Itt láthatod a lap alján a HEStore kínálatában.
Kattints rá, és egyúttal olvashatod a veszélyeit is.
Ja igen, úgy van írva, hogy: NA2S2O8-150

Például itt

Köszi... azért azt gondoltam hogy ezt sem javasolt a reggeli teához adagolni, és beszippogatni sem. Ahogy nézem az ebay-ról sem olcsóbb, ki fogom próbálni!

A nátriumperszulfát szintelem szagtalan , illetve több nyák maratása után kék szint vesz fel.
Alkalmazása nagyon finom rajzolatú , és precíz nyákokhoz ajánlják .
Én személy szerint ,csak ezt használom. A szer nagyon jó minőségben dolgozik alámaródás esete kizárva.

AZÚR vegyszerbolt, Bp. József krt. 65
kb. 1000 Ft egy kiló

Más források szerint, pontosan 1600,-/kg bruttó.
De ez még mindig töredéke más forgalmazók árának.
Persze, lehet, hogy a különböző árak, különböző minőséget takarnak.

Szia Papus51!
Írhatnál valamit a nátrium-kloritos maratásról. Valamint - itt már volt róla szó, csak senki nem állt elő a megoldással - az un. szelektív maratásról. Mely során ónozást használhatnánk maszkolásnak, a maratószer csak a fedetlen rezet oldaná le. A netten utalásokat találtam rá, de megoldást nem.

Szia neoone!
Be kell vallanom férfiasan, nekem is újat írtál. Sajna fogalmam sincs.

A dolog úgy néz ki, hogy fotolakkal, vagy szitázással ráviszik a negatív nyomatot a NYÁK-ra. Azaz, ott lesz lakk (festék) ahol majd le akarják marni a rezet. Utána galvanikusan ráviszik az ón réteget (ez ugye még nem probléma, mert az egész réz felület egybefüggő). Nyilván csak ott fedődik be ónnal, ahol a réz felület kilátszik a lakk (festék) alól. Utána lemossák a lakkot. Így kétféle fület marad:
- a tiszta réz
- az ónnal bevont réz
Ez után egy olyan anyagba (savba) mártják, ami a rezet marja, de az ónt nem. Sajnos erre már nem emlékszem, hogy ez melyik anyag. Kb. ennyi.

Ha lehet tippelgetni, akkor szerintem a Nátrumperszulfát nem marja az ónzott felületet. Gulasoft véleményére javaslom odafigyelni (megkérdezni Őt), mert rendkívüli rutin és tapasztalás birtokában tud véleményt mondani.

Én sem értem, hogy mit nyűglődnek annyian a különböző anyagokkal. Pláne hobbi szinten. Jó harminc év alatt kipróbáltam az összes elérhető maratóanyagot, de amióta réz-kloridot használok, semmi gondom nincs. Egyszer kell megcsinálni, akkor is olyan bonyolult anyagokból, mint a rézgálic és a szódabikarbóna, aztán örökké tart.

Nem kell tartani tőle, hogy az EU majd jól betiltja, mint annyi alapfokú vegyszert, mert só meg döglött aksi lesz még jó darabig, ha esetleg rászállnak a sósavra is.
Ha elkezd csökkenni a hatásfoka, ki lehet löttyinteni belőle pár decit és felönteni sósavval, mert nemhogy fogyna, a használattól szaporodik, amihez csak egy kis levegő kell.

A hidrogén-peroxid gyors, de felér egy gáztámadással. Illékony, mint a fene és egyre nehezebben beszerezhető. Ha a fodrászkellékesekre is úgy rászállnak, mint a gyógyszerészekre, onnan is eltűnik, mint a kámfor.

A vasklorid csak újkorában kielégítő, folyamatosan döglik és a regenerálásáról sokat beszélnek, de korrekt megoldást még nem láttam. Egyre drágább és egyre nehezebb a beszerzése. Plusz fűteni kell, mert szobahőmérsékleten borzasztó lassú.

A nátrum-perszulfát remek anyag, amíg új. Később szépen kékül és hanyatlik. Jó drága is, különösen azoknak, akik nem napi szinten maratnak, hanem mondjuk havonta egy panelt akarnak. Mivel kb. fél év alatt megdöglik, ez hat panel. Nem nagyon éri meg.

Ugyanez a helyzet a rejtelmes összetételű "finom marató" és hasonló neveken futó dolgokkal is.

Gondolom a réz-kloridot azért nem árulják a kereskedők maratásra, mert aki egyszer vett, soha többet nem fog, mert haláláig eltart. Ez meg nem nagy üzlet.
Nem egy villám, de egy kétezer forintos akvárium-buborékoltatóval fel lehet turbózni. Maratás közben egyből regenerálódik is. Ha fedőt teszünk az edényre, egy pici réssel, azt a minimális sósavszagot sem érezni, ami lenne. Nem kell melegíteni, szép kékes-zöldre festi az ember kezét, de jobban lemosható, mint a vasklorid sárgája. Nem nagyon láttam még alámarást, pedig szinte csak smd alkatrészekkel dolgozom és leginkább 12-16 mil-es vezetősávokkal.
És hát az évi fél liter háztartási sósavon kívül soha többet nem kerül pénzbe.

10 pontos kérdés: milyen töménységű sósav kell bele, meg mennyi a rézgálic/szódabikarbóna? Tárolásáról mit lehet tudni?

Sima háztartási sósav kell bele, 20%-os. Tárolni bármeddig lehet. Kb. négy éve csináltam egy adaggal (kb. 1,5l), azóta csak olykor kiöntöttem belőle és csorgattam bele 1-1 deci sósavat.
Sima zárható tetejű műanyag edényben tartom (kajatartó doboz, ezek kötelezően savállóak).
Fedél nélkül regenerálódik (sima levegővel) , de buborékoltatással, vagy ha lassúnak tartod, akkor pár csepp hidrogén-peroxiddal fel lehet gyorsítani. Ha kékül és gyorsan kell több panelt megcsinálom, a maradék Hyperol tablettáimból szórok bele ötöt-hatot, nem várom ki, amíg magától összeszedi magát.

Úgy emlékszem kb 30dkg rézgálic oldatába öntöttem lassan kb. 20dkg mosószoda oldatot (az is teljesen jó), amíg abbahagyta a habzást (széndioxid). A csapadékot le kell szűrni, kicsit kimosni, aztán sósavval öntözni szintén a habzás végéig. Ezzel kész is van.
Nem hinném, hogy túl veszélyes anyag lenne. Halastóba ne öntsd bele. A fikuszom földjéből kiirtottam vele a gombákat és a zuzmót, a fikusz virul.

A vegyi reakciók képletét valamelyik képzett szakértő majd felvázolja.

Ez most úgy fájt. Csatos üvegben(olyasmi edény mint a nutellás edénykék, csak nem csavaros kupakkal, hanem csatos fedéllel rendelkezik) tartanám, mennyire gond ez neki?

A vas csatnak nem használ a marató folyadék, hamar korrodálódik tőle.

Hol lehet DRY fóliát venni?
Kicsit dilemmában vagyok.
Kb 4 éve vettem egy csomagnyi műnyomó papírt , és még nem fogyott el.
Egy utángyártott toner kb 4000 lapra elég megfelelő minőségben, és ennyi kellett eddig.
Azt hiszem fel kell keresnem egy jósnőt, hogy a jövőben mennyi nyákot fogok készíteni
Szóval a fotós megoldással mindenképpen drágább a nyák készítés, még ha darabra lebontva nem is, de a felkészülés nem egyszerű.
Tételezzük fel, hogy itthon fellelhető alapanyagokból megvan szinte ingyen a levilágító, hasonló a szárító is, mert egy kidobásra ítélt szendvicssütőt nem nagy cucc beszerezni.
Jöjjön a vegyészet.
Ha valaki egy évben 5 nyákot készít annyira precíz alkatrészekkel, hogy megkövetelje a fotós eljárást annak érdemes foto érzékeny nyákot venni, és akkor elég a levilágító, meg egy adag előhívó és kész.Ha ettől kicsivel többet akkor jön a P20 ami nem tartható az idők végezetéig hűtőben sem, és állítólag pukkasztóan büdös, tehát a konyhában nem jó játszani vele. Ráadásul a P20 igényel némi rutint, tehát az első 2db nyák halálra ítélve.
A DRY fólia éppen tovább tartható otthon , de akkor kell lamináló gép, amihez szintén nem árt a rutin , és az már pénzbe kerül mert azt a nagyanyám metéltszaggatójából már nem tudom megcsinálni.
Szóval így indulásnak melyik a legjobb egy ilyen kezdő számára mint én?

Én P20 -ból egy fél flakonnyit (a 200 ml-ből) elfújkáltam, mire jó lett az első. A másodikat olyan sikeresen megszárítottam, hogy gyakorlatilag rákövült a panelre. Persze ez a fújás sem lett jó elsőre. A panel tisztítása is macerás tud lenni, persze nem feltétlen. A következő alkalomkor nemszárítottam meg eléggé a lakkot, az írásvetítő fólia szépen ráragadt a lakkra, leszedve a fóliát, itt-ott le is tépett egy-egy területet.

Biztos vannak itt olyanok, akik ezt a technikát tökélyre vitték, de én inkább az előre lakkozott panelt veszem meg, egyszerre csak 2 - 3 táblányit (20 x 30 cm), így sosem marad túl sok ideig használatlanul. Hüvös pincében tartom, volt amelyikből egy darabot egy év után használtam fel, tökéletes volt. Ezzel a panellel kimarad a tisztítás, lakkozás, szárítás és a valóban erős szag. Vágás után azonnal mehet a levilágítóba. Még egy apró esztétikai dolog: mivel a panelt nem dörgölöd, a vezetősávok szép fényesek, karcmentesek maradnak.

Kiszámolva az előre lakkozottat, drágább technika, de csak akkor, ha a P20-szal nem csinálsz selejtet és nem számolod a szárítást (télen nehezen megoldható). Én legalábbis így látom a dolgot.

Mivel a regenerálás miatt érdemes gyakran nyitva tartani, jobb egy befőttesüveg a spájzban a felső polcon, vagy az erkélyen. Mivel ilyenkor kissé párolog a sósav is, a fém csatra odacsaphat és korrodálja néhány hónap alatt. A legjobb elcsenni a háztartásból egy nagyobb, pattintós fedelű, műanyag dobozt, amiben a fagyasztóba teszik a reszelt répát. Csak a kutya ne nyaljon bele, mert tutira nem fog gombásodni a nyelve, de telerakja a lakást taposóaknával.

A lefolyóba mégse önthetem, a fikusz meg közel volt és nőtt rajta a tundrai vegetáció.

Szia!
Az lenne aq kérdésem,hogy mit is kell kimosni pontosan?
Jó magam most kezdtem használni a nátrium perszulfátot és egy kis marató káddal plusz egy akváriumi vízmelegítővel,pici levegőztetővel nagyon szép eredményeket lehet produkálni,és nem drága szerintem ha jó nyákot akarsz gyártani.De ugye mindenkinek más a favoritja nyákmaratást illetően!

Csatlakozom az előttem szólóhoz , kezdőnek a gyárilag fényérzékenyített panel a leg megfelelőbb. Később ha több nyákot készítesz akkor lesz "értelme" DRY ra váltani

Ami azt illeti megerősítetted bennem az amit a legjobb megoldásnak tartottam.
Mivel a vasalásos eljárásban már van némi rutinom, így azzal folytatom az átlagos általam tervezett NYÁK-okat, ha finomabb kell akkor PNP fóliával vasalok, és csak olyan NYÁK-nál használom a fotós eljárást ahol pl 40 lábú IC-k lábai között kell cikázni vékony vezetősávokkal, vagy ha majd komolyabban belekóstolok az SMD-be.
Az ilyen ritka esetekben pedig kibírom azt a többletköltséget.
A P20-at én is úgy látom, hogy amennyit elcseszek vele a lakkozott NYÁK 10x-ét költöm rá, és még biztos nem lesz olyan szép mint ahogy említetted a maratás utáni tökéletes karcmentes felületet.
Köszönöm a segítséget!
Üdv!
Inox

Csapadéknak hívják azt a trutyit, ami pl. itt a rézgálic és a szóda összekeverésénél kicsapódik. (Vegyész szakzsargon.) Be kell rakni papírszűrőbe (porszívózsák, ilyesmi) és leszűrni, mert a lére nincs szükség. Ami maradt, azt még érdemes egy kis vízzel átöblíteni. Közben vigyázni kell, hogy ne ázzon szét a szűrő, mert lehet kezdeni elölről.

Nem azért favorizálom a rézkloridot, mert az a legjobb. A nátrium-perszulfát remek anyag. Csak hát egyrészt pénzbe kerül, ami elkerülhető, másrészt én min. 2-3 hétig fejlesztek egy-egy kapcsolást, mire először nyákra kerülhet, így ritkán használom, ezért nem túl gazdaságos. Minden olyan anyag, ami véges természetű, problémákat okoz, amik szintén elkerülhetőek.
Mivel gond nélkül meg tudok csinálni rézkloriddal egy TQFP tokokkal és 10-12 miles vezetőkkel készült kétoldalas nyákot, úgy vélem, nincs szükség pénzért vennem olyasmit, amit a jóisten elémpotyogtatott, mint a mannát.

Azért is írtam le, hogy kell elkészíteni, mert egy hobbista számára ez igen jó választás, viszont -inkább kereskedelmi okokból- nem túl közismert errefelé.

Ettől még mindenki nyugodtan használja azt, amit megszokott és amivel biztosabb talajon érzi magát.

Most értem gép közelbe, és örömmel látom, hogy beindult a téma.
A rézkloridos maratáshoz van annyi hozzáfűzni valóm, hogy a sósav+H₂O₂ marató elegyben szinte ugyanaz a reakció zajlik le, csak nem kell buborékoltatni a levegőt.
Ha tehát valaki ezzel a löttyel kezdi előbb-utóbb rézkloridos oldata keletkezik. Ha újra marat az oldattal, akkor nyilván pótolni kell az elhasználódott savat esetleg H₂O₂-t, de előbb utóbb eljut a kellő CuCl₂ töménységig, és ettől kezdve már működhet és nevezhetjük rézkloridos maratónak.
Ezt a kis kitérőt azoknak szántam akik nem akarnak "csapadékot, trutyit" mosogatni és szűrni.

Üdv. Mindenkinek !
Már több évtizede készítek nyák lemezeket saját dolgaimhoz , kísérleteimhez.
A tervezéshez P-CAD 2002-es programot használok.
A nyomtatás Deskjet 930 c , tintasugaras nyomtatóval történik.
Sajnos a tintasugaras nyomtatóhoz az írásvetítő fólia igen drága, majd 200 Ft/db.
Mindig két példányban nyomtattam , majd tixóval ragasztottam össze.
A múlt télen jött az ötlet , hogy próbáljam meg sima papírra nyomtatni, azóta így készítem a nyákokat.
Tehát kinyomtatom az áramkör tükörképét , a nyomtatót előtte a legjobb állásba teszem .
Megvárom a festék száradását , majd a hátoldalát a konyhából elcsent pár csepp étolajjal
nagyon vékonyan lekenem , de teljesen . szépen előtűnik a mintázat.
Ha készen van. látható minden , a felesleges olajat egy paprizsebkendővel felitatom .
Sokszor az olaj átitatódik a " festékes " oldalra , de ez nem gond .
Szépen fel kell itatni, csak persze sokkal óvatosabban.
Egy éjszakát hagyom száradni , ilyen időben a radiátorra helyezem .
Nem közvetlenül , hanem tiszta papírra - így a maradék olaj is felitatódik.
Másnap jöhet a nyák fotózás.
Fénycsöves fotózást használok , egy órás időtartammal - ez vált be.
Az előhíváshoz valamiféle VC tisztító vegyszert használok a nevét nem tudom / kék műanyag dobozban van / jó pár éve lekopott róla már a felírat.
A maratáshoz sósavat használok , természetesen szabadban maratok.

MINDENKINEK BOLDOG ÚJ ÉVET és sok-sok forrasztópákás, gyantaillatos napot.

Szia!
Több mint 40 évvel ezelőtt csináltam az első nyákomat. P20-al is legalább 30 éves az első találkozásom. Eddig még soha nem sikerült vele tökéletesre fújnom a lemezt. Volt már olyan, hogy kétoldalas A/5-ös nyákot, itt-ott 0,25-ös rajzolattal sikerült összehoznom, de a lakkozás akkor is szemetes volt itt-ott, csak a rajzolattal ezeket a hibákat sikerült kikerülnöm.
A gyári előre lakkozott lemezekkel eddig még mindig szuper tökéletes lett minden, pedig tintasugaras nyomtatóval készítem a filmeket átlátszó fóliára. Itt amit eddig elértem az a 0,08mm-es vonal.
Viszont a gyári fényérzékenyített panel nagyon drága. Egy hete sikerült rájönnöm miként kell a dry filmet gyűrődés mentesen fellaminálni és kiváló nyákot sikerült összehoznom vele elsőre.
Itt tehát az anyagi lehetőségeket, arányokat lehet mérlegelni.
Viszont most azon vagyok, hogy keresek egy közeli nyomdát, és ha néhány száz forintért levilágítanak egy A/4-es oldalt akkor a továbbiakban ezt fogom választani, mert a film az tuti minőséget garantál. Ezt biztosan tudom, mert korábban 10 évig magam is nyomdát üzemeltettem, és fotóztam magamnak nyák filmet.
A levilágításnál két szempont fontos. Az egyik a megvilágítás térbeli egyenletessége. Ezt egycsöves levilágítónál az elegendően nagy távolsággal tudod elérni, legfeljebb a levilágítási idő kicsit hosszab lesz a minőség javára.
A másik fontos szempont, hogy a film a festékes oldalával érintkezzen a panellel, ekkor nem lesz alávilágítás.
Maratással kapcsolatos kérdések most vannak napirenden a "NYÁK-lap készítés kérdések" rovatban.
Sok sikert kívánok.

Pontosan erre gondoltam, de képzetlenségem okán nem mertem mondani, nehogy marhaság legyen.

Nem kell szerénykedned.
Nagyon szakszerűen fogalmaztál itt: Bővebben: Link

Persze. Aztán lehet rézelektródát is bontani sósavban. Meg egy rakás módszer, amivel előbb-utóbb rézkloridhoz jutunk.
A peroxidos módszerrel az a nagy gond, hogy lesz egy olyan időszak, amikor a keverék peroxidos maratónak már túl gyenge, rézkloridosnak még nem elég. Aztán lehet nyomni bele a peroxidot, aztán megint, közben hullanak a nyákok.
A trutyizás megvan húsz perc alatt és egyből használható, nincs vele több gond.

De a kísérletezés remek szórakozás és számtalan ismeret megszerzéséhez segít.

De csak addig , amíg fel nem robbansz , vagy a reakció közben véletlenül másképp alakulnak a dolgok.
Én inkább azt javasolnám , aki nem jártas nagyon a kémiában , és vegyészetben inkább tegyen szert a jól bevált dolgokra mint otthoni sufni módszerekkel kisérletezzen , és netalán baja legyen belőle. !!!!!

Régóta azt hittem, hogy csak én egyedül dolgozok P-CAD 2002 nyáktervezővel. Akkor ketten vagyunk.
Tintasugaras nyomtatóhoz nyomtatófólia van kb. 50 Ft.-os is papírboltban. Érdemes pauszpapírral próbálni, jobb a sima papírnál. Ha a nyomtató tinta nem folyik szét.
Étolajjal kezelés után lehet, hogy azonnal is fotózható.