Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK tervezési kérdések
Mindent beállítottál? (Ha igen, a PDF nyomtatásnál van a laphoz igazítás bekapcsolva, amit ki kell kapcsolni)
Megint köszönöm, de túl vagyok rajta. Mondom én nem az én napom a mai (na meg a vaksi szemem...).
Sziasztok!
Nem tudtam eldönteni, hogy az erősítős topikba, vagy ide írjak, de úgy döntöttem ide írok. Olyan problémám lenne, hogy egy gitár erősítő-torzító nyákját készítem, és hogy melyik a jobb megoldás? A teli földet alkalmazni, vagy csillagpontosan? Illetve, hogy van még +2db 4700µF-os kondim, hogy azt érdemes-e még rá tenni, vagy nem javítana már semmit? Előre is köszönöm! A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2014
Szia,
1.) Én a teli földre szavazok. 2.) Ha jól láttam akkuról és hálózatról is megy, igaz? Az akkunak jót tehet, ha berakod a plusz kondikat, de nagy jelentősége szerintem nincs.
Szia!
Igen, akkuról is, akkor beteszem azt a két kondit is, és teliföldes lesz. Köszönöm!
Sziasztok. Megterveztem életem első NYÁK-ját.
Vetnétek rá egy pillantást, hogy kell-e valamin változtatnom? Különösen érdekelne a jobb oldalon lévő DC-DC konverter, mert ahogy utánaolvasgattam, ott még a vezetősávok hosszának is jelentősége van. Köszi!
A kapcsolás ismeretében könnyebb lenne nyilatkozni(vagy csak én nem ismerem fel?),A vezetősávok áram és feszültségviszonyai miatt lenne jelentősége.Egyébként szép terv
István
Köszi!
Egy mikrokontrolleres keltetőgép vezérlő lesz (pont akkora a mérete, hogy a tetejére illeszkedjen az 20x4-es LCD kijelző. Ami jelentősebb áramfelvétel lesz az a fűtés, a fenti MOSFET kapcsolja, ott vastagabbra is hagytam a vezetősávot, itt maximum 3,5 A lesz, a másik az a bal oldalon lévő párásító ventillátor, ez a tápot is innen is innen kapja, maximum 0,5A-t vesz fel. Az összes vezetősáv 24 mil-es, kivéve a MOSFET drain-jén lévő.
A kontrollerhez a programot is te írod? Ha igen akkor a kontroller lábkiosztásának változtatásával sok átkötést ki tudnál spórolni , kis túlzással egyoldalasra is összehozható pár egyszerű átkötéssel vagy 0 ohmos ellenállás felhasználásával A dc dc konvertert 180 fokkal elfordítva rövidebb lehetne a vezetősáv a konverter és a kontroller közt .
A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2014
Köszönöm a javaslatokat, a konvertert megfordítottam, tényleg jobb így.
Tudom, hogy a kontroller felső lábsora meg a tüskesor között nagyon sok az átkötés és akár meg is spórolhatnám, de azért csináltam így, mert sajnos az LCD-nek a kivezetései pont fordított sorrendben vannak, mint ahogy nekem optimális lenne. A kontroller felső lábsorán jobbról balra PC6, PD0, PD1, PD2, PD3... stb így vannak a kivezetések. Az LCD-n meg az adatbitek sorrendje nem jobbról balra, hanem balról jobbra van, a program meg sokkal egyszerűbb úgy, hogy kiteszem a fél bájtot a portra amit ki akarok írni, mint úgy, hogy millió bitművelettel megfordítsam a bitek sorrendjét. Az LCD vezérlő lábaira szintén ez vonatkozik. Így kicsit kuszább a NYÁK, viszont a program hatékonyabb. A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2014
Sziasztok!
A lötstop rétegnél Ti mekkora távolságot használtok a réz, és a lakkréteg széle között? A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2014
Gerber témában próbálok tudáshoz jutni. Ebbe a -szinte halottnak tűnő- témába irányítottak, remélem itt kapok tanácsokat. Olyan hivatkozásokat szeretnék, ahol megtudom mi is a gerber formátum lényege, mik a jellemzői, és főleg miért éppen ehhez ragaszkodnak a panelgyártók. Magyar nyelvű irodalmakat keresek.
Saját kutakodásom sem volt teljesen eredménytelen. Találtam egy olyan irományt, ami sok-sok gyártástechnológia kifejezést definiál, azokhoz elvárt értékeket társít, és sok-sok dologban eligazít. Én érdeklődve olvasgattam, ajánlom nektek is belepillantani. Többek között az is benne, hogy a gyártó fogadja pl. a PDF-formátumot is, de előnybe részesíti a gerbert.
Tanulmányozásom első lépéseként egy SprintLayout-al készült panel gerbereit nyitottam meg (csak a rézoldalt, alkatrész feliratot és furatfájl). Ezeket tanulmányozva próbálom kitalálni mi lehet a gerberség lényege.
1. A Normál nézeten egymáson látjuk a rétegeket. Itt takarják egymást, tehát ami felül van, az elfedi az alatta lévő rétegeket. Szinte bármilyen formátum tudhatja ezt. 2. A transzparens nézet már egészen más. Az előző kép "felületeinek" itt csak a kontúrjai vannak. Azt vélelmezem, éppen ez a gerber lényege, hogy vektorosan leképezi minden felület kontúrját, így az élek korlátlunul finomíthatóak. Kizárt minben pixelességből adódó hiba. 3. A középvonalas nézet is érdekes. Itt a vonalaknak csak a középvonala látszik, amihez szinte biztosan hozzá van rendelve a vastagság mint tulajdonság. A szigetek kontúrját alkotó vonalaknak is csak a középtengelye látszik. 4. A színkevert nézet az átlathatóságot segíti, könníti az ellenőrzést, mert semmi sincs elfedve. A különböző színek találkozásánál egy kevert szín jelenik meg. Ötletes. Tudom, ezek csak különböző nézetek, de számomra betekintést enged a gerber lelkébe. Azért lehet ez jó, mert egységesen elterjedt, és nagy pontossággal képes leírni a felületek tulajdonságait. Az pedig már csa hozzáállás kérdése, hogy a forrszemeket, és a vonalakat is felületeknek tekintsük, épp úgy mint a szövegekeket felépítő vonalkákat is (ez is jól látszik a transzparens nézeten).
Gyártó szubjektive azt fogad amit akar, de "komoly" gyártók akik adnak a minőségre és a felesleges reklamáció elkerülésére gerberből dolgoznak.
Azért mert a gerber formátum egy ipari szabvány formátum, ezért a berendezések is ezt támogatják. Ezek a fájlok koordinátákat tartalmaznak amivel egyértelműen le van írva a panel rajzolata, plussz nagy felbontást tud. Hasonló a G kódhoz, a CNC sem pdf-ből dolgozik, bár biztos van hozzá valami ügyesség És visszatérve az elejére aki pdf formátumot fogad az sem pdf-ből gyárt, hanem a pdf-t konvertálja gerbernek ami okozhat torzulást Tehát nagyvonalakban ezért használják, mert ez egy szabvány, tehát kötött, nincs belőle 100 féle, és az RS-274X tartalmazza a vektorok és aperturák adatait tehát teljes egészében pontos.
Üdv.
Volna egy nyák, amit szeretnék legyártani, de a lézerem igen gyenge, csíkokban kihagy - tán a festék kevés..?.. Van itt valaki, aki segítene, és kinyomtatná nekem a PCB-t Esztergom vagy környkén? Hálából adok jópár műnyomó papírt! Jelenleg nem tudok rááldozni, 7000 Ft körül van egy tuner... Köszönöm!!!
Szia!
Nincs egy nyomda a közelben? Nálunk az itteniben 10 Ft -ért nyomtatnak egy A4 -es oldalt feketében.
Szia.
Sajnos nyomda nincs, vagy nem tudok róla. Ahol pedig vállalnak nyomtatást lézerrel, oda nem vihetek saját műnyomó lapot. Ők meg csak saját papírra nyomtatnak..
Kár, a nyomdákban használnak műnyomót, ott ki is nyomtatják rá. Nekem ők adták legutóbb még a műnyomó papírt is.
Nézz körbe, hátha mégis van ott valahol. A nyomtatódból pedig valószínűleg kifogyott a toner. Még talán egy-két jó nyomat készíthető vele, vedd ki és kicsit rázogasd meg a toner tartályt. A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2015
Az OFFra: Természetesen megtörtént....
Sajnos későn és sajnos angolul:
Gerber file format Originally, Gerber used a subset of the EIA RS-274-D format as standard input format for its vector photoplotters.
Üdv!
Valaki esetleg tudna nekem egy nyákrajzot készíteni ha ideje engedi, a mellékletben csatolt kép alapján? Aktív hangváltót építettem próbapanelra, és szeretném egy sima egy oldalas nyákra is felvasalni. Eagle-el próbálkoztam de inkább kevesebb mint több sikerrel. Illetve hátha más is hasznát venné egy ilyen 24db/oktávos 2-utas aktív hangváltónak. Mellékletben a program is az értékek számolásához.
Rajzoltam egyet vitaindítónak (snookernézés közben ). Lehet még rajta javítgatni, csak első körös.
Összekötötted ám a kellemest a hasznossal! Engem meggyőzött!
Csak a + és -V miért megy rá egy kondin keresztül a testre?
A táp szűrése sosem árt. Ha hosszú a tápvezeték talán még egy elko sem ártana. Én csak két kötést rajzoltam át területté, de a többinél is lehet, legalább kevesebb rezet kell lemarni. De nem akartam sokat dolgozni rajta, mivel nincsenek a kezemben az alkatrészek, hogy tényleg jó-e így.
Aztán menet közben megvilágosodtam bocsi, hogy az szűrésre van. Csak máshova képzeltem el. Abszolút jó. Amint megvagyok vele felteszem az eredményt.
Megépítettem. Tesztelve. Működik szépen mindkét fele. Ha valaki szeretné nyugodtan utánépítheti.
Én ez alapján szoktam számolni.
Tanulságos ajánlás. Ez az első olyan irodalom, ami világosan állást foglal a témában.
Rövid tanulmányozás után, eszembe jutott néhány apró felvetés. 1. Nem említi melyik szabványról van szó, csak elegánsan "a szabvány által ajánlott értékek"-re hivatkozik. 2. Számomra szokatlan a tengerszint feletti magassághoz kötni az értéket. A belső rétegek esete világos, hiszen oda nem jut be semmilyen levegő. De egyenlőre tanácstalan vagyok, a külső rétegek környezeti levegőjének nyomása és sűrűsége (ez függ a magasságtól) milyen összefüggésben van az ő vezetőképességükkel. Halvány emlékeim szerint, mikor még én jártam suliba, a levegő páratartalma alapján próbáltak következtetni az elvárható átütési szilárdságára, és éppen az okozta a gondot, hogy nem lehetett pontosan (és még nagyjából sem tudni) mekkora az a legrosszabb eset, amivel számolni érdemes. 3. Ehhez képest, nagyjából 2 szeres biztonsági tényezőt jelent az általam használt 1mm/100V egységes megközelítés. Figyelembe véve a panelgyártás maszek módszereinek estleges hibáit, illetve a forrasztáskori szintén esetleges szennyeződéseket, még mindig jónak érzem az én ajánlásomat is. A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |