Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Sziasztok!
Csak egy gyors kérdés.. Galaxy S2 telefonon az USB csatlakozónál a data+ és - hogy, vagy hova van kötve hogy a telefon ac üzemmódban tölt? (tehát 1A-el) Mert ahogy néztem a töltőjét, a data+ és - csak rövidre van zárva, de nem vagyok benne biztos!
Sziasztok!
Tudnátok javasolni (lehetőleg ne mikró kontrolleres) kapcsolást amivel meg tudom állapítani egy Zener dióda adatait. Legjobb lenne valami DWM-hez való kapcsolás.
Ha csak GSM átjelződ van az nem igazán profi. Ha csak az van, az olyan, mint ha nem is lenne. Azt csak távjelzésre, vagy távvezérlésre szokták használni. A GSM jelet pár ezer forintos kütyüvel blokkolni lehet. GSM jammer a neve és előszeretettel alkalmazzák.
Szerinted a merevlemezes vagy a rejtett bekamerázás hatásosabb lenne?
Sziasztok!
Van egy 97'-es Skoda Felíciánk, aminek sajnos az egyik intervallum kapcsolója rossz. A gyors, és leggyorsabb fokozat működik, de a "gondolkozós" (ami kb 5 másodpercenként töröl) egyáltalán nem. Lenne ötletetek arra, hogy ezt milyen kapcsolással tudnám helyettesíteni? Én 555-ösre gondoltam elsősorban, csak nem tudom hogy valósítsam meg, nem vagyok tisztában a szerkezet működésével.
BLDC motort meghajtáshoz kellene csinálnom egy áramkört. (az sem baj, ha PIC-es)
Szóval van egy BLDC motor meghajtó monolic IC, ami hall szenzoroktól várja vissza UVW jelet. A BLDC motorban azonban nincs hall szenzor. Helyette egy szinusz / koszinusz jelet ad vissza a motor a poziciójáról. Egy olyan áramkörre lenne szükségem, ami a szinusz/koszinusz jelet átalakítja TTL UVW jellé. (ahogyan a mellékelt képen van)
Uraim, lenne egy kezdő kérdésem.
Ha van mondjuk 1 trafóm amely 220v-os primeri és mondjuk 30v 5A szekunderű megoldható lenne, hogy 2 külön kimenetű labortápot készítsek? Vagy ebben az esetben mivel csak 1 szekunder van azt nem tudom 2 felé ágaztatni? Mindenképp 2 szekunder kell legyen? Szeretnék egy olyan labortápot építeni majd amiben minimum 2 DC kiment lenne (~0v-30v) és arra gondoltam, hogy csak az áramerősséget korlátoznám le áganként 2.5A-re. Lehet buta a kérdés, de ezt egyelőre én nem látom át.. Köszi előre is..
Sziasztok!
Mit javasoltok, hogyan kezdhetnék el elektronikát tanulni? Talán az alapok már megvannak... Dávid
Szerintem csak kezd el és kész... Nem hiszem, hogy van olyan rész amitől érdemes elindulni mert egy kapcsolás annyi mindenből állhat, hogy... szerintem érted miért írom ezt..
Bár talán ami rám is igaz volt, az alap ismeretek hiánya miatt, az ellenállások, kondenzátorok viselkedése, tranzisztorok működési elve mert ezek egy alap kapcsolásban megtalálhatóak. Szóval az alap elvek és törvények ismerete nem árt.. A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2014
Csak korlátokkal oldható meg a feladat. Lehet olyan tápokat csinálni, aminek a földje közös, és két különböző feszültséget állít elő, az egyik akár lehet negatív is. Én inkább egy másik esetleg egy második trafót javaslok, ne köss kompromisszumot.
Ha közös földjük lehet, akkor semmi akadálya.
Csinálsz egy graetz egyenirányítót (5A-re) megfelelő pufferkondenzátorral, és a nyers egyenfeszültséget rávezeted két (változtatható feszültségű) stabilizátorra, vagy labortáp áramkörre. Csak olyan stabilizátorok (vagy labortáp áramkörök) jók, amelyek föld ágában nincs semmi (pl. áramfigyelő ellenállás, szabályzóelem). A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2014
Értem, még egyelőre nem tudom, hogy működik egy állítható labortáp és még nem foglalkoztam vele mélyebben mert úgy gondolom az első amit jól meg kell válasszak az a trafó.
Egy troid trafóra gondoltam ami minimum egy szekundert tud és az is minimum 30v 5A-t. Úgy gondolom ez a teljesítmény és feszültség is elegendő lenne... kendre256-nek is megy: Mérőpontok külön lennének, de így ebben az esetben, akkor nem jó a közös föld mert befolyásolja a mérést. Ez esetben akkor gondolkodjak 2 szekunderben és akkor szekunderenként 30v 2A-körül.. Jó felé járok, irányítsatok mesterek... A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2014
Sziasztok. 40106 Ic képes a kimenetén közvetlenül relét működtetni vagy kell közbeiktatni egy tranzisztort?
A relék felvétele 14,4V-on 40 és 50 mA
(Régóta alkalmazott rádióamatőr méretezés szerint a biztosíték tervezésének legfontosabb szempontja az erőmű túlterhetősége)
A vasmag keresztmetszete adott, ha elfér, a lehető legvastagabb szekunderek kellenek - nem biztos, hogy szimmetrikus terhelésed lesz, sőt elképzelhető, hogy csak az egyik oldalról szeretnéd a teljesítményt levenni. Ilyen esetre gondolva nem árthat a vastagabb szekunder.
Úgy látom, hogy nem bírná el.
Szerintem tegyél be egy tranzisztort.
Értem köszönöm. Gondolom bármi NPN megfelel ami bírja a relék áramát. Az IC és a bázis közé tegyek ellenállást? Ha igen kb mekkorát?
Hello!
Ez így jó lesz? Az erősítő részére gondolok.(8 Ωos 6 wattos hangszóró) A rádió kimenete 75mV.
Ez mind két esetre igaz?
Tehát ha 1 illetve 2szekunderes a triod?
Igen, bár nem árt tudni, hogy a relé csak pillanatokra van behúzva vagy huzamosabb ideig.
BC337-et szokták legtöbb esetben használni.
Kattogtatva lesz a relé. Így kicsit rá kell hagyni, mert ugye behúzáskor nagyobb áramot vesz fel.
Ha egy szekunder van, akkor tökmindegy az arány, ugyanarról a tekercsről veszed az áramot. Elképzelhető olyan felépítés is, hogy az egyik szekunder nagyobb áramra van méretezve, a szimmetrikus, nagyáramú konstrukció szinte kizárólag erősítők építésénél szükséges.
Utolsó pár oldal amit ajánlok figyelmedbe, nagyon jól használható és sokat lehet tanulni belőle...
PIC-ről hajtott relé Lényegi része neked a relé meghajtása.. A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2014
Értem.., azt ajánlottad, hogy 2 trafót tegyek be, ne kössek kompromisszumokat.
Ha egy trafónak 2 szerkundere van, akkor az nem nevezhető még 2 különálló trafónak? Persze szigorúan csak elméletileg, mert fizikailag egyben van.. Vagy az hogy egy trafó 2 vagy több szekunderrel rendelkezik attól még a GND közös vagy az is külön van?
Azért mondtam, hogy két külön trafó, mert úgy értelmeztem a kérdésedet, hogy egy trafó már van. Közben lejött, hogy nem.
Ha két külön szekunder van, akkor az két trafónak fogható fel, csak a legnagyobb terhelés esetén lehet hatása egymásra a két tekercsnek. Két külön trafónak előnye, hogy a kisebb méretek miatt könnyebben elhelyezhetők a dobozban, jobb a súlyeloszlás. Cserébe drágább valamivel. További előny lehet, ha az egyik trafó tönkremegy, a készülék másik fele még működhet. A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2014
Aham
Maradok az egy trafós kivitelezésnél. Úgy látom, hogy elég lapos kis troidokat gyártanak már aminek viszonylag nagy a teljesítménye. remélhetőleg a 2x30v 2.5A még nem lesz ez alól kivétel. Akkor trafó ügyileg rendben vagyok legalább is elméletben. Köszi.. |
Bejelentkezés
Hirdetés |