Collector fórumtárs épülésére egy kicsit átterveztem a nagyfesz. táp részt. Mivel azonban semmi kedvem nem lett volna flyback trafót tekercselni (~600menet 0,1mm huzalból), ezért kerestem egy elérhető árú darabot. A Coilcraftnál találtam egy alkalmasnak tűnőt. Igaz mivel SMD, ezért kell majd gyártani hozzá egy miniatűr fiókpanelt. Kíváncsi leszek, lesz-e mérhető fogyasztáscsökkenés ezzel a megoldással?

Mivel én még nem készítettem el, szeretném megkérdezni, hogy esetleg mértél üresjárati áramfelvételt?

A számláló 20mA vesz fel. A tápot még korábban mértem,9v-os elemről 5mA vessz fel.
Füstérzékelőből,amit a 3-as képen látsz van még egy pár darab.Ha kell adok egyet.

Szerintem kár módosítani. Ezzel a kis induktivitással is tökéletesen működik. Az 5mA-es áramfelvétel is jónak mondható. A táp olyan "combos",hogy a 400v-ot közvetlenül lehet a multiméterrel mérni. Sőt,ha az anód ellenállás után rövidre zárom,akkor sem esik a feszültség 1 voltot sem.

Most mértem egyet 5V-ról. 2,3mA cső nélkül.

Megnéztem ezt az egyenfesz-sokszorozót, elvileg működik ha páratlan számú lépcsőtag van a kaszkádból betéve, így az AC-hez képest éppen felével sokszorozza a bemeneti csúcsimpulzust. Azaz a feszültség négyszerező csak kétszerez. Ettől függetlenül továbbra sem értem mégis mi tölti a második illetve harmadik lépcsőt, a szimulációból sem tudtam kideríteni. Csak sejtésem van, hogy azt a kvázi AC-t sokszorozza, amit a tápfesz és a tekercs önindukciós tüskéje ad, mert sima egyenfeszről (akár szaggatott akár nem) a kaszkád sokszorozó működésképtelen.
Egy dolgot mérj le, mekkora a táp hatásfoka. Egyszerű, méred a bemeneti feszt és áramot, kintre pedig maradhat a multi ha tutira tudod a belső ellenállását. A rajzon az 10mH vagy 10uH? A mH nagyon nagynak tűnne nekem.

A mHy az valóban milliHenry. Szükséges a kapcsolásba. Elvileg minél nagyobb az induktivitás értéke (bizonyos határok között), annál nagyobb a tárolt energia és ennél fogva a tekercs önindukciós tüskéje, ami egyébként valóban a feszültség sokszorozó működéséhez szükséges. Hiszen azt jól értelmezted, hogy simán a szaggatott egyenfeszültség nem eredményez feszültség többszörözést. Egyébként az eredeti kapcsolást simán egy diódával több Nixi tápban is megtalálod itt a neten. Egyetlen dióda esetén is kb. 150-250V-ot ad a kimenetén, ráadásul ott 20-30mA fogyasztást kell kiszolgálnia. Másik kérdésedre ott a válasz Shance hozzászólásában: Ez azt jelenti, hogy 115mW a teljesítményfelvétel és ha a cső 20uA-es fogyasztásával számolunk akkor 70% hatásfok jön ki, ami valóban javítható a második kapcsolással olyan 80÷85%-ig, azonban jelentős ára is van. Ilyenek pl. a nagy áramtüskék miatt (ami a nyitott áramkörnél a tekercsen átfolyna. ez az ára a kisértékű induktivitásnak) szükséges nagy áramú kapcsoló FET és a drain áramkörbe rakott áramkorlátozó ellenállás, ami viszont járulékos veszteséget okoz. Tehát mondhatjuk: ott vagyunk ahol a part szakad.

Egyetértek veled. Én csak egy elvi verziót raktam fel második variációként. Ráadásul a tökéletes megoldás ott nem is ez lenne, hanem egy valódi PWM szabályzós DC/DC konverter, ami már tartalmazza a kapcsoló MOSFET áramkorlátozását.
Egyébként az alapkapcsolás (amiből ezt a GM tápot továbbfejlesztették) évek óta jól működik egy NIXI órában és stabilan biztosítja a 180V-ot.

Hopsz! Azokban Kripton85 van? Nem mai darab!? A mostanság közforgalomban lévők optikai érzékelősek. Köszönöm a lehetőséget, privátban megbeszéljük.

70% az már igen jó, a flybackos megoldás ennél csak rosszabb lehet, én kísérleteztem vele, maga a trafó az ami komplikálttá teszi az egészet.

Nem muszáj tekercselni nagyfesz ferrites trafót, lehet kapni is vakukhoz, tápokhoz valók pl: RET

Itt azt hiszem hülyeséget számoltam, hiszen az üresjárati áramfelvételt néztem, nem pedig a terheltet. Lényeg a lényeg miután megépítettem, keresek egy régebbi multimétert (3 1/2 digites kézi méréshatárváltóst), annak 1Mohm a bemenő ellenállása az 1000V-os méréshatárnál, vagy a 10M-t műterhelésként bekötve (a csövet átkötve) 40uA-es terhelést jelent és így megmérem a fogyasztást 5V-on.

Nekem az a bajom vele, hogy a szekunder oldal teli van szórt kapacitásokkal, ráadásul az már a nagyfesz oldalon van, míg egy sima kis tekercsen mindenképpen kisebb feszültség esik, a sokszorozón meg alapból kicsi a veszteség, ha jól van méretezve.

Na akkor eljutottunk oda, hogy meg kéne építeni ugyanazzal a meghajtással különböző nagyfesz résszel hogy össze lehessen hasonlítani a fogyasztásukat. Figyelembe kéne venni az elem lemerülési szintjét is 9V-osnál 7V vagyis legyen tartalék a rendszerben.
Ami még eszembe ötlött, hogy kéne egy túlcsordulás detektor ha valami véletlen folytán túlvezérelnénk a csövet (pl. atomtámadás) akkor nem ad impulzust hanem csak vezet. A BELLA ilyenkor folyamatosan sípol. Ezt szerintem pl a táp áramfelvételének mérésével lehetne a PIC egyik lábát billenteni.

Én kizárólag AA elemről vagy ultrakondiról akarom majd üzemeltetni.

Hát ezért vannak az oltógázos csövek, nem tud folytonos ioncsatorna kialakulni. A sípolás azért van, mert el van rontva a hangfokozat, a cső holtidejénél nagyobb a hangadás időtartama. Ezért nem szeretem a sípolós számlálókat. A hangadás addig kell hogy tartson, amíg a cső vezet, és nem tovább.

Gyerekek! Maradjunk a realitás talaján. Ahogy annak idején a polgári védelmes okítónk viccelődni akart: atomtámadás esetén fejre vizes lepedő, irány a temető
Az elemkimerülést egy egyszerű komparátorral jelezni lehet. Ez kb. 5 alkatrészt jelen pluszban. Az LM2574 azonban akár 6V-ról is stabilan biztosítja az 5V-ot és a legnagyobb veszteséget, azaz az áteresztő stabilizátor disszipációs veszteségét is kiküszöböli.

Arra is gondoltam, érdemes lenne megpróbálni RADU nagyfesz. megoldását áttenni ebbe a verzióba. Igazság szerint még a programrészleten sem kell változtatni, hiszen a [PC3(ADC3)] és a [PB1(OC1A)] portok szabadok. A már említett Coilcraft trafó a 6x6mm-es méretével pedig kényelmesen elhelyezhető. Áttétele pedig 1:50 és 1:100 között megválasztható Bővebben: Link.
Igaz ezzel a mérő és az AVR szétválaszthatósága megszűnne.

Ez már nekem is eszembe jutott,hogy miért nem tervezett PWM kimenetet valamelyik szabad lábra. Azt vettem észre,hogyha a menüjében lépkedek,a számláló megáll,majd kilépve a belőle,ott folytatja ahol abba hagyta. Nekem ebből az jön le,hogy egyszerre nem tud futni a kettő.Ezen az oldalon találtam egy érdekes számlálót,nekem legalábbis nagyon tetszik. A Nokia 3310-es verzióval szemezgettem már. Ez szintén menüs rendszerű,viszont van PWM kimenet. Szóval elvileg nem lehetetlen megoldani,hogy utólag berakjunk egyet. Az általad említett lábak azonban nem szabadok. Az egyik a IR szenzoré,a másik a "tube select" gombé. Proteus szimulációban futtattam a programot. Ezen látszik,hogy a szürkével jelölt lábak inaktívak,vagyis szabadok (23,25,27,28-as lábak). A programozáshoz nem értek,csak felprogramozni tudom a mikrokontrollert.

Ezt az LM2574-et kipróbáltad már a gyakorlatban? Én Radu számlálójánál egy LM2623-ból felépített DC-DC konverterrel próbálkoztam.A két IC hasonló képen működik,csak az előbbi step-down,az utóbbi step-up konverter.A működésben némi zavart okozott. A cső feszültséget össze-vissza mérte a terhelés függvényében.Ha elég nagy volt a terhelés,ezalatt azt értem,hogy be volt kapcsolva a hátérvilágítás,akkor már egészen jó volt.De ahogy merült az elem úgy újra előjött a hiba.Próbáltam különböző szűrőket gyártani,nem sok sikerrel.Ennél a számlálónál is kipróbáltam ezt a konvertert,itt nem tapasztaltam hibát,csak egy apróságot.Amikor a menüjében oda-vissza lépkedek a "REG. VOLTAGE" résznél, a kijelzett érték folyamatosan változik(5.10, 4.97, stb). Ebből gondolom,hogy ennek a számlálónak se nagyon tetszik a DC-DC konverter feszültsége.
Multiméterrel stabil 5v-ot mérek a konverteren.

Ezek szerint elnéztem a lábakat. Valóban az ACD3-at az infra használja. Eredetileg abból indultam ki, hogy a MEGA368 "combosabb" proci, nemcsak nagyobb a belső memóriája. Programozni én sem tudom, csak beégetni. A hozzá írt megjegyzésekből próbálom kikövetkeztetni a működést.
Az LM2574-et már máshol használtam (LCM3, alkatrész mérő,...) ahol 9V-os elem van és 5V kell. A lényeg a "Low ESR" elkók és a hidegítő kerámiakondikkal sem szabad szűkmarkúan bánni.

Elkezdtem összerakni a GM számlálót, azonban a végleges megoldás előtt még várom, hogy megérkezzen az ARDUINO UNO panelem és a hozzá tartozó kijelző. Így a programokat azon le tudom tesztelni a végleges összeállítás előtt.

Azt szeretném megkérdezni, hogy aki rendelkezik GM számlálóval, meg tudná-e mérni vele nálunk a házunk födéménél lévő kohósalak radon értékét? (Fóti ház)

Nekünk a ház szintén kohósalakból épült, mit tudtok erről sugárzás szempontjából?

A radon alfa sugárzó amit a egyik legbonyolultabb pontosan megmérni. GM számlálóval nem is lehet abban a koncentrációban. Itt érdeklődj.

Most küldték:

Én a fizikatanárunktól hallottam a következőt: Járassunk egy porszívót hosszú ideig alagsori szellőzetlen helyen. A porszívó csövére tegyünk gézlapot, majd járassuk jó pár órát. Ha jó sok levegő (remélhetőleg minél több radon) ment át rajta, mérhetjük. Én otthon (egy betonfalú tárolóban, melynek egy részén nincs alap, máris a föld) csináltam meg ezt, majd bevittem az iskolába. Sajnos hetekig állt a fiókban, mire sor került a mérésre, (gyári sugárzásmérővel) ami nem jelzett semmit.
Egyébként a gázharisnya akkor is sugároz, amikor nem ég, vagy csak akkor? Állítólag régi kell, mert az újak, amit kempingezéshez használnak, nem sugároz. Nekünk otthon van NDK-s. Jövőre jön a radioaktivitás fizikából, és szeretnék 1-2 mérést bemutatni.

A gázharisnyák közül a tóriumos sugároz, mert a tórium gyengén radioaktív. A láng fényesebben ég a tóriummal, ezért használták.
Az égés és a hideg állapot mindegy a sugárzás szempontjából.
A radioaktivitás atommagbeli jelenség, nincs köze sem a hőmérséklethez, sem a kémiai reakciókhoz.

Értem. Van ilyen harisnya a garázsban, csak nem tudom, hogy tóriumos-e. Majd kimérjük a suliban.

A radon gáz és nem fogja a porszívó összegyűjteni. A hivatalos méréseket is speciális filmdoziméterekkel mérik több héten keresztül. Tóriumos gázharisnyát a rendszerváltás óta nem gyártanak. Ha régebbi akkor van rá esély viszont lehet kapni tóriumos wolfram elektródát hegesztéstechnikai boltokban.

Bőven rendszerváltás előtti. Kb. 60-as évek. A füstérzékelőkben levő izotóp mennyire sugároz? Jól mérhető?