Értem én kényszer a hobbistáknak, de a kérdés az az lett volna, hogy miért az erősítőhöz készítjük a kimeőt- nem pedíg a hangdobozhoz.

Mind a kettő csak egy ugyan akkora talányszám idézőjelben.
"ECl 4000ohm,
4 ohmos hangdoboz"

Csak akkor tudom mérni, ha már kész van.
Mod: ugyanolyan nehéz mindkettőhöz. A doboz valahogy elfelejtődik mindíg. Lehet kényszeresen, már túl drága lenne?

A kábelszigetelésére és a kábelkapacitásra(!) kifejezetten ügyelni kellene, ami persze viszonylag kézbentartható lenne - a hangszóró és a kimenőtr. között fellépő EM csatolással ellentétben. Utóbbit csak igen költséges, többszörös árnyékolással lehetne elfogadható mértékűre csökkenteni. Egyébként -hasonló okból- a keresztváltó tekercseinek sem a hangdobozban, és főleg nem a mélysugárzó közelében van a legjobb helye...

Értem.Holnap átskubizzuk az egészet,aztán remélem megtaláljuk a hibát.

A trafó hangfrekis méretezésénél mindkettőt figyelembe kell venni. A komolyabb gyári kimenők általában több szekunder leágazással készülnek (4, 8, és esetleg 15ohm)

Azt képzeld el, úgy árulnának személykocsikat, hogy egy kereket se adnának hozzá, lennének ajánlások, de a nem szakember vásárló belerakna jóval nagyobbat, vagy kisebbet, mint amivel a jármű optimális, például kellő távolságon belül megáll fékezéskor és nem csak igen gyorsan haladna, mondjuk 5 cm széles gumikon.
Vagy a vásárló bágerolná bele a TV-jébe a plazmát, ami neki szimpatikus. Ehhez meg lenne kellő műszerezettsége, ácskapocs és szekerce.
Nem olyan egyszerű a csöves élet - se.
Az talán nem volt még említve, hogy a kimenő és az erősítő között lenne pl. 3m távolság és egy marék vezeték, semmilyen szempontból sem előnyös.
Majdnem olyan újítás lenne, mint a bili, aminek belül a füle.

Szóval a kimenő illesztése az erősítőhöz csak az óhmokról szól? Mármint a hangdobozoknál is "csak" 4-8-16 illesztünk.

Magyarul a komolyabb erősítőknél a hangdoboz leágazás 4-8-16 is csak oda van vetve...
ECl - EL - GU

Valahogy azt érzem, hogy a csövek az előtérben, minden más a háttérben.

Szóval csak azért vannak ezek a módosítások, hogy értelme legyen a kábelbejáratónak?
Miért nem kompakt ez az egész szerkezet? Ezt kérdeztem először?
Nemrég beszéltem egy eberrel, aki elég sokat költ erre a hobbira, és ő azt válaszolta, hogy azért, mert szeretik a barátok között cserélgetni a cuccokat, hogy meghallgassák mire adtak sokat. De nem zenét hallgatnak, csak bizonságot keresnek.

Szerintem azért van így kitalálva a csöves erősítő, egybe a kimenővel, mert az ember sem zsiráf, így nem 3m-re van a fejünk a nyakunkon. Nem tudom, mit nem értesz még.
Nem épít senki a világon így, mert értelmetlen.
(Valaki vegye át, keresek egy nyugágyat.) )
De van megoldás, aktív hangdboz.
Félvezetősben van, csövesben meg szabad a pálya, ha minden igaz...

Értelek. Tudom van Comboban már sokféle, csövesben is. Csak a miértekről szerettel volna beszélni.
Ezért is volt az első kérdésem azokhoz, akik már csináltak ilyet.
Nekem már megvan a nyugágy, és énis várom őket.
Toltam az Orange-ra egy negyedet.

Mondom hangfrekis méretezés, ami nem kifejezetten az ohmokról szól. Az impedancia ott csak egyetlen tényező...

Én azért nem a hangszer erősítőkről beszéltem vala, inkább egy min. sztereo rendszerről.
El tudod képzelni, hogy a gyártók belerakjanak a hangdobozaikba kimenőtrafó(ka)t?
Hátha csövest fog használni az illető vásárló?
Valamint az erősítőgyártók tesznek egy rakasz csövet az erősítőjük végére, meg egy fordítótárcsát, hogy néhány tekerés és összepasszoljon az almabefőtt a céklasavanyúsággal?
C' est la vie. Bele kell törődnünk...

Pont. És a hangfrekis méretezés a dobozok felé?
Ezt nem értem. Hogy lehet a doboz univerzális, az erősitő meg hokuszpók.

Simpi. Gondolkoztam is, hogy kinek nem jövök be.
Nem LÁJKOLásból vagyok itt.
Nemhiszem hogy nem szakmai volt a kérdésem.
HAmeg igy gondolod, nosza mégegy disLÁJK. : )

Ergonomikán kivül gondoltam - gondolkozni. Igazad van.
Belenyugvóan mondtad ezt a pár hozzászólást. Ezzel meg is értettem.

Csöndbe leszek. Bocs, Mod.

Az elkészült erősítő is univerzális, mert az erősítő kimenete definiálva van azzal, hogy a kimeneti paramétereit rögzítetted. Pl. 3 W /6 ohm. Ezzel kimondtad azt is, hogy olyan hangfalat köthetsz rá, ami ezzel a bemeneti paraméterekkel rendelkezik.
Pont a kimenő trafó teszi "univerzálissá" az erősítőt. A hangfal is attól lesz univerzális, hogy definiálva van az impedanciája, és terhelhetősége.
Ennek az illeszkedő felületnek azonosnak kell(ene) lennie, akkor kaphatod a legjobb eredményt, és az azonos illesztésű felülettel rendelkező erősítőket, dobozokat elvileg szabadon cserélheted. Ez történik, mikor az ún meghallgatásos összehasonlító teszt készül.
Ha a kimenő (illesztő) trafó a hangdobozban lenne, akkor csak egy erősítőhöz passzolna, sok más egyéb probléma mellett.

A PL504-ben a 8-as lábat kell testre helyezni vagy a 3-as lábat?Elméletileg össze annak kötve?!

Gyakorlatilag is.

A kimenő trafó nem teszi univerzálissá. Beszűkiti egy típusú hangdobozra a kimenetet.
Mindig egy leválasztótrafóra gondolok ilyenkor.
Ha 220 a bemenet. 220a kimenet is.
4ohm sec - 4 ohm doboz.

Remélem rámérsz most egy felcimkézett sugárzóra. Közelében sem lesz.

Ugyanúgy mint az 1,2 láb vagy a 6,7 láb.Azért mondom mert rajzon is úgy van,személy szerint annyira nem ismerem ezt a pentódát,nekem egy EL34 van,azzal építettem gitárerősítőt.Ebből majd holnap lesz valami mert most megyek éjszakára,ott kellemesen kifáradok,de ha lesz időm,elmélkedem majd hogy mértnem szólhat neki az erősítője.

Majd nézz rá, jó irányba vélelmezi-e a lábszámozást. Ki tudja...?

Ettől félek én is.Én inkább azért is a szintemelőben próbálom keresni a problémát.

A kimenőtrafó leválaszt is, illeszt is, ezért univerzális. Készítheted többfajta illesztésűre is ahogy elébb is írták.
De valamit nagyon összekeversz. A hangsugárzók impedanciája frekvencia függő. (ezt illik tudni, minden "rámérés" nélkül is) Többek között ezokból is bonyolult a kimenőtrafó méretezése, mert ezt a frekvencia függő ellenállást kell áttranszformálni a cső anódkörébe, mint terhelő ellenállást, hozzátéve a saját frekvencia függését. Ezt kell az erősítő tervezésénél figyelembe venni, és ez alapvetően befolyásolja a cső egyenáramú munkapontját is. Persze sokan gondolják, hogy egy 4 ohmról 4000 ohmra illesztő trafó mindent megold. Ez pedig korántsem sincs így, ezért sincs univerzális, üzletben kapható kimenő trafó választék.

Valakivel összekeversz, mert én ilyet nem írtam, és fogalmam sincs, mit akarsz belőle kihozni. Nyilván előnyös, ha a hifikonstruktőr rendszerként tervez, de sehogy sem lenne előnyösebb a rezgésekre és EM térre egyaránt érzékeny kimenőtrafót a hangdobozba/ra szerelni. Ha magadnak építesz, akkor annyi egységre bontod a kütyüt, amennyire neked tetszik, külön egység lehet a táp, a kimenőtrafó... végül eljuthatsz egy kényelmetlen, ráadásul többé-kevésbé balesetveszélyes deszkamodellhez Igen, nekem is ismerős, amikor a deszkamodell fölenyesen jobban szól, mint ugyanaz, szépen bedobozolva:>)

Szerintem olyan összeszedetlen hatást kelt...de lehet csak nekem, nem tudom. Gyári eszközökben nincs olyan általában, max nagyon ritkán.

A kimenőtrafónak van egy primer induktivitása is, ami az átvinni kívánt legkisebb frekvencián OmegaxL impedanciát képvisel akkor is, ha a szekunderen nincs semmi (fojtótekercsként is van egy szükséges impedancia mint munkaellenállás). Ha a szekunderre rákötöd a hangszórót (ekkor már nem fojtóként lesz a trafó), csak akkor illesztődik a hangszóró impedancia a végcső felé, ha megvan a szükséges primer induktivitás. Ez miatt ugyanazon hangszóróhoz egészen más primer menetszám kell egy 600 ohm igényű végcsőhöz, mint egy 6000 ohm igényűhöz (mert a cső nem feszültség generátorként hajtja a hangszóróval terhelt trafót). Például ezért is lesz univerzálisabb az erősítő trafóval, mint anélkül. Amúgy egy nagyobb teljesítményű pentódás PP-nél (amelyiknek az illesztés igénye pl. 10 K és 100 W-os) 1000 V-os tételű feszültségeket kellene a hangszóróvezetéken vezetni (a kimenő primerjéig).

Ez így teljesen butaság, amit írsz a cső egyenáramú munkapontjáról. Semmi köze a terheléshez, meg a kimenőhöz, de sebaj!

Fricska kivéve!
Nem kérünk ilyen hozzászólásokat!
Ha a moderátoroknak szeretnél üzengetni írj privát üzenetet!
Következőnél nem szólok!
-moderátor-

Miért ne lenne? EBL21 -el végeztünk egy rövid kísérletet. Volt két SE kimenő egy 5.7K, és egy 7K -s illesztésű, mind a kétszer az adatlapján feltüntetett ajánlott, de egymástól eltérő, munkaponti beállítások értékeire be is állt szépen, ahogy a nagy könyvben meg van írva. A csövek tudják a fizikát, ha mi nem is.
Persze a primer tekercs ellenállása is befolyásoló tényező, de ebbe már ne menjünk bele.

Már hogyne lenne. Különböző terhelést jelentő kimenőtrafókhoz, más-más egyenáramú munkapont kell a csőnek (a terhelés nagysága, milyensége erős összefüggést mutat pl. azzal, hogy a végcsövek milyen osztályban működnek). Azt persze tudjuk, hogy nem is erre gondoltál, mint ahogy azt is , hogy pacuka mire gondolt, de sebaj!

Nah sziasztok!Addig jutottunk hogy minden oké,megtaláltuk a hibákat,1-2 dolgot elfelejtett bekötni,viszont amikor a stand-by-t felkapcsoljuk akkor semmi hang csak búg mint az állat.Hogyan tovább?

Nem tudom, hogyan van kötve, illetve mit kapcsolgatsz standby néven, de ha a gnd -t kapcsolgatod, akkor rosszul teszed, legalábbis, én nem azt tenném.

Stand by-nak az anódfeszültséget kötötte be,azaz,először a csövek fűtenek fel,utána,kb egy perccel a stand by kapcsolóval adja rá az anódfeszültséget.