Szeretném megosztani veletek ezt az írást, szakmailag felkészült ember írása, és sok érdekességet megemlít: Bővebben: Link

Ohm felsír...

Az van hogy az index belever a kartellbe mert a dugóvisszahúzó rugó elszakadt....

Addig igazuk van hogy a hangszóró generátorként viselkedik, emiatt változó impedancia, meg visszadolgozás az erősítőre... és utána jön a műszaki halandzsa ami arra hivatott, hogy rögtön vegyél 10 árambazergálót, meg pciptvpdtdi csodaerősítőt.

Terhelésre 2 féle képen tudunk dolgozni feszültséggenerátoros, vagy áramgenerátoros módban, esetleg negatív impedanciával. Normál audió erősítők fesz. gerátoros, ami ugye a leírás szerint szar.. de akkor az övék milyen mer az nem derül ki a piárhablatyból?!?

De jó, hogy mindezt leírtátok... már azon voltam, hogy holnap korábban felkelek és rohanok venni egy, de inkább több cirkumveniáló izét. Nem lehet, hogy a villanyfogyasztást is csökkenti? Esetleg kávét is tud főzni?

A szomorú az a dologban, hogy vannak rendesen kivitelezett, gyönyörűen szóló erősítők, hangfalak, stb. De vannak olyan cégek, akik a hozzánemértő emberek hiszékenységét használják ki... és a legfurcsább ebben az, hogy ezek a cégek ugyanúgy nem tudnak semmit egy elektronika működéséről, mint az átlagpolgár. Szerintem ez nem más, mint az emberek becsapása, megvezetése. És ha jóbban belegondolok, akkor ez a PTK tárgykörébe tartozna...

Amúgy hallottátok már ezt a lizardvizard izét....?
Nekem volt hozzá szerencsém (szerencsétlenségem)......egyszerűen fogalmazva....borzalmas.

Ez a rész nekem nagyon tetszett, 10× elolvastam, de nem értettem. (mondjuk az ó-szanszkritet 2-ra értem(eredeti írással).

Ezt kell meghallgatni nem a drotokat:

Nagyon kemény hangja lehet!

Megvallom őszintén az egészet nem olvastam el, mert nem volt rá energiám, csak bele- beleolvastam egy- egy gondolatmenetbe. Az író nagyon mantrázza a sávszélesség dolgot, meg mindenféle hőmérsékletre változó paramétert, ezzel démonizálva a félvezetőket, merthát a V2 rakétában csövek voltak ,akkor az biztos szuper: "...inkább a régi technika utolsó napja, mint az új elsője..." címszóval. A cikk egyvalamivel kapcsolatban keltette fel az érdeklődésemet: a V2 elekteronikája iránt. Komolyan...a többi szeritem egy egy helyben topogós fejtegetés. Olvasmánynak nem rossz, közhelyek számtalanul. Emellett az írója biztosan egy kiváló szakember, elismerem látatlanban is! Zs.

Kapcsolódnék egy másik OFF-al: Hagyománytisztelet, vagy ki tudja mi okán a szovjet SS20-as atomtöltetes raketták is csöves irányítással voltak-vannak (?) ellátva, mert azokat nem izgatja az atomrobbanás okozta sugárzás, ezzel szemben a félvezetők, közte a rakétába esetleg beszerelt Hi-Fi erősítők is igen erősen torzítanak és fogalmuk sincs, merre van Észak. No emiatt voltak anno olyan izgalomba a nyugati stratégák és voltak is tüntetések. Mondták nekem...

Sziasztok! Mivel eleve foglalkoztam az általatok "hányend"-nek csúfolt technológiákkal, van némi szubjektív tapasztalatom. Utóbbi időben a saját kis intelligens épület megoldásomon dolgozom ami számos EMC zűrrel bírt - amit próbálok legyűrni és közben megtapasztalom mennyire nem is hülyeség a high-end. A lényege ugyanis nem az, hogy milyen drót és frodítva van-e a villásdugó, mint itt sokan emlegetik a negatív példákat, hanem a "nulla" szűk keresztmetszetre való törekvés, azaz annak az állapotnak az elérése, amikor egyetlen altarész sem ront a végeredményen. Azt tapasztaltam, hogy amit én a tudomány és gyakorlat segítségével igyekszem az oszcilloszkóp mögül elérni - ugyanezt teszik a high-endesek is próbálkozások segítségével. Igenis számít egy tápkábelnek, hogy párhuzamosan futnak-e a kábelek és azonos hosszban, vagy éppen fonva vannak és eltérő a hosszuk, anyaguk, keresztmetszetük. Persze ez nem az áramvezető képességükben mutatkozik meg - hanem éppen az EMC-ben. Nem mindegy milyen induktív, kapacitív csatolások alakulnak- vagy nem alakulnak ki és ez milyen módon jelentkezik a bemenet, a tápegység köreiben. Nem állítom, hogy nem szemfényvesztés némelyik próbálkozás, hiszen van aki meg akarja lovagolni a "trendet", ami valljuk be - hatalmas üzlet. Ezzel együtt minden tiszteletem a próbálkozóké. Sajnos hozzá kell tennem, hogy ez a sport - még ha nem is ismerjük be - a kiváltságosoké, hiszen a végeredményt, a tökéletes, vagy "zéró" szűk keresztmetszetű megoldásokat ők fogják tudni megfizetni. Esetleg ha elmegyünk a tengerentúlra, vagy Dubaiba, netán a hazai High-End Show-ra Soltész Rezsőnek köszönhetően, csorgathatjuk a nyálunkat és irígyen bámulhatunk a tökéletes vasakra és adhatjuk át magunkat annak az élménynek, amit megpróbálhatunk itthoni eszközökkel és hatalmas időráfordítással pótolni. Hozzá kell tennem a saját irígységemből fakadóan, hogy persze aki meg tudja magának engedni, hogy például egy 50..000.000Ft-os hangrendszere legyen (hallottam ilyet élőben) - annak nem marad rá ideje, hogy élvezze .

Ezeket a Shrek-hez csinálták kellékeknek, ahogy elnézem...

Szia!
Nagyon érdekes dolgokat írsz az EMC és a High-End kapcsolatáról. Engem nagyon érdekelnének az ezzel kapcsolatos tapasztalataid, méréseid. Esetleg, ha megkérlek, akkor megírnád őket?

Az EMC az elektromágneses kompatibilitás kérdéseit feszegeti. Tulajdonképpen arról van szó, hogy mennyi zavart kelt egy adott készülék. Ez a zavar a régebbi szabványok szerint 150 kHz-től kezdődött, mostanra levitték ( talán ) 30 kHz-re. Tehát, már nemcsak a rádiófrekvenciás tartományban ( mondjuk 1 GHz-ig ) vizsgálják a zavarkeltést, hanem a hangfrekvenciás tartomány végétől is. A vizsgálódás tárgya az, hogy egy adott készülék ebben a sávban mennyi zavart kelt? Egyrészt vezetett zavart, másrészt sugárzott zavart.
Azért én nem értem, hogy a hányend többnyire analóg erősítők használatát jelent. Egy analóg erősítőben nincsenek olyan gyors jelek, hogy a bemeneti graetz kivételével bármilyen eszköz tudjon rádiófrekvenciás zavart kelteni. ( Más a helyzet egy pwm erősítővel, de ezt meg sem merném említeni a hányend kategóriában... pedig van ilyen, nem is akármilyen a Philips-től, a Bang and Olufsen-től, stb ) Szóval, nem hinném, hogy ezzel egyáltalán foglalkozni kellene. nem hinném, hogy ezek az erősítők keltenének bármiféle RF zavart.
Más a helyzet, a hálózat felől bejutó zavarokkal. Itt csak az a kérdés, hogy honnan jutnak be a zavarok. Ha a szomszédban van egy EMC inkompatibilis szünetmentes, akkor kell valamit csinálni. Mondjuk egy RF zavarszűrőt kell betenni a hálózati betápra. Esetleg a számgép kelthet még zavart. A többi dolog nem vallószínű, mert az egy utcával lejjebb levő zavarkeltőre nézve a távvezetékeknek akkora csillapítása van, hogy ebből semmit nem vesz észre egy erősítő és valószínűsítem, hogy mérni sem lehet... egyébként, az idavaló műszerek ára egy középkategóriás ( új ) autóéval összemérhető... nem a hobbi kategória.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy mi a hatásmechanizmusa a tápkábelek változtatásának a hangminőségre? Magyarázza már el nekem valaki legyen szíves, hogyan befolyásolja a dinamikát, a hangszínt vagy épp a sztereó térleképzést egy CD játszó, erősítő vagy bármely más készülék hálózati tápkábele?

Ha ezt valaki el tudja magyarázni műszakilag elfogadható módon és be is tudja bizonyítani kettős vaktesztsorozatokkal különböző rendszereken, akkor fejet hajtok és elismerem, hogy a mezei PC kábelnél sokkal jobb minőségű kábel szükséges az erősítőmhöz.

Elmennék erre a vaktesztre... és még sok egyéb dologra is nagyon kíváncsi lennék...

Szintúgy hívjatok meg engem is ha lesz ilyen, mert érdekel! Inkább fogalmaznék úgy, hogy nyitott szakmabeli vagyok, mint szkeptikus. Utóbbi jelzőt nem szeretem.

Persze. Van az a pénz! Viccet félretéve... Nehéz lenne több évnyi élményt leírni. Csak néhány apróság: Nálam kábelezve van minden - központosan. Vannak kábelek, amiken külön fényáramkörök mennek, jönnek. A LED világítások alacsony fogyasztásának hála, amikor az egyik világítást felkapcsolom, a kábelen annyi feszültség csatolódik át, hogy néha kivillannak a másik áramkör LED-jei. Pedig teljesen szabványos kábelek, szabványos szerelés, FI relé van mindenen. Amikor éppen mértem, kb. 60-70V-os AC értékeket sikerült elcsípnem. Nyilván nem nagy a teljesítménye de igen csúnya zavart okoz - meg is tette elosztószekrényen belül és téves vezérléseim voltak. Ugyanígy pld a kapucsengő is lefagyasztotta a mikrokontrollert minden becsengetésnél. Külön gondoskodni kellett az induktív zavarairól, hogy ne fordulhasson ilyen elő. Ehhez meg kellett változtatnom a hasznos/zaj jel jel/zaj viszonyát, más feszültségeket kellett használnom stb. Külön hidegítenem kellett a reset lábat, mert bár mindenhol óvnak ettől a megoldástól, de mégis az alkalmazása óta 90%-al kevesebb lett a lefagyások száma azonnal. reggelig sorolhatnám. De az ok: a kábel kapacitív és induktív adottsága. Ez nem rossz, csak éppen van. Minden módszer, ami módosít, változtat ezeken a tulajdonságokon - hatással van a hangzásra is. Hiszen minden jelet átvisz a trafó is. Nyilván a durva szűrés azonnal sokat kivégez belőle, de ott van az alap brumm is stb. stb. stb.... Szerintem maradjunk csak annyiban, hogy minden tiszteletem azok a csendes őrülteké, akik kocsmázás helyett kábeleket fonogatnak és teszt kábeleket, más megoldású tápokat, más és más stílusú és technológiájú erősítőket bütykölgetnek, hogy elérjék a céljukat. Én csak egy kis erősítőt dobtam össze kapcsolóüzemű táppal. Nem nagy dolog, de 25 évvel ezelőtt a karomat adtam volna, ha ekkora dobozból ilyen kellemes hangot tudok kicsikarni. Nyilván fontos a hangfal is, de ezt tényleg nem érdemes ragozgatni. Ez mind ellene van az iVilágnak, az MP3 és full digitális hangzásnak. De ettől igazán emberi és szerethető.

Jó lenne, ha lukacsp Kolléga ajánlását minél többen elololvasnátok:
Bővebben: Link
Anno olvastam már ezt és erősítőben a csöves lehet csak, amit még építeni szeretnék.
Nem dolgom háborúzni a félvezető hívőkkel, de már nagyon régen elmondta egy ismerősöm, hogy az erősítő gyártók kapják meg a bemért, minél hasonlóbb komplementer párokat, a többi sallang megy a boltokba. Aztán ebből próbáljon az amatőr mindenben együttfutó párokat kialakítani... Én az Alexander erősítő építésénél vettem az npn-pnp kisjelű tranyókból 50-100 db-ot és még csak hasonlóakat sem találtam köztük, nem hogy egyformákat.
... és csak sima béta méréssel próbálkoztam, hol van az még az egyforma karakterisztikáktól?

Biztos vagy ebben?


Megfelelő szűréssel, megfelelő kapcsolástechnikával, megfelelő huzalozással az alap brumm (legyen az 50Hz vagy 100Hz) olyan alacsony értéken tartható egy erősítő kimenetén, hogy az egyáltalán nem lesz hallható még nagyon érzékeny hangsugárzókkal sem.


Sokkal fontosabb mint a kábelek.


El tudnád nekem magyarázni mi az a full digitális hangzás?

Bocsi, hogy kapcsolódom.
A full digi hangzást először egy, még Ny-Németországból behozatott rádiós CD játszón volt módom "élvezni".
Grízes, fárasztó, 10 perc után vittem a bizományiba.
Hogy aztán a DAC milyen jittereket és egyéb nyalánkságokat adott a zenéhez egy szakértőnek érdekes lehet, mint hallgató jobban örültem a kb. 1000.-Ft veszteségnek eladáskor, mint a megvételnek.
Persze az is lehet, hogy valakinek nincsen "füle" erre. Akkor minden vita minek is...?

Ui.: Nem vagyok (már) vájtfülű, a fiam azonnal hallotta az általa frissen vásárolt hangdobozán (egyiken) a torzítást, nekem néhány perc is kellett hozzá. Ugyanígy rögtön jelentette egyik zenei anyagomnál, hol torz, nekem ehhez is ismétlések kellettek.
Ezzel csak azt akarom mondani, hagyatkoznunk kell néha azokra, akik (még) jól hallanak.
Na igen, ő 26, én 61 éves vagyok.

Érdekes témát feszeget a cikk, viszonylag egyoldalúan. Nem a csöves erősítők ellen szeretnék szót emelni, hanem inkább amellett, hogy az erősítők közötti auditív különbségek sokkal kisebbek mint ahogy azt az emberek hiszik. Az emberek hallását ugyanis óriási mértékben befolyásolják a látottak. Többször leírtam már több helyen ezt a tapasztalatomat, de ismét leírom példaként:
Pár éve egy kiállításra elvittem egy saját készítésű félvezetős erősítőt. Középen, egy asztal alatt helyeztük el ezt az erősítőt, az asztalon pedig egy földig érő terítő volt, így az erősítőm teljesen eltűnt a látogatók elől. Az asztalra jól látható módon egy pár csöves monoblokk került, mert az szebben, esztétikusabban mutatott az én félvezetős erősítőmnél. A két erősítő felváltva szólt, hol a csöves, hol a félvezetős. Egyik alkalommal amikor a félvezetős erősítő volt bekötve és vége lett a zenének, néhány érdeklődő odajött hozzám gratulálni, hogy milyen elképesztően szépen szól a csöves erősítő (ami egyébként folyamatosan be volt kapcsolva, csak nem mindig volt bekötve). Amikor elmondtam és megmutattam nekik, hogy nem a csöves erősítő szólt hanem egy félvezetős az asztal alatt akkor lefagyott a mosoly az arcokról és valamiféle csalódottság látszott az érdeklődőkön.

Megfelelő kettős vaktesztekkel ki lehet iktatni azokat a külső körülményeket amelyek rendkívüli módon befolyásolják az emberi hallást, így sokkal valósabb képet kaphatunk 1-1 erősítő igazi kvalitásáról. Persze ez a problémakör sem ennyire egyszerű, mert pl. nem mindegy milyen hangsugárzót kell meghajtania az erősítőknek. Illetve az sem mindegy milyen erősítőket hasonlít össze az ember, mert nem feltétlen van értelme egy 3-4W-os csöves SE erősítőt összevetni egy több 100W-os félvezetős D osztályúval.

Én azon a véleményen vagyok, hogy akár csövekkel, akár tranzisztorokkal lehet jó erősítőket tervezni, építeni. Ha műszakilag megfelelő a tervezés és kivitelezés akkor mindkét technológiával lehet élvezni a konzervzenét. Fontosabb az, hogy az adott erősítő hogy tud a rákötött hangsugárzókkal "együttműködni". A végső hangképet úgyis a hangsugárzók fogják kialakítani az adott helyiség akusztikájával együtt.

Az a helyzet, hogy mindkét technológiával (analóg és digitális) lehet igen pocsékul szóló és kiváló rendszereket építeni. Én is tapasztaltam már digitális technikából csapnivalót, de analógból is! Csak ezért nem utasítom el egyiket sem.

Egyetértek, természetesen. Valamikor volt egy cikksorozat az RT újságban, ahol egy neves mérnökember megígérte, megtervezi a félvezetősök non plusz ultráját, hiszen minden kiszámítható és az úgy van és nem másként.
Mégsem volt ő maga sem elégedett a végeredménnyel, mert bizony az a fránya félvezető tömkeleg minden pillanatba, minden zenei részletnél változott annyit, ami kérdésessé tette az eredményt az alkotó számára is. Mintha ugyanott olvastam volna, hogy legjobb lenne félvezetőket - kisjelűeket is - megfosztani a toktól és olajba mártani az egészet a hő okozta munkapont és paraméter változások ellen...

Ez annyira öreg írás, aminek már semmi köze sincs a mai félvezetős áramkörökhöz.

A.) Igen biztos.
B.) Éppen erről van szó - a legmegfelelőbb kapcsolástechnika kialakításáról és itt nem egy graetz+elkó+100nF-ról van csak szó, hanem például merőben már tápról, kapcsolóüzemű megoldásokról.
C.) A hangfal és a kábelek is fontosak. Nem az a lényeg, hogy mi fontosabb - nem lehet szűk keresztmetszet.
D.) Fulldigitális hangzásnak? PC, MP3, iphone, Androidos lejátszók és kommersz médiacenterek grabbelt, tömörített, audió szemetjeit. De sokan ide sorolnak mindent, ami nem analóg - még a CD-t is.
Nem tudom - volt-e alkalmad valaha "hagyományos" filmet nézni, ahol szinte megütötte az embert a hang. Amikor nem csak a hang minősége, hanem a dinamikája is elkezdett fontossá válni.
A varázsszó itt is a szűk keresztmetszet és az egyensúly. A CD-k dinamikája páratlanul jó, de mesterséges a hangforrás. Az LP lemezjátszók analógok, de ott van az alapzaj, a harmonikus torzítás és a gyengébb dinamika. A magnószalag (orsó!) dinamikusabb, analóg és még a zajviszonya sem rossz - ezért kedvelik sokan. A filmek hangjai optikai módon kerültek a filmszalag szélére - ezért volt jó a dinamikájuk, alacsony az alapzaj - amit maximum az erősítő harmonikus torzítása ronthatott kicsit - persze itt is érdekes, hogy tranzisztoros, csöves, FET-es stb stb stb..... Azaz például ami a legszebb eredményt adhatná logikailag - az egy filmszalag és erősítő párosítása. De ez a technológia régen sem volt olcsó sport. Ma az SACD (24bites) még high-end alap lehet, de ugye ez sem igazán analóg. Ezek mind számítanak, nem csak a hangfal. Főleg akkor nem, ha egyszer meghallgatod a két példányban gyártott egyedi, zajvisszahallgatásra tervezett AKG fejhallgatómon a végeredményt - ami nem hangfal. Eddig egyetlen hangfalat hallottam, amin csak közeli volt ehhez az élmény, amit hallottam. De azoknak a hangfalaknak 4MFt darabja....

Az a "hagyományos" moziban volt hangfal, A mostaniakban csak hangdobozok vannak. A hangjuk is olyan

Az is egy kategória. Volt olyan analóg AB osztályú végfokom a pwm végfok mellett amik eléggé hasonló "hangkarakterrel" rendelkeztek. Senki nem mondta meg hogy mikor szól az AB és mikor a pwm. Szóval nem lehet általánosítani, egyértelműen kijelenteni egy adott megoldásról hogy az jó, a másik meg nem. Én pl. sosem hallottam még jó (nekem igazán tetsző) csövest, pedig ugye a közhiedelemben a cső a hangzás csúcsa (már évtizedek óta), azt félvezető soha meg nem közelítheti...

Én hallottam... Meg tudtam volna mutatni az orgona sípok közül melyik, hol szól.
De semmi bajom a félvezetősökkel, egyszerűen hidegen hagynak.
Csináltam néhányszor tíz darabot, fajtát és ennyi volt.
Buvarruha...
Lehet az az írás régi, de a félvezető készlet se fejlődött sokat, ami egy jó félvezetősben a gyártóknak rendelkezésére áll. Ha úgy van egyáltalán.
Ami a fülünket illeti - kiben tisztelhetek itt stúdió hangmérnököt, aki a fülét is használja, munkaeszközeinek egyike?
No.