Hello! Ha módodban áll a 230-at figyelni, akkor PLd. így. Az inverter természetesen nem kell, mehet a PIC bemenetre közvetlen.

Ez jól néz ki, kipróbálom majd, köszönöm. Ennek a kimenetén rendesen mérhető dc van? Gondolom a C2 miatt. A státuszbeolvasás csak 100ms-enként van, tehát ha nem sima a fesz, akkor kaphatok téves olvasást is, vagy nem?

A keretes M a gyártó, az FJ-ből a J a tűrés tán 10% (valahol megvannak a segédprogramban), nagyobb feszültségű lehet, ha befér a helybe.

Sziasztok, már rengeteg helyen utánanéztem a kondenzátoroknak, tanultam is, de azt még mindig nem tudom, hogy mire is jó. Valaki el tudná magyarázni inkább a gyakorlati hasznát? A motorok indítókondenzátorát értem, az egy plusz "lökést" ad a motornak, de kis áramkörökben mi a szerepük?

Kondenzátorok gyakorlati haszna. Mondjuk vegyük ezt az egyszerű tápegység rajzot:Bővebben: Link. Ebben a 4700 mikroF-os elektrolit kondenzátor puffer szerepet tölt be. Vagyis a lüktető egyenáramot stabilizálja. Lásd a mellékelt ábrán. Az egyenirányító után egy hullámzó (lüktető) egyenáramot kapsz. A pufferkondenzátor a benne tárolt feszültséggel pótolja a feszültséget amikor az éppen kiesik. Így áthidalja a hullámvölgyeket.
A két 100nF-os kerámia kondenzátor a nagyfrekvenciás gerjedés ellen van. Mivel a kondenzátor egyenáramú szempontból szakadás, de váltóáramú szempontból rövidzár. Így a nagyfrekvenciás gerjedést levezeti a negatív felé, ezzel kioltsa azt.
Tápegységben erre való a kondenzátor.

Egyenáramú körben szakadást jelentenek, váltóáramú körben frekvenciától függő ellenállást.
Pl. használható egyenáram, és váltóáram különválasztására (csatoló kondenzátor), frekvencia függő ellenállása szúrésre, energia átmeneti tárolására.

Az FJ-ből miért pont a J a tűrés? Az F=+/-1% a J=+/-5%.

Üdv! Az hogy

az azt jelenti, hogy 54mm átmérőjű lapos szíjjal van dolgom?
Bocsánat a buta kérdésért!

Hány voltos tápot lehet adni maximum egy 2 ceruzaelemes készüléknek, úgy általában?
Szóval muszáj neki 3-3,3V táp, vagy kibírhat egy mobiltöltőt is? Egy ceruzaelem mennyi áramot tud leadni? Nem úgy értem, hogy a fogyasztótól, és időtől függ, hanem, maximum, azaz mennyit vehet fel maximum egy elemes készülék?

A kérdésed enyhén értelmetlen. Egy elemes készülék akármekkora áramot felvehet. Az sem mindegy hogy milyen elemről van szó. A 1,5v-os ú.n. góliát elem akár amper nagyságrendben is képes működni, míg egy AAA-s ceruza elem csak negyed ekkora terhelést bír el. Az hogy egy eredetileg 3 voltos elemes készülék el megy-e 5 voltos telefon töltővel az is a készüléktől függ. Szóval pontosan milyen készülékről van szó? Mert például egy zseblámpa talán elmegy. Míg tapasztalat szerint egy 1,5voltos elemes vekker már 3 voltról se hajlandó rendesen működni(megáll és csak egy helyben ugrál a mutató). Vagyis kicsit több információra van szükség.

Azt hittem, hogy egy elem nem képes egy pillanat alatt leadni a teljes töltését, ezáltal pedig maximálva van az egységnyi idő alatt leadható teljesítmény. Egy 2AA elemmel működő dallamcsengő ami egy órában volt, és óránként bekapcsolt. Szóval kb. 1cm2 lapon van egy ellenállás, egy kondenzátor a táp bemeneten, és egy tranzisztor a hangszóró kimeneten, és a táp közvetlenül a fekete pöttybe megy. A 1,5V-os vekker miért csinálja ezt 3V-on? Olyat már láttam, hogy ha merül, akkor ezt csinálja, mondjuk olyankor se tudom, miért. Szóval nem igazán tudom elképzelni, hogy erre ne lenne elég, de másnál számíthat, mondjuk egy 4AA-s motoros valaminél. A feszültséget meg azért kérdeztem, hogy tönkremehet-e ennyi plusztól?

Ha az elem merül, már nem kap elég tápot az óra motorja, ezért nem tud elindulni. Hogy a túlfeszültségre miért reagál így azt nem tudom.
Nem biztos hogy tönkre megy ennyi túlfeszültségtől a készülék, de így látatlanban nem lehet biztosra megmondani.

Ha látnád, meg lehetne mondani? Mindent leírtam. Egyik pólus közvetlenül megy a hangszóróba, és a fekete pöttybe. A másik pólus is közvetlenül bemegy a pöttybe, és a tranzisztorhoz. Az ellenállás mindkét vége a pöttybe vezet, a kondenzátor a 2 póluson van. A hangszóró másik vezetéke a tranzisztoron van. Ha azt mondod nem tudod elképzelni, vagy egy kép változtat bármin, én csinálhatok róla.

Azért nem lehet megmondani, hogy kibírja-e, mert nem lehet tudni, hogy mi van a kis fekete pöttyben. Egyszerű... Kipróbálod, vagy megy, vagy elromlik, tegyél rá feszültség szabályzót és meg van oldva.

A fekete pötty a vezérlő IC. Nem az a gond hogy nem tudom elképzelni, hanem az hogyha az enyém volna simán rákapcsolnám az 5 voltot, ha tönkremegy ez van, hülye voltam. De ha ezt valakinek tanácsolom és tönkremegy akkor az én hibámból ment tönkre más valaki dolga. Tudod mit nézzél meg, hogy a beszerelt kondenzátor hány voltos. Ha bírja az 5 voltot akkor kapcsold rá, de a fentieket vedd figyelembe. Csak saját felelősségre. Bár szerintem az a két volt nem olyan nagy feszültségnövekedés. Figyeld a fekete pacát, ha nagyon melegedne akkor nem bírja az 5 voltot.

Igen, pont ezért kérdeztem így. Hogy általában, nagyjából mennyi esélye van, hogy bírja, és mennyi arra, hogy tönkremegy. Vagyis általában mennyi túlfeszültséget bír azzal üzemeltetve(nem 2 percig kibír ennyit is alapon) egy 1,5V-os, egy 3V-os, egy 4,5V-os, egy 6V-os, 7,5V-os, 9V-os, 10,5V-os, 12V-os dolog?

Picit ha gondolkodnál: egy 3V-os telepes üzemre tervezett kütyü, feltehetően 3V-os kontrollerrel működik. Tápszűrő alkatrészek, fesz stab stb nincs benne, mert minek lenne.
A tel töltőd egy saccperkb 5V-ot ad, azt is kapcsoló üzemben. Ha nem is pusztul el a kontroller a magasabb táptól, akkor is döglődni fog a szemét tápellátás miatt.
Keress egy 3v-os LDO regulátort, szűrd meg alaposan a tápot, és úgy van esélyed.

Egy "1,5V" elem újonnan 1,65V lehet, terheletlenül. A terheléstől függően ez a feszültség egyből leesik 1,5V-ra.
A készülékek specifikációjában a leggyakrabban a +/- 10% vagy 5% szokott előfordulni. Előfordulhatnak rejtett tartalékok, de erre bazírozni nem lehet, a legbiztosabb a ráírt feszültséget betartani.

Hello! Az opto tranyó kisütögeti a kondit, az ellenállás tölti. Ha nincs meg a váltó, feltöltődik a kondi. Az RC időállandója szerint némi hullámosság van, de a PIC bemenete hiszterézises, az nnak nem gond, ha a hullámosság kisebb mint a hiszterézis nagysága. Ez teljesülni fog. De ahogy írod, egyen van, és mérhető is.
Téves beolvasás nem lehet, bármikor is olvasod be. Ez akkor lehetne gond, ha nem lenne szűrés, de van.

És mi van az akkus dolgokkal? Töltéskor nagyobb feszültséget kapnak. Akár többet is +10%-nál.

Hello!
Szeretnék egy NYÁK levilágítót készíteni LEDekből. Van 100 DB LED-em, amiket erre szántam. Egy 24V-os tápegységgel szeretném használni. Eredetileg 8 LED-et terveztem sorba kötni, (és 11 sort párhuzamosan) és nem akartam ellenállást használni, de most kipróbáltam és a 8 LED elég gyengécske fényt ad.
Hogyan kellene bekötni szerintetek 24Vra, hogy elég fényt is adjon?

Hello!
"és nem akartam ellenállást használni" Elég rossz döntés. És ki fogja korlátozni az áramot, a véletlen? Ha gyengén világít, akkor vélhetően a sorba kapcsolt Led-ek nyitófeszültsége kisebb, mint 24V. Elsőként a Led adatlapját kell megvizslatni, aztán számolni, hányat lehet sorba kötni, hogy ne érje el a 24V-ot. Valamint azt is megnézni, a 24V stabil, vagy változik.

Az akkumlátorok megint egy másik történetbe tartoznak. Egy ceruza akkumlátor nem 1,5 voltos, hanem csak 1,2 voltos. Illetve az a készülék amelyik beépített töltővel üzemel az fel van erre készítve. Amelyikbe pedig csak betesszük az akkukat azokban pedig nem haladja meg a névleges értéket a feszültség. Pl. egy telefonban belső tápegység és töltőáramkör biztosítja azt hogy a telefonban ne essen kár. A fényképezőgépekben erre nincs szükség, hiszen az akkukat nem a gépben töltjük, hanem külön töltőn.

24V stabil, egész megbízható táp. Ezt találtam UV ledekre (potosat nem tudok róla):
Nyitófeszültség min.: 3.1 V
Nyitófeszültség max.: 4.4 V
Nyitófeszültség tip.: 3.8 V
Ebből indultam ki, hogy a LEDek nyitófeszültségét kivonom a tápfeszből, és a maradék feszültséghez igazítok egy ellenállást, hogy kb 10mA folyjon át. (ezt korébban kaptam tanácsként, de lehet hogy rosszul alkalmazom).
Ebből kiindulva a 8 eleve rossz elképzelés volt.
Na most ha 7 LED-et számolok, és minimális nyitót, akkor az 2,3V marad. Ehhez 200 ohm kell. De ha 3,8V-tal számolok, akkor már 24 fölött vagyok. (7*3,8= 27 V) Ilyenkor nem tudom mi a teendő.
Ha röviden kérdezném: Hány UV LED-et és milyen ellenállással javasolnátok sorbakötni, hogy elegendő fényt adjon és jól működjön?
PL: legyen 6 LED, átlagos nyitó, akkor az 22,8 V, és lehet hozzá használni egy 100 ohmos ellenállást? És akkor lehet 16 sor, 6-osával...

Egy IRFZ46N helyére mit lehet berakni? Egy akkus fúrógép PWM szabályozójába kell.

Hello! Minden oké, de nem írtad a Led-ek katalógus szerinti áramát. A nyitófeszültség egyedileg is változhat, de leginkább a nyitó áram függvénye. Ezért is van három adat megadva. Ha minél közelebb vagy az összegzett feszültséggel a táphoz, annál kritikusabb a Led-ek szórása és változik az árambeállítása az ellenállással. Tehát célszerű kimérni a Led(ek) nyitófeszültségét a kívánt áram mellett. Abból aztán megmondható, mikor tettél jót, vagy sem.
Mert a példád az jó, de számold úgy is ki, ha nem 3,8V a nyitófeszültség, hanem 3,1V. Akkor mekkora lesz az áram így. - Ha megvan, tudni fogod, miért érdemes mérni..

És mi van az autóakkuval? Illetve kaptam egy földhözvágott telefont töltővel, akkuval. A töltő 5,2V az akku 3,7V, és még ezután van benne egy stabilizátor ami 3-5,2V-ból 3V-ot csinál? Mert akkor ebbe minden benne van, ez amúgy is csengő lenne, akkuval meg áramszünet esetén is működne. Csak tudni kéne, honnan, és hogy vezessem ki forrasztópisztollyal.

Az autós elektronikákra csak ráírják az egyszerűség kedvéért hogy 12 volt. Amúgy az autóba készített berendezések, rádiók, rádióamatőr adóvevők mind 13,5 volt környékére készítik. A telefonakku nem más mint három darab ceruzaakku sorba kapcsolva. 3×1,2=3,7 volt. Az autóba készített berendezések fel vannak készítve a 14,4 voltos maximális üzemre. Ennél nagyobb feszültség nem lehet az akkuban. Mint fentebb írták általában a berendezések elviselik a névlegestől +-10%-os eltéréseket. Kivéve azt amiben előírt a stabilizált feszültség. Márpedig a 12 voltos készülék szélsőséges +10%-os feszültséggel pont 13,2 volt. Ha -10%-ot veszünk akkor pedig 10,8 voltot kapunk, ilyenkor már az akku tönkrement.

Jujj, "A telefonakku nem más mint három darab ceruzaakku sorba kapcsolva. 3×1,2=3,7 volt"
Bocsi, de ez sehonnan nézve se stimmel (ott kezdve hogy 1,2*3=3,6).
Akkuból se egyfajta van világon.
Amiről Te beszélsz: 1,2V kapocsfeszültséggel, az a NiCd (Nikkel-Cadmium) és a NiMh (Nikkel metal hidrid) akkumulátorok, amiket ceruzaelem méretekben is kaphatsz (AA, AAA, baby, góliát, 6F22 ez 8,4V-os ).
A telefonakkuk már nagyon régen nem ezekből vannak (talán még az alcatel onetouch-jában volt 3xAAA ceruzakksis megoldás). Itt lítiumos technológiát használnak, aminek egy cellája is kb 3,7V kapocsfeszültséggel operál.
Azért írtam hogy kb, mert Lítiumosból is van pár fajta...

Igazad van. Megmértem és 3,1 V-ot mértem a LED-en.
Ez az jelenti, hogy ha 7-t sorbakötök, akkor az 7*3,1V= 21,7. 24-ből marad 2,3V, amire ha jól számolom egy 200 Ohm körüli ellenállás kell. Jól gondolom?
Vagyis 7 LED egy sorban, ebből lesz 12-14 sor és egy 200 Ohm-os ellenállást kell bekötnöm
Jól gondolom?

Vajon miért nem a méréssel kezdetem, ahelyett hogy mindenféle honlapokon kerestem mennyi is a nyitófeszültség? Érdekes...