átalakítasz, aztán ha nem jó kidobod. Vagy kitalálsz egy teljesen újat, ehhez sem kell nagyon Isteni beavatkozás, mert áltlalában alap elemek kombinációja. Lényegében a tranzisztoros alapkapcsolásokból sok minden felépíthető.

A TERVEZÉS PONT AZ,HOGY GONDOLKOZOL, ÉS NEM CSAK VAKTÁBA PRÓBÁLKOZOL ÖSSZE-VISSZA!

Kicsit érdekesen látod ezt a kérdést. Az elmélet szorosan összefügg a gyakorlattal, nem nagyon van meg sokáig egyik a másik nélkül.
Nézzük a D osztályt. Volt idő amikor még nem is hallottam róla. Aztán egyszer csak valahol olvastam vagy hallottam róla, és elkezdett érdekelni, persze ekkor még mindig fogalmam sem volt róla hogy konkrétan mi is az, csak nagy vonalakban. Aztán láttam kapcsolási rajzot is, majd egyre többet némi magyarázó szöveggel is, és kezdtem megérteni a lényegét. Ha alaposan beleásod magad egy idő után adja magát hogy mik azok az elemek amikből lehet (vagy érdemes) építkezni, meg esetleg látod azt is hogy mások ezt hogy oldják meg. Mint amikor egy képet akarsz a falra feltenni, nem a forrasztópákát veszed elő, hanem egy szöget meg a kalapácsot.
Ahogy bővülnek az elméleti ismeretek a gyakorlatival együtt, úgy finomodik ez az egész. Én pl. most jutottam el odáig ahova mondjuk katt lehet hogy már évtizedekkel ezelőtt, hogy az életben nem fogom többet használni az IR céláramköreit sehova.
Szóval értjük a kérdésed, de amíg nem tudod hogy mi is az amit építeni akarsz, addig teljesen mindegy hogy milyen IC-t veszel a kezedbe. Ha meg már tudod, akkor fogsz tudni D osztályú végfokot építeni egy 494-ből vagy egy 555-ből is.
Ha végigolvasod a terminal fórum hasonszőrű topikját abból pl. nagyon sokat lehet profitálni, csak ülni kell és olvasni. Nekem az a meglátásom hogy annyira nem is érdekel a dolog. Ha érdekelne, akkor már mindkét fórum topikját végigolvastad volna, meglenne a gépeden a Bruno-s doksik jó része, és lenne néhány rajzod is kinyomtatva A4-re.
Volt idő amikor tömegesen jókat nevettünk azon amikor bejelentették hogy lesz majd hordozható telefon (mobil), aztán nézd meg mi van ma.

Ezt az egészet azzal kell kezdeni, hogy megérted, mitől működik egy pwm végfok. Ugye, négyszögjelet kell csinálni. Ahhoz, hogy elegendő teljesítménye legyen kiszámolod a tápfeszeket. Vagy csak egyet, ha teszel a kimenetre egy kondit. Eddig nagyjából ugyanaz, mint az analóg. Tovább gondolkozol. Négyszögjel... mivel lehet négyszögjelet csinálni? Hát tranyóval. Előveszel egy BC 182-t. Megnézed az adatlapját és konstatálod, hogy nem fog tudni elég áramot, mert azt az előbb már kiszámoltad. Keresel egy nagyobb tranyót. Az meg mondjuk a 2N3055, az sem lesz jó, mert azt azért már tudod ( persze nem isteni beavatkozásra ), hogy lesz vagy 200 kHz. Arra nem lesz jó ez a tranyó. Hopp? Beugrik, hogy ilyen nagy frekikre és kapcsolóüzemre FET-et szoktak használni. Na, akkor már megvan, hogy akkor FET lesz benne. Most előveszed azt a kérdést, hogy mitől lesz zenei jel a kimeneten, hiszen ott még csak négyszögjel van. Eszedbe jut, hogy a négyszögjel olyan modulációt fog tartalmazni, hogy az általában használt kapcsolásokban a négyszögjel átlagértéke lesz a moduláló jel! Csak az átlagérték képzése után jóval nagyobb teljesítményt kapsz. Akkor jön a kérdés, mivel lehet átlagértéket képezni? Hát ehhez azért már kell egy kis régebben beszerzett ismeret, vagy a net. Aluláteresztő szűrövel. Nyilván, nem egy Shallen-Key szűrőt kell választani, mert az is jó lenne, de annak a kimenete egy opamp, ami analóg és még csak nem is tudod terhelni, tehát, valami egyszerűbb megoldás kell. Tietze-Shenk könyv: aluláteresztő szűrő. Jé... hát ez lehet egy tekercs, meg egy kondi is... megérted a működését és máris megvan a kimenet, meg a FET-ek. Ezután gondolkozol tovább, illetve megnézed, hogy milyen üzemállapotok lépnek fel egy olyan szerkezetben, ami egy félhíd ( ezt persze előtte még ki kell találnod, hogy miért félhíd legyen? Miért ne például push-pull? Itt megint eszedbe juthat az analóg erősítő... az is félhíd és egy ponthoz képest - lgyen ez a GND - kell előállítania plusz/minusz feszt... ) Ha nem megy, akkor előveszed a netet és keresel valamit, ami elmagyarázza, hogy egy félhídnak milyen üzemállapotai vannak. Rádöbbensz, hogy ez azért nem olyan egyszerű, mert lesz időpillanat, amikor egy FET, meg egy dióda együtt vezet és éppen rövidrezárja a betápot... ebből megérted, hogy mi a dióda Qrr-je és miért lényeges, hogy az kicsi legyen...

Ha eddig eljutottál, akkor jöhet a FET meghajtás. Tisztázod, hogy mik is a követelmények? ....

És így tovább. Persze, elengedhetetlen, hogy a működést ismerd, különben még a lépések egymásutániságát sem fogod tudni. A működés, maga egy pwm erősítő alapvető működése nagyon sok helyen le van írva olyan szinten, hogyha azt megérted, akkor a többit a fenti sorrendben már tudod tervezgetni. Először nem kell kapcsolási rajz, csak egy blokkvázlat. Itt egy ilyen egység, ott egy olyan egység, stb. Aztán ebből összeáll egy komplett egész. És utánna lehet áramköri szinten tervezgetni.

Köszönöm a válaszod és neked is Ge Lee, lorylaci.

Wáo! Figyeljétek. Amúgy miez, ha nem egy Isteni közbeavatkozás?

http://www.wmszki.hu/honlap/szimulacio

Javás alkalmazás. Sok sok alap kapcsolás és szimuláció. Könnyű megértés és ábrák! Szerintetek jó kiinduló pont a PWM és kapcsolóüzem elsajátításához?

Ezt innét koppinthatták. Volt ennek is elődje, az évek óta fent van már a neten de most nem találom a könyvjelzőim között. Az alapok elsajátításában sokat segíthet.

Nagy Úr a kényszer, hogy megcsináld ic hiányában is...

És, akkor mi a szinteltoló? Földelt bázisú tranyó, vagy áramtükör?

Szerintem nagyon jók a kérdéseid. Hasonlókat mindenki kérdezett magától, amikor elkezdett elektronikával foglalkozni. "Honnan tudta az a mérnök, hogy oda 12 kOhm-os kelett? Miért nem 10, vagy 50".
Ha már kérdezni tudsz, akkor a választ is megtalálod, mert ez téged ÉRDEKEL, mert TETSZIK, mert tudni AKAROD!.
Szerintem nyugodtan kezdj neki annak, ami leginkább izgat. Építs egy pwm-et, vagy egy analógot.
Nem baj, ha nem sikerül elsőre. Újabb kérdések merülnek majd fel benned, és szép lassan megtanulod az elektronikát. És ha már úgy érzed mindent tudsz, akkor kezded megérteni.
Rengeteg sikerélmény és rengeteg kudarc.
Kísérletezz, aztán vagy itt ragadsz, vagy más hobbit keresel.
Nincs veszíteni valód. Nem kér számon tőled senki semmit.

Még nem tudom, de rátapintottál a lényegre -> kényszer. Ez a tranyós-IR kombó egész szép eredményeket hozott a végére, szóval minden szempontból jobb volt mint az előző. Egészen addig amíg nem lett hídba kötve. Ezt az IR valamiért nagyon nem szereti, még így sem hogy szinte teljesen függetlenül működnek egymástól. Ezzel a táppal olyan 700W körül jött ki belőle, és nem is volt gond addig amíg be nem kapcsolt az áramkorlát. Ekkor leálltak az IR-ek és úgy is maradtak, nem nagyon értettem hogy miért. Aztán rájöttem... Az egyik IR shutdown lábán féltápfesz lett a negatívhoz képest, tehát megdöglött. Ami a szép benne, hogy ennek ellenére ha szétkötöttem őket az 555-nél, akkor a rossz is ment tovább... Lehet hogy már ezt is hamisítják, nem tudom, minden esetre a régi szériával is voltak gondok de abból egy sem ment tönkre, ebből már a második, az előzőnek ugye a felső oldala adta meg magát.
Szerettem volna ha ez jó lesz így ebben a formában, de most jutottam el odáig hogy ezeket vegye meg legközelebb az aki legyártotta...

Ja és még egy dolog....
A számítógép, a szimulációs programok csak a spirálfüzet és a zsebszámoló helyett van.
Megkönnyíti a munkát. Az alapokat neked kell megtanulnod. A kapcsolásokat az ember fejben tervezi meg. A gép csak utánaszámol. Lerajzolja. Elmenti. Elérhetővé teszi. Nem tanul meg helyetted semmit, és nem tanítja meg veled csak azt, amin elgondolkodsz.

Szerintem a túláramvédelem sokkal több erősítőt tett tönkre, mint amennyit megvédett.
Analógban még soha nem találkoztam olyannal, ami azért élt volna túl egy rövidzárat, mert közbeavatkozott a védelme.
Nekem a hangszóróvédelem a "mániám". Azt meg kell védeni, ha tönkremegy a végfok.
Kellemetlen, ha az erősítő is füstöl és a hangszóró is.
Ha egy jól megtervezett végfok hangszóróvezetékét átszúrják szöges bakanccsal, az nem tervezési hiba.

Van aki szidja az IR termékeit, és van aki nem. Én utóbbi csoportba tartozom, nem kevés időm ment rá, mire megszelidítettem. Jópár MOSFET és meghajtó durrant a tesztek alatt /tanulópénz/
Én ebben a gyorsan fejlődő világban már nem állok neki tranzisztorokból építgetni komparátortól a szinteltolóig bármit, mivel nem látom értelmét.
Néhány speciális eset természetesen előfordul, de diszkrét műveleti erősítőt sem építek tranzisztorokból (csak elektroncsövekből ).

Van akinek tetszik a zacskós leves, és van akinek nem. Nem kell szidni az IC-set sem, mert ha szívás van, akkor legalább annyira megkeseríti az ember életét /ha nem jobban/ mint egy diszkrét tranzisztoros pwm. Egy biztos, mindkét /illetve szinte minden esetben rengeteget kell utánaolvasni, építeni, mérni. Az adatlapban található példáktól sokkal jobbakat is lehet építeni.

Kezdőknek mindenképpen azt javaslom, hogy első körben szigorúan ragaszkodjanak az adatlapban található dolgokhoz, majd később, mikor már értik mi mit csinál, akkor piszkáljanak bele.
Én is így kezdtem, 2004-ben építettem meg az első D osztályú erősítőmet, mely 170 watt szinuszos teljesítményt tudott 4 ohmra. Rengeteg probléma volt vele, füstölt, csattogott, stb. Akkoriban még azt sem tudtam, hogy a kimeneti fojtó anyaga mennyire fontos apróság...


Visszatérve az IRS2092-ben alkalmazott túláramvédelemre: az egy nagyon jól működő megoldás. Gyakorlatilag a legjobb, mivel a MOSFET melegedését is figyelembe veszi. Pusztán normálisan ki kell számolni, hogy mikor lépjen be.
- Más: erre a megoldásra, hogy figyeljük a csatornaellenálláson az átfolyó áramot, létezik cél IC is. Tranzisztorokból ilyet építeni "butaság".