Denaturált szeszben oldott gyanta jó, de mechanikailag nem túl erős, azaz lekaparható, ha mechanikai hatás éri. Nagyon bevált a színtelen akrillakk, hosszú távon nagyon jó és mechanikailag is erős védelmet jelent. Rugalmas marad, nem pattog le. Kicsit nehezebb forrasztani az akrillakkon keresztül, ha utólag valamit csinálni kell a panelon, de azért nem gond, lehet. Spray fújással körültekintően, nem mehet érintkező helyekre. Pld.:tüskesor, ic. foglalat, trimmerek. Jobb kis ecsettel felkenni, akkor csak oda jut, ahova kell. Utólag nitrohigítóval lemosható az akrill, de a nitro sokféle műanyagot is old, ezzel is körültekintően kell bánni.

Bővebben: Link
Én ezt használom.

Kérdés lehet, hogy ezek mennyire befolyásolják a vezetősávok között kialakult kapacitást(mekkora a permittivitása). Ez nagy frekvenciás áramkörökre hatással lehet. De ezt én is csak olvastam valahol, konkrét tapasztalataim nincsenek, úgyhogy engem leginkább ez érdekelne

Mekkora frekvenciáról van szó?

Még kimarni is marha sok idő egy cnc-vel egy nagyobb nyákot, főleg ha van benne nagyobb szigetelőtávolság, most akkor gondold végig, hogy mennyi idő lenne, míg egy 200*100-as nyákon végigmész. Egy ekkora relief az cirka 2-3 óra, pedig ott nem is dolgoznak akkora felbontással mint ami egy igazán jó nyákhoz kell. És akkor még nincs fúrva, marva, csak levilágítva.
500Ft a nyomdai film, 10 perc alatt megvan a világítás, 10 perc a laminálás. Ezt akarod kiváltani egy 2-3 órás folyamattal? Ha rögtön viszi a rezet akkor lehet létjogosultsága egy olyan lézer cső (mert az már nem led) meg a hozzá való táp alsóhangon fél milla. Ha az termelékeny és rentábilis lenne, a nyákgyárak nem fektetnének több 10 millió forintot maratókádakba, és maratóanyagokba, és nem levilágítással csinálnák.
Jók ezek a kísérletek, de csak érdekesség szinten, mert egy nyákgyárban is a profit a lényeg, és mégis maradnak a levilágításos módszernél.

Csak úgy általánosságban mondtam. Itt találtam még egy érdekes hozzászólást: Bővebben: Link

Sziasztok
Valakinek van tapasztalata PowerSO-36 vagy PowerSO-20 tokozású IC-k hűtésével? Ezeket ugye a rézfelületből szokták kialakítani, na most kérdés hogy az mire elég és hogy lötstop mennyire csökkenti a hőleadó képességét? PowerSO-20nál pl 6-10 cm2-el lehet elérni 33°C/W-ot. Ami azért elég nagy felületet elvenne NYÁKból.
Esetleg még olyanon gondolkozok hogy kétoldalasba alsó rétegre kerülne az IC és rakok felső rétegre is egy nagyobb rézfelületet amire már mehet borda. Kettő réteget meg 10-20 viával összekötöm.
FET-es kapcsolókról van szó, úgyhogy csak pár Wattot kéne elhűteni. Szerintetek mi lenne rá a legjobb megoldás?

A hűtőfelületet nem kell befedni lötstoppal.

Eszembe jutott ez nekem is, de nem lesz teljesen zárt dobozban ezért az a némi szigetelés jó lenne rá. Neten találni jó pár képet amin felszerelt PowerSO tokok vannak, és itt is mindenhol lakkozva van. Eddig ezek alapján készül a nyák, csak szeretnék biztosra menni. 2-3000 forintos alkatrészekről van szó, úgyhogy nem lenne kellemes ha elfüstölnének.

Viszont többnyire L298-as panelokról találtam képeket és azzal kapcsolatos tapasztalataim alapján keveslem a hűtését. Meg az a sok kínai betű is nyugtalanít rajtuk. Ezért is lennék kíváncsi tapasztalatokra, ha van valakinek ezzel kapcsolatban.
kép1
kép2
kép3

Ez is jó megoldás, így elkerülhető a lézerezés.

Ennyi idő alatt lefotózom és kimaratom. Viszont egy jó cnc fúróba beneveznék.

Hát igen, valamilyen hatása mindennek van. Bizonyos nagyfrekis áramkörök csak légszereléssel oldhatók meg. Nagyon nagy ellenállású áramköröknél szintén, vagy speciális kialakítás kell. Maga a nyáklemez -üvegszálas- is okozhat problémát, ha minősége olyan. De az itteni hobbi szinten -és nálam is- a gyanta és akrillakk tapasztalatom szerint szinte mindenre jó, nem tudok jobbat.
Ha tévedek, és valaki kijavít, annyival okosabbak leszünk.

A légszerelés csak abban az időben "kellett", amikor még bakelit NYÁK-ot használtak. A mai üvegszálas, műgyanta alapú NYÁK lemezek símán használhatók 1GHz felett. Persze lényegesn magasabb frekin is használhatók, csak a tulajdonságait "bele kell számolni" az áramkör tulajdonságaiba. Például kapacitásokat lehet úgy kialakítani hogy az egyik oldalon "teleföld" van, a másik oldalon pedig meghatározott méretű vezető -sáv, -sziget. (Természetesen, ez a jobb minőségű NYÁK lemezekre is igaz). A vezetősávok elválasztására jobb megoldás a műgyanta, mint a levegő. Az ilyen áramkörök manuális számítása csak egyetemi laborfeladat lehet. A gyakorlatban, NYÁK tervező progit kell használni hozzá: pl. MWO. Mellékelt példában, egy 59-75MHz közötti sávszűrőt készítettem. A vezetősávok hosszát, szélességét, tized/század mm pontasan kell tartani. Persze meg kell adni az alkatrészek típusát is. Az nem elég, hogy pl. 1,5pF, hanem az is fontos, hogy melyik gyártó, melyik típusa?

Bocs, a fálj lemaradt.

Sziasztok! Segitseget kernek. A nyaknyomtatasra fentartott lezernyomtatombol kifogyott a toner, az uj utangyartott tonerrel nyomtatva a papirrol nem megy at a nyakra a palya. A modszerem nem valtozott, csak a toner mas. Nincs vmi modszer h ezt a tonert is tudjam hasznositani? Koszonom!

Első nekifutásra emelnék a lamináló hőfokán, valószínűleg más az olvadáspontja.

Dry fóliát használok, az meg érzékenyebb a napfényre, mint a P20 és a vágást másik épületben végzem, mint a többi munkát

A dry fóliával lelaminált nyák nem oxidálódik évekig eltartható és akár kilométerekre szállítható zárt dobozban vagy fekete zacsiban

De ha csak fényben tudod megoldani a darabolást , akkor inkább a sima nyákot tárold száraz helyen papír lapokkal elválasztva.

Sziasztok!
Tud nekem valaki egy olcsó céget mondani, ahol kis darabszámú nyák-ot tudnék gyártatni?
Valaki egyszer írta, hogy kicsi kínaiakkal gyártatott nagyon olcsón, de nem írt elérhetőséget.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Az apróban rendszeresen vannak ilyen hirdetések.

Sziasztok.

Nemrég lettem kész a 3. prototípus nyomtatott áramkörömmel. Remélem ez már a végleges verzió lesz.

Abban tudtok segíteni, hogy a kémiai ónozás után miért lett ilyen matt a felület?
Ez ellen mit lehet tenni, mit javasoltok... Mivel tehetném fényesebbé?
Mit rontok el?

A kémiai ónozó (TN160) nem mindig vonja be a réz felületét egyformán, néha mattos, néha kilátszik egy-két réz felület. A tisztítás rendben van, azzal nincs gond szerintem. Zsírtalanítás (JAR) után papírtörlővel törlöm szárazra, hogy véletlenül se kerüljön rá zsír a kezemről...

Szerintem a mosogatószerből marad a NYÁK-on valami bevonat amit nem tudsz letörölni róla.
Használj inkább Denszeszt, olcsó és sokáig elég 1 liter.
TN160 ritkán nálam is matt, szerintem azzal nincs probléma.
Biztos valami szennyeződés oldódott fel az oldatban.

Én egyszerű súrolóporral szoktam végigsikálni, mint laminálás előtt.
Nálam is szokott matt lenni néha.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ, legközelebb erre is figyelemmel leszek. Üdv

A trisó egy régen bevált, jól működő zsírtalanító szer. A kémiai ónozás akkor nem egyenletes, ha a réz felületén szannyeződés maradt. A végső lemosás mosogatószeres víz, majd csapvíz, végül egy ioncsrélt vizes öblítés. Én így csinálom.

Kár ennyire túlspirázni , maratás után a dry fóliát lúgban oldom le (annál nem sok jobb zsíroldó szer van) ezután öblítem (csapvízzel) és már megy is az ónozóba ... ha matt az az ónozó hibája .....

Magam is így csinálom az általad említett szakaszban. Talán nem voltam elég szabatos, én a lemez előkészítési fázisáról szóltam. Az ioncsrélt vizes öblítést azért használom, hogy vízkő nyomok se maradjanak a felületen.

Az előkészítési fázisban sokan "előmaratást" használnak a fólia-vagy toner felülethez tapadásának növelésére ,ez megoldja a vízkő eltávolítását is...

Hogyne, ioncserélt vizes öblítéssel