Nem tudom megmondani a havi energia mennyiségét.
Csak a napi és az indulás óta termelt összeset írja ki, de már nem is szoktam naponta nézegetni.
Most leolvastam a mai napi termelést: 14óra 50percig 15kWó a mai termelt energia. Ezt értsd úgy, hogy november végi napállásnál nálam a penelek alsó fele már árnyékolt.
Nem akartam túl nagy területet beültetni, ezért úgy méreteztem, hogy március 21-től október 21-ig teljes felületen éri a nap a paneleket. Abból indultam ki, hogy télen amúgy sem süt a nap túl sokat, és a besugárzási szög is túl van az optimálison.
Így tehát bevállaltam a fenti kompromisszumot.

Bocs,nem tőlem kérdezted,de nekem is hasonló 7kW van és az adatok rögzítve.Ha már összehasonlítás érdekel,küldök egy nyárit,meg egy novemberit.

Írnál egy pár sort, hogyan lett kialakítva a rendszered?
Üdv.
papus51

Kezdő vagyok ebben a témában.
Szeretné kikérni a véleményeteket a következő inverterről.
SMA Tripower 6000TL-20 inverter.
Van e lehetőség összekötni PC-vel az adatok rögzítésére és elemzésére.
Köszönettel.

Bluetooth Class1 van benne alapbol. RS485 modult kulon kell venni ha szukseges. A Sunny Explorer nevu programmal Bluetooth-on keresztul hibatlanul stabilan kuld minden adatot. Viszont a notebook-okban gyarilag beepitett blueetooth az Class2-es. Az csak olyan 10m hatotavolsagu. Az keves tobbnyire ha az inverter mondjuk masik epuletben van.

Pontosabban mi érdekel,a napelemes rendszer,vagy az adatrögzítés?

Igazából midkettő érdekel, de főleg az utóbbi.

Köszönöm

Azt hiszem tettem már fel róla képet,de képtelenség mindent visszaolvasni,úgyhogy megint felteszem.Hozzád hasonlóan én is mindent magam csináltam,tehát a megtérülés is hasonlatos.Van két forgatható táblám,egyik 230-as polyból a másik 190-es monóból,a tetőn fixen 12 monó és 7 poly kb. összesen 7kW két EHE inverterrel.Az adatrögzítés egy ismerősöm által működtetett honlapon van,úgy szálltam be(egy kicsit fájt,kb 100 rugómba van eddig)minden korrektül rajta van,napelemek,szélgenerátor és már a hőszivattyú is(ha megnézed,látható,hogy most állítgatok rajta,próbálom megérteni és szabályozni).Az adatok bárkinek elérhetők a wea.biosolar.hu/drones3/ oldalon,ez az én mérőhelyemet mutatja.

Belinkelnéd az oldal címét? Mert nálam bemásolással nem jön be...

Oké megpróbálom,még nem csináltam.Bővebben: Link

Bocs,egy zárójelet kihagytam,most már jónak kell lenni.

Így már mindjárt más

gaspa: milyen víz-víz hőszivattyút tervezel?

papus51: Én is ugyanígy, magam építettem a rendszereimet. Valóban nem a konkrét árak érdekelnek, hanem a rendszer megvalósítás. Az 5 év megtérülés bíztató.
Én 2500 KWh villamos energiát fogyasztottam eddig évente. Felszereltem egy 3,2 KW-os, monokristályos (2x8x200W), Growatt inverteres napelem rendszert várhatóan 3500 KWh éves termeléssel. A többlet évi kb. 1000 KWh-át egy 5 KW-os hűtő-fűtő klímával fűtésrásegítek tavasszal-ősszel (esetleg hűtök a kánikulában).
Kérdésem: a klímát milyen víz-víz hőszivattyúval helyettesíthetem csökkentendő a gázszámlámat (padlófűtés is van és sok talajvíz - max 2 méter mélyen, most a földfelszíntől 1 méterre van a vízszint)?

Én a klímás fűtést elvetettem,mert valóban csak kisegítésre alkalmas és drága a kiépítése,járulékos költségei nem ismeretesek.Ezért választottam inkább a hőszivattyút,fan coilokra cseréltem a radiátorokat(a padlófűtés is jó,bár klímának nem alkalmas),ezzel ha szükséges a klíma is megoldott és ráadásul csak vízszerelés,amit én is meg tudtam csinálni(nem pedig hűtőközeg).Mielőtt víz/víz hőszivattyúban gondolkodsz nem árt a vízhozamot megállapítani,mert egy közepes hsz.kb.3 m3/óra vizet használ,amit aztán el is kell tüntetni.Mint említettem egy víz/levegő hsz-t használok fordított üzemben és miután csinálok egy kutat és elég a vízhozam kicseréltetem a levegős hőcserélőjét vizesre.Ha nincs elég vízhozam,maradok a réginél,a kút meg nem árt ha van.Azt,hogy mekkora hőszivattyúra van szükséged,a ház adottságaitól függ.

A víz-víz üzem nem feltétlenül kutat jelent, hanem azt, hogy a rendszer mindkét oldalán víz (folyadék) áramlik a hőcserélőkben. Az enyém ilyen. A külső kör 6 db 25 méter hosszú, két méter mély árokba függőlegesen belehelyezett KPE cső tekercs, vízszintes irányban széthúzva. Így a csőtekercs a meneteinek alsó fele két méter, a felső része kb. 1,20m mélyen van. Ez a megoldás viszonylag egyszerűen és aránylag olcsón kivitelezhető. Nagyjából úgy lehet kalkulálni, hogy kilowattonként 100m KPE cső elegendő.

Ez nyilván jobb módszer,engedély sem kell hozzá,nem kell a kivett vízzel foglalkozni és a kút élettartama is bizonytalan,nekem 250 m2 keretem van 30 éve építkeztem,van rajta 5 gyümölcsfa,sajna nekem csak a kút meg a levegő marad.Ilyen dolgokat legjobb építkezés előtt eldönteni,az én időmben csak papír ajtó és B30 tégla létezett.

Mivel én termelem meg az elektromos áramot, gondolkodom a hőszivattyús gázmegtakarításban. Milyen hőszivattyút használsz (típus vagy Te építetted)? A célom jól szigetelt 120 m2-es lakótér fűtése, fűtés rásegítése. Két, 8 méter mély, 150 mm átmérőjű fúrt kutam van kb. 7 méteres vízzel és egy nap alatt fúrtam ki másodmagammal, tehát nem gond, ha több is kell (akár hat körre hat kút vízkivételre és akár pl. három kút víz visszavezetésre).

A hőszivattyút a Permanent Kft-től vettem Domonyvölgyben, Gödöllőtől nem messze található a 3-as főút mellett.
A készülék 15kW névleges teljesítményű, de ennél többet is le tud adni. Kínai összeszerelés, de Hitachi kompresszor és Siemens vezérlés beépítésével. Én úgy gondoltam, hogy megbízom ebben a konstrukcióban, és persze az ára is erre inspirált. Négy éve vettem, kb. 900.000Ft volt az akkori ára. Eddig egy ingyenes szoftver frissítést leszámítva nem volt vele semmi funkcionális probléma. Az egy más kérdés, hogy ahol lakom elég rossz a hálózat. Gyakorta aszimmetrikus (három fázisú a hőszivattyú) és vannak kiugró feszültség értékek is, ezért elé kellett telepítenem egy frekvencia váltót, ami most már rendes három fázisú üzemet biztosít, és egyben lehetővé teszi a készülék teljesítmény szabályozását is.
A kutakkal kapcsolatban: ha meg tudod oldani akkor ez teljesen működőképes lehet. Ráadásul a COP-éd is magasabb lehet amiatt, hogy valamivel melegebb vízből nyered a hőt, mint amit talajszint közeli rétegekből érnél el.

Üdvözlök minden fórumozót.

Olyan kérdésem lenne hozzátok Eon területről szeretnék HMKE igénybejelentőt küldeni.
Ezt ha jól értelmezem e-mailban lehet?
A másik hogy írom alá? Kinyomtatom majd vissza szkennelem vagy nem is kérik.

Válaszaitokat előre is köszönöm

Szia

Hol találtál arra utalást hogy be lehet küldeni e-mail-ben ?
Elektronikusan kitölthető a nyomtatvány, de postán lehet küldeni, vagy le lehet adni az ügyfélszolgálaton.
Én így értelmeztem és így is tettem.

Apec kollega jól tudja.
Na és kell majd egy tökös villanyszerelő a csatlakozási dokumentáció elkészítéséhez, aki Eon-nál regisztrált, és tudja miről is szól ez az egész.

Köszönöm a válaszokat.
A Pécsi pf-ra kell úgy nézem.
Még egy kérdés tervezésben a 60E jó ár szerintetek?

16e.-+ÁFA tervezés, engedélyeztetés?

Csináld meg magad és szerezz rá egy aláírást. Ez a legolcsóbb.

Ezen az áron elkészítették a tervet, intézték a szolgáltatónál az engedélyeztetést, minden kérdésemre készségesen válaszoltak, ...
Kell ennél több?

Maga az engedélyeztetés végül is egy boríték postai feladása és néhány hét türelem.
Én magam csináltam meg, mert másfél évvel ezelőtt az Eon-nál nem nagyon tudtak erről az egészről. A villanyszerelők, akikkel felvettem a kapcsolatot annyit tudtak a tervezésről, hogy 70.000,-Ft, majd amikor az egyik, aki elvállalta jobban belenézett inkább visszaadta a már félig kidolgozott anyagot.
Végül felhívtam az Eon területileg illetékes rendszergazdáját, aki készséges volt, és megkértem delegáljon ide egy villanyszerelőt, akinek nem lesz más dolga, mint aláírni az általam összerakott doksit. Így is történt, és rendes volt a kolléga, nem kért egy fillért sem, viszont beíratkozott egy solar továbbképzésre és azóta profitál belőle.
Nem nagy kunszt egyébként a dokumentáció elkészítése. Aki itt a HE-n májer, még ha gyenge áramú is, nem okozhat nagy fejtörést. Csak hát nem írhat alá...

Az azbeszt palát óvatosan fúrkáld, vagy inkább egyáltalán ne.
Brutális rákkeltő.

Már késő. Anélkül sajnos nem ment.

Miért jó a napelemeket a tetőre pakolni a talaj helyett?

+nehezebben lopják el
+kevesebbet árnyékol a környezet körbeépített részen

-a talajon könnyebb állítani a napelemek irányán (a Nap felé), és a dőlésszögén
-a talajon könnyebb tisztítani a napelemeket
-kisebb a szélterhelés
-könnyebb szerelni
-nem a tetőt terheli