Szia!
Teszek fel egy képet a végfokról. Annyira nem vagyok járatos, ha bejelölnéd rajta, hogy szerinted mely ellenállásra mérjek, azt megköszönném.
A vezetékeléssel nagy baj nem lehet, egy másik erősítőre ugyanazt a technikát (Monacor keverőre mp3 lejátszó és úgy az erősítőbe) rákötve minden okés. A 6 Ohmos hangfal rendben van, kipróbáltam szól "mint az állat" . Hétvégén kipróbálom egy 150 Wattos, 4 Ohmos hangfallal, de nem igazán bízom benne.

Kipróbáltam, hát... 10-es sálán kb 3-ig feltolva a hangerőpotit szól torzítás nélkül, afölött rettenetesen betorzít és még recseg is. Megjegyzem, 3-as állásig sem azt a hangerőt adja, amit kellene, nagyon-nagyon halk.

Szia!Még az is lehet,hogy valamelyik vég tranzisztor nem kap meg hajtást,vagy nem valamelyik emitter ellenállás szakadt?
Ez a hiba jelenség nekem is volt már,és nekem a meghajtással volt a probléma.
Ez csak tipp,de remélem tudtam segíteni.

Egyébként nekem is volt kettő ilyen panelom,és ott volt ez a probléma,el volt egy végtranyó B lába törve a hajlításnál.
Vagy még esetleg valamelyik meg hajtó tranzisztorod nem dolgozik.
Kimeneti DC szint?

Szia!

A kimeneten -1,7 mV-ot mértem.
Rajzod esetleg van ehhez a végfokhoz?

Sajnos nincsen!Meg nézted azokat a dolgokat amit javallottam?

Nem, nem néztem, sajnos nem vagyok túl nagy játékos ezekben a dolgokban
Üzentem privátban.

Nem kaptam meg

Kattints a Beringer 600 névre,üzenet küldése,és oda írj.Ott biztos meg kapom az üzit.

Tisztelt Beagos hozzáértők!

Van egy APT100-as Beag erősítőm, szépen felújítva. Az illesztő trafó kiszedve és szép, normál hangszóró csatlakozás lett kialakítva rajta. Sajnálatos módon, egy véletlennek köszönhetően az így kialakított hangszóró kimenet az egyik bekapcsolásnál rövidre lett zárva, azóta az erősítőből hang nem jön ki, csak halk búgás a hangszóróból. Megnéztem, direktbe az erősítő panelre kötve a bemenetet sem produkál semmilyen életjelet. Picit érezni bakelit szagot, bár tüzetes átvizsgálás ellenére sem látok sehol jelét hő okozta elszíneződésnek.- Korábban az erősítő panelbe már az IC-k is foglalatba kerültek mert cserélve voltak, illetve a végtranzisztorok is a nagyobb feszültséget tűrőre lettek cserélve. (Hibásan kaptam az erősítőt így lassú, pepecs munkával méregetve amit lehetett cseréltem benne.)

Az a kérdés a Tisztelt Gyakorlott műszerészekhez, hogy ilyen esetben vajon mi mehetett tönkre benne? Valamelyik ellenállás a kimenetnél? Netán a "kalapos" hűtőcsillagos tranzisztorok közül valamelyik.... Hogy őszinte legyek, már picit belefáradtam ebbe az erősítőbe, így egy gyors javításba benne lennék, de hogy méregessek mindent A-tól Z-ig megint, ennyi türelmem már lehet, hogy munka mellett nem nagyon van hozzá. Nem vagyok gyakorlott műszerész, így kicsit lassabb a javítás mint ha ez lenne a foglalkozásom, nem csak hobby szinten csinálnám, igaz szívvel lélekkel.

Megköszönném szépen, ha valaki tippnek írna, melyik rajz szerinti alkatrészt lenne érdemes megméregetni vagy cserélni ilyen esetben.

Köszönöm szépen előre is a segítő hozzászólásokat !

Elfelejtettem leírni, hogy a hangszóró kimeneten -hangszóró nélkül- multiméterrel a bekapcsolás után 12V egyenfeszültség mérhető. Szerintem ez is nagy baj, talán ez okozza a búgást. Valamelyik tranzisztor ment volna tönkre ennyitől ???????????? Tényleg egy pillanat volt, és elég elkeserítő a helyzet, ha egy pillanatra szóló hangszóró rövid-zár miatt azonnal tönkremegy valami. Ebben még az eredeti Beag panel van. Pár kép mellékelve, hátha segít bármiben is.....

Elvileg a végfok rövidzár védett, de nagy eséllyel tönkrement valamelyik végtranzisztor, ugyanis rövidzárban maximum 3A lehetne az áram a végfokon, ellenkező esetben már túlléped a végtranzisztorok megengedett max. teljesítményét. Rövidzárban 3A áramnál már 90W jut egy végtranzisztorra.

Végtranzisztor biztos, hogy elszállt, csak kérdés, hogy melyik. A meghajtók sem szokták bírni ezt a terhelést, úgyhogy amelyik fél oldal kapta a nagy löketet, az tuti, hogy kampec.
A másik meg amiatt szokott már elszállni, mert utána meg az a fél oldal terhelődik túl az előző zárlata miatt.
Szóval, láncban elszáll ilyenkor a végfok. Meghajtók, nyugalmi áram korrigáló kis BC a bordán, a védelem tranzisztorai, a védelemnél a diódák, meg ezek köreiben ellenállások. Kaszkád meghajtók tranzisztorai, áramgenerátorok..

Sokat megjavítottam ezekből régen, volt úgy, hogy egy marék cserélt alkatrész lett a vége.
Volt olyan is, hogy multiméterrel végigmértem az összes félvezetőt, ami hibásnak tűnt, azt kicseréltem, meg a hibás ellenállásokat is... és első bekapcsoláskor leégett a végfok. Következő menet, mindent kimér, hibásat cserél, bekapcsol, füst... aztán kicseréltem az IC, és a diff. fokozatban lévő két bemenő tranzisztor kivételével az összes félvezetőt (meg persze a leégett ellenállásokat megint), tök mindegy, hogy mérve jónak tűntek, vagy sem és láss csodát, működött.
Tiszta szívás a javítása.

Javaslom, hogy mindkét tápfeszültséggel tegyél sorba egy 82...100 Ohmos, 10W -os ellenállást javítás után indításkor. Ha jó a végfok, akkor kb. 3 V fog esni az ellenálláson, ha nem annyi esik rajta, akkor még hibás.
A végfok nyugalmi áramfelvétele tipikusan 35..37 mA. Terhelés és meghajtás nélkül.
Ha nem ennyi, akkor biztos, hogy valami még rossz, hiába jó feszültségeket mérsz.

A végtranzisztorok tokjain mérhető feszültségek jó állapotban (ezt a legegyszerűbb és először ezt kell megnézni)a pozitív oldal felől sorban (piros tápvezeték):
1: + tápfesz. (kb +60V)
2: + tápfesz./2 (Az előző fele)
3: 0V
4: - tápfesz./2 (kb -30V, a negatív tápfesz. fele)

Sok sikert.

Rövidzárban kb. 0,5-1V kimenő feszültség esetén (kábel ellenállástól függően) már kinyírod a végtranzisztorokat.
Ez van, ez nem erre lett tervezve. Főleg nem trafó nélkül. Az előző hsz -ben írtam, miért szállnak el a végtranzisztorok.
Itt találsz rajzot bőségesen:
Link

Türelem az kell majd hozzá rendesen... vagy egyből cserélsz minden félvezetőt, és tuti a dolog.

"Tényleg egy pillanat volt..."
A félvezetőnek tök mindegy, hogy pillanatra terheled túl, vagy huzamosan. A "pillanat" amúgy is relatív.
Pár ezred másodperc alatt megolvadhat a végtranzisztor tokjában a lapka, ha hirtelen kap egy izmos áramlökést. Nincs ideje átadni a hőt a toknak. Rövidzárban, "pillanatra" lehetett az áram akár 30-40A is. Hozzá meg a teljes tápfeszültség ott volt a tranzisztoron. Több ezer W egy "pillanat" alatt,kicsit sok egy ilyen tranzisztornak.
Ne csodálkozz, hogy elszállt.
A védelem nem ér egy kalap sz... sem ebben a végfokban, hamarabb krepál be a védelem rövidzár esetén, mint a többi része. Semminek nem tesz jót az a 120V os feszültség, amiről megy a végfok, főleg, ha valami gebasz miatt elbillen a munkapont.
90V os tranzisztornak esélye sincs kibírni a 120V ot.
A végtranzisztorok meg eleve 50-60V -ot bírnak maximum. Ha egy elszáll, a többit viszi magával, mert a többinél a feszültség túllépi a megengedett feszültségét.
Jól ki van ez találva...

Szia! Én is egyet értek steelbird kollégával,csak még annyit javallanék,hogy minden alkatrészt amit mérsz kiforrasztott állapotban mérd ki,mert én jártam úgy az ilyen végfokkal,hogy egy 1n4148-as dióda át engedett,és emiatt nagyon melegedett.Működni működött,csak eléggé meleg volt még terhelés nélkül is.A meg hajtók hűtőlemezéből vághatsz le mert eléggé hosszúak.Egyébként erősítőt kimenettől szoktak kezdeni javítani.
Ha tudok szívesen segítek,Üdv,Zsolt.

Rendben! Köszönöm az eddigi hozzászólásokat is! A jövő héten megpróbálok nekilátni és szétszerelni. Szerintetek az eredeti BDY tranzisztorok helyett maradjon a választás a most is benne lévő 2N sorozatúra? Anno amikor cseréltem azért választottam ezt mert teljesítményében picit nagyobb, de tulajdonságaiban megegyezik. Így azt gondoltam, hátha jobban átvészel egy egy túlterhelést ha az valami miatt bekövetkezne. (Nem következett be, a hangszóróvég kábelei voltak túl hosszan lecsupaszolva és így értek össze ami a rövid zárat okozhatta.)

Egyébként, érdemes vajon visszaszerelni a trafót bele? Mert vannak illesztő trafóim hangszórókhoz, de gondolom ez már minőségromlást okoz.. Továbbá, nem tudom, ha terhelés nélkül kerül a végfokra az eredeti illesztő 100V trafó, gondolom az sem jó ha úgy kapcsolódik be véletlenül ?

A jövő héten a szabadidőmben azt hiszem, sok sok mérés lesz.... már már mérésgyakorlat !

A hűtőzászlóból vágok le, nem nyúltam hozzá magam is hosszúnak találtam de ez benne volt, gondoltam hogy nem gyári de hát hátha oka van. De ennyire sose melegedtek hogy ekkora kelljen.... Viszont a kalapos tranzisztorokra tettem rézlemezből vágott sisakot, mert ahol én élek sajnos nem lehet rendes csillagot kapni. Pasztával szépen illesztve volt, gondolom funkcióját ellátta, hozzá nem értek semmihez.

Maradhat nyugodtan a 2N típus,csak a meg hajtókat cseréld ki a gyári kapcsolásban szereplőre,bc300-bc303.Ja és feltétlen mérd ki az 1v5 diódákat.Ha esetleg ebből nem tudnál beszerezni,amit tuti nem fogsz kapni,nekem van,ha kell tudok küldeni,nem kell érte semmi.

Köszönöm a hozzászólásokat! Na, ma eddig jutottam. Azért nem teljesen eredeti mint azt látjátok, egy korábbi javításnál már cserélnem kellett jó pár alkatrészt, olyanra ami kapható ma.. Jól is működött, eddig a "balesetig". A képen is jól látható ellenállás sajnos szépen megégett, a mellette lévő végtranzisztor minden irányból minden irányba nyitva van, persze majd hozzáfogok megmérni ez csak a szétszerelés volt, muszáj lesz a pontosság miatt kiforrasztanom az alkatrészeket a pontos méréshez. A képeket azért teszem fel, hátha érdekel valakit mint egy posztolás, hogy valaki más épp mit csinál. Köszönöm még egyszer a segítő hozzászólásokat, a munka során igyekszem nagyon alaposan megfogadni a tanácsokat!

Üdv!

Nem kizárt, hogy hamisak voltak azok a 3055-ösek, azért szálltak el. Első ránézésre eredetinek tűnnek, de a fene tudja, sok a hamisítvány. Ha kimérted, melyik zárlatos, érdemes megskalpolni és belenézni, ha nagy disznóság van benne, akkor legközelebb máshonnan kell beszerezni.

Sok APT-100-ban egyébként gyárilag is 3055-ök vannak, csak többnyire Tungsramok, azok bírják a strapát, de egyébként valóban határon vannak, ha kicsit is billen a szimmetria, ami nagyon különböző bétájú, válogatás nélküli tranzisztorpároknál könnyen előfordul szerintem. Érdemes lehet combosabb, nagyobb feszültségű és disszipációjú tranzisztorokat beszerezni. Nekem szimpatikus ide a Tesla KD503, de azt elég nehéz beszerezni. Erősebb, mint a 3055, kicsit magasabb feszültségben és 20A-es (impulzusban 30A), viszont vas helyett vörösréz az alaplemeze, többet tud disszipálni (150W), és pont az ilyen impulzusszerű terhelésekkor fellépő hőmegfutás ellen nyújt valamelyest védelmet, hogy a réz miatt kicsi a hőellenállás a lapka és a borda között. A vastag réz alaplemezben gyorsan szétterjed a hő, nagy felületen adja át a bordának, míg a vas "talpú" 3055 inkább pontszerűen ott forrósodik, ahol a lapka van benne. A csillámlemez szigetelők helyett érdemes lehet kerámia (alu oxid) szigetelőket alkalmazni, ezeknek kisebb a hőellenállásuk, bár nem olcsók.

Másik alternatíva pl. az MJE15003 (Uce=140V, Ic=20A, Pd=250W!!, kb 1000HUF/db), ez is vas, érdemes kerámia szigetelőt tenni alá.

A 1,5V-os Zenereknél vigyázz, ha ZTE típusúak, akkor nem diódák, hanem referencia IC-k, nyitóirányba kell őket beültetni, diódateszterrel pedig nem biztos, hogy érdemes mérni őket. Ha biztosra akarsz menni, egy megfelelő soros ellenállással, szabályozható tápegységről előfeszítve érdemesebb megmérni őket, hogy leadják-e a 1,5V-ot.

Nekem is van 3db APT-100-asom, érintetlen gyári állapotban, Tungsram 3055-tel szereltek. Fontolgatom, hogy megpróbálok egyet "kaszkádmentesíteni", valami brutál végtranyóval (pl. MJ15024, 250V, 16A, 250W). Mivel az alu L-profilon adott a hely a 4 tranzisztornak, így 2-2 párhuzamos 15024-es kerülne bele. Ha sikerül összehozni, jelentkezem az eredménnyel (nem mostanában lesz, talán majd tavasszal).

Gyári állapotban egyébként gyalázatosan rossz a hatásfokuk - lehet, hogy nem mindegyik példánynak. Nekem az egyik 2-3 hónappal ezelőtt 15-20kHz-en 10% alatti hatásfokot produkált egy hevenyészett mérés során (10W-ot adott le 7,5 ohmon, a fogyasztásmérő közben 200W körüli teljesítményfelvételt mutatott, a borda pillanatok alatt forró lett). Ez alapján tényleg csak 100V-os hangosítási célra ajánlottak, ahol vágva vannak a 15kHz feletti hangok (én az előerősítőt kihagyva, közvetlenül a végfokra adtam a jelet). Ha időm engedi, nekiállok komolyabban is méregetni.

A meghajtóknál szerintem nem fontos ragaszkodni a BC300/303-hoz, TO-126 tokozásban valószínűleg jóval erősebb tranzisztorokat lehet találni, bár a NYÁK nem ilyenhez készült, ezért nem mutat túl jól.

Üdv!

Az utóbb küldött képek alapján több problémát is látok: a végtranzisztorok mintha nem lennének pasztázva, és a lyukban megbújó, munkapont stabilizáló tranyó sincs pasztázva látszólag. Vagy van kenve, csak sima áttetsző szilikonzsírral? Legalább a végeknél érdemes lenne rendes fehér hővezető pasztát használni, és a lyukban ülő TO-92-est is érdemes alaposan pasztázni - meg a hővédelem termisztorát!

A te példányodban pl. R120-as pozícióban lévő, lengyel/orosz vagy nem tudom milyen színkódos ellenállásokat nagyon ajánlott kicserélni! Az értékbélyegzett Remix és orosz ellenállásokkal nincs baj, de azok az R120-féle színkódosak borzalmasak, nagyon durva driftelésre hajlamosak még állásukban is, és nagy a hőfokfüggésük. Többször futottam már bele olyanba, hogy vadi új állapotban 20-40%-kal eltért az értékük a névlegestől. Erre főleg a néhányszor tíz...100kOhm nagyságrendűek hajlamosak.

Köszönöm szépen a hozzászólást! Amíg ez 100V illesztővel volt, csapnivalóan sz@r hangzása volt. Aztán jött az ötlet... Az eredeti BDY végfokokat (ha jól emlékszem ezek voltak) lettek cserélve, és mint a képekről is látszik a régi fémkalapos tranzisztorokat is helyettesítőkkel, nagyobb teherbírásúakkal de 100% csereszabatosokkal lettek pótolva. Akkoriban nagyon el tudtam időzni azzal, hogy adattáblákat hasonlítsak össze, ma már nem lenne hozzá türelmem. Szó ami szó, a vége az lett, hogy egy Videoton DC 2550A hangfalra lett rászerelve, és olyan csodaszépen szólt, hogy hajjaj. Olyan frekvenciákat vitt át magasban és mélyben, amit még illesztő trafós korában álmodni nem lehetett. Persze nyilván a nagy rendszerekben, pont a középtartomány a fontos, a beszéd érthetősége miatt. Elismerem, nem arra használódik így a készülék amire készült.... Hiszen ez nem zenei célú erősítő, sose volt az. De így trafó nélkül, a kábelezést, jó pár alkatrészt kicserélve valóban hallhatóbb lett a különbség. Sajnálatos dolog, hogy megint hozzá kell nyúlni egy véletlen kimeneti rövid zár miatt. Van ilyen ,sajnos a legnagyobb gondosság ellenére is történnek néha balesetek. Ha nem sajnálod rá az időt és a "beáldozást" nagyon szépen meg lehet egy ilyen erősítőt csinálni ha kiszeded a trafót belőle. (Le is kell kötni a trafó érintkezőiről teljesen a végfokot csak úgy szól szépen.) Én a VU métert is egy óriás fehér LED-del világíttattam meg, szép zöld főkapcsolót tettem bele, hátra csíptetős hangszóró csatlakozót a 100V kimenet helyére. Szerintem, elég pofás darab lett belőle.... Csak most szegényt meg kell kissé javítani hogy ismét jó legyen.

Igen köszönöm a tippet, megnézem ezeket az ellenállásokat ! Valóban átlátszó pasztába vannak, olyanba amit az újabb PC-khez használnak, ilyen volt anno a boltban azt mondták ez teljesen jó ide is. A végtranzisztorok alatt hagyományos fehér van csak le van törölve a felesleg. De újra kell majd pasztázni, nyilván már megkeményedtek...

Újabb PC-kben átlátszó paszta? Ez nekem új... Vagy a szokásos fehéret szoktam látni, vagy szürkét, vagy ezüst színűt. Az ezüst színű ide nem jó, mert ekkora feszültségen már vezet (a szürke nem tudom). De ami sima átlátszó, az valószínűleg egyszerű szilikonzsír. Jobb, mint a semmi, de nem sokkal. Ami fehér, az az alu-oxid portól fehér, az biztosítja a jó hővezetést.

Tudom, hogy nincs rossz hangja, az enyémekből is ki fog ugrani a kimenő (ha visszább olvasol a topicban, írtam róla bővebben) de ez a borzasztó hatásfok, amit a múltkor mértem, szöget ütött a fejembe. Megpróbálom kinyomozni, hogy mi okozza, amint lesz időm rá. Ami biztos, hogy nem gerjedés miatt vett fel sokat, mert szkóppal néztem a kimenetet, és nem volt szőrös, szép volt a jelalak, de 8-10W leadott teljesítményre 200W felvétel, az elég durva... Kb 10kHz-től lefelé mértem elfogadható hatásfokot.

Bizonyára igazad lehet, én sajnos ennyire nem értek hozzá. De azt tudom, az enyémnek nagyon jó hangzása volt és a mélyeknél sem ijedt meg a teljesítmény leadásától. A hangerő potmétert lehetett tolni majdnem ütközésig is, akkor is nagyon szépen szólt, volt benne tartalék jól lehetett érezni, hogy ez nem az az erősítő, amire ráírják a szupermarketekben, hogy 150W közbe meg a tenyeremben elfér és mindössze 1 W a valós teljesítménye. Valahol olvastam, hogy a kimenő trafó annak idején úgy készült, hogy a középsávot tudja megfelelően továbbítani, az alsó és felső sávtartományokat már nem igazán. Szintén olvastam, hogy mai 100V rendszerekben már kimenő trafónak is toroid (?) trafókkal kísérleteznek, ami már képes átvinni komolyabb mély és magas hangokat is nagyon jó minőségben nagy távolságra. Gondolom ezek még nem annyira terjedtek el, mert biztosan nagyon drága lehet, még az alap 100V rendszer elemek is nagyon borsos áron mennek sajnos.

Én meggondolnám az mrn kolléga által javasolt MJE15003 -akat, jóval többet bírnak.
De ezekre sincs garancia hogy rövidzár esetén kibírják.
Az a baj, hogy elég nagy a tápfeszültség és rövidzárban túl nagy teljesítmény jut hirtelen a végtranzisztorokra.
Ezekkel az izmos tranzisztorokkal is csak kb. 8A a maximum, amit kibír rövidzárban a végfok.
Egyszerű matek, egy tranzisztorra jut 30V, és 8A áram esetén ez már 240W. Ha nincs korlátozva az áram, akkor pár század másodperc alatt kampec...

Nagy problémája a végfoknak az, hogy kicsi a meghajtók áram-terhelhetősége.
Egy átlagos végfok tranzisztornak 3-4 A körüli áramnál már jócskán 10 alatt van a bétája, vagyis a meghajtónak nagyobb áramot kellene pumpálnia, hogy meglegyen a kimenő áram.
Az eredeti BC301/303 páros emlékezeteim szerin Ic=0,5A terhelhetőségű volt. Érdekes kavarodás van, van, ahol PNP -nek írják katalógusban a BC301 -et, úgyhogy teljes a káosz.
A legtöbb helyen Ic max -nak 1A van írva, de ebben a katalógusban pl. 150mA: Link
Szerintem 500mA -nél nem tud többet.
Nem látszik a képeken, de ha BD139/140 van most meghajtóknak téve, azok is (jelenlegi állás szerint) 1,5A -t bírnak. Érdekes, 20 évvel ezelőtt ez a tranzisztor még csak 1A -es volt..
Úgy látom, már a félvezetőknél is elkezdődött a hangszórók teljesítményéhez hasonlóan a hazudozás a terhelhetőségi adatoknál. Aztán csodálkozik mindenki, hogy valahogy könnyen elszáll a cucc...

Nnna kérem, megnéztem...
Magyari Béla, Tranzisztor atlasz, 1984:
BC301: 60V; 0,5A; 6W
BD139: 80V; 1A; 8W
Én inkább ennek hiszek.


Szóval...
Rövidzár esete -> leesik a terhelő impedancia, a vezérlés alapján elvárt kimenő feszültséghez képest kevesebb a kimenő jel -> észbe kap a bemenő fokozat, hogy valami nincs rendben a kimenet táján -> no, adjunk neki kakaót! -> elkezdi nyomni az áramot a végtranzisztorba a meghajtó fokozat, ezzel emelkedik a kimenő feszültség -> Nő a kimenő áram, csökken a végtranzisztorok bétája -> még több áramot nyomnak a bázisukba a meghajtók -> K.O.
Oka? Annyira lecsökken 10A körül a végtranzisztorok áramerősítési tényezője, hogy a meghajtóknak túl nagy áramot kell szolgáltatniuk és ez a túláram meghaladja a terhelhetőségüket, kiköpik a tüdejüket, elhaláloznak.
Mindez pár ezred/század másodperc alatt lezajlik.
Még ha a végtranzisztorok ki is bírnák a rövidzár alatti sokkot, a meghajtók már nem valószínű, hogy túlélik.

Rengeteg (több száz) APT-100 -as erősítőt javítottam, ha a végtranzisztorokat kicseréltem első javítás alkalmával izmosabbra (2N3773, vagy MJE), akkor már kevesebb készülék jött vissza újbóli meghibásodás miatt, azoknál pedig, amelyeknél a meghajtókat is kicseréltem nagyobb áramú tranzisztorokra, azoknál nagyon minimális volt a későbbi meghibásodás, egy-két extrémebb üzemeltetési helyen lévőtől eltekintve.

Remélem, tudtam segíteni!
Üdv!

A meghajtó fokozattal van a gond, nincs kellő gondossággal megtervezve a kaszkád fokozat. Én azt tartom valószínűnek, hogy magasabb frekvenciákon egymásra dolgozik a két fél végfok, így a nyugalmi áram megnő az egekig..

Gyorsan ránézésre az eredeti Beag APT100 rajzhoz képest ami már módosítva van:
T114 és T115 a BC300 helyett BD441-es, a T106 és T108 BC303 helyett 2N2904-es, és a végfokozat pedig 2N3055-ös ST típusok. Ez a zárlat egy véletlen volt, aminek az esélye kb. 1 a millióhoz, bár ha Dumb és Dumber filmből nézzük az esélyeket, akkor ennek is van esélye..

Húha, akkor a BEAG erősítők doktora vagy , többszáz APT-100 javítása, Jézusom...

Igen, a meghajtók terhelhetőségét én is alacsonynak gondoltam, érdemes lehet izmosítani ott is. Hogy szembe dolgozna a két oldal nagyobb frekiken? Az szerintem a rossz hatásfok mellett hatalmas torzítást is okozna, nem? Itt pedig (szkóppal nézve) nem tűnt torznak a jel még 40kHz-en sem - de legközelebb előveszem a torzításmérőt is, bár azzal csak 20kHz-ig tudok mérni.

És ahhoz mit szólsz, ha a meghajtófokozat megerősítése helyett az amúgy is izmosítandó végtranzisztorok cseréjekor Darlingtonok kerülnének be? Pl. MJ11032? Ez feszültségben alatta van a 15003-nak, de disszipációra többet tud (300W), és az 1000-es h21e (25A-nél 1000!!!, és még 50A-nél is 400!) miatt nem igényel nagy bázisáramot. Igaz, 2000Ft felett van darabja...

Viszont most megnéztem, ebay-en 400Ft ingyen postával!!! Persze megvan rá az esély, hogy hamis, de hátha mégsem... Egy próbát megér ennyiért szerintem. A kép alapján bontottnak tűnik, körmös alátét okozta benyomódások vannak a rögzítőfuratok körül, viszont beforrasztva nem volt látszólag: MJ11032 ebay

És mi a véleményed a védődiódákról? Sok kommersz erősítőbe beleteszik gyárilag, erre pont ebbe, ami kimenőtrafóra dolgozik, nem tesznek. Szerintem ez is okozhatta az APT-100-asok egy jelentős részének halálát, a trafó által okozott induktív visszarúgások. Egy-egy dióda a kimenet-plusz táp, kimenet-mínusz táp közé megoldhatná a dolgot.

És T105-öt, T110-et elvitte a cica?! A másodjára küldött képeiden láttam, hogy hiányzik, gondoltam, már kivetted valamiért, de most látom, hogy az első képeken is hiányoznak, amikor még egyben volt az erősítő.

Namost pont T110 a védelem az egyik oldalon, így ha az hiányzik, ne csodálkozz, ha elszállnak a végtranyók... T105-öt viszont nem értem, mert anélkül a differenciálerősítő, és így az egész végfok sem működhetne .

Néha, rémálmaimban még APT-100 -asokat forrasztgatok...
Szerintem ekkora feszültségnél ez a kaszkád felépítésű végfok elég instabil, alultervezett, tele hibalehetőséggel. Elcseszett konstrukció... de más nem volt abban az időben.

A védődiódákat minden javításra bekerült APT -be betettem, soknál ugyanis az volt a hiba oka, hogy nagy hangerőn kikapcsolva szállt el. Ez egyértelműen induktív visszarúgás a terhelés felől, amit egy végfok sem szeret igazán.

Ebay -es félvezetőkkel csínján bánj, főleg azokkal, amik olcsók. Én ha tutira akartam menni, akkor innen rendeltem, megnézve mindig, hogy milyen gyártótól származik az a félvezető. Nem olcsók, de szerintem amit kiírnak, az úgy is van. (Ha nem, majd megcáfolnak a kollégák)

Mindenki olcsón szeretne szuper alkatrészeket venni, ez így is van rendjén. A kínálat, meg a kereskedők pedig ehhez alkalmazkodnak -ez is így van rendjén.
A lehető legolcsóbb forrásból szerzik be az árut.
A gyanúsan olcsók meg jó eséllyel hamisított távolkeleti sz... -legalábbis ami az elvárható árához képest gyanúsan óccsó'.

Egyre nehezebb garantáltan eredeti, jó alkatrészeket kifogni, ezt főleg a kurrens, népszerűbb félvezetőkre értem.

Darlingtont nem tennék bele, az szerintem gerjedékennyé tenné az egész végfokot.
Én inkább átépíteném, egy normális kapcsolásra, duplázva a tranzisztorokat és egy jó áramvédelemmel ellátva.
Még esetleg egy olvadóbiztosítót is be lehet tenni a hangszóró kimenettel sorba, bár ez inkább szükségmegoldás, végszükség esetére. Emellé mindenképpen kell egy áramkorlátozó védelem. Aztán, ha gebasz van hangszóró tájon, akkor először megszólal az áramkorlát, utána a lomhább olvadóbiztosító leoldja a terhelést a végfokról.

Ha csak nagyobb frekvencián nő meg irreálisan az áramfelvétel, akkor inkább a kimenő trafó lesz az oka. Ezek a vasak nem működnek nagyfrekvencián, amin mértél (40kHz). Ott már olyan, mintha vas sem lenne a tekercsben. Plusz még hozzá jön a tekercs kapacitása, az induktív és kapacitív terhelés okozta fázistolásos komplex terhelés...
Jól leterhelted a végfokodat méréskor, csoda hogy nem küldted el.
Mérd meg trafó nélkül, műterheléssel.
Ha kimenő trafó nélkül is produkálja a jelenséget, akkor már kezdődnek az érdekességek...