Nekem kétségeim vannak a normál izzók fázishasításos vezérlésének ötletével!
Szerintem nagyon megfog ezeknek az égőknek rövidülni az élettartalma!?

Inkább a több különböző teljesítményű izzók kapcsolását választanám.
Na meg ezt vezérelni is könnyebb lenne.

És a másik fontos szabály, ne kezdjed a kísérletezést rögtön hálózati feszültség alkalmazásával!
Mert komoly életveszélyes helyzeteket okozhatnak a tapasztalatlan ságból elkövetett hibák!

Tehát jobban járok ha például energiatakarékos vagy LED-es izzót alkalmazok?

Ez azért nem ilyen 1*ű!

Mert azok sem szabályozhatók PWM-el.
Mivel legtöbbjükben feszültség átalakító áramkörök vannak.

Ezért Dimmelhető izzókat kel keresni.
Fogyasztás szempontjából jobban jársz.
És a vezérlőt sem kel túlméretezni a normál izzónál bekapcsoláskor előforduló áramlökések elmaradnak.

Tehát egy normál izzó vezérlése nem lehetséges? Esetleg ha úgy készítjük a kapcsolást, hogy az áramlökéssekkel is számolunk?

Olyan vezérlő kapcsolás nem létezik, amely esetében bármilyen izzót(sima, LED-es, dimmelhető) lehet vezérelni?

Esetleg ha úgy döntök, hogy csak dimmelhető, izzót alkalmazok, arra nem tudnál, példa kapcsolást adni a vezérléshez?

Köszönöm a sok segítséget!

Toto már adot 1 mintát, ezt az ARM bármely szabad I/O pinjére kötheted.

Egyébként a témáról bővebben itt: Szilárdtest relé
Bővebben: Link
(Amilyen kevés háttér ismerettel rendelkezel inkább vegyél készen, biztonságosbb!)

Figy.
Nagyon előre szaladtál. Volt egy csomó kérdésem. Elektronikai ismeretek? Programozás? Mid van otthon? Mivel fogod programozni? Én az ULINK2 klón meg KEIL5-öt ajánlom. Konyhakész.

Nem rögtön a 220-at kell kötni az ARM-ra. Tenni kell rá egy LED-et. Kapcsoljon be. Aztán villogtasd. PWM. Aztán nézz utána, hogy FET mint kapcsoló, hogy többet tudjon az IO láb. Aztán Relé.
Közben tudd használni mondjuk az UART-ot, AD konvertert, és egy csomó dolgot. Hidd el mire ezeken átrágod magad, és alap dolgokkal tisztában leszel, eltelik 6 hónap. És ez még csak a hardver, a szabvány C függvényekről nem is beszéltem. Csak a string.h amit sokat használunk elég terjedelmes sokrétű. Egy életen át fogod tanulni az ARM-ot és a C-t. Mint itt mindenki
Nagyon előre rohansz. Most tudnék mesélni a saját utamról, de ez nem az a fórum.

Hogy lásd, kb. miről van szó: AC lamp dimmer using MOSFET PWM.
Bővebben: Link
(Az arduino helyébe képzeld a Discovery boardodat!)

Köszi, ez úgy néz ki jó lenne próbaképp, csak nézegetem az arduino és a rapberry pi adatlapjait, mert azzal vezérlik, és nem találom, hogy ha én STM-mel akarom vezérelni, akkor nem-e kellene átméretezni az R1 ellenállást, vagy tranzisztor hozzá? Mert ha jól tudom az STM 3,3v-tal vezérel? Ezzel nem lenne gondom?

Szerintem a Rasby is 3.3V-os!

De lemehetsz a 200-220ohmra?

Ha Netes vezérlést akarsz úgy is az lesz a nagyobb gond, nem ez a HW-es PWM.
Inkább a kimenetet védeném biztosítékkal, a bekapcsoláskor hirtelen kiégő izzó okozta nagy áramlökés, vagy esetleg véletlen rövidzár ellen.

Nekem ez a kivitelezés tetszik a legjobban.
Bővebben: Link
A 2 felső 33K + 220R ellenállásokat viszont 0.25W helyet 1W-osra cserélném!
És a nyákon a 230V-os áram utakat vastagabbra méretezném.

Tudom, hogy nem pontosan ide tartozik, de azért ARM fejlesztőpanel is van benne.
Icserny javaslatára első körben az MSP430-as fejlesztőpanelt nyúzom. Most értem az LCD kijelzőkhöz. Ezért a beszerzett alfanumerikus modul után a nokia 5110-es modult is teszteltem rajt. Mivel beszereztem az SPI-s 128*160-as modult is a Tiva C-panelomhoz, szerettem volna ezt is kipróbálni. Az ethernet modul miatt EK-TM4C1294XL-t szereztem be, ezen próbálnám futtatni a javasolt demót. Sajnos az ebay-ról beszerzett modulok bekötése (kettő különböző is van) nem teljesen ugyanolyan, mint a "Tényleg nincs királyi út?" cikkben szereplő modulé. Sajnos nem jöttem rá, hogy miként is kellene bekötnöm. (SCLK, MOSI, MISO csatlakozók hiánya) Próbálkozni meg nem akarnék, mert elrontani nem szeretném (főleg a launchpadot nem). Átvágtak és ezek a kijelzők nem is SPI-sek (csak a kártyaolvasó részük), vagy csak elkeresztelték a csatlakozó pontokat?
Valamint azért a TM4C1294XL nem ugyanolyan bekötésű, mint a cikkben szereplő LM4F120, de azért remélem a kód ugyanúgy lefut rajt, de idáig még nem jutottam el.

Kezdjük a kékkel...

1-RST:
Ez a kijelző reset lába. Ezt összekötheted a mikrokontroller reset áramkörével, vagy rákötheted egy GPIO lábra is és szoftveresen tudod reset-elni.

2-CS:
Chip Select. Ezzel választod ki, hogy a kijelzőnek küldöd az aktuális adatot.

3-D/C:
Data/Command. A kijelző kétféle képen tudja értelmezni a fogadott adatokat.
Vagy vezérlő kódként, amivel beállításokat tudsz elérni, pozíciót megadni...
Vagy adatként, amivel pl a képernyőre tudsz rajzolni.

4-DIN:
Data In. Itt várja az adatfolyamot. Ez csatlakozik a mikrokontroller MOSI lábára.
Az mcu az master, tehát a MOsi rövidítésből a Master Output érvényes.
A kijelző slave eszköz, tehát moSI... Slave Input érvényes rá.

5-CLK:
SPI busz órajele.

6-VCC:
+táp

7-BL:
Backlight, azaz a háttérvilágítás + tápja.

8-GND

Köszönöm, bekötöm akkor a leírtak szerint.

Ha a J1 jumper nyitott, akkor +5V tápfeszültséget igényel a kijelző (a panelon van egy saját feszültségszabályozója). Természetesen az adatvonalakon a jelszint mindenképp 3,3 V-os.

A BL kétesélyes, mert előfordulhat, hogy a LED katódja van kivezetve az anód helyett, ilyenkor a földre kell húzni.

A piros:

LED: A háttérvilágítás + tápja.
SCK: SPI busz órajele.
SDI: MOSI
A0: D/C
Reset:
CS: Chip Select
GND:
VCC:

Köszönöm szépen. (hajbókoló szmájli)
A kéket tegnap ebéd után kipróbáltam, de sajna nem nyertem hangszórót.
Programozási hiba volt, valamit biztos elcseszerintettem, mert nem jól fordult le a kód, kaptam jó pár hibaüzenetet. Mivel kevés időm volt, nem tudtam megnézni, hogy mit is rontottam el. Ma megpróbálok rágyúrni és olvasni, nem az itteni szakikat molesztálni minden kis apró cseprő gonddal...
Amúgy nézegettem tegnap. Különböző TI fejlesztőpanelek boosterpack csatlakozósorának nem is passzol teljesen a lábkiosztása. pl. a LM4F120-ason csatlakozóján elérhető PB7 csatlakozó (ami kellene a kijelzőhöz) nem elérhető a TM4C1294 boosterpack csatlakozóján. Vagy itt ez a PD1 lábra van kihozva? (mert ahogy nézem itt ez a MOSI láb SPI módban és mind ha ez lenne az "alapértelmezett" funkciója. Ha ez így van, akkor át kell néznem a többi láb bekötését is.
Úgy látom nem lesz olyan egyszerű a dolgom.

Nem ismerem a TI chip-eket, de nem hinném, hogy egy GPIO alapból MOSI-nak lenne konfigurálva.

Sziasztok,
keil-el fejlesztettem egy (viszonylag) nagy projektet, és gondoltam, adok egy esélyt a CooCox IDE-nek és a GNU fordítónak is. A gond az, hogy amit a keil O1-es optimalizálással simán olyan méretűre fordít, ami befér a 128KB-s chip-be, addig a GCC Os-el sem képes erre. Bárhogy állítgatom, mindig túl nagy lesz a kód. Kérdezném, hogy én hibázok valahol, vagy a GCC tényleg csak ennyit tud?

Keil-nek egész jó a fordítója.

Sziasztok!

Az alábbi eszközzel ügyködöm: Tiva C Series LaunchPad TM4C123GXL panel
Rajta a TM4C123GH6PM mikrokontroller.
Az lenne a kérdésem, hogy van a Port F 4-es lábán egy nyomógomb (PIN 29).
Ha nincs benyomva akkor 1 logikai értéken van. Ha lenyomom lemegy 0 értékre.
Ha azt akarom figyelni, megnyomták-e! Az if feltételhez szeretném beírni, hogy:
if(PF4==0){...}
dehát a PF4-re így azt írja, hogy undefined symbol.
Hogy kell pin-re hivatkozni vagy erre a gombra C-ben?
Regiszterre megy, de hogy figyeljem ezt a pin-t?

Előre is köszönöm:
Zoltán

Én csak ARM Cortex M0-val folgalkoztam eddig, a te procid meg M4, de nálam ez valahogy a következőképpen néz ki (CMSIS-el):

#include "Driver\DrvGPIO.h"
DrvGPIO_Open(E_GPF, 4, E_IO_INPUT);
if(DrvGPIO_GetBit(E_GPF, 4)==0)
{
.
.
}

Köszönöm

Milyen fordítót/fejlesztői környezetet használsz?

Composer Studio v5.5

Sziasztok !
El szeretnék kezdeni foglalkozni ARM cortex fejlesztéssel/programozással.
Van némi AVR-es és PIC-es tapasztalatom C-ben és Assembly-ben is , de csak alapok.
eBay-ről gondoltam rendelni valami fejlesztőt, de a kérdésem ez lenne, hogy milyet szerintetek ?
C -ben szeretnék programozni. Valamint ebben a témában szakirodalmat hol lehet fellelni ? Hol kell kezdeni ? Az ARM oldalát már megnéztem családokat, felépítést értem.

Talán egy kicsit pontosabban lődd be...
Mennyi pénzt szánnál max a komplett (induló) fejlesztő kit-re?
Milyen projektek lennének kilátásba?

vzoole: Látod, hogy szegény csak annyit tud, hogy ARM Cortex-szel akar foglalkozni, te meg jössz itt a "mennyi pénz", meg "milyen project" kérdéseiddel, amik teljesen összezavarják.

IRONbene: Több gyártó több mikrokontroller családot is gyárt ezen név alatt, minden fejlesztő a saját választására esküszik (no meg tényleg az a kérdés, hogy milyen felhasználásra kell), én csak arra vállalkozom, hogy leírjam, én mit használok: STM32, mert viszonylag olcsó, viszonylag elterjedt (sok példa a neten), és beszerezhető.
A webes boltok tele vannak az ezekkel épített fejlesztői panelekkel. A kedvenceim az LCD-s példányok (kb. 35$-tól), ezekhez sokszor forráskódokat is küldenek, vagy letölthető, amivel az LCD pikk-pakk működésre bírható.
Az utángyártott ST-linkV2 programozó is csak néhány dollár.
Az IDE pedig lehet pl. Keil uVision, Coocox, vagy az én kedvencem, az Em::Blocks is. Ezeken kívül vannak mások is, de ezek ingyenesek, habár a Keil csak 32kB-ig az.

Az elején szerintem nem az a lényeg, hogy pontosan kiválaszd, hogy majdan milyen nagyobb projectet akarsz megvalósítani, hanem inkább az, hogy a tanulás során viszonylag gyorsan legyen sikerélményed. (elvégre az oldal címe is az, hogy Hobbi Elektronika). vzoole pedig azért kérdezett rá a konkrétumokra, mert kb. két hetente vannak hasonló általános kérdések a topicban, és így csak általánosságban lehet rájuk válaszolni.

Szerintem válaszd Őt: 32F429IDISCOVERY
Bővebben: Link
Olcsó kezdő készlet, és rajtavan szinte minden, ami kel.
Van rengeteg lib és példaprogram hozzá a neten.
És a Toto által javasolt IDE-ket mind érdemes kipróbálni, hogy megtapasztald a köztük lévő különbséget.
És ne legyen gond az átjárás egyikből a másikba.

A tanuláshoz PIC és AVR után talán a Cortex-M0 vagy Cortex-M0+ tűnik logikus választásnak - ha csak nincsenek komolyabb igények.

- Freescale FRDM-KL25Z - mbed környzetben és "hagyományos" módon is programozható, USB OTG-t is tud, debugger van a kártyán

- STM32F0 Discovery - belépő szintű Cortex-M0 kártya, ráépített ST-Link debuggerrel

- Nuvoton NuTiny kártyák (ChipCAD Kft is forgalmazza) különböző képességű (némelyiknél USB kezelés is van) CorteX-M0 kártyák, Nu-LinkMe debuggerrel

- Fentieknél kicsit gyengébb (nincs hozzá debugger, csak bootloader) az LPC1114 mikrovezérlővel szerelt Z111xP kártya, melynek egyik kellemes tulajdonsága, hogy jól használható Joseph Yiu "The Definitive Guide to the ARM Cortex-M0" c. könyvének mintapéldáihoz.

Az STM32-es családok előnye lehet, hogy van hozzá kódgenerátor (és folyamatosan frissül, fejlesztik). Nekem pozitív tapasztalatom van ezzel. Viszont, ha ezt használja az ember, akkor biztos nem fogja bit szinten megismerni az uC-t, mert elkényelmesedik. Ha az a célod, hogy a PIC-ekhez hasonlóan, bit szinten megismerd a kontrollert, akkor szerintem egy STM32F100-as vagy ST32F151-es panel megfelelő választás. Az az igazság, hogy elfogult vagyok. Keveset foglalkoztam TI-s Stellaris-okkal, de többnyire csak az STM32 volt nálam terítéken.

STM32CubeMX