Fórum témák
» Több friss téma |
http://bolthely.hu/kepek/mikroshop/04137.jpg
Én ilyet vettem, csak fekete színű sárga csikkal.
Nekem csak egy olyan felvetésem lenne ezekkel a vagókkal, hogy ebben egy vékony laprugó nyomul a dróthoz. Ez nem keresztmetszet csökkenés? Mert akkor melegedni fog.
Szerintem ott melegedni fog. Illetve a második képen lévő dupla kötőelemből van itthon, rá lett nyomva a drótra, én meg megtekertem és egyszerűen lehúztam a drótról. Nem tudom,nem egy jó előjel.
Ahogy elektroncso is írta, egy laptop javítónak erről biztos más lenne a véleménye reflow közben...
Kötődoboznak használd a 80-ast. Ott ahol meg 65-ös dobozt szeretnél és több kötést, használj mélyített 65-ös dobozt.
A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2014
Nekem a vezetőmérnököm jut ilyenkor az eszembe. Vezetéket (igaz gyengeáramút) tilos volt forrasztani, mert a forrasztás nem biztonságos, mellette a panelen viszont több 100 alkatrész ott vigyorgott beforrasztott lábbal....
( egyébként meg ha a szabvány szerint tilos forrasztani akkor tilos és kész)
5000-ért elég meredeknek hangzik, de nem tudom az árait. Az enyém racsnis és 6-osig megy. Szigeteletlen sarukhoz, de jó szigetelthez is, csak a műanyagig nyomom össze vele. Meg vagyok vele elégedve, bár nem a legkönnyebb használni, de nagyon jól présel.
Szerintem már ki kellene ezt a forrasztás, csavarás, wago-s kötéses szabályokat is fentre a keretbe írni, mert értelmetlen 2-3 hetente újrakezdeni a vitát ez miatt.
Tömör vezetékre szigorúan tilos érvéghüvelyt tenni. Pont, hogy megnöveli az átmeneti ellenállást, plusz a kontaktkorrózió melegágya, mivel a közhiedelemmel ellentétben rézből van, csak be van ónozva (ezért is van ráírva hatalmas betűkkel, hogy "material: copper").
@bakos13gab: az elektrolitréz egy minőségi fogalom. Rézszulfát oldaton át iontranszporttal tisztítják a rezet, így el lehet érni 99,99%-os vagy annál jobb tisztasági fokot, relatíve olcsón. Minimális szennyezés is drámaian rontja a fajlagos vezetőképességet, és módosít sok paramétert. Gondoljunk csak arra, hogy a vassal mit csinál pár százalék széntartalom.
Ez már nekem is eszembe jutott. Sőt az is, hogy a rugó kilágyul vagy ilyesmi. Ennek ellenére nem nagyon tudok jobbat. Biztos, hogy nem véletlenül írnak rá 20-30A-t. Ha a gyártó garantálja, akkor neked ezzel nem kell foglalkozni. Ha valami olyan dolog lenne, ami nem ismert, vagy új és kevesen használnák, akkor gyanús is lehetne. De ezrek raknak be milliónyit. Új lakásokban én már mással nem is találkoztam (már amennyire egy redőnybekötésnél turkál az ember).
Ha ólommentessel van forrasztva akkor valóban. Ha ólmossal, akkor örök élet +1 nap.
Én eddig csak két esetben láttam eltörött, elrepedt forrasztást. Az egyik amikor egy erősen melegedő alkatrész hozzá van fogatva valamihez, például egy hűtőbordához, a meleg miatt megnyúlnak a lábai, szétfeszíti a forrasztást. A másik az a hülye ólommentes forrasztóanyag, ami képes eltörni, az ólom hiányában nagyon rideg. Illetve van még egy, ahol a forrasztás erős mechanikai behatásnak van kitéve, csatlakozók, kapcsolók, nyomógombok a panelekben. Szerintem egy kötés ha annyira melegszik, hogy az miatt elkezd kitágulni a drót akkor ott más baj is van (túlterhelés). Általában a kötődobozokban a drótot rángatni nem szokás, emiatt az utolsó pont kilőve. Az meg aki ólommentes ónt használ villanyszereléshez, az megérdemli hogy eltörjön.
Ha a drót vége nem egyenes ( pl görbe drótot vágtál, blankolásnál meggörbült) akkor a Wagó sem fog jó kötést készíteni.Ha egyenes véget nyomsz bele, lehet tekergetni rendesen mire kijön. Egyébként valóban csökken egy kicsit a keresztmetszet, de nem csak a rugónál érintkezik, hanem a vele szemben lévő tömbnek feszül neki. Én egy kicsit kicsit meg szoktam húzni a vezetéket kifelé, ekkor a rugó még egy kicsit belemar a vezetékbe.
Sajnos már bent az összes doboz, úgy kb 30 éve...
A forrasztással is van probléma. Van egy "betegség", aminek az a neve, hogy ónpestis. 13 fok alatt az ón más kristálymódosulatba alakul át, és ez igaz a forraszanyagokra is. Gyakorlatilag szétmállik.
Kevesen tudják, hogy létezik különösen hideg helyekre alkalmazandó forrasz. Épp ezért találták fel (űrtechnológia!) a wire-wrap módszert. Tessék megjegyezni: Mindig a mechanikai kötés a legbiztosabb!
Ha megnézed, az új dobozoknak a kerületén van 2, vagy 4 rögzítésre alkalmas furat, ez a szerelést is megkönnyíti és mechanikailag is biztosabb lesz.
Wire-wrap? Az az amikor egy beforrasztott négyzet keresztmetszetű drótra spéci szerszámmal egyszerűen rátekerik a tömör drótot? És ez űrtechnika? Mi meg itt izélünk a csavart kötésekkel.
A nagyszüleimnél a villanyszerelés a 60-as évek közepén készült. Szimpla csavart kötések. Láttam már olyat, a hajam égnek állt a látványtól és azon voltam meglepődve hogy nem gyulladt még ki semmi. Viszont stabil a rendszer.
Ez a krimpelő amit vettem nem engedi jobban összenyomni az érvéget van rajta egy kitámasztó. A sodrott kábeleknek nem nagyobb az átmérője? Megmértem egy 1.5 mm2 mcu-t, 1,4-et mértem átmérőben.
2,5 mm2-nél 1.9-et mértem. az alu amiről úgy gondoltam hogy 4 mm2-es, 2,2 az átmérője.
Az émászos villanyszerelő tett érvéget az alura mikor bekötötte a sorkapocsba.
Sajnos nem ilyet adtak, a boltos szerint ezt kedvelik többem amit megvettem.
A tiéd olcsóbb, gyorsabb, teljesen jó. Ha megnézed az egyik hozzászóló belinkelte mint kevéssé hasznos szerszám. Szerintem sem szorít igazán az utóbbi, valamint sarut sem lehet vele nyomni, mert nem jön vissza a pofák között a szeme. Amit a tiéddel összenyomsz teljesen jó minden csavaros kötés alá, hiszen mint írtam, a csavar úgy is méretre szabja.
Sodrottra rányomtam, fogóval sem tudom lehúzni róla.
mcu-ról viszont lejön igaz nem könnyen, de ezek szerint nem is szabad tenni rá. Tehát marad a wago pasztával, vagy a lemezes sorkapocs az egy eres aluhoz.
Az átmérő nem azonos a keresztmetszettel!
Idézet: „2,5 mm2-nél 1.9-et mértem. az alu amiről úgy gondoltam hogy 4 mm2-es, 2,2 az átmérője.” Számold ki! 2,2mm átmérőnél 3,8mm2 jön ki, ez akár átmérő mérési pontatlanság miatt is lehet, ténylegesen is egy kissé kissebb. De nem olyan mértékben mint Te jelzed.
Azt nem értem hogy a 2.5mm2-es érvég hogyhogy rámegy a 4mm2-es alu kábelre.
Ehhez hasonlóval gyakorta találkozom, nem is vitatom, hogy az eggyel kisebb érvég rámegy az adott hajlékony vezetékre.
De..., matematikailag a 2,2mm átmérő 3,8mm2 keresztmetszetet ad. Erre is rá megy a 2,5-ös érvéghüvely?
Igen épp most tettem rá. Fura. Rá van írva hogy 2.5mm2-es érvég a csomagra.
2.25 akkor az átmérő, nem digitális a tolómérőm azért tévedtem. A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2014
Kipróbáltam, ha 4mm2-es érvéget teszek a 4mm2-es alura, azt le tudom húzni fogóval, viszont ha 2,5mm2-es-et teszek rá azt nem.
Zavart érzek az erőben.
R*R*3,14 a körterület, nem? gyök(2,5^2mm/3,14)=0,89mm. Ebből az átmérő 1,8mm (ami legyen 2 a falvastagsággal). gyök(4^2/3,14)=1,12mm. Ebből d=2,24mm.
Főleg azért nem jó a forrasztott kötés, mert nagyon nehéz megmelegíteni mondjuk 4 összesodort MCu-t, amiben van 3db 2,5-ös, meg mondjuk egy 4-es gerincvezeték is. Aztán azért nem jó még, mert a villanyszerelők többsége nem műszerész, és nem tudnak jól forrasztani. (Tisztelet a kivételnek persze.
) A forrasztás nem termelékeny mert nagyon sokáig tartana mindent leforrasztani, ugyanakkor a WAGO-ba csak bedugja az ember a vezetéket és kész is van, jóformán bolondbiztos, mert a rugóerő biztosítja a kötést, tehát a kötés minősége "gyárilag" biztosított. A hőtágulás miatt is romlik a forrasztott kötés. Azonkívül nehéz létrán állva forrasztani. Nagyjából szerintem ennyi szól a forrasztás ellen a villanyszereléskor.
Én is kiszámoltam nekem is ez jött ki ami neked, megmértem a 2.5mm2-es érvéghüvely belső átmérőjét és az 2.3-2.4 mm.
A 4mm2-es alu kábel átmérője pedig a te számításod szerint 2.24, tehát a 4mm2-es alu belemegy a 2.5mm-2-es érvéghüvelybe. A 4mm2-es érvéghüvely belső átmérője 3 mm. Elnézést ha nem vagyok tizedpontos, sima tolómérővel mértem nem digitálissal. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
