Úgy már oké, ha 4R7. Az áram csak zárt körbe folyik. A +-on bejöve áram a --on megy vissza. A táplábak körüli szűrkondenzátor célja az, hogy amikor hirtelen van egy áramugrás, akkor azt lássa a pin tápnak. Hiába van mondjuk az analog + pinhez közel a kondi, ha az analog - pintől jó távol van. Érted?

Ez akondi amúgy jó lesz, jó anyag, és jó feszültésgtűrés.

A kimeneti LC szűrőbe azonban az X7R nem jó, mert annak oda túl nagy a veszteségi tényezője. A legjobb a polipropilon, de egy MKT kondi is megteszi.
A kör vasmag meg nagy butaság. Ide vagy provasmag vagy légréses ferrit jó, ugyanis a tekercs a legnagyobb előforduló áramnál sem telíthet be!

A kondenzátoros dologgal nagyjából tisztában voltam.(Esetemben azonos távon van + és - pin-től is) De azt még mindig nem tudom/értem, hogy honnan húzzam az analóg tápot. Külön útvonalon(Ahogy most van), vagy csak egyszerűen az IC alatt lévő vastag sávról.


Ez a leírás alapján gondoltam elkészíteni tekercseket. És tényleg ferrit és nem porvas.

Sziasztok!
Még elég új vagyok nem csak a fórumon, hanem az egész oldalon is. Van két Garry Joy-om és arra adtam a fejem, hogy D-osztályú végfokot készítsek hozzá. Ami nagyon megtetszett elsőre, az lorylaci cikke volt. Viszont már vagy 20-szor végig olvastam az egészet, de pár dolog még így sem világos. Próbáltam a fórumon válaszok után keresni, el is jutottam a 32. oldalig, de feladtam, inkább leírom a gondjaimat:

Van pár dolog ami eltér a kapcsolás és a nyákterv közt:
• Nyákterven 47µF elkó az IR2110 3-as lábára csatlakozó ágon, ez nincs a kapcsolásban. Lényeges, hogy ott legyen?
• Nyákterven 100pF a bemeneten, kapcsoláson 1n van. (Módosítja a sáváteresztő szűrőt gondolom. Ha nem, akkor?)
• Nyákterven 47k van a bementen, kapcsoláson 22k. (Módosítja a sáváteresztő szűrőt gondolom. Ha nem, akkor?)
• visszacsatolás első ellenállása 1k vagy 10k (Csak elírás?)
• 2x470µF elkó (ezeket mondjuk levágtam, h a bus-pumping ellen lesz)

Aztán van pár dolog, amiken változtattam, de mielőtt bekapcsolnám és elfüstölném, szeretném kikérni a véleményeteket:
• A segédtápokat a főtápról vettem (12V;+3,3V;-3,3V), ez 51 V és 2,2k ellenállással disszipálom, de kérdésem volna, hogy még az élesztés előtt nem ártana-e kicserélni 2k7-esekre?
• 470nF van a benetre kötve (ezt majd kicserélem még 1u-ra, ahogy láttam úgy jobb a szűrő Bodéja)
• Nem találtam BAT81 Shottkey diódát, csak BAS 85-öt (Nem tudom, mit kell számításba venni itt. Nagy gáz, ha ezt használom?)
• 150p-t használok a visszacsatolásnál (szeretném a 200 kHz-es visszacsatolást megvalósítani)
• UF4004 helyett UF4007-esem van (ugyanaz van ami a shottkey-nél )
• IRFP250N-t használok (próbálta valaki? elég a meghajtás?)

Ezeken kívül még felmerültek kérdések:
-Bus pumping képete nem egyértelmű. Mik vannak a nevezőben? Továbbá nem egyértelmű, hogy mi micsoda a képletben?
-Mi alapján jött ki a visszacsatolás? Képlet hozzá esetleg?
-Csak mellékesként: Tinában hogy lehet előszedni az IR2110-et, meg az LM311-et?
-IRFP250N-re is jó lesz a 100p - 100R szűrő?
-Tekercs számolásoknál az oké, hogy a hangszóróra jutó max áramot úgy határozom meg, hogy az impedanciamenetén megnézem a minimumot, onnan meg Ohm törvénnyel kijön a max áram. DE! A búgóáram számolásánál elakadtam. Azt írtad az LC kör oktávonként 12dB-t csillapít, ez oké. „Csillapítás nélküli búgófeszültség az a tápfesz.” WTF? Ha most magam elé képzelem a Bode-t, akkor ahol 0 a csillapítás, ott vízszintes vonal van, és az U_ki/U_be=1. Igenám, de jön a mondat következő fele: „adott frekvencián kiszámoljuk a csillapítást”. Ezt nem értettem. Mi az adott frekvencia? Ugye van egy alsó, meg egy felső freki és a közte lévő távolságon valamennyit csillapít a rendszer. De melyik freki melyik? Ha azt nézem, ahol minimuma van a hangszóró impedanciájának, az valahol 200 Hz környékén van, a szűrő kapcsolási frekvenciája meg 25kHz környékén (attól függően mennyire jól tekertem meg a tekercset). Aztán meg hogy „adjunk hozzá valamennyit biztonságból”? Az mekkora nagyságrendet jelent? Én mondjuk úgy csinálnám, hogy 1,3-as biztonsági tényezővel megszorzom. Kicsit túlméretezett lesz, de legalább nem melegszik. Ehhez a megoldáshoz mit szóltok?

Előre is köszönöm szépen a segítségeteket!

P.S.: Laci, a számolós excelt kiegészítettem egy lappal, amire felvittem T14-T124-es szériáig az összes Micrometals toroid adatait. Ha érdekel elküldöm!

Valami kis táppal, (vagy áramkorlátos labortáp, ha nincs akkor a tápágakon egy-egy kiségő) és ne az élessel élesztgesd. Viszont amíg így méricskélsz, addig a segédtápoknak normális (nem korlátolt) külső tápról hajtott 12 stb Voltot adj. Majd így ezzel a módszerrel nézz át minden olyan mérési pontot és figyelgesd a jeleket. Csak, ha minden smakkol akkor add rá neki az éles tápot.

- Az IC segédtápjában a rajzon csak 1µF van, oda nem árt betenni egy 10-22µF-ot (ekkora még van 1206-osban is), és egy vele párhuzamos 100nF-ot, ezt minél közelebb az IC lábaihoz. Illetve egy soros ellenállás sem árt, hogy ha tönkremegy az IR, akkor ne vigye magával az áteresztőtranyót is.
- A bemeneten lévő aluláteresztő szűrő értékei attól is függnek, hogy mi van a bemenet előtt (olvasd el a cikkem utolsó 3 oldalát, részletesen leírtam). Ha ott nem poti van hanem egy másik fokozat kimenete, akkor ebben a formában semmit nem ér, nagyon zajos lesz.
- A bemenet lezáró ellenállását vedd inkább kisebbre, szintén a zaj miatt, nálam ott 4k7 vagy 6k8 van.
- A visszacsatolás abban a formában nem jó, erről is írtam a cikkem frissítésekor. Ha nem akarsz meglepetéseket, akkor oda nem teszel 270pF-nál kisebb értékű kondit.
- Az LM segédtápjába a 2k2 felesleges, ekkora tápnál nyugodtan használhatsz 3k3-at is. Úgy szoktam az IC-k esetében számolni, hogy ott legalább 12-13mA folyjon, több viszont nem kell.
- A bemeneten lévő csatolókondit a lezáró (illetve a bemeneti) impedanciához kell illeszteni, a módosítás után egy 2u2 vagy egy 4u7 megfelel.
- A diódáknak a BAT helyett jó a 4148 is, de érdemesebb ezt úgy megcsinálni, hogy a gate töltése egy 10 (12,2 vagy 13,3) ohm-on keresztül történjen, a kisütés pedig ne közvetlenül a diódán, hanem egy 2,2 vagy 3,3 ohm-on keresztül. Tehát 10ohm, és vele sorban a párhuzamos dióda-3,3ohm.
- UF-et sehol nem látok a rajzon, ha a bootstrap diódára gondolsz oda SF vagy HER típust tegyél.
- Az IRFP és társaik esetében elsősorban nem a meghajtással van a probléma, hanem a lassú belső diódával. Ha jóra akarod megcsinálni, akkor ne használj az IRFB-n vagy az FDP-n kívül más fetet, csak ha hasonlóan jó tulajdonságai vannak. Ekkora tápfeszre az FDP (lásd cikkem) bőven megfelel, és az ára sem vészes.

Bizonyos dolgokat inkább csak kísérleti úton lehet jól meghatározni, vagy megérteni, a tekercs méretezésére a Laci számolója jó.
A snubber kérdése is érdekes, nekem a jobbik fettel ugyanolyan jól megy nélküle is mint vele.
Az élesztést pedig mindenképpen áramkorlátos tápról végezd, akkor nem fog tönkremenni semmi. Nálam ez néhány másodperc szokott lenni, 3 krokodil csipesz, és két poti a +/- tápfeszültség beállítására.

Sziasztok!
Diplomamunkám témájaként egy D osztályú erősítőt szeretnék tervezni.
Nem csak magát az erősítő fokozatot, de digitális vezérlés stb. vel együtt egy komplett "terméket" szeretnék majd kiadni a kezeim közül. Ami természetesen kiválló paraméterekkel rendelkezik és a hangminősége is kitűnő lesz. Teljesítményileg szerintem olyan 50W ig elég lenne, de ha csak fülhallgatós lesz az sem lesz baj. A minőség a prioritás. Ezek a saját magam felé támasztott igények. Kapcsolási rajzot egyenlőre nem kérek, ez nekem nem erről szól. Viszont érdekelne a véleményetek az IC vs. diszkrét megoldásokról. Lebeszélni a D ről, rábeszélni az A, B re felesleges, mert nem erről szól a dolog, hanem a műszaki megvalósításról.
Tehát térjünk vissza. Milyen IC vel van tapasztalatotok, amit mertek ajánlani és hangilag is aránylag jót produkál?
Továbbá ismeretes számomra, hogy szóba jöhet PWM, vagy ΣΔ moduláció.
Melyiknek mi az előnye ill. hátránya?
Letöltöttem pár doksit innen-onnan. Továbbá a ΣΔ vizsga téma is, így azt is tanulom behatóbban is.
Közben olvasom ezt a topicot az elejétől is lassacskán.
Tanácsaitokat nagyon szépen köszönöm!

Mindenkinek kívánok áldott, békés, boldog, családja körében eltöltött Karácsonyt!

A magam részéről nem javaslom az ic-s megoldásokat. Az ugyanis legfeljebb egy szakmunkási szint. Egy diplomamunkában meg kell villogtatni az áramkör tervezési képességeket is.

Ebben egyetértünk. Persze, azért egy IC-s megoldás sem annyiból áll, (legalábbis nem abból kellene), hogy felhasználom a datasheet által ajánlott kapcsolást. Azt legfeljebb egy kiinduló pontnak, egy referenciának kell venni, amin a legtöbb esetben van mit javítani, finomítani.
Vannak komolya IC-k is, amivel nem csak úgy van, hogy kap egy be-, kimenetet és már szól a móka.
A diszkrét mit jelent nálad? OPA még belefér, vagy itt is minden tranzisztorokból épül fel, mint az analóg erőlködőknél?

Persze, az opamp , meg a digitális kapuk beleférnek. Én csak a nagyon összkomfortos ic-ket nem szeretem. ( IRS sorozat, szinteltoló ic-k, ilyesmik ) De opampot sem tennék bele, elsősorban azért, mert az igazán jó nagyon drága. És olyat szinte fillérekből lehet csinálni. Ha végigolvasod a topicot, fogsz találni mindenre példákat.

Csak a minőség volt a lényeg... Ha nagyon tervezni akar, akkor példának ott az Hypex ncore.
Kiindulási alapnak jó lesz...

Nem kell félni az IC-től sem. Teljes híd, impedanciaillesztés, nyáktervezés, szűrőtervezés, játék a visszacsatolással, esetleg nagyon bátraknak UCD vagy áramvisszacsatolás. El lehet merülni a témában. Kérdés, hogy hány év alatt szeretné összerakni a diplomamunkát...

Szerencsére nem holnapra kell. Mondjuk olyan 2015 január, februárjára jó lenne ha már azon hallgatnám a zenét. Lényegében még idő van, csak ugyebár soha nincs olyan, hogy hamar van elkezdve. Gondolom unatkozni úgysem fogok.
Konkrétan milyen IC-t ajánlanál? Az egyik irodalomban olyat olvastam, hogy a háromszög jel lenne optimális a PWM előállításához a felharmonikusok miatt. Viszont a legtöbb kommersz IC nél fűrészfog jellel dolgoznak.

Valóban egy tökéletes háromszögjel lenne a legideálisabb a pwm végfokozatokhoz, mivel azzal érhető el a komparátor oldalon a legkisebb torzítás. Önrezgőben nagyon nehéz ilyet csinálni. Ha kényszervezérléses - azaz külső háromszögjelet kap - akkor nő a torzítás....

Én nem azt mondtam, hogy félni kell az ic-től, csak annyit, hogy az nem igazán diplomamunkába való. Ic használta esetén minden adott, olyan lesz,amilyen. Diszkrétből jobbat lehet csinálni, ugyanis bármelyik részébe bele tudsz nyúlni.

Miért kellene tökéletes háromszögjel egy önrezgőbe? A kialakuló hibajel nekem még csak nem is háromszögjel, meg nem is lehet az.

Egyébként, külső vezérléshez sem kell minden esetben háromszögjel. Jó oda a négyszög is. Igaz, abból is tökéletes kellene, amit legalább olyan nehéz megcsinálni.

(Bizony hidd el, hogy meglehet. Csak nem közvetlenül kell visszacsatolni, hanem egyéb logikával. Ráadásul úgy, hogy a késleltetés se növekedjen számottevően. A hibajel ebben az esetben nem kerül a komparátor bemenetére, hanem csupán egy szinkronizáló szerepet lát el. Eredménye sokkal kisebb torzítás a komparátor oldalon. )

Elvi rajz? Mérési eredmények?

Mivel GeLee sokmindent megválaszolt, azokat én kihagynám.

A nyákterv és kapcsolás eltérése abból adódik, hogy közben változott a design. Ha majd kicsit kísérleteztél már érteni fogod mi mit módosít, így te is ezekkel fogsz kb játszani.

Bus pumping esetében minden / utáni dolog a nevezőben van. Vagyis a bus pumping fezsültésge fordítottan arányos a jel frekvenciájával, a terhelőimpedanciával és a tápkondik kapacitásával.


Az adott frekvencia az a kapcsolófrekvencia. Szerintem ez egyértelmű, de persze nyílván nem mindenkinek. Ez egy önrezgő megoldás, így perzse a kapcsolófrekvenica nem fix, és értéke is kicsit "szerencse" alapú. Így ez a számolás kicsit iterálós jellegű. (kapcsolófreki kis mérétkben függ a szűő vágási frekvenciájától)
De a többit kapisgálod. Először inkább használj nagyobb magot, nagyobb induktivitást satöbbi. Aztán majd látod, menynire melegszik, mennyire elég, mennyire lehet csökkenteni.

Jó szakdogatéma, elég aktuális.

Szóval teljesen digitális d-osztály lenne? Nézz örbe mit csinál most pl a PKNC, és találd ki, hogy te mit csinálnál máshogyan. A lehetőségek tárháza elég nagy. Habár én azon a véleményen vagyok, hogy analóg technikával jobbat lehet elérni. Pláne, ha körbenézed azönrezgő megoldásokat. Abból is van vagy fél tucat. Ha már szakdoga,akkor szedjél vlaami olan topológiát, amit kevesen használnak. Pl a kimeneti LC szűrú kondenzátorának áramából visszacsatolás.

Boldog karácsonyt mindenkinek.

Köszönöm a tanácsod! Szétnézek a lehetőségek közt.
Én is hasonló véleményen vagyok, mint te és többiek, hogy az analóg jobbat produkál.
Sőtt egyszer egy jó csöveset is kipróbálnák/terveznék. Mivel DSP-s vagyok, így a digitális technikát kell előnyben részesítenem szakdoga terén. Másik indok ami miatt a D mellett döntötem, hogy analógot már terveztek mások. A vezető tanár konzultációkor említette az IC-s megoldást, de ha javaslok valami kevésbé ismert alternatívát akkor egészen biztosan örül majd a javaslatomnak.

Én is kívánok áldott, békés Karácsonyt mindenkinek!

Tudnál esetleg ajánlani konkrét szakirodalmat? Vagy legalább ha leírnád az általad ajánlott topológia angol megfelelőjét, hogy utánanézhessek. Kerestem de nemtaláltam meg sajnos.

Itt van egy. Mueta a fantázianeve. Talán valami autós erősítőnek találták ki.

De ha nem egy megszokott dolgot akarsz, akkor lehet kaszkád elrendezés is. Ez két sorbakapcsolt hurokból áll, a belső hurok egy áramszabályozó, az ezt felülbíráló pedig egy feszültségszabályozó hurok. Pont úgy működik, mint egy kapcsitáp amelyik current mode controll szabályozású. Ha megtalálom a cikket, felteszem. Mintha a Bang and Olufsen-nél láttam volna. Van előnye is, meg hátránya. Mint mindennek... ( Egyébként, az összes elrendezés nagyjából ugyanazt tudja, legalábbis én nem igazán láttam szignifikáns különbségeket. Természetesen műszeresen megmérve.)

Használsz szimulátort?

Köszönöm!
Használok szimulátort, bár még ebben a témában semmi érdemlegesre nemjutottam.
A Multisimet ill. az LT Spicet használom. Ha van kifejezetten erősítőkre specializált progi, akkor örömmel használom.

Hát, az elején kell elkezdeni. A legegyszerűbb kapcsolásokkal és nem tranyókat használni, hanem csak kapcsolókat, ideális elemeket, modelleket. Ha már azok jól mennek, akkor lehet valós elemeket beépíteni. Ebben a topicban nagyon sok Multisim példát találsz. Van LT Spice is.

Kifejezetten erősítőkre specializált programról nem tudok, de ha jól olvastam valahol, akkor az LT Spice inkább a kapcsolóüzemű dolgokra van kihegyezve. Nekem nagyon barátságtalan a kezelése, meg nem is nagyon hiszek ebben a kihegyezésben, mivel ha jól gondolom az összes szimulátor ugyanazt az algoritmust használja. ( Berkley... )

Az analógon a Laci az analóg pwm-et értette a digitálishoz képest, nem pedig az A vagy AB osztályt. Az analóg pwm esetén az információt hordozó mennyiség bármilyen értéket felvehet, a digitális esetében pedig kvantált. Ezért nem nevezzük a pwm végfokot (pl. egy önrezgőt) digitálisnak.
Diplomamunkának elég érdekesen nézne ki egy IRS, vagy egy néhány tranyóból álló UcD, ezeknél azért valami bonyolultabbat kellene összekalapálni. A szigma delta modulációs megoldások nagyon jók (pl. a Tripath cuccai), csak nem sok infót találni róluk, meg nem nagyon lehet elintézni néhány tranyóval az egészet.

Őszintén szólva én sem vagyok az LT vel teljes egyetértésben. Volt egy tantárgyam aminek keretében egyszerű IC-t terveztünk. Sokan erősítőt, de én valahogy ECL kaput kaptam. Nekem mindig más a feladatom mint a többségnek. Lényeg az, hogy akkor kellett megismerkednem az LT vel, mert ingyenes, házi feladatokra jó volt. Nem nyűgözött le a tudása. Szerintem ez a "kihegyezés" annyit jelent csak, hogy az LT cél IC-jeivel, van felvértezve. Másat nehezen találni benne.

Sőt, szerintem a Laci az előfokokra gondolt, hogy az legyen analóg. Nem kell bele DSP, meg ilyenek. De hát ez egy diplomamunka lesz, meg kell csillogtatni néhány fejlett technikát.

Hű, de jó, hogy nem álltam neki megtanulni... Igen, van néhány ilyen szimulátor.

ECL? Mindjárt állhatsz is neki valami rendesebb komparátort tervezni. Menjen mondjuk 6V-ról, nem lenne baj, ha szimmetrikus kimenete lenne és jó nagy nyílthurkú erősítése legyen. Egy bemenet is elég és a késleltetése néhány ns legyen csak...

Ha már fejlett technika meg dsp: lehetne multifázisú pwm....

Amíg neked a D-osztály a digitális, a B-osztáyl a analóg, akkor még sajnos azt kell mondanom, hogy a szakdogádig hosszú út van. Szerintem az egy év kicsit kevés, de attól függően mennyire veszed komolyan, elég jót is alkothasz.
A D-osztály ott kezdődik, hogy a DJ-vakító "digitális erősítő" kifejezést elfelejted, és konkrétan akkor hívod digitálisnak, ha az, mint például a PKNC végfokok jó része (vagy tudtommal az összes).

Mivel szakdoga, ezért kell egy állítás, amit aztán bizonyítasz. Például ha te MCU párti vagy, akkor "Mikrokontroller segítségével és egy újfajta moduláció, elrendezés alaklmazásával olyan D-osztályú erősítő hozható létre, amely felveszi a versenyt az analóg modulációs kapcsolóüzemű erősítőkkel" vagy hasonló állítást tehetsz fel. Nyílván lesz egy irodalmi fejezeted, ahol leírod, hogy milyenek a régi és jelenlegi megodlások, vagy hogy mi van a piacon, és pl mik a piaci trendek, és milyen igényeket táplálnak a felhasználnak (itt jöhetne, hgoy a digitális keverőpultok tömeges terjedésével ki fog alakulni a mikrofontóle gészen a hangszóróig a teljesen digitális átviteli lánc).
Aztán jöhet a te megoldásod, a megodlás ismertetése, a prototípus és a mérések. És aztán kiderül, hogy a mérések alátámasztjk -e az állításodat.

De persze mehetsz az analóg technika felé. Ott leírhatod, hogy pl az egyeduralkodó önrezgő technikna a hiszterézis moduláció, ami csak egy jó hibaerősítő alkalmazásával ad kielégítő eredményt. Leírhatod hogy van a fázistoláos önrezgő, ami lekörözi (IMHO), de szabadalommal védett (még egy jó ideig). De leírhatod, hogy annak is van hátránya. És akkor előállhítasz egy új modulációs technikával, amiről állítod, hogy jobb mint ezek. Vagy elg azt állítanod, hogy majdnem oylan jó, az igényeknek megfelel, és persze egy új technika.

A lehetőségek tárháza nagy.

Köszönöm a tanácsot. Majd még elolvasom újra, mert most vendégeskedünk.
Én nem gondoltam sohasem, hogy a D digitális, van azért egy kis tudásom a dolgokról.
Őszintén szólva meg is lepődtem, mikor ti a "digitális" szót használtátok.