A hatályban lévő szabványt nem írja felül egy fórumbejegyzés, vagy gyakorlati tapasztalat. Nincs baj, amíg nincs baj. Mert ha ne adjisten majd a felülvizsgáló szakértő vizsgálódik, akkor hiába mondod majd hogy, dízéjtomi mondta a blogjában hogy ez frankó.
A rugós csatlakozók vannak erre a célra kitalálva, rendszeresítve, s bár a szabvány nem tiltja a forrasztást, kitételt szab mint olvashatod. Az hogy a kötési dobozok nem szépek, megint olyan hivatkozás, amit nem fogadnak majd el.

Megkérdeztem apámat, ő elismert profi villanyszerelő, mielőtt valaki rosszat gondol. A wago-s kötőben nem bízik. Ő rendes kötődobozokat tanácsol a kötésekhez. A mi házunk 15 évvel ezelőtt lett behúzva, nullázással. Nálunk még nincs kiépített védő nulla hálózat. A drótok a dobozokban simán össze vannak fogóval tekerve és le vannak szigetelve. Semmi baj még nem volt. Pedig kap a hálózat rendesen. Gyakran megy cirkula 3 kilowattos motorral, 120 amperes ívhegesztő, a szobámban 2200watos villanymelegítő. Soha semmi baj még nem volt. Viszont minálunk minden külön áramkörre van osztva, és megfelelően biztosítva. 17 darab biztosító van csak a belső szekrényben. Ezen ívül van még vagy három biztosítéktábla a házban. Az építkezésen mikor már a hálózat megvolt gyakran ment egyszerre a pálcás hegesztő a cirkula a csővágó berendezés, semmi melegedés vagy feszültségesén nem volt. Vagyis a csavarásos kötés elég megbízható.

Ezt kifejtenéd részletesebben? Mert valami hiba van a kréta körül. A Nulla a fázis üzemi visszatérő ága. A védőföld pedig egy önálló védővezető, amin nem folyhat üzemi áram. Ha a védővezetőre mégis üzemi áram kerül - ott már valami gond van.

Lehet furcsán fogalmaztam. Van ugye munka nulla (ez a u.n. nulla) és védő nulla (u.n. földelés) . Nálunk még közösített PEN hálózat van. A konnektorokhoz csak két ér érkezik. A régebbi szabvány amikor a ,,nulla'' és a ,,föld'' egy ér volt.

Két napja szereltem egy ismerősnél, ahol vezetékcsatornába vittem be az óraszekrényből külön ágat az új villanysütőhöz. A hálózat huszonéves, és állítólag mérnökember kivitelezte. Sajnálom, hogy nem készítettem róla fotókat. Huzalcsavarásos módszert alkalmazott szig.szalaggal, ami szépen rámelegedett az idők folyamán az amúgy is oxidálódott rézre, és még nagyobb lett a szigetelési ellenállás amitől még jobban melegedett öngerjesztő folyamatként. Ilyenekből adódnak a bajok, nem beszélve arról, hogy a huzalkeresztmetszetek is aláméretezettek de rendesen. (főág 1-1,5mm)
Ha jársz szerelni, Te is találkozol majd rengeteg beégett elégett huzalcsavarásos szig.szalagos kötéssel.
Javasoltam a teljes újrakábelezést, szerelvényezést, de mint általában a válasz, nincs rá pénz.

Nem tudom, számomra egy rendes, megfelelő keresztmetszetű csavaros kötésnél jobbat nem igazán találtak ki. Ha ez rendesen van kivitelezve, örök élet szerintem. A forrasztást lehet dicsérni, de ha alatta nincs rendesen összesodorva a vezeték, mindenképpen rosszabb mint egy csavaros.( már csak azért is mert az ón fajlagos ellenállása rosszabb a réznél mellékesen jobban öregszik.
Egyébként ha rendes nagy áramú elosztódobozt megnézel, forrasztás egy darab sem , annál több csavaros kötés (rugós alátéttel).
A másik kérdés számomra, mindenki be szokta linkelni a Wagós olvasztás tesztet, de olyat még nem láttam, ahol pl 32A felmelegedett, visszahűlt , ismét 32A.... ezt meddig tudja- esetleg párás környezetben... (szerintem ez durvább is és az élethez több köze van.) Bár még a wagóval nem voltak rossz tapasztalataim.(talán egy két után gyártottal, ami már a kezdeteknél sem fogta meg rendesen a vezetéket.

Persze van ellenpélda is. Apám tud mesélni dolgokat. Mondjuk nálunk nincs alul méretezve semmi. Még a lámpákhoz is 2 mm átmérőjű drótok vannak húzva. A papáméknál 40 éves hálózat van már a szigetelés is lerohadt a drótokról, nem merünk hozzányúlni karban tartás végett, mert pattog le a szigetelés, őnáluk is csavarásos módszer van. Persze őnáluk is egy lámpára megy olyan kábel, a 3 kilowattos motrot is elbírná (minimum 3 mm-es alukábel). Mondjuk én személy szerint a sorkapcsos, érvéghüvelyes megoldást tanácsolom mindenkinek.
Remélem senki nem haragszik meg, ha teszek fel két képet. Az elsőn a ház főelosztó szekrénye van, a másodikon a én műhelyem villanyszekrénye ez utóbbi saját készítés.
Persze még annyit hogy az alul méretezett, nem rendesen összetekert huzal melegedni fog. Nálunk kombinált fogóval van rendesen összetekerve. Meg nem műanyag szigetelő szalagot használt apám hanem ezt a szöveteset.

Hát a sok érv és ok között, azt is figyelemebe véve, hogy hivatalosan mi lenne az elvárt, úgy fest a wago az a megoldás amiben nem sokan találtak hibát.
Még egy utolsó kérdésem lenne: most olvastam, hogy van egy új wago, ami 221-es széria, ami 40%-kal kisebb mint az elődje. Erről tud valaki valamit? Lehet ezt venni valahol? Sehol nem találtam a neten rendelési lehetőséget.
Itt írnak róla
Ha ilyet kapnék, akkor ezzel csinálom meg és akkor eleget teszek az előírásoknak is, és a biztonságnak is.

Bármikor meghívlak hozzánk, a csavart kötéseket felülvizsgálni, amiket 1981-ben tekertem össze, és utána hat évig helyiségenként direkt villamos fűtést használtam még.
Ezzel együtt sem ajánlom senkinek a csavart kötést, csak időnként megjegyzem, hogy a szabvány, ami tiltotta, már nem érvényes.

Amúgy a mérnök is ember, tanusíthatom.

Használj amúgy ilyet:Bővebben: LinkEnnek egy hibája van, az hogy a kötéshez érvéghüvelyfogó kell. Stabil és kicsi.

Ez jó lenne, de nekem 3as csatlakozás kell. Olyan is van ebből? Ezért maradtam a wavo-nál, de ha lehet akkor ezt az kisebbik fajtát használnám, csak nem tudom hol lehet kapni és mennyiért...

Ebbe simán be lehet nyomni 3 huzalt is. Sőt még négyet is. A lényeg hogy megfelelően válaszd meg a belső átmérőt.

Ez a vezetéktoldó sajna MCu-hoz nem jó, Mkh-hoz való.

Elárulod mi az az MkH? Ezt nem tudom. Bár ha megérzésem nem csal sodrott vezetékre gondolsz. Csak egy ötlet volt, és tömörre tényleg nem jó. Ez eszembe sem jutott.
Amúgy miért fontos hogy egy ház tömörrel legyen befűzve, hiszen sodrottan ugyan azon vezetékátmérő mellett sokkal nagyobb áram is tud folyni.
Amúgy a wago-val az a baj, hogy a huzal csak nagyon kis felületen fekszik fel a vezető sínre. Így nem tud nagy áram folyni.

Nincs felülvizsgálói minősítésem.
Minden bizonnyal vannak jól kivitelezett, hosszú távon is szerencsés huzalcsavarásos kötések, hiszen nagy a felület, ami kisebb átmeneti ellenállást biztosít, és ha a szigetelés is megfelelő, akkor az oxidáció még lassúbb, de ezeknek az a feltétele, hogy ne esetlegesen sikerüljön, hanem minden esetben,. No ezzel van általában a baj.

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy szerintem jó erősen összecsavarva, száraz helyen nagyon jó kötést biztosít. Az érintkező felület is sokkal nagyobb mint a wago-nál. Viszont nedves párás környezetbe nem jó, mert oxidálódik a réz külső bevonata, ez miatt nagyobb az átmeneti ellenállás. Mondjuk ez wago-ra is igaz.

Hajlékony, sodrott rézvezető.
Ki van az számolva, hogy a megadott terhelést bőven bírja, hidd el.
Nagy előnye a rugós megoldásnak, hogy a hőmérséklet-változás okozta hőtágulást követi, nem lazul ki.

A Wago-nál a vezeték PVC szigetelése automatikusan lezár dugás után.

Elhiszem hogy ki van számolva a határra szépen. Viszont nem szeretem ha valami a határértéken van csak. Ha én fogok házat építeni akkor sodrott huzal kötéseknél összecsavarva és leforrasztva, leszigetelve. Konnektoroknál, kapcsolóknál pedig érvéghüvelyekkel szerelve. Mondjuk azért megnézném mi maradna egy wago-s kötőelemből egész napos 100 amperes hegesztés után.

Minden rendben lenne. A 100A nem a hálózati terhelés, (ott csak 15A lenne) hanem a szekunder köri.
Jók a rugós csatlakozóelemek hidd el. A cégnél a csavaros, rugós alátétes kötéseket fél évenként ellenőrizzük, utánahúzzuk. A rugós nagy áramú sorkapcsoknál sincs pl semmi gond éveken át, pedig szaladgálnak az amperok rajta.

Azt tudom, 100A le is verné az utca összes biztosítóját. A mi házunk is csak 24 A-re van biztosítva.
Moderátor bocsánatot kérek, máskor jobban figyelek. Szégyellem is magam miatta, 96 %-os magyar monitorommal.

Szia, ha jól emlékszem, akkor 1913 óta tilos összetekerni a vezetékeket. Szerintem ezt ne ajánljuk senkinek. A csavaros kötéseket pedig fél évente után kell húzni, szabály szerint, ugyanis a váltakozó áram elektromágneses hatása "kiforgatja". Szóval ha nem akarsz valahova visszajárni karbantartani, akkor csak rugós kötőelemet, pl. Wago-t kell használni. Ha valaki tisztességes felülvizsgálatot tartana Nálad, akkor előírná az összetekert kötések cseréjét is! Amúgy villanyszerelő, meg mindenféle felülvizsgáló vagyok.

Szia, a Wago gáztömör kötést csinál az érintkezési felületen! Az összecsavart kötés 1913 óta tilos! Szerintem ne használd!

1913 óta? Akkor hogy hogy 30 éve épült házunkban miden dobozolva,csavarva!

Mert ennyit haladt a szakma előre, meg ez olcsóbb volt. 30 éve itt valami hiánygazdaság volt, az alu vezetékekhez nyomokban lehetett kapni egy kontakt pasztával töltött alu hüvelyt, amit rá kellett préselni a kötésre, gondolom vannak itt páran, akik nem láttak még ilyet. Én is csak egy helyen

Szia, 70-es években Magyarországon a lakásgyárak által gyártott házakban ahol listával szereltek már alkalmazták a visszább mutatott csavaros kupakokat. Akkori oktatóvideóból tudom.
Részemről a ,,vita" lerekesztve. Maradjunk annyiban hogy a wago a szabványos. Viszont szerintem a csavaros (nem csavarós) kötés sodrott kábel esetén érvéghüvellyel sem rossz dolog.

Bocsi, mi az a lista?

Bocs műanyag vezetékcsatorna.
Náluk Felvidéken hívják listának.

Még csak nem is hallottam róla,pedig bergmann csővel,textil szigetelésű vezetékkel és szigszalaggal dolgoztam, annó

Valaki esetleg tud valamit a kisebb méretű 221es szériás wagorol? Hol lehet kapni, mennyibe kerül?