Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Geiger-Müller számláló (hobbi)
Ha berakod a szűrőkondit a nagyfeszre a 10M elé, ott mérheted a feszültséget a műszer hatása nélkül, csak a csövön ne mérjed, mert ott lehúzza. UV fénnyel megpróbálhatod gerjeszteni a csövet pl UV-LED. Ha nem megy fel eléggé a fesz a trafó áttétele miatt akkor rakhatsz még sokszorozó fokozatokat hozzá amíg jócskán fölé nem tudod szabályozni. Ha nincs meg a minimális fesz a csövön akkor nem ad impulzust.
A hozzászólás módosítva: Jan 13, 2014
Hát a kondenzátor-berakás holnapra marad mivel ekkora feszültségű kondenzátorom nincs itthon. Holnap vásárolok és majd azt beszerelem. Elko vagy sima kondenzátor legyen?
Ekkorába a stiroflex vagy petp elég, és tökéletesen megfelel.
A maximum amiket találtam itthon is csak 630V~ viselnek el sajnos.
Még valamit észrevettem. Lemértem ahogy mondtad,de nekem a max feszültség (egyenáram mérés, 1000V-os méréshatár) össz-visz csak 472-őt mutatott a műszer. Akkor ezek szerint még nagyon messze vagyok attól hogy ez ehhez a csőhöz jó legyen.
Nem tudom, figyelembe vetted-e amit írtam neked ennek a kapocsfeszültségnek a méréséhez.
Akkor megvan a feszültség,csak még mindig nem akarja azt az "alapkattogást" adni amiről olvastam. Csöndes is már nem zúg,de akkorsem csinál szó szerint semmit.
Lehet hogy rossz a cső, vagy érzéketlen. Valamilyen forrással ki kéne próbálni. Legjobb lenne szkóppal ránézni az erősítő bemenetére.
Forrást hozok hozzá holnap,akkor inkább most nem csomagolom ki az oszcilloszkópot. Még új szkóp kezelni sem tudnám valószínű.
Amíg a feszültséget nem állítottad be addig felesleges rákapcsolni a csövet.
Helló Csibi!
Böngészem a fórumot és szívesen tanulmányoztam volna az általad készített projektet: "GeigerCounter_v1", de már nem találtam meg. Felraknád újra?
Kiderült hogy a cső érzéketlen,és az erősítő fokozatra valahogy átjut a transzformátor "zúgása". Ezeket a problémákat még megoldom,aztán remélem már jó is lessz.
Nixi táp keresése közben leltem erre Bővebben: Link
Érdekes, bár vannak fenntartásaim. Pl. a 3V-os verzióban egy 1N914 diódát használ feszültség beállításra mindenféle ellenállás nélkül. Ez egy általános felhasználású dióda, nem pedig Zener! "Halvány elképzeléseim" vannak, hogyan működik ez a dióda, ha a ráadott feszültség meghaladja a zárófeszültségét. De vajon melyiket? (VR, VR(RMS), VRRM, VRM) ráadásul ez a tartomány 53V és 100V között van!
Viszont ötletes, hogy egy kisrádió kimenő transzformátorát használja. Annak minden hátrányával együtt, hiszen csak hangfrekvencián működik jól. Így legalább jól hallható, ha működik. A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2014
Rakok fel egy korrekt megoldást a tápegységre. Ez egy MAXIM Micropower erősítővel készült. A benne lévő alkatrészek könnyen helyettesíthetők. Pl. MAX6008 = TL431, MAX4162 = bármilyen micropower rail-to-rail erősítő, stb.
Nem is zénerként használja, oda van írva mire való. Egyébként szerintem ez a része túl van komplikálva.
Ebben a kapcsolásban én úgy értelmezem, hogy amennyiben a kimenő feszültség a trafó utáni első 1N4007-en túlhaladja az 1N914 zárófeszültségét, akkor a 2N4401 kinyit kisüti a kondenzátort és leállítja az oszcillációt. Az adott feszültségen stabilizálja ezáltal a kimenő feszültséget. Egyébként erre gondoltál: "1N914 sel. for desired voltage" ? (tehát: az 1N914 kiválasztja a kívánt feszültséget, pongyolán fogalmazva?)
Más részről egyáltalán nem felesleges telepes táplálás esetén a visszacsatolás, hiszen a mellet, hogy stabilizálja az anódfeszültséget, biztosítja, hogy ha nincs fogyasztás (kisülés a csőben), akkor minimális lesz az egész áramkör fogyasztása is. Viszont az anódfeszültség közel változatlan marad hirtelen nagyszámú beütés esetén is (persze megnövekedett fogyasztás mellett). Persze a legújabb kapcsolásokban már egy pl. atmega8-ra bízzák az anódfesz. figyelését és PWM-en keresztül a szabályzást.
Itt igen, én egy másikat néztem, amiben szintén van 1n914.
Amint azt előző hozzászólásomban már említettem itt egy ATMEGA8-as kapcsolás, amit én SBM-20U Geiger csővel készítek el.
A kapcsolás innen származik. Bár az oldalra SBM-19 és STS-1 csövekhez rakta fel a hex fájlokat, azonban az eredeti forrásfájl is megtalálható itt. Mivel az általam választott cső javasolt anódfeszültsége is 400V, így ezen nem kell változtatni. Gyakorlatilag csak a háttérsugárzás értékét kell beállítani. A cső egy régi szovjet MASTER-1 dózismérőből származik és több réteg fém fóliával van betekerve. Így a 36mp alatti beütések száma megegyezik a mért dózissal (uSv/h). Tehát 12*60/36=20cpm. Így a 62. sorba 0,12/20=0,006 kerül. Ez viszont megegyezik az STS-1 cső értékeivel. A fóliát azonban nem távolítom el a nagyobb érzékenység érdekében, mivel katonai doziméter lévén a fóliával "hitelesítették" az érzékenységét. Egyébként a mért értékek 0,10÷0,15 uSv/h körül vannak. Az oldalról letölthetők a projekt Eagle fájljai is (Eagle 6. verzióban). A kijelzőn megjelenő számok magyarázata a második képről kiolvasható. Az általam átdolgozott verzió Eagle 5.10 fájljait is felraktam. A kijelzőt hátulról rakom be és az LCM3-nál, valamint az AVR alkatrészmérőnél is használt PA-59 dobozba rakom bele. Egyedül a LED2 aggályos a számomra. Bár az AVR felügyeli, azonban nyitott Q5 tranzisztornál túl nagy áram folyhat át rajta, ami a tönkremeneteléhez vezethet. Oda még beteszek egy 120Ohm-os ellenállást a biztonság kedvéért.
LED2 olyan rövid ideig villan fel, hogy nem árthatsz neki 5V-ról.
Nem értek a programhoz, lineárisra vette a karakterisztikát, vagy kompenzálta a csőhöz? Át kéne írni olyanra, hogy bármilyen csőhöz lehessen kalibrálni. A hozzászólás módosítva: Márc 8, 2014
Az igazat megvallva én se nagyon értek hozzá, de az oldalon lévő fórumon keresztül a srác szívesen segít.
Idézet: „lineárisra vette a karakterisztikát, vagy kompenzálta a csőhöz” Itt mire gondoltál? Hiszen ahogy írtam (bár nem fejtettem ki részletesen), ő 0,12uSv/h-nak vette a háttérsugárzás értékét és ha veszed az adott csőnél a percenkénti beütések számának átlagát, akkor megkapsz egy az adott csőre jellemző konverziós számot, amit usvhfactor néven ír be a programba. A számítás pedig a 233÷237 sorokban történik: // we compute the dose every 5 seconds if ((g_nTimeSec > 0) && g_nTimeSec % 5 == 0) { g_nLastCPM = (60.0 * gs_geiger_pulses) / g_nTimeSec; usvh = usvhfactor * g_nLastCPM; usvhold = usvh; } 5 másodpercenként kiszámolja az aktuális dózis értékét. Amit én nem találok a programban az az, hogy nagyobb dózis esetében hogyan számol. Talán olvassa valaki, aki ért a programozáshoz és segít benne. Én például el tudnék képzelni az alsó sorban egy bar-graf kijelzőt, ahol a teljes sor megjelenítésékez mondjuk 10uSv/h érték tartozna, ami ugye durván a háttérsugárzás százszorosa.
Akkor ezek szerint nincs túlkomplikálva a számítás. Nagyobb értékeknél úgyse fontos a precíz kalibráltság, mármint nekünk. Elég tréh a nyákrajz amit felrakott. Majd megpróbálom eagle-val kipofozni bár azzal nem dolgoztam eddig. Ha valaki tud jobbat felrakhatná.
Mivel az előzőleg leírt mérővel szemben nekem is fenntartásaim voltak, ezért nekiálltam egy másik összeállításának. Bár mindenképpen mellette szól az egyszerűsége és pl. az, hogy a nagyfeszültség előállításához az AVR-t használja.
Azonban tudásszintje miatt ezt a verziót választottam. Legalább is az AVR részét. Ahogy a leírásból kitűnik, jóval nagyobb tudású, TV távirányítóval (vagy gombokkal) tág határok között beállítható ARDUINO alapokon működő kapcsolás. Néhány állítási lehetőség: - CPM->[DOSE] RATIO: használt cső függvényében beállítható - DOSE UNIT: kijelzés uSv/h, uR/h, vagy mR/h - ALARM UNIT: riasztás CPM, vagy DOSE alapján történjen - ALARM THRESHOLD: riasztás szintjének beállítása (kijelzőn ALARM felirat villog) - BARGRAPH MAX CPM: bargraph kijelzés érzékenysége. A program a fent leírt linkről letölthető. Vonzó ebben a megoldásban, hogy a mérő egység és a kiértékelő (AVR) teljesen külön van választva. Tehát alap esetben az előző teljes értékűen működik ez utóbbi nélkül is. Azonban nem tetszett az ott alkalmazott NAND kapukból kialakított jelformáló és a szimpla diódás egyenirányító sem. Valamint tekintettel arra, hogy a GM csövek jelentős része 400V-os anódfeszültséggel működik, ezért a kapcsoló tranzisztor emitterében lévő beállító poti helyett én egy Zener diódákból kialakított visszacsatoló lánccal állítom be a 400V-ot, amit feszültség többszöröző állít elő. A Zener diódák variálásával szinte tetszőleges érték beállítható kb. 580V-ig. A 10MOhm-os ellenállás SBM-20 cső esetén 4,7MOhm-ig csökkenthető, az ajánlásokban ez az anódellenállás érték található. Zener visszacsatolás esetén a HVTP anódfeszültség ellenőrző teszt kimenetnek sok értelme nincs, azonban a biztonság miatt érdemes bent hagyni. Az ellenállás sor értéke 99MOhm, illeszkedve a legtöbb 1MOhm belső ellenállású DVM-hez. Így a mutatott érték a tényleges anódfeszültség százada lesz. (tehát pl. 406V esetén 4,06V). A NYÁK a L...exben kapható G1816 készülékdobozhoz lett tervezve, annak 153x90x30 mm-es mérete kényelmesen kezelhető készüléket eredményez. Amint elkészült a mű képeket is rakok majd fel.
Ennek a tápja borzalmasan rossz hatásfokú lehet, boost konverterrel ekkora feszültségkülönbséget előállítani csak nagyon veszteségesen lehet (értsd 99% veszteség kb.).
Az alapötlet a MAXIM tervezőitől származik. Itt megtalálod az eredeti cikket. Mivel micropower alkalmazásról van szó (azaz a kivett teljesítmény kb. 10mW) a feszültség háromszorozónak köszönhetően pedig nincs 150V-nál nagyobb tüskére szükség, így a hatásfok még az elviselhető 60-75% közötti. Persze a kapcsolóelem helyén MOSFET-et használva ez még javítható egy kicsit.
Bár természetesen egy flyback megoldás ennél energiatakarékosabb. A fordítva bekötött hálózati trafót azonban el kell felejteni, hiszen azok néhány 100 Hz felett már óriási veszteséggel működnek (hiszen lemezmagosak), az általam felrakott kapcsolásban pedig kb. 15kHz-en rezeg az 555 astabil. A hozzászólás módosítva: Ápr 22, 2014
Hello!
Nemrégiben kezdtem én is foglalkozni ezzel a számlálóval. Én ugyanúgy építettem meg, ahogy az oldalon található,de csak az AVR részét. A tápegység és a 74ACT14 része nekem se tetszett. Viszont látom ,hogy Te módosítottál rajta itt-ott. Például kihagytad a 100nf-os kondit a 4-es lábnál,és az AREF lábat felhúztad 5V-ra. Szerintem ugyanazt a tápegységet használjuk ami erről az oldalról származik. Látom,hogy ezen is módosítottál,gondolom a frekvencián emeltél. Én ezt is alapon hagytam,így 5V-ról,visszacsatolás nélkül 470V-ot ad. Ezelőtt Radu számlálóját építettem,meg aminek sajnos van egy elég nagy hibája. Nagyobb beütésszámnál a programja jelentősen belassul. Elöszőr azt hittem,hogy ez nem probléma,legfeljebb tovább kell várni a kijelzett értékre,de nem így van.A 1-es képen látható rádiumos óramutató kb:15000 CPM-el bír. Radu számlálója ezt 25000 CPM-nek számolja (2-es kép). Ekkora beütésnél az 5 másodperces periódusok már kb:8 másodpercre nyúlnak,így a számláló már a 8 másodperc alatt beérkezett impulzusokkal számol,mintha csak 5 másodperc alatt érkeztek volna be. Már az amerícium mérésénél is,ami az SBM-20-as csőnek kb:900 CPM,1 perc alatt kb:6 másodperc késésben van a számláló,így tulajdonképpen csak normál háttérsugárzásnál használható. Azonban ez a számláló mentes a belassulásoktól,az 5 másodperces periódus valóban annyi. Stopperrel mértem.A 3-as képen az látható,hogy a tápegység,és a számláló gond nélkül meg birkózik a 180000 CPM-el duruzsoló Krypton-85-el.
Úgy van ahogy mondod. Valóban azt a tápot terveztem be és a hatásfok növelése miatt emeltem a frekvencián egy keveset. Radu számlálójával nekem is hasonló tapasztalataim voltak, bár én csak egy régi russzki repülős órával próbáltam ki (világító számlap és mutatók). Ráadásul a csövet egy MASTER-1 orosz doziméterből szereltem ki és vissza a teszt idejére.
Az viszont érdekelne, hogy hogyan tehetnék szert "komolyabb" tesztanyagra? |
Bejelentkezés
Hirdetés |