Normál esetben az a jó, ha nem teljesen merítjük le az aksit és azonnal pótoljuk a hiányt és 13.6V-on "tároljuk", de regenerálásnál "minden" szulfát<->ólom kristályt át kéne mozgatni, tehát le kéne meríteni a cellákat addig, amíg szabad, annak ellenére, hogy az akkunak van töltés-kisütés életperiódusa, amit ezzel fogyasztunk, de nem csak egy rétegben, ha csak addig sütnénk...
De ki lehet próbálni, hogy jobban javul-e a töltés, ha 13V-ig vissza van merítve, miután feltöltődött 14,4-re, gondolom automatikusan lenne jó a ciklusokat kezelni...
Én is azon gondolkodom, hogy egy nagy kondit 45..60V ról sütögetek rá a FET-el, mert a tekercses megoldások nem szimpik, "persze" PIC és automata vezérlés a fentiek szerint, beállítható kisütési feszre. Én a feltöltött állapot megállapítása mérést kis terhelés rákapcsolása után végezném, impulzus nélkül kis szünet után, mondjuk percenkénti mintavétellel...

Én amit csináltam kisütőnek vagy rásűtőnek azt egy pici Atmega végzi és 3 db FET IRFP240 sütögeti rá 45V ról feltőltődve az áramot. A progiban állítom be a kitőltést és a szüneteket. Én is hatásossabbnak látom a magasabb feszültségen tőrténő bombázást (50-60V) estleg alacsonyabb kapacitású kondikkal. Sajnos ez kisérletezgetés után nutatja magát.

A fesz, ezzel a csúcsáram függ az aksi kapacitásától is. Esetleg az impulzus szélességét lehetne kisebb akkunál csökkenteni, bár a belső ellenállástól függhet a kialakuló csúcsfeszültség, ami kapacitásfüggő is, legalább is a kicsi és a böszmenagy akkuk között biztosan.
Az a FET jó, de talán 100V-os is megfelelne, nem?

Kisebb FETeket kinyírtam sajnos. Ez is lmelegszik kicsit a bordával.

A napokban az IC analóg bemenetére rákerül egy poti amivel az impulzusok közötti időt lehet majd állítani, és ha jól működik, akkor még egy poti ami az impulzusok hosszát minimálisan de állíthatóvá teszi. Utána következhetne az , hogy ha a feszültség mondjuk növekszik vagy elér egy 14,4V küszöböt, akkor a rásütés közötti szünetek értékét el kezdi nővelni. Ezzel el lehet kerülni a vizbontást és az akkumulátorunk túltöltését, túlmelegedését.

Mit jelent az, hogy kisebb FET? A melegedés nem a feszültségtűrésétől függ, hanem a belső ellenállásától bekapcsolt állapotban, ami attól, hogy mennyire jól vannak vezérelve. A kisebb feszültségűek jellemzően kisebb maradékellenállásúak, csak jól kell vezérelni. A fő kérdés, hogy mekkora feszültségcsúcs keletkezik a kikapcsoláskor. Azt gondolnám, semekkora, mert az akku nem induktív...

Nekem a gombok jobban bejönnek egy LCD kijelzővel...
Ha az akku elérte a 14,4V-ot, akkor ki kell sütni a további kezeléshez...

Én olyan cuccot csináltam, hogy egy PIC-cel vezérelve, egy feszültség sokszorozóval egy 2200µF-os kondit töltöttem a FET-em biztonságos max feszéig (úgy emlékszem 60V-körülre), aztán a Fet-tel a kondit rásütöttem az akksira. Így túl biztosan nem töltődik, sőt fogyogat picit, azt időnként, akár csepptöltéssel pótolni kell. Viszont a hw borzalmasan egyszerű volt, talán 8-10 alkatrész....

Ilyen módszernél az jut eszembe, hogy biztosan elég ekkora energia a szulfátok tördeléséhez? Nem tudom, de én úgy képzelném, hogy nagy ütéssel nagyobb hatást lehet elérni. Persze kicsi akkura nem kell nagy, nem tudom neked milyen az akku, lényeg az arányosság...

Nekem egy Conrados kb gyufásskatulyányi doboz tartja rendben a fűnyíróakkumat.... eddig 1 telet kibírt, most hamarosan kiderül, mi lesz a 3. szezonban...

Nomost egy gyufányi dobozban sem lehet nagyobb töltés, mint egy 1-2000uf-os kondi....

Namost egy új akku simán elmegy rendben tartás nélkül is 3 évet... Majd 5 év múlva kiderül mit ér a gyufásdoboz...

Mostoha körülmények között sajnos nem biztos. Pl. a csak városi használat, szezonfüggő eszköz (fűnyíró), stb. ilyen szokott lenni manapság. Lehet, hogy az akkuk minősége is romlott a sok újrahasznosított anyag miatt, meg fogyasztói társadalomban élünk, és talán közrejátszik a fogyasztók számának drasztikus emelkedése is pl. egy Ladához képest.

Ezt konkrétan cáfolhatom.
A kocsimban (töltés rendben, többször, többen mérték...), a 4. akku van 5 év alatt. 1-et mondjuk megfőztem a fesszabályzó hibájából, de a javítás után tökéletes töltéssel 2-öt cserélni kellett évente. Most a negyedik sikeresen teljesítette a 3. telét, de ugye milyen tél volt és eléggé lassan tekert többször is....
A fűnyírókban az akku, ami meg kb évi 5-8x megy, kezelés nélkül, csak sima töltögetéssel simán meghalt már többedszer az első tele után. Pedig abban nincs elektronika, ha a gyújtás lekapcsolom, az akkun nincs semmi fogyasztó. Most először ment végig 2 szezont a regenerálóval, most jön majd a 3, ha jön.....
Ugyanakkor az octaviám most 11 éves, és még az eredeti akku van benne, pedig 1-2 heteket áll, két mozdulás között....
Szóval valószínűleg Inhouse-nak van igaza, ezek az akksik messze nem olyan akksik, mint régen....

Szerintem a dolog árnyaltabb. Sok hulladékot lehet kapni. Exide pl. nekem 8 évig ment zenével(100A is befigyel néha, sok kisütés). Legutóbb egy névtelenebben vettem, mert nem találtam exide-ban olyat, de ez is felitatott elektrolitos fajta. Na ez 4. éves és ki van nyúlva. Szerintem az Exide most is megfelelő minőségű, most biztosan azt veszek, ha kell, nem érdekel, mennyi...

Úgy tűnik igen.

Főként a legnagyobb magyar gyártóét áruljuk, kommersz akkuk, semmi extra. A Ca-Ca már régen alap, legalábbis náluk. Állítólag tasakszeparátor is van bennük...azért láttam már cellazárlatosat belőle. 1% körül van a valós meghibásodások száma. Ebbe még az is beletartozik, amikor nem teljesen biztos, hogy a gyártó sara, de jóhiszeműek. (gyártási hiba ritkán jön elő 1év 11hónara, a 2 éves garidő alatt)
Az Exide régen az Optimával karöltve nagy név volt, komoly autóhifiben ebből volt valamelyik. A piros spirálcellás Optimáknak csodájára jártunk. Meg is volt (van) az áruk. Az AGM akkuk most is 30eFt felett kezdődnek. A Banner jó név volt régebben, tavaly többel is úgy jött a gazdája, hogy soha többet.
Gond lehet, ha beragadt akkut vesz az ember újnak, ezen nem segít az sem, hogy nem minden gyártó jelöli a gyártás dátumát, legalábbis nem egyszerűen elolvashatóan.
Gond lehet az is, amikor Pistike megveszi a Swiftet a 35Ah-s akkuval, aztán ráakaszt egy 4 csatornás erősítőt, meg mélynyomót és a parkolóban döngeti, meg a városban este. Aztán hamar jelzi az akku, hogy ő így nem fogja szeretni.

Üdv mindenkinek!
Megcsináltam a csatolt töltőt egy 24VAC 63VA-es trafóval és egy 24V 5W szofita égővel (mint áramkorlát, az ac ágba rakva) és egy ismeretlen, ám de tutira elszulfátosodott akkut próbálok vele tölteni. Bekapcsolom és az égő egy fél percig kb. rendesen villog ahogy kellene, majd elhalványul és már nem ég (tehát alig folyik áram). Ennek így kell lennie és ha igen meddig kb? Ha nem így akkor a töltő lett rosszul megcsinálva vagy az akku teljesen kuka? (Annyi változtatás van hogy a 12ohm-ot kihagytam, mivel a trafó nem olyan erős mint ami a rajzon van)

Hány volt van az akkun? Mekkora áram folyik ekkor az akkuba?

Most éppen 9.8V volt, de nagyon-nagyon lassan ment felfele. Az áram egyenáramnak mérve 3,6mA váltóáramnak pedig 4,5mA, bár a multiméterem kb. olyan pontos mint egy bot. (nemrég 6A helyett csak 4-et írt)

A gond, hogy ha jól sejtem ez az áramkör majdnem automata töltő, lekapcsol, ha eléri az akku a 14,4V-ot. Ez a kezdeti felvillanáskor megtörténik, ha az akkunak nagy a belső ellenállása a nagyméretű szulfát kristályok jelenléte esetén. Tehát amit mérsz, az következnénye az elhasználódott akkunak. De ezt csak egy jó akkuval tudod megpróbálni, mármint azt, hogy az áramkör jól működik-e. Ha egy jó akkunál is ezt méred, akkor valami hibás a kapcsolásban(zener, ellenállás, tirisztos, stb.)

Értem. Van így értelme kezelgetni az akkut vagy nem fogok javulást tapasztalni? (Most ráakaszottam a sima akkutöltőt és rögtön 10.3V-ról indult,de áramot nem sokat vett fel.)
A célom az lenne hogy az ilyen és ehhez hasonló állapotban lévő akkukat alkalmassá tegyem arra hogy kb. 0,5A tartósan ki lehessen venni belőle, pl: világításra vagy villanypásztorhoz.
Úgy is lehetne tölteni hogy simán egyutas egyenirányítással ráengedem (áramkorláttal) a 24VAC-ot?

Ez a módszer nem vezet eredményre, az akkura nem szabad negatív polaritással áramot kötni, tehát váltó kilőve, és ha egyutas az egyenirányítás, az neki ugynaz, mint ha híddal lenne egyenirányítva.
Ha az akku nincs lemerülve, akkor 10V nem fog áramot folyatni rajta. Ha 14,4V sem folyat áramot, akkor lehet mondani, hogy az akku rossz. De nem ártana valami megbízható műszert beszerezni, mert itt tized voltok számítanak...

Ha egy diódával egyenirányítom (így gondoltam az egyutast bár lehet rosszul mondtam) a 24VAC-ot akkor az ugyan az lesz mint tirisztorral csak nem lesz csepptöltés a másik félperiódusban és automata leállás, nem? Szerintem a panellal lehet valami, de majd holnap megnézem. Műszert tervezek beszerezni egy megbízhatóbbat, bár a feszt ez is pontosan méri 200V-ig. Óccó kínai cucc, nem vártam tőle sokat

Az akku ilyen frekvencián nem veszi észre a szünetet.
Ha nincs tirisztor és a köré épített áramkör, akkor túltöltés következhet be, ami a legkárosabb folyamatok egyike. A te általad bemutatott kapcsolás nem regeneráló, csak egy sima töltő, ha jól látom... (Szeretném jelezni, hogy itt a téma regenerálás, szulfátoldás, én ilyen szemszögből nézem a kérdéseidet, a többi itt off.)

Pedig itt találtam ebben a fórumban, na mindegy majd kitalálok valamit. Köszi a segítséget!

És a gyakorlatban hogyan vált be?
Mennyire hozta vissza a süket akksikat?

Amúgy annak fényében, hogy a fettel sorban vagy egy r8 ellenállás, mi előnye van a cserének a tranzisztorhoz képest?

Szia! Lenne három kérdéscsoportom.
Milyen megoldással rögzítitek a hőmérőt az akkuhoz, illetve melyik az a pont, ahol helyesen lehet mérni az akku hőfok emelkedését?
Milyen feszültséget ér el egy akku a regenerálás során a hőfokhatáron belül, mit gondoltok maximumnak károsodás nélkül, illetve hol kapcsoltok le?
Milyen megemgedett hőfokemelkedést állítotok be?

Köszönöm!

Köszönöm a javaslatot, meg is építettem,bár akkun még nem próbáltam. Azt még megtudnád mondani hogy mennyire termeli a hőt a fet és a fesz.stab? Csak hogy mekkora bordát tegyek rájuk.

FET-ből érdemes az IRF540 helyett valami combosabbat választani (6N60, IRFZ44-48, vagy IRF3205, vagy akármi más kb. 40-50 A felett, nem az árama a lényeg, hanem az ezzel járó, alacsonyabb csatornaellenállás, mert az a veszteség egyik fő oka), és a 470 Ohmos ellenállat helyett egy kb. 220 Ohmosat használni, valamint vele párhuzamosan egy kb. 47 nF-os kondit (ezzel a nyitás-zárás sebessége csökkenhet).