Azt is lötyögtetni kell én olyat még nem hallottam, hogy valaki ecsettel simogatja a maratóban a nyákot, de ha jó, akkor miért ne, csak az ecsetet utána nagyon alaposan ki kell mosni, és igen maratás közben lesz klór gáz, egyébként csak lebomlik idővel.

A nátrumperszulfátot még véletlenül sem a he-n vedd meg, mert az azúr vegyszerboltban a körúton sokkal olcsóbb. 2000Ft egy kiló.
Ugyan itt töredék áron van nátrium hidroxid, illetve mindenféle egyéb vegyszerek (mosószóda fóliához....)

Szia!

Ez mit jelent pontosan? Lézer levilágítás filmre, vagy valamilyen nyomtatásos eljárás átlátszó fóliára?
És még egy kérdés: bármelyik esetben a "festékes" réteg a film melyik oldalán volt? Értem ez alatt, hogy a "festékes" oldal volt a dry fólia felé fordítva levilágításkor, vagy fordítva?

Az azt jelenti, hogy valami nagy canon lézer nyomdával volt nyomtatva átlátszó lézer fóliára. Direkt megkértem őket, hogy a legjobb minőségben nyomtassák. A fekete az fekete rajta, bár nem olyan mint az offszet filmnél. A festékes réteg a dry felé volt fordítva.

Akkor alávilágítás nem nagyon lehet.

Hát igen, az nem nyomdai film. Nincs ott nálatok nyomda?

Ahol nyomtattam az is nyomda a maga nemében. Nyomtatnak ott nálok mindent. Egyszerű papírtól, fotókon, könyveken keresztül nagyformátumig mindent. Amelyiket idáig kipróbáltam, még ezeknél volt a legjobb. Viszont nálunk offszet film nyomtatást nemnagyon vállalnak.
Még ma csináltam 2darab nyákot. Szerintem ott lesz a baj, hogy mindig marad szigetecske valahol és mire azt lemarja, addigra alámar a többinek. (Legalább megmaradnak a vezetősávok, a vas-kloridnál néha nem maradt vezetősáv sem.) A másodiknál itthon nyomtatott 2 rétegű film volt. Mindkét nyák használható, úgyhogy nekem megfelel ha nem is 100%. Idővel csak jobb lesz. Mondjuk a marató lötyi is szemre volt keverve. Tegnap még úgyahogy méricskéltem, de ma még öntöttem bele amennyit gondoltam, mert nehezen kezdte el marni.

Figyelj csak! Nem lehetséges, hogy a vizes laminálás miatt nem tapad tökéletesen a dry fóliád, és ezért tud alámarni, mert ilyen, amit írsz nem nagyon szokott előfordulni.

Azt nemtudom, viszont megnéztem a nagyító alatt a filmet, és tényleg nem a legjobb.
Cikk-cakkos, de mindenütt, meg nem is tégla a tégla. Bővebben: Link. Ennyire érzékeny lenne az a fólia? Vagy másképp... Annyira finom film kellene hozzá?

Tapadásra visszatérve. Mostanában nem ázik fel semmilyen vezetősáv, sem forrszem. Pedig ecsettel is simogattam, hogy hamarabb lejöjjön a felesleg. Pontosan 1p 30mp ig szoktam levilágitani.

Ha cikkcakkosak a ferde vezetők akkor az program probléma (pixelesen dolgozik a virtuális nyomtatód)

Akkor itt van a kutya elásva... Igen, pdf nyomtatóval mentettem le pdf be.
Másik dolog. Találtam egy oldalt, ahol úgy írják, hogy vállalnak "filmmatrica" nyomtatást fotóplotterral. 24ezer dpi, minimális vonal vastagság 20um. Formátumok Gerber, Exellon, HPLG, CAD formátum (PADs, Formica, Eagle) és DXF formátum. Ez lenne az?
Egy saját nyáktervem pdfben, 1600x os nagyításnál: Bővebben: Link
Akkor kezdjük újra az alapoktól. Van vektoros pdf printer/creator?

Én a pdf creatort használom és a tervezőből vagy ps- vagy invertált ps fájlt mentek . Ebből a PDFcreator tökéletes PDF et csinál

Akkor kipróbálom azt. Mondjuk én más programban invertálom és úgy pakolom össze a nyákokat egy közös pdfbe. Lehet, hogy akkor romlana a minőség? Ha belegondolok, az a fotó plotteres dolog nem is annyira drága ha minőség kell. 1 m^2 = 30euró. 0,5m^2 alatt +30%.
Egy A4 es film akkor is csak 2,5e. Ez ugyanazoknál akiknél a lézerrel nyomtatták. Megkérdezem vállalnak-e ilyen nyomtatásokat.

Na ugye szinte sejtettem , hogy alapjába véve nem ok valami .
Nos igen kezdjük az elején .Elvileg a nyák készítő programból tudsz nyomtatni is .Ha egy az egybe nyomtatod , akkor annak kutya kötelessége vektorosan nyomtatni , persze figyelni kell a nyomtató beállításokra .Ha pedig virtuális nyomtatóval nyomtatsz pdf be, akkor különösen ügyelni kell a beállításokra.Na már most , ha ilyen nem jól beállított pdf anyagot vittél nyomtatásra , akkor ne csodálkozz , ha a nyomtatás ilyen lett.
Én általában 10000 Dpi ben dolgozom ki a rajzot , és fizikai nyomtatás pedig 2400 Dpi ben történik.És a ferde vonalak is hajszál vékonyságúak is nyíl egyenesek , és nincs cikk cakk.

A nyomdai offset film meg 600Ft/ A/4 A minőség meg (pimp -el vagy hasonló programmal ) minden mozzanatnál csak romlik (a gimpnél én 500ra szoktam állítani a felbontást akkor nem ront sokat a vonalakon) viszont nagyobb a fájl mérete ...

Az majdnem ugyanannyi
Ezt nemértem mit értesz ez alatt.

Ami a képen 100 .......(képpont/in)

Már megvan a hiba. Photoshoppal szoktam editálni/invertálni. Onnan már bitmap képet kapok róla. Nem gondoltam volna, hogy a dry fóliának ez is feltűnik.

Én mindig pdf be mentem a terveket az tuti hogy méretarányos , a képfájlokról ezt nem mindig lehet elmondani .... Egyébként nem csak a fóliának tűnt fel , a nyomtatónak is , "ő" kezdte ...

Akkor lehet, hogy vektoros filmmel jobb lesz az előhívás utáni eredmény is. Láttam én mindig, hogy olyan vacakul kopnak le, nem egyenesen. Nem gondoltam, hogy emiatt lenne.
Jövőhéten nyomtattok új filmet. Először lézerrel, hátha azzal is jó lesz.

OK! Azért is írtam a google-t. De kösz az infót.

A sok filmezés után egy vasalóval készült nyák, alu hordozóra, sósav-hidrogénperoxiddal maratva. (Azért a fénykép után még reszeltem egy kicsit, hogy ne látsszon a keret .)

Alu hordozó? Az mi? Kicsit mintha kilapult volna itt ott a festék nem?

Alulemez a nyák hordozója, mint a LED-ek hűtőcsillaga. Sajnos a festéket már a nyomtató is "lapítja", a vasalás már nem sokat ront rajta . Azért szerintem nem lett rossz, ez egy 16x20mm nyák, a szigetelési távolság a padok között 0,3-0,4mm, a határoló keret 0,2mm (csak hogy érzékelni lehessen az arányokat).

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem ,hogy vasalás után a tonerpor eltávolítható-e kémiai úton?
Tehát ,hogy ne kelljen csiszolni

Nitró hígítóval.

Az sajnos nincs.Sima higító nem viszi?

Nem hinném.
Körömlakk lemosó?

Az akad.
Nem panelhez kell ,csak azért itt szerettem volna megkérdezni ,mert itt foglalkoztok a legtöbben tonnerporral.
A leoldhatóság pedig azért kell mert: Szeretnék csinálni egy eloxálva festett dobozt ,de rajta a szöveggel.Ezért először kifőzöm trisóba az alulemezt, rávasalom a szöveget.Ezután eloxálom.És ezután főzöm ki színre.És ahol tonerpor volt ott nem éri az eloxálás tehát alu színű marad, már ha sikerül leszedni a tonerport
elnézést a téma offért.