Fórum témák
» Több friss téma |
A belső oszci elég pontatlan, frekcenciája ingadozik a tápfeszültségtől, és hőmérséklettől függően, akár +-5%-ban, továbbá "elindulása" is bizonytalanabb. Használata általában nem ajánlott.
Egyébként ebben a PIC-ben momentán nincs is belső oszci. Idézet: Szélsőséges esetben igen, de pl. 0 -60C-ig és 2,5 -5,5V-ig pl. a 18F1XK22 +-2%-os és nekem még nem volt az elindulásával bajom. Szerintem nyugodtan lehet használni nagyon sok alkalmazásban! „A belső oszci elég pontatlan, frekcenciája ingadozik a tápfeszültségtől, és hőmérséklettől függően, akár +-5%-ban, továbbá "elindulása" is bizonytalanabb.”
Erre most nem tudok mit írni, igazad van, de a kvarc akkor is ajánlatosabb. Csak reagáltam nedudgi kommentjére, mert nagyon félrevezető.
don_peter: a feladat dönti el, milyen kvarcot használsz. Számítani nagyon nem kell semmit, esetleg a kondik értékét kell kiválasztani a táblázatból, amit mindig leírnak az adatlapban az oszcillátor résznél. Ha nem időkritikus, illetve nem precíz (pl. órajelgenerálás (pl. UART)) feladatot kell végezni , akkor "elég" pl. 4MHz, vagy 8MHz-es kvarc. Illetve fontos, hogy az órajel frekvenciájának növelésével nő a PIC fogyasztása is, ezért telepes táplálásnál érdemesebb alacsonyabb frekvenciát választani. Fontos még megemlíteni a PLL-t, amivel lehetőség nyílik nagyobb frekvencia (40MHz, 48MHz..) előállítására. Ez sem bonyolult, csupán be kell állítani a konfigurációs biteket. A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2014
Idézet: 10 MHz-es kvarcot célszerű mellé rakni, s akkor a HS-PLL mód választásával 40 MHz-et tud csinálni belőle a PLL. A 16 MHz-es kvarc használata esetén a PLL már nem használható, mert az fixen csak 4-es szorzásra képes.„Illetve az is érdekelne, hogyan tudom kiszámolni mikor és milyen kvarcot kell alkalmaznom.” Egyébként miért pont ezt az elavult típust választottad?
Köszi, de mondjuk, ha egy timer-t kell használnom akkor van valami elv vagy valami szabály illetve számítás, hogy miképpen válasszam meg a kvarc méretét?
Mert ezt nem értem. P.: 18F4550-nél van PLL ami 5-re van állítva és a kvarc 20MHz, a maximum frekije 48MHz ha jól értelmezem az adatlapját, még is mikor a timer0-t kellett számolnom 12MHz-el kellett dolgoznom nem pedig a 20/4 == 5-el. Teljes zavar a fejben .... De mondjuk már 18F452-nél ha jól látom 40MHz a max frekije és, ha jól értelmezem akkor 16MHz a max kvarc amit rá lehet aggatni. Itt például miként számolom ki mondjuk a 16bites timer0 át hogy az 1 másodpercenként csorduljon túl? Az egész teljesen összezavar, tudom hogy nem jól akarom értelmezni az egészet és ezért van óriási képzavar, de ezt jó lenne rendbe tenni mielőbb a fejembe.. ui: talán a maximum frekit kell osztanom mindig 4-el? Tehát 18F4550-nél a 48/4 == 12-re és utána ezzel dolgozom tovább? A 18F452-nél pedig 40/4 == 10? Az adatlapról megnézem a PIC maximum frekijét és azt osztom a kőbevésett 4-el és utána a többi számolás?
Amikor a kvarcot kiválasztom akkor 4-el kell szoroznom és az adja meg majd a maximum frekit?
És csak akkora kristályt tehetek rá amekkora 4szeres szorzóval is csak maximum megadott értéket éri el? (kiindulva a 10MHz-ből) PLL szorzó nélkül akár mehetne rá nagyobb is? Az miként módosítja a sebességét? A P18F452-őt azért akarom használni mert van belőle egy maroknyi szóval ingyen van és így jó lesz különböző kisebb tanuló projektekre. Raktam fel egy képet. Van egy rakat PIC-em szóval kísérletezhetek egy darabig rajtuk. A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2014
Ha a PLL-t be akarod kapcsolni, akkor max. 10 MHz legyen a kvarc. Itt ugyanis nincs előosztó mint a 4550-nél. Kisebb frekvenciájút is tehetsz, de akkor a 40 MHz már nem érhető el.
Ha ingyen van, akkor természetesen megéri.
Kvarc esetén az határozza meg az órajelet ( PLL-el megnégyszerezheted bizonyos PIC-eknél ezt a frekit!). A PIC18F452-nél az órajel frekijének a negyedével megy maximum a számolás, de kapcsolhatsz még be osztókat (2,4,8,16,32,64,128,256-os) és akkor még azzal is osztódik a léptető frekvencia! Pl. 16MHz-es kvarcot rárakva 1/(fosc/4)=250 ns lesz a maximális léptetési frekvencia! Ha bekapcsolod a 4-es osztóját a TIMER-nek, akkor pont 1 us-ként fog 1-et számolni, azaz ha 1000000-t számol, akkor telik el 1 s! A Te PIC-ednél 16 bites TIMER-t tudsz használni, azaz max. 65536-ig számol, tehát a 4-es osztóval 65536 us-ot tudsz vele maximum mérni. Így vagy az van, hogy kiszámolod, hogy hányszor kell kimérned az 1s-on belül a 65536 us-ot vagy nagyobbra veszed az osztásarányt! Ilyen frekivel nem fog pontosan kijönni egész számú többszörösként az 1 s, ezért "előre tekerjük" a TIMER-t, pl. 50000-et beletöltve 15536 us múlva csordul túl ( és ezzel játszuk ki az 1 s-ot!) !
Elég nehézkesen lehet leírni, de ha átolvasod párszor, akkor biztosan érteni fogod!
Itt a fosc az a külső kristály mérete lesz (pl: 16MHz) vagy a PIC belső maximum frekije (pl: 18F452-nél 40MHz)?
Közben gyorsan számolgattam is és meg is válaszoltam a kérdést. Igen. 1/(16000000/4)==250ns Azt hiszem kezdem érteni a dolgot. ui: viszont, ha PLL-t használok és 10MHz-s kvarcot akkor meg 4szerezi a kristály frekijét ami 40MHz lesz és akkor azt kell osztanom 4-el? 1/(40000000/4)==100ns ?? A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2014
Nem a mérete, hanem az értéke, de amúgy igen ! A 40 MHz az azt jelenti, hogy maximum annyival mehetnek az áramkörei ( 40 MHz-es kvarc vagy 10 MHz + 4xPLL )!
Amit írtam 2 típust az BGA (baloldalt a teljes oszlop és középen kettő) tokozású, a többi SMD.
Nincsenek felgolyózva, de ez nem jelent gondot. Azt hiszem az adatlapon én sem találtam az egyikből BGA-st. Én is néztem nagyot. A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2014
Akárhogy nézem a képet, én csak QFN-t látok. (Egyébként sem árulnak felgolyózatlan BGA-t, mivel azt meg LGA-nak hívják. Ja és a TQFP, QFN, DFN, SO, SSOP, TSSOP, BGA, LGA, stb. mindegyike SMD, azaz felületszerelt alkatrész.)
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2014
Igen QFN. Bocsánat, nem voltam tisztába a rövidítéssel. (Google segített)
"Egyébként sem árulnak felgolyózatlan BGA-t" Ez természetesen nem pontos így, több esetben is rendelek olyan BGA-t ami nem volt felgolyózva. (Nvidia és Intel chipsetek estében többször is előfordult) Mindegy ez már nem tartozik ide. Köszi a kiigazítást és elnézést a félrevezetésért. Nem volt szándékos. A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2014
Felgolyózatlan BGA? Ilyet is lehet? (Nem LGA-ról van szó?) És ennek egyébként mi értelme van?
Végezetül pedig elnézést kérek a sok témától való eltérésért!
Sziasztok,
Tudna abban valaki segíteni, hogy egy PIC16F877-hez (40-es tok) hogyan kell bekötni a PICKIT2 hat csatlakozóját hogy programozni tudjuk. Köszönöm. L. A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Szia,
Kész, megépített áramkörből, vagy csak maga a PIC és a PICkit2?
PICKIT2 ICSP 1. MCLR 16F877. 1. láb
PICKIT2 ICSP 2. Vdd 16F877. 11. és 32. láb PICKIT2 ICSP 3. Vss 16F877. 12. és 31. láb PICKIT2 ICSP 4. PGD 16F877. 40. láb PICKIT2 ICSP 5. PGC 16F877. 39. láb PICKIT2 ICSP 6. AUX 16F877. 36. láb PGM. Ez utóbbi csak akkor kell, ha alacsony feszültségű programozási módot használod. Ha nem, akkor a 36. lábat 10k ellenálláson keresztül kösd a Vss -re. Egy törölt kontrollerben a LVP engedélyezett.
Csináltam egy kapcsolást (egyelőre papíron) amin van egy PIC16f877, LCD, 4x4 billentyűzet, stb. Azt szeretném, hogy amikor meg lesz építve rádughassam a PICKIT1-t, és úgy programozhassam a PIC-t, hogy nem kell kivennem. Rátennék még egy 6 tűs csatlakozót csak nem tudom, hogy azt hogy kössem be.
Köszönöm. L.
Köszönöm! A "Ha nem, akkor a 36. lábat 10k ellenálláson keresztül kösd a Vss -re. " azt jelenti, hogy a programozás ideje alatt legyen így, vagy mindig így kell lennie?
Csak a programozás alatt. Mindaddig érdekes az RB3 lábon a szint, ameddig a LVP engedélyezett.
Sziasztok! A kommenteket olvasgatva felmerült bennem egy kérdés! Ha LVP módban programozgatom a picet, az miben másabb? (leszámítva a csatlakozást, és a konfigban a mód bekapcsolását) Fejlesztés alatt esetleg jobban kíméli a flash-t? Vagy mire való? Miért van egyáltalán?
Arra alkalmasabb, ha a használandó nyákon beépítve (onboard) prgramozod, akkor kíméli a környező alkatrészeket amik normál 5V-al üzemelnek, bár ez ellen lehet beépíteni védelmet a környezetnek.
2: ezen módon állítólag több PIC-et lehet egyszerre programozni.lásd. A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2014
Köszi!
Meg pl. sokkal konnyebb USB-rol mukodo programozot kesziteni hozza...
Szia. A ICSP mode, a csatin 1. >IC 1. láb Vpp, 2.> 20.Vdd, 3.>19.Vss 4.>28.PGd, 5.>27.PGc, 6.> not connected.
Sziasztok!
Van valakinek ötlete mit rontok el? Vagy lehetetlen dolgot akarok csinálni? Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2014
Adásnál nem feledkezel el az irányfordításról? Port használat előtt esetleg egy kis bankváltás, nem tudom a PORTA és az RCSTA egy bankban van pl a START cimkénél?
A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2014
Sziasztok!
Szeretnék építeni egy olyan áramkört, ami forgókapcsolók állásának változásakor bluetoothon keresztül jelet küld a számítógépnek, amivel fel tudom dolgozni hogy melyik kapcsoló milyen állásba került. Olvasgattam ilyen témában fórumokat itt, de kezdő létemre egyik se bizonyult hasznosnak. Még egy fontos kritérium a miniatürizálás, minél kisebbre akarom csinálni a készüléket, áramkör nyomtatás, smd forrasztás nem probléma. Kezdetnek bluetooth modul vaalmi ilyesmi pici bluetooth vezérlőre gondoltam Nem kell csúcsszuper bluetooth kapcsolat, nem kerülne a készülék messze a számítógéptől. Igazából már a kapcsolók állásának feldolgozásánál elakadtam, nem ám a bluetoothos továbbításon, valakinek valami megvalósítási ötlet, javaslat?
Először azt kell tisztázni, van-e a kapcsolókon egy-egy szabad kontaktus, amit jeladásra lehet használni. Ha nincs, akkor attól függ a megoldás, mit (milyen feszültséget, jelet) kapcsolnak. Szinte bármilyen feszültséget illeszteni lehet optocsatolóval, de ha valami érzékeny jelről van szó, az feladja a leckét.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |