Hello, P1 frekvencia, P2 kitöltési tényező, P3-4 a torzítás minimalizálására szolgál, ezek lehetnek trimmerek.

Szia, nagyon szépen köszönöm az infót!. Panel tervet nem tudsz ehhez a rajzhoz adni?, vagy valaki nem csinált hozzá nem tudod?.

Nincs mit, ehhez nem, csak a sajátomhoz. De még nem eléggé kiforrott

Értem, semmi gond, majd akkor meg tervezem én a panel tervet. Köszönöm még egyszer!

Innen érdemes lesni, mert a mode választó kapcsoló után ugyan az az erősítő fokozat.
üdv.

Sziasztok, azt szeretném kérdezni még EZZEL a kapcsolással kapcsolatban, hogy hány voltot (AC) képes ennek a kapcsolásnak a végfoka maximum ki préselni magából?.

Hello, ha préselésről van szó, akkor én a 8V-ra szavazok. De ha ez gondot jelent, használj rail-to-rail kimenetű OPA-t, ott ez közel 12V lesz

Szevasz Medve!, 8V-ot is képes ki préselni magából, na ez már el fogadható, igaz a végfok tranyók helyet én BD139, BD140-est fogok használni. Igazából nem szeretnék OPA-t használni, nagyon tetszik ez a kis végfok, és ezt szeretném hozzá meg építeni!. Köszönöm az eligazítást!.

Azért jobb, ha szimulálsz az építés előtt!

Sokszor hasznos lehet a kimeneti jelnél dc. eltolás, ezt nem tudja kapcsolásod. OPA-val ez is egyszerűen megoldható lenne. Ilyen alacsony frekire (max. 300Khz) nem gond műveleti erősítőt találni. És ezután Medve kolléga visszább ajánlott kimeneti emitterkövetős-áramhatárolt fokozata szerintem ideális lenne.

Szia!, miért lehet hasznos a kimeneti jelnél a DC-eltolás?, nem magyaráznád el nekem?. Köszönöm!

AC. csatolásnál a kimenő jel pld. 2V csúcstól-csúcsig 50% kitöltési tényező esetében 0-hoz képest -1V, és +1V közötti. A kondenzátoros kimeneti csatolás miatt (DC. leválasztás) a vele meghajtott áramköri pont DC. szintje adja a jelnek is a DC. szintet. Tehát pld. a meghajtandó áramköri pont 2V DC. szinten van, akkor ez lesz a megjelenő jelünk DC. szintje is, azaz 2V cs-cs esetén 1V - 3V közötti, nem pedig -1V és +1V, ami rákötés nélküli kimeneti szint.
Tehát DC csatolásnál az általunk beállított szinten marad mindig a jel, AC. csatolásnál pedig a vele meghajtott áramköri pont szintje adja a jel középértékét, elhúzhatja bárhová.
Másik dolog, hogy ha a kitöltési tényezőt változtatjuk, akkor a negatív és pozitív csúcsérték is "elmegy" a kicsatoló kondenzátor miatt.
Sok esetben 0V és +tápV közötti az áramkörök működési tartománya, itt nem lehet negatív a meghajtó jelünk.
Pld. digitális áramkörök működtetéséhez, 0-3.3V, 0-5V, 0-tápV közötti négyszögjel kell.
Konkrét áramköröket most nem sorolok, a komolyabb generátorok DC kimenettel és DC eltolással rendelkeznek. Illetve átkapcsolhatóan AC vagy DC.

Most látom adatlapodon, hogy hangfrekis erősítőket csinálsz, ehhez lehet, hogy elég az AC. csatolás. Legalábbis az AC. csatolt erősítőknél.

Szia!, nagyon szépen köszönöm a felvilágosítást!, egy kicsit bonyolult amit le írsz lehet hogy jobban meg érteném ha meg mutatnád hogy miről is van szó, de így is jó lesz.

Az AC csatolt kimenet (kondin keresztül) egyenáramúlag lebegő pont. Ahova kötjük külső áramkörön, az ott lévő egyenszintre áll be.
Vegyük példának ismét a négyszögjelet, ami 2V csúcstól csúcsig.
Kössük egy 10Kohm potméter két végpontját pld. a generátor (de lehet a meghajtandó áramkör is) 0V és + táp közé. A potit forgatva csúszkáján 0V és + táp közötti értékek állíthatók be. Ha ezt a csúszkát rákötjük a generátor kimenetére, és forgatjuk, a négszögjel középértéke ennek megfelelő lesz. Tehát szkópon nézve le-fel megy a négyszögjel, ahogy forgatjuk a potit. Látható, hogy a kívülről kapott DC. érték határozza meg a négyszögjel DC szintjét, azaz középértékét -ebben az esetben-.
Vegyük példának ismét az előbbi négyszögjelet, oszcilloszkópon nézzük. Szkóp alapvonala rövidrezárt mérőfejnél pontosan középre állítva, tehát középen a 0V feszültség. Az AC csatolt kimenetnél azt látjuk, hogy -1V és +1V a négyszögjel alja, teteje. Azért, mert a szkóp testpontját a generátor (-) pontjára kötjük. A bemeneti impedancia 1Mohm a szkópnál, azaz a bemeneti testpont és melegpont (mérőfej csúcs) között ekkora ellenállás van. Tehát az 1Mohm szkóp bemeneti ellenállással földpontot, azaz 0V -ot adunk a generátor kimenetére. Csak ezért lesz, és látunk a szkópon 0V középértékkel-DC szinttel -1V és +1V tartományú jelet.
Ha a szkópot és a potmétert is bekötjük, akkor a 10Kohm potméter jóval alacsonyabb ellenállása dominál szemben a szkóp 1Mohm ellenállásával, ezért tudjuk le-fel mozgatni a jelet.
DC. csatolt kimenetnél mindig az általunk beállítot szint lesz a kimeneten, nem pedig a külsö áramkör DC. szintjére áll be.
Ha rákötjük az előbbi példában szereplő 10Kohm poti csúszkáját a kimenetre, tekerhetjük bárhova, nem változik a kimeneti egyenszint.
A fentiekbe beleszólhat még a kimeneti ellenállás és a terhelő ellenállás viszonya is, de ezzel most ne bonyolítsuk a dolgot.

Nagyon szépen köszönöm a felvilágosítást, így már egy kicsit érthetőbb a dolog!.

Helló mindenki!

Van egy hangkártyához való programom, amivel szkóp ként tudom használni a hangkártyát. Ugyanebben a programban van egy jelgenerátor is, amire szintén a hangkártyát használja. A hangkártyából kijövő 1-2 Voltot, hogy tudnám felerősíteni olyan 10 Volt körülire?

Előre is köszi!

Erősítővel. Készítesz egy közönséges hangfrekvenciás erősítőt, ha csak feszültségre van szükséged, és ha nincs különösebb teljesítmény igényed is, akkor elég egy műveleti erősítő, ami képes +/- 12 V ról működni. (TL072) Konkrét kapcsolást találsz bármelyik erősítős topikban, de akár az IC adatlapján.

Azon gondolkoztam, hogy veszek egy ilyen KIT -et. Ebből ki tudom venni azt a 18 Voltot, amit a tápfeszről kap? Vagy ez túlzás azért?

Nem véletlen, hogy a html tag-ek le vannak tiltva az oldalon. A hozzászólás író ablakban ott vannak a használható tag-ek gombjai, légy szíves, azokat alkalmazd!
Frankye

Sajna nem igazán értek az erősítőkhöz. Valaki nem tudna nekem össze dobni egy kapcsolási rajzot, amit 20 szoros erősítést tud fixen vagy legalább 10 szerest. (így könnyű vele számolni)

Összedobtam egy kapcsolást a Wikipédia segítségével. Ha minden igaz ez most így 10 szeresére erősíti a bemenő jelet. Szimuláció szerint teljesen jó így a dolog, de persze a valóság biztos nem ilyen egyszerű. Valaki ránézne, hogy jó -e így ez?

Ügyes vagy, így kell ezt! Csak a szokásos sallangokkal kell kiegészíteni...

Nem igazán vagyok otthon az erősítők terén. Milyen sallangokat érdemes tenni rá? Gondolom 1-1 puffer kondi, meg 1-1 100pF kondi a tápból érkező zavar jeleket szűrni. Ezen kívül mire érdemes ügyelni?

Ennyi! (100nF) Esetleg trimmer opció a nyákra, hogy pontosítsd a jelszintet...

Nem rosz ha a Wikiből tanulsz, én mégis inkább az adatlapon levő kapcsolásokat ajánlom áttanulmányozásra.
Bővebben: Link
Ebből azt is láthatod, milyen sokoldalúan használhatod, de még megtalálhatod az általad szimulált áramkörhöz is a "sallangokat", sőt "AC amplifier" néven találsz egytápos kivitelt is, amit tápolni kicsit egyszerűbb. Azon a rajzon mindkét bemenet használva van, de használhatod az egyiket is, a másikat lógva hagyod, vagy bele sem építed.
Az ellenállások értékei nemcsak az erősítést határozzák meg, hanem pl. a bemeneti ellenállást is. Ha túl kicsire választod, a bemeneti ellenállás is túl kicsi lesz, terhelni fogja a hangkártya kimenetét. No nem olyan nagyon, de akkor kisebb értékű csatoló kondenzátorokat használhatsz.

Az N1 N2 kivezetést hol találom a valóságban? Ennél a kapcsolásnál, hogy lehet kiszámolni az erősítést?

Az erősítésre a képlet ott van ahol a kapcsolást találtad.
Nem invertáló esetben: A= Uki / Ube = 1 + R1 / R2
Invertálónál: A = - R1 / R2
Adatlapot is ajánlom figyelmedbe. Azokon is rajta van.
N1, N2 -t nem látok sehol. Az erősítést a visszacsatoló, és a bemeneti ellenállás viszonyából számoljuk.
De ez mát itt meglehetősen OFF, sokkal inkább a műveleti erősítő topikba való, olvasgass abba is, és kérdéseidre választ is kaphatsz.

Az N1 és N2 az 1-es és az 5-ös láb.

Sziasztok!
Szeretnék egy függvénygenerátort építeni, a kapocslást már ki is néztem Bővebben: Link csak belefutottam pár olyan dologba, amit nem teljesen értek. Tudna valaki segíteni nekem?
A belinkelt kapcsolási rajzban van egy pár hiba, pl. hogy az AD818-as IC 3-as lába rá van kötve a földre. Ezt hogyan kellene módosítani? Csak a kondenzátoron keresztülérintkezzen a földdel?
Másik dolog, hogy a frekvenciamérő be van rajzolva a bemeneti váltóáramra (és mivel van előtte egy dióda így már nem is váltóáram), de az mit keres ott? A vicsys féle digitális frekvenciamérőnek kell egy +5V-os, más nem.

Az a diódás pont a frekvenciamérő táppontja, onnan kapja a tápfeszültséget. És valóban, van ott egy rossz kötés is. Teljes cikk.