Tiszteletem Uraim!
Találtam egy savas akkumulátor töltő kapcsolást a He. újság 1996 márciusi számában a 98. oldalon.Sajnos nem tudom beszkennelni,csak a kapcsolást rajzoltam meg,mellékelem.Elvileg ez a töltő a 12V-os akkut,ha 10V alá van merülve,kis árammal kezdi tölteni,majd amikor eléri a 10V feszültséget akkor átkapcsol nagyobb töltőáramra egészen addig,amíg az akku el nem éri a 14,4V feszültséget.Innen folyamatosan csökken,átvált csepptöltésre és 16V környékén szűnik meg teljesen a töltés.
A kérdésem az lenne a hozzáértőkhöz,hogy mennyire életképes ez a kapcsolás,érdemes lehet e a megépítésre?A véleményeket Tisztelettel megköszönöm!

Hello! Valaha foglalkoztam ezzel a kapcsolással, de nem tartottam túl egészségesnek a bétára alapozott áramszabályozást. Így "cseppet" átalakítottam a végfokot és ez lett az eredménye..

Szervusz!
Megnéztem amit linkeltél.
Köszönöm a véleményedet.

Ha 16V-nál fejeződne be a töltés, akkor addigra elég sok víz elbomlana.

12V savas akkunál a csepptöltés felső határa 16,2V.Nem bomlik el víz ,itt már csak néhány mA áramról van szó.

16V-nál nem bomlik a víz? Dehogynem, úgy pezseg a sav, mit a csuda!

Addigra inkább már nincs is benne több víz.
Egy teljesen feltöltött akku feszültsége (12V) nagyjából 12.72V. Ahhoz, hogy ezt megtartsa nem kell sokkal fölé menni, 13.2-13.7V között szokott lenni a csepptöltés feszültsége.

Ennél még a generátor is többet tölt,de nem óhajtok vitába szállni,én is úgy olvastam hozzáértőbbek tollából.Az első mondatod igaz,feltöltött és pihentetett akkura vonatkozik,mikorra már beáll az egyensúly.Ne keverjük össze a feltöltött akku kapocsfeszültségét a töltés közbeni végfeszültséggel.

Tölt is, méghozzá átlagosan 14,4V-os feszültséggel és éppen ezért fogy is a víz, kivéve, ha vízvisszaforgató megoldású akkumulátorról van szó. Csepptöltéshez, zárt, zselés akkumulátornál nem érdemes 14V fölé menni.

Alap esetben az akkuban az ólom antimonnal van ötvözve. Az önthetőséget és a szilárdságot ez javítja, de az elektrokémiai folyamatokra káros, egyre jobban korrodálnak a negatív lemezek a használat során. Az antimon kiválik a negatív elektród felületén, és ezeknél a részeknél növekszik a gázképződés-vízfogyás.
A technika fejlődésével az antimont a kalcium váltotta fel, de semleges az elektrokémiai folyamatokra. Jóval lassul a negatív lemezek korróziója és a víz fogyása.
A káros elektrokémiai folyamatok miatt a 14.4V antimonos akkunál csak kb 1 év használatig igaz, utána csökken. A kalciumos akksinál pedig 4-6 év után sem csökken ez az érték 14V alá. Az utóbbi technológia miatt lehetett megcsinálni a gondozásmentes "zselés" akksikat, mert szinte nincs vízbontás. Persze létezik még antimonos akksi is, csak speciális szeparátorokkal, ami ugyanúgy lezárható.
Utóbbiak a töltőfeszültséget is jobban bírják, egyes járműgyártók (pl.: Yamaha) felemnnek 15V töltőfeszültségig. Ez jó is egy darabig, vagy az első nem gyári akkuig.

Akku töltővel maximum olyan esetben képzelhető el 15-16V-os feszültség, ha impulzusszerűen teszik azt olyan célból, hogy egy szulfátos akksiból mentsék a menthetőt. Persze ezt rövid ideig.

14.4V a felső határ, nem véletlenül erre vannak kalibrálva a feszültség szabályzók is.
Ha többel tölt bármiféle generátor akkor ott valami hibás. Akár hozzáértő írja, akár nem.

Egy diagrammon ábrázolva a 14.4V feletti részt viccesen "Tiltott területnek" szokták ábrázolni.

Sziasztok

Szeretnék kérdezni, mert nem értem :d Van egy absaar 11A akkutöltőm egyszerű mint a szög trafó,egyenhíd,ampermérő kimenet,akkucsat.

Kicseréltem a akkucsipesz kábeleket hosszabbra,ettől kezdve jönnek a gondok.Töltőáram nem megy 2A felé!!!Az akku full üres másik töltőn 6-8A vesz fel itt viszont ha 6 A a töltő műszere szerint akkor is 2A ha rámérek és a töltő áram 1 percen belül leseik 1-2 A-re!

Létezhet hogy a sarukábel anyaga/hossza belejátszik a töltőáramba???(kizártnak tartom)

Ne kiabálj!
-moderátor-

"Ne kiabálj!
-moderátor-"

Ne haragudj de ezt nem értem?

Igen, belejátszik a kábel hossza, pontosabban ellenállása a töltőáramba, mivel soros tagként van jelen az áramkörben, így korlátozza az áramot. Sok gagyi töltőnél pont a vékony, hosszú akkukábel védi meg a töltőt a haláltól.Egyik ismerősöm hozott hozzám egy tecsós occó akkutöltőt, hogy valószínűleg Ő tette tönkre, mert a gyári vezeték állandóan forró volt töltés közben, ezért vastagabbra cserélte, szerinte rosszul forrasztott vissza valamit, mert a kábelcsere után kb. 15 percet működött a töltő. Szétszedtem, és nem az ismerősöm hibázott, Ő mindent hibátlanul csinált, tök egyszerűen eltávolította a vékony vezetéket, ami a biztonsági áramkorlát volt, a trafó szekunder oldala szenesre elégett, ami egyébként 0,8mm!!!! -es alumínium tekercselőhuzalból volt megtekerve.

A tudatlanok még egy áramkorlát izzót sem tettek bele...inkább az melegedjen, mint a kábel.
Vagy semmi ne melegedjen, mert az veszteség.

Ennél igénytelenebb megoldás már csak az egyenirányítás volt, egy darab 1N5400-as dióda volt benne, az anódja egy érvéghüvellyel rá volt krimpelve a tekercselőhuzalra, a katódja pedig forrasztva a kivezető kábelre, és az egész zsugorcsőbe húzva. Na de elég az offból, ez nem ide tartozik.

Sziasztok!

egy egyszerű akkumulátor töltőt szeretnék építeni.
Adott egy 24V/1A-es kapcsoló üzemű tápegység. Bővebben: Link
Ez köré szeretnék építeni valamit. Van egy 12V/12 Ah-s motor akkumulátorom, amit télen kiveszek a motorból. Ezt kellene pár hetente 1-2 órára feltennem. Azaz ilyenkor kis árammal töltse, csepptöltő szerűség, de esetleg ha lemerül, akkor lehessen vele feltölteni, azaz tudjon akár nagyobb áramot (szerintem 1A elég is maximum, de a 800mA-el is megelégednék)

6V-osból találáltam is egyet az oldalon, annak a leírása tetszik, valami ilyen kellene nekem is. Egyszerű, és nagyszerű, proli mester munkáját dicséri. Bővebben: Link

Szia. A közhiedelemmel ellentétben az akkunak nem lesz baja a hidegben - tárolás szempontjából. Sokkal jobban merül egy álltó helyében melegebb környezetben! Nem kell kivenned a motorból, és bevinni egy szobába... Inkább a "fagyasztóba."

Ha elég az 1A akkor bármilyen egyszerű áteresztős megoldás jó, áramkorláttal kiegészítve. De nem nagyon van értelme ilyet építgetni, mert kapcsolóüzeműben, műszerrel kiegészítve is fillérekbe kerül. Szabályozható feszültség és áram: link.

Így sincs melegben, a garázsban 10 fokban van. Azért fagyban nem akarom kint hagyni a lemezgarázsban.

Köszönöm, ez tényleg jó megoldásnak tűnik. De látom ez akár 5A-t is tud? És ez a kapcsolóüzemű töltés jó? Illetve akkor akár mennyivel nagyobb feszültség kell, hogy 12V-os akksit tusjak tölteni? Értem úgy hogy akkor max feszültségnek 12V-os akksi esetén beállítok 14.2V-ot. (annyi gondolom elég)
Valaki már próbálta?

Amúgy bedobozolja az ember, és a potikat kiváltja 2 fix ellenálással, így akár 6/12V-os töltőt is lehet csinálni, és egy forgókapcsolóval akár több áramkorlátot.

Nem tudom milyen tápegység IC-k voltak, de az oldalon már láttam elfüstölt képet ilyen ebay-es kis csodáról.
Szerintem ha a motorod akkuját akarod tölteni EZ jó megoldás. Nekem ez csak próbára vár éppenséggel.

Az akkusav "fagyása" a töltöttségtől függ. Egy teljesen lemerülté kb -10fokon fagy meg (1,12 kg/dm3 elektrolit sűrűség), a teljesen feltöltött akkué pedig 1,23-1-28 kg/dm3, ami pedig majdnem a -35 és -70 fok között fagy meg.

Sziasztok! Egy kis 12V-os akkumulátor töltésének kijelzését szeretném megoldani, mégpedig egy LED jelzi ha a töltőáram egy bizonyos érték felett van. Ezt egy komparátorral képzeltem el megoldani, ami szimulációban jól működik, viszont a valóságban ha nincs a tápon az akksi (sem ellenállás), a komparátor kimenetén folyton feszültség van, így folyton világít a LED. A szimulációban az akksit ellenállással helyettesítettem (jelenleg 430ohm). Ha növelem az ellenállást, a szimulációban a komparátor egyből átbillen. Nincs ötletetek mi lehet a hiba?

A 741-es IC egy műveleti erősítő. Általában a műveleti erősítők a bemenetükön nem nagyon tudják érzékelni a tápfeszültség közeli szinteket, mert vannak ilyen-olyan maradék feszültségek. Vannak olyanok, amelyek igen, de a 741-es nem. 12 V-os tápfeszültség mellett a bemeneteket kb. 2 és 10 V között illik járatni ahhoz, hogy normálisan működjön.

Értem. Korábban építettem már komparátort ami működött is, de igaz, az nagyobb feszültségszintekkel dolgozott. Akkor megoldás lehet a feszültségek megnövelése kb. féltápra mondjuk egy zener diódával? Egyáltalán alkalmasak ezek a műveleti erősítők ilyen kis feszültségkülönbségek összehasonlítására? Egyébként próbáltam TL071-el, sőt még LM311-el is (ami egy komparátor), de ugyanaz...

Ha nincs akkumlátor a tápon, akkor azt érzékeli hogy az akkumlátor "fel van töltve", hiszen a max feszültséget érzékeli.

Nem nagyon. Más környezetben, más miatt, de hasonlítottam már össze műveleti erősítőkkel feszültséget, nem billenek olyan határozottan, mint a komparátorok.

Nálad elsősorban az érzékelendő feszültség az, ami nagyon kicsi. Hirtelen nem tudom, hogy egy komparátor tud-e működni ilyen kis bemeneti feszültséggel, de minden bizonnyal határozottan jobban működne, ha kettős tápfeszültséget kapna. Esetleg a mérendő feszültséget felerősíteni...

Az akku az R2 helyén van. Ha azt kiveszed, a műveleti erősítő bemenete R6 és U2 jelű ellenállásokkal a nullára kerül.

Bővebben: Link
Még ezt találtam, ez milyen?

Az adott kapcsolás lényege pontosan az, hogy nem a feszültség alapján dönti el hogy fel van-e töltve, hanem a töltőáram alapján.

Bonyolult trafó kell hozzá, illetve az IC is drága, drágább mint a feljebb linket PVM modul.
Nekem 5A nem kell, esetleg max 1.5A, de csepptöltésre 1-200mA.