Megvan, miért tiltott le az IC, ha növelni akartam a kitöltést. Egyszerűen tönkrement az a tranyó, amit közvetlenül vezérel és a csatoló trafót hajtja. Lényegében földön lévő emitter<>bázis átment zárlatba, még jó, hogy leállította magát szerencsétlen IC. Hogy nem vettem észre korábban..
Már csak azt lenne jó tudni, ez vajon miért következett be?

Köszi a megerősítést, akkor nyugodt szívvel kikötöm és felhasználom azt a tekercset, vagyis trafót.

Úgy érted, hogy mind a tranzisztor, mind a primerrel soros tekercs miatt olyan lassan reagál, hogy induláskor nem tud kialakulni veszélyesen nagy áram?

Kikötheted, de én csak hibakeresés miatt javasoltam kikötni az IC 4-es lábát!
Viszont félreértesz! A védelem az, ami lassan reagál! És nem, nem tekercs vagy tranzisztor miatt, hanem a nagy időállandós integráló tag miatt, ami IQNUKU által mutatott kapcsoláson R32, D19 és C42 tagokból áll. Emiatt miliszekundum körüli ideig nem érzékeli a "hirtelen" rövidzárat (ha a kimeneten a terhelőáram négyszögjel-szerű meredekséggel megugrik).

Természetesen megoldható a dolog, ráadásul úgy, hogy mindkét félperiódusban figyelje a primer túláramot.

Ja én azt a tekercsnek hitt trafót gondoltam kikötni, azt használnám fel úgy, hogy egyenirányítom, és egy komparátorral akkor figyelhetem a túláramot a primer körben. Baj esetén talán képes megvédeni a meghajtó tranzisztorokat.
Az IC 4-es dead time lábát az áramhatárolásra gondoltam, nem hagyom kallódni.

Azt hiszem (remélem), már csak egy kritikus pont van. Mit kezdjek a 3-as, komparátor input lábbal? Ha jól vagyok informálva, akkor oda visszacsatolás tehető, és a feszültségstabilizálás lomhaságát/gyorsaságát/ IC gerjedését hivatott orvosolni.

A 3-as lábra kapcsolódó cuccokat kösd úgy, ahogy eredetileg volt. A túláramkorlátozás a hagyományos "egyenirányítós" módon pedig nem lesz elég gyors, mert most is így van!

Úgy érted, a 2-es és 3-as láb közé tegyek egy soros ellenállás-kondi párost és kész?

Bekötöttem a trafó "+-12 Voltos" kimenetét egy graetzre, a földet meg kiszedtem. Működik jól, csúcson 50 Volt, 40 Volton szerintem ereje is lesz, megmérem majd.

Gondolkoztam az áramfigyelésen, és nem tetszik a negatív ágban lévő sönt. Mert mondjuk ha a pozitív kimenetet leföldelem, nem véd semmi, tönkremegy az egész.
Ilyet gondoltam, ez ráköthető a TL494 dead time lábára. Esetleg egy soros diódát beteszek, hogy a nulla Volt valóban nulla legyen.

Érdekes...

És akkor így mi táplálja a vezérlő kört? Mert a készenléti 5V-ot is előállító trafó táplálgatja, de nem véletlenül van táplálás a főtrafóról is megsegítve az R62, D13 alkatrészekkel (megint csak IQNUKU által mutatott kapcsolásra gondolok). Így össze fog omlani az egész, nem lesz elég energia, hogy nyissanak a kistranyók (amikből az egyik nemrég zárlatosodott be), és megint csak megsülnek.

Amit felrajzoltál kapcsolás, az teljesen hibás. És nem egyértelmű, hogy a műv. erősítőt miről táplálod, valamint mi az az U kimenet.

Ne a kolléga által mutatott kapcsolást nézd, mert az nem az én tápom! Mellékletben ami van, az a jó.

Ott a (középső) segédtrafó 8.8 Voltot állít elő, pontosabban egyenirányítás után ennyi lesz. Ha leveszem nullára a kitöltést (ami valójában ugye nem nulla, mert egy kis időre ott is nyitogat, hogy ne álljon meg), akkor is működik. Terhelés alatt jelentősen növekszik a segédtáp feszültsége.
Tény, hogy a 12 Voltos kör itt is betáplált, de eddig nem mutatta jelét, hogy kevés lenne önmagában a segédtrafó. Főleg, hogy ha csökkentjük a kimeneti feszültséget, csak a segédtrafó marad, ami elláthatja az IC-t.
(A C945 tranyó tönkremenetelének oka tisztázatlan, szerintem az LM393 felé kell keresni az okot. Minden esetre azt is és a többi fogyasztót is kiszedtem már, nincs rájuk szükség.)

Az 5 Voltos készenléti kör trafója (alsó) teljesen külön van, nem táplál semmit. Egyébként 2 amperes, máshoz jó lesz még.

Amit tudni szeretnék, egyszer az, hogyan oldjam meg a pozitív ág áramfigyelését? Más szóval hogyan kellene módosítani a rajzomat?
A műveleti erősítő táplálható a KA7500 referencia kimenetéről.
Az U kimenet fogja letiltani túláram esetén a KA7500-at a dead time lábon keresztül.
A söntről lejövő feszültségosztást azért gondoltam a komparátor előtt, mert 40 Voltról van szó.

Amit pedig másszor tudni szeretnék, hogy mit kezdjek a KA7500 hármas lábával, ez és a kettes láb közé tegyek egy ellenállás-kondi párost sorosan? Teljes mértékben nem állítható vissza az eredeti megoldás, hisz azért alakítottam át, hogy ne olyan legyen, mint az eredeti.

* de valóban betáplál a készenléti 5 V trafó egyik ága, elnézést. Az viszont külön meghajtást kap, elég erős kell legyen és 8 Volt fölött van, nincs gond.

Üdv!


Ez megint csak nem így van! Nézd meg az FBT3 jelű trafónak az egyik tekercse egy FR102-es gyorsdiódán át töltöget egy 47µF/50V kondit (de rossz ez, hogy nincs poziciószám). Az táplálja a TL494 -est (vagy bármi is legyen ott, de lényeg hogy a 12-es lábat). Ez már elég ahhoz,hogy beinduljon a táp valahogy, és ha véletlen rövidre zárod, akkor a hiszterizises komparátor tartsa magát makacsul ahhoz, hogy letiltódjon a vez. IC.

Ezen kívül még a főtrafó egyik egyenirányított (de induktivitás előtti) pontjáról is táplálódik a vezérlő kör. Talán nem véletlenül!

Túlterhelés védelem volt a tápodban eredetileg. Ha áramkorlátot akarsz, ahhoz kell még vagy fél marék alkatrész, de megoldható. Konkrétat nem csináltam még, vagyis igen, de akkor fel kellett áldoznom a GND pontot.

A 3-as lábra menő alkatrészhálózatot állítsd vissza az eredetire.

Szóval azt a gréces egyenirányítást igencsak át kéne gondolni! Mert megoldható lenne, de azzal a szigorú kikötéssel, hogy a trafó földpontját meghagyod, és mondjuk optocsatolóval vagy szinteltolókkal csatolod vissza a földhöz képest "lebegő" kimeneti feszültséget.

Egyébként árammérésre egy ilyen IC lenne a legelegánsabb: Hall effektes árammérő

Van belőle 5, 20 és 30A -es változat is. A bemeneti árammal arányos kimeneti feszültséget ad, és 5V tápról működik. IttHUN elég drága (relatív), de ebay -on párszáz forint NYÁKra szerelve.

Megnéztem, mit bír az a segédtrafó. Úgy, hogy a tápvezérlés alapjáraton működik, 8.8 Volt. Ezt a kört megterheltem 10 Ohm-mal (!), amire 7,2 Voltra esett le. Ez több, mint 5 Watt plusz, és nem jött zavarba.
Az IC 7 – 40 Voltig garantált működést ígér.
Úgyhogy ez tuti elég, még a ventilátorra is. De ha mégsem lenne, ráakasztok egy 300 forintos step-up konvertert a készenléti 5 Voltra, az csinál belőle 12 Voltot és meg van oldva.

Mivel 4 amperes greatz van, ezzel néztem terhelhetőséget: 40 Voltnál kb. 10 Ohm-mal. Feszültséget tartotta, hangja se volt különösen csúnya. Ez így 160 Watt, én már ezzel is meg lennék elégedve. A meghajtás és trafó meg elvileg a dupláját is elbírja, legalábbis teljesítményben.

3-as láb: eredetileg kb. az összes alkatrésszel kapcsolatban volt, nem tudom áttekinteni, melyik szükséges. Nálam viszont egész másképp lesz a szabályozás. (Ahogy a tápos cikkben lévő egyszerű megoldás.)

Na, ez a Hall szenzor így első ránézésre nagyon tetszik! Ha jól látom, igen gyors, 5 us, vagyis simán felhasználható egy egyszerű ellenállás osztóval áramkorlátnak is. Mernéd?

A lényegről megint nem nyilatkoztál: Hova kötnéd az ellenállásosztó kimenetét?

A vezérlés szempontjából az IC tápfeszültsége csak 1 dolog. De ha már így van (hogy kisebb feszültségről fog menni a meghajtó-kör), akkor az 1,5kOhm ellenállást kéne kisebbre venni (mondjuk 1,2k de igazából mérni kéne a CE szaturációs feszt) annak a trafónak a középkivezetése előtt, ahol kipurcant a kis tranyó.

Sziasztok! Egy KC-235-ös tápot alakítottam át Bővebben: Link. Eleinte még működött, de sajnos elrontottam, amikor 20V-osra akartam upgrade-elni. Kérlek, segítsetek, hogy mi a hiba! Igazából két fő kérdésem lenne:

1) Mit csinál a ZD2 dióda? Ki lehet/kell-e forrasztani, vagy nagyobb feszültségűre cserélni?
2) Miért kapcsol le 15.2V környékén a tápom?
3) Mit ronthattam el benne? Valamelyik alkatrész tönkremehetett? (leírás alább)

Na szóval tegnap sikeresen átalakítottam a tápot a szokásos módon, azaz az 5V és 12V ágakra menő R15 és R16 ellenállásokat kiforrasztottam, majd az R16-nak a DBL494 IC +1in lábával szomszédos lába helyére beforrasztottam egy drótot, amit kivezettem és egy 50K-s trimmer potméteren keresztül rákötöttem a 12V-ra. A potival párhuzamosan volt kötve egy 91K-s ellenállás, hogy a feszültség ne lépje túl a 16V-ot. Így nagyjából 4.8V..14.3V volt a kimeneti tartomány, működött, ahogy kell. Tök örültem neki, úgyhogy kimartam életem első NYÁK-ját , amin ez a konfiguráció szerepelt, meg még 12V-GND között egy 20V-os zéner meg egy 120 ohmos ellenállás, amit igazából azért tettem be, hogy legyen egy minimális terhelés, ami a 12V-GND kondikat hamar lemeríti, ha terhelés nélkül le akarom szabályozni a feszültséget.

Na ez teljesen jól működött 1 azaz egy napig, mivel ma elhatároztam, hogy kicsit feljebb tornászom a max feszültséget. Kicseréltem a két 1000 mikrós kondit, amik a 12V-os ágat szűrték (C? és C29), 1000u/25V-osra (low ESR). A szabályozó panelemről leszedtem a 120 ohmos terhelést, mert ez nem bírta volna a 2W-jával a 20 voltot. Meg ugye a 91K-s párhuzamos ellenállást is leforrasztottam, mert úgy számoltam, hogy így, hogy csak a poti van, kb 19-20 volt lesz a max feszültség. (A poti közepét meg végét is összekötöttem - eleinte a vége a levegőben lógott, de olvastam, hogy ez nem ajánlott a recsegés miatt.) A 20V-os zénert egyelőre rajta hagytam a panelemen. Aztán a táp kapcsolási rajzát nézegetve, kiforrasztottam a ZD2-t is és helyére betettem egy 10V-os zénert. Igazából bevallom, hogy fogalmam se volt, hogy a ZD2 mit csinál, de bekapcsolt állapotban kb 10.5V-os kimeneti feszültségbeállítás mellett 3.51V-ot mértem rajta, úgyhogy gondoltam, ez csak valami túlfeszültség-védelem az 5V-os ágra.

Aztán a módosítások után bekapcsoltam, és elég fura dolgokat kezdett el csinálni a tápegység. Az alacsony beállítás régebben 4.8V-ot eredményezett, most 8V-ig is felment, de leginkább elég instabil volt, ide-oda mászott. Ha picit feljebb tekertem, a táp lekapcsolt. Utána elkezdte azt csinálni, hogy legalacsonyabb beállítás mellett is bekapcsoláskor 17V-ról indult (!), aztán a feszültség azonnal leesett 0-ra, ahogy védekezésből leállította magát. Fogalmam se volt, mi a baja, aztán kiforrasztottam a 20V-os zénert is a szabályozó panelemről, meg aztán a 10V-os zénert is a táp paneljéről, de persze így se működött. Nagy kínszenvedések árán aztán visszaforrasztottam a pici 6.2V-os eredeti ZD2-t, persze a NYÁK aljára sikerült csak. Így elvileg az egész kóceráj a következőképpen nézett ki: két kondi kicserélve, ZD2 áthelyezve NYÁK aljára, feedback ellenállások helyére pedig a poti. Tehát működnie kellett volna a tegnapi tapasztalatok alapján, de furcsa módon most se szabályzott úgy, ahogy kéne. Legalacsonyabb beállításban 4.8V helyett kb 5.3V-ot adott ki, de időnként 6V fölé is felment, igencsak instabil volt. Ha feljebb tekertem, ment föl a feszültség, de 15.2V körül valamiért leállt a táp.

Mit ronthattam el? Csak új alkatrészeket építettem be. Megnéztem tüzetesen multiméterrel a forrasztásaimat, hogy nem zárlatosak-e, de szerintem jól sikerültek. Valószínűleg sokat segítene, ha a ZD2-t tudnám, hogy hajdanában mit csinál(t), de sajnos nagyon kusza nekem ez a kapcs rajz...

Csatolom a segédpanelem rajzát, a WFeedback megy az IC 1-es lábához.

Közben megméregettem a diódákat multiméterrel, és a +5V-ot egyenirányító dupla Schottky dióda (SBL1640CT) rövidzáras. A 2xPR3002 párnak (+12V) látszólag semmi baja.

Lehet, hogy az SBL1640CT-t tette tönkre a ZD2 cseréje? Továbbra se értem viszont, hogy hogy kaphatott 40V-nál nagyobb feszültséget, amitől átütött. Nem hiszem, hogy a +5V/-5V-ot előállító trafó alapból ennyit ad le...

Bocs, de néha nem szeretek ennyit végigolvasni, de ha jól sejtem, nagyon feltornásztattad a tápot és ezért halt meg az SBL1640CT-d...
A trafó alapból, szabályzás nélkül, ill. feltuningolva a visszacsatolást bőven le tud annyit adni a 2 x 5 voltos ágon, hogy a két tekercsvég között csúcsban, esetleg kis tüskékkel tarkítva meghaladja a 40 voltos zárófeszt. Kétutas egyenirányítás elmélete.

Azokat a dupladiódákat (meg még pár alkatrészt) a tápban beforrasztva mérni nehézkes. Vagyis az ítélet előtt mérlegeld, hogy a trafót belemérted-e! Szokott lenni a 3,3 és talán többi ágon is egy-egy söntszabályozó. Tipikusan TL431. Na én egyszer megtettem azt, hogy kikötöttem a zárlatvédelmet, és erőszakosan feltuningoltam a feszültséget a visszacsatolás megbabrálásával.

Válaszul az egyik TL431 sárga lángra lobbant. Azt kihúztam, és működött szépen a táp. Szóval lehet hogy egy ilyesmi (túlfesz) védelmet ellátó aktív áramköri elem zárlatosodott le. Nézd át őket, vagy szedd ki a diódát, és úgy méregesd.

A javaslatod észben tartom, köszi!

Szerintem egy bajos rész van, és ez az, hogy hálózatra kapcsoláskor elindul a táp. Az IC pár voltnál működni kezdhet, viszont akkor még nincs feltöltve a segédfeszültség puffere, tehát valóban alacsony lehet. Ezt kéne megoldanom, hogy várjon egy pillanatot, mielőtt elindul.
Úgy vettem észre, ha a 'dead time' láb szabadon van, már az is elég, mert minimális kitöltésre állítja magát.

Utánanéztem ennek a Hall-os árammérőnek, de nem lesz jó. Egyrészt hőmérsékletfüggő a pontossága, ami baj. (Talán a réz átvezetés miatt.)
Másrészt egy rövidzárnál hiába kapcsol le a táp, a pufferben lévő energia attól még kimegy, és nem hiszem, hogy díjazza ez az IC az akkor létrejövő sok ampert.


Továbbra sem értem, mi a gond a korábban rajzolt áramfigyelés elvével. Átgondoltam, és itt az eredménye.
A műv.er. a két bemenete közti különbséget figyelni, nemde?
Na most a sönt két oldalán terheletlenül ez megegyezik, terhelés hatására pedig elkezd nőni.
Mivel legalább 40 Volt, ezt mindenképp le kell osztani. A jelöletlen ellenállások is és a potméter értéke is (elméletben majdnem) azonos. Ha csökkentem a poti ellenállását (tehát föld fele húzom), akkor egyre nagyobb Rs áram szükséges ahhoz, hogy billenjen. Ha meg csinálok egy visszacsatolást, akkor erősíteni fog és felhasználható pl. árammérésre.

Urak, ha a kimeneten ilyen zaj látható 5-8V között, akkor mi a teendő?

Üdv!

Kapcsolóüzemű táp kimenetén 50Hz-es zajnak nem szabadna lennie, ráadásul nem ~500mV_p-p-nek. Jó a védőföldelés a tápnál, illetve a PC-nél?

Megnézem. Köszönöm a gyors választ!

Én is gondoltam erre, hogy hátha a trafót mértem bele, de a kapcs rajz (Link a kapcsolási rajzra) alapján a dupladióda egyik felével sincs párhuzamosan olyan útvonal, ahol ne lenne kondi vagy dióda, tehát a multiméternek gondolom nem kéne folyamatosan sípolnia, ha rámérek.

TL431 ebben is van, erre nem mértem rá. Egyébként azon gondolkodom, hogy legszívesebben megcsinálnám azokat a változtatásokat, amiket Ted javasolt még anno (itt lerajzolta). Szeretném kiiktatni a felesleget, ami nem kell a +12V/-12V ághoz, hogy biztos ne zavarjon be semmi. Ekkor egyszerűen kidobhatnám a rossz diódát. Szerintetek ki szabad irtanom a pirossal jelölt részeket? És a kék diódával mi legyen, az játszik valami jelentős szerepet?

Másik kérdésem, hogy a jobb oldalon található diódás-ellenállásos osztó (R14,D32,R?,R17,ZD2,R66,D37) mit csinál egész pontosan? Nem tudom felfogni, micsoda mágia folyhat ott. Egész pontosan, mi D37 szerepe?

Szedd ki a gyanús alkatrészeket, és mérd meg tisztességesen. A többiről csak ezek után érdemes beszélgetni.

Üdv!

Értetlenül állok az eset előtt: Gyárilag nem így van, hanem a szokásos zöld + fekete... De talán már említettem, hogy ne vond meg a kellő tápfeszültséget a vezérlő körtől. Az egész GND elszeparálás alapjaiban vitatható.

És akkor mi van? Eddig azt hittem, hogy áramkorlátos tápegységet szeretnél építeni, és nem mérőműszert, hogy az a pár százalék (kb 5 ?) ne férjen bele.

Milyen puffer, milyen IC ?

A kapcsolásoddal több fenntartásom is van: 1.: ez a mérés -mint elviekben minden mérés- beavatkozik a mérendő áramkörbe, de ez durva módon, hiszen amennyi feszültség esik Rs-en, annyival csökken Uki. Az osztás miatt pedig a hasznos jel is (Rs*I) leosztódik. Ha Rs -t növeled, akkor nő a feszültséghiba a terhelésre, és nő a teljesítményveszteség. Ha Rs-t csökkented, akkor a leosztott I*(Rt+Rs) - I*Rs nagysága egyre közelebb kerül a zavarjelekhez. Persze lehet integráló tagot betenni, de akkor megint csak a sebesség csökken

Visszacsatolás sincs benne, és ha áramkorlátot akarsz, akkor nem a Dt lábat kéne felhasználni, hanem a másik hibajel erősítőt.

Az áramkorlát értéke pedig mindig változna a kimeneten beállított feszültségtől függően. (Hiszen az ellenállás osztók mindig feszültség hányadot adnak).

Üdv! Hozzáértőktől kérdezném, hogy bontott pc táp használható e led driverként vagy kell hozzá alakítgatni? Segítséget előre is köszönöm!

Hello!

Kell hozzá alakítgatni, pl.: áramgenerátoros mód.

Hello. Akkor ha jól sejtem kár vele vesződni...

Nem, nem kár!
Meg lehet csinálni, és már nem 1 ember megcsinálta. Itt a HE-n is publikáltak komplett cikket, ami alapján (azt hiszem,hogy AT) tápegységet alakított át a szerző labortáppá. Labortáp pedig LED meghajtásra IS alkalmas.

Őszintén nem tudom, hogy mikről beszélsz.

Hálózatra kapcsoláskor elindul: miért ne indulna el? Ki van szedve minden, az is, ami nem engedte elindulni eredetileg.


De lesz rajta árammérő, és ha a Hall-nál a réz ellenállás növekedésével kell számolni (ami kb. megduplázza magát 0 – 300 fokC között), akkor az inkább 15 %. De az 5 % is sok. Áramkorláthoz is.


Hát a teljesítménykimeneten levő puffer, abban ott a töltés, és ki fog sülni, ha rövidre zárom. Annak az IC-nek (Hall-szenzornak) biztos hogy nem kellemes élmény , olyan vékony az átvezetés benne.


Kb. 100 mV 20 amperen, de mivel a feszültségfigyelés köthető Rs után is, még ez is kompenzálható.


De hát hol növelem Rs-t? Az egy fix teljesítményellenállás. Az onnét lejövő feszültségosztó egyik tagját változtatom, aminek értéke vagy 5 – 6 nagyságrenddel nagyobb.


Lehetséges, meg fogom nézni, hogy dolgozik a DT lábon. (A másik erősítőt a bekapcsoláskori késleltetett "startolásra" akarom felhasználni, hogy legyen ideje a készenléti körnek összeszednie magát.)
Van visszacsatolás: egy végtelen nagy ellenállás. De valószínű, a söntnél levő első fokozat egy valóban visszacsatolt feszültségerősítő lesz, azzal utána jobban lehet már dolgozni.


Már hogy a fenében változna? Feszültség különbséget figyel. Rs-en az átfolyó áram szerinti feszültség fog esni, ami teljesen független a rajta jelen lévő (azaz kimeneti) feszültségtől.
Ha 2 amper folyik 5 Volt mellett, ugyan akkora feszültség fog esni a söntön, mintha ez a két amper 20 Volt mellett folyna. Ha nem így lenne, nem működne a söntös árammérés.

Nekem meg várni kell, míg kézben lesznek a hozzávalók, szerintem januárban elkészül. Majd beszámolok róla, hogy sikerült.
Kösz segítséget!

Mindenképpen ki akarom szedni, és úgy megmérni, csak nem volt már időm, és legközelebb vasárnap leszek otthon. De amúgy szerintem addig is van értelme elméletről beszélgetni. Például az a komparátoros kapcsolás nagyon-nagyon érdekel, ami jobboldalt látszik a KC-235 kapcsolási rajzán. Vágom, hogy néznek ki az egyszerű opampos áramkörök, mint pl. a deriváló, integráló, logaritmáló, de amit ezen a rajzon látok, na az számomra a teljes káosz. Sejtem, hogy a power good számolása mellett a túláram- és rövidzárvédelmet is ez végzi (mert a 494 olyat nem tud). De hogyan? Ti értitek, melyik része hogy és mit számol? Hasznos lenne ezt megérteni, úgy érzem, mert azért nem árt, ha az ember nem iktatja ki véletlenül a rövidzárvédelmet.

Még egy dolog felmerült bennem: lehet, hogy azzal rontottam el, hogy low ESR-re cseréltem a két +12V-os kondit? Az eredetiek sima Jun Fu (khm...) gyártmányok voltak. Bár nem hiszem, hogy ez a baj, hiszen a kondik fojtótekercs mögött vannak.