Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Ismét működik a táp, viszont azt lehet megfigyelni, hogy ha 24V-os izzónál maradunk, a kimeneti fesz 24,2V. A kimenetre ráadva a terhelést a feszültség 0,2V-ra esik le, a kimeneti áram 0,33A! Ha emelem az áramkorlátot, akkor sem változik a kimenő fesz, csak az áram. Az előző indításnál 0,8A is emeltem az áramkorlátot, ekkor ment át zárlatba egy teljesítmény tranzisztor. Mind három ic csrélve lett, a diódák, zenner-ek jók ellenállások nem szakadtak.
Kérdés mi az amit nem látok át, nem veszek észre? Ui.: Jó hogy nem a 70V DC akasztottam a tápra. ![]()
Sziasztok.
Több hibát is sikerült fellelnem, amik az én hibáim voltak. Minden alkatrészt megmérni, mielőtt beforrasztom (előfordul). A legrosszabb az, hogy régebben jártam már így . ![]() ![]() ![]() Ohm törvény. Tisztában vagyok vele, ezért is nem csak ráraktam kitekert áramhatárolásnál az izzót, hanem folyamatosan emeltem.. és bár a hideg ellenállás értéke elég kicsi egy ilyen izzónál, nem illene legyilkolni a tápegységet ami elvileg 5A re van tervezve és áramkorláttal van ellátva. És persze megint csak tanultam valamit.. : nem mindig a nagyobb a jobb.
Sziasztok!
Meg szeretném építeni Alkotó 2.7.4-v2 labortápegységét, az alkatrészek már megvannak, lassan lesz időm nekilátni a maratásnak és az egyéb munkálatoknak, azonban az áramkör élesztése előtt lenne a tranzisztorok élettartamát tekintően egy kérdésem ![]() Előre is köszönöm a segítséget. ![]() A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2015
Csak a lényeget nem írtad le: hány V -ra és hány A -ra tervezed?
Ha jól látom 12 X 10 cm-es a borda, az kb 1 tranyónak elég, max 2-nek! A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2015
Helló! Én 4db tranzisztor hűtésére és plusz NTC-fan használata mellet 45 C fok Ez a hűtőborda 4A áramerősség és 30-V mellet kezelhető a hőmérséklet. Én személy szerint csak annyit tudok ajánlani hogy nem a hűtőborda mérete szabja meg a felvezető élettartalmát hanem jól tudjad kezelni a melegedést és ne károsodjanak a felvezetők.
A mellékelt rajz szerinti 30V 3A-re tervezném.
Részben csatlakozva Monster02 véleményéhez, a hűtőborda "nagysága" csalóka paraméter. Elsősorban azért, mert a rögzített félvezető hőmérséklete eltér a bordáétól. De egyáltalán nem mindegy mennyivel, és mennyi ideig. Szerintem, az idő a kulcs. Labortápban, elő lehet idézni olyan körülményeket, amikor egészen hirtelen folyik nagy áram a tranzisztoron, ami egészen hirtelen fogja azt melegíteni. Ennek a melegnek egy részét elvezeti a borda, de főleg az elején egy jelentős rész "benn marad" a tokozásban. Ha ez a bent maradó rész nagy, akkor bármekkora borda mellett is tönkre mehet a lapka.
Az sem mellékes adalék, hogy fordított arányosság van a lapka hőfoka, és a terhelhetősége között. 50-60°C-t elérve, már csak töredéke mértékű a eldisszipálható teljesítmény. Rövid távon a borda minősége, és a felfogás módja a lényeg. A borda mérete akkor kap jelentőséget, mikor tartósan fenn áll a melegedés, mert azért igyekszik kiegyenlítődni a tranyó-borda átmenet csak ez sose sikerül teljesen. Jól kitalált ventilátorral és hozzá passzoló bordával, kisebb méretben is csodákat lehet elérni. A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2015
Teljesen igaza van Alkotó mesternek, én annyit tennék hozzá, hogy ventillátoros hűtés esetén nem előnyös a linkelt függőleges bordázat.
Előnyös esetben beáll egy egyensúlyi állapot. Minél melegebb a borda, annál több hőt képes leadni a környezetének. Egy kis borda ventilátorral megtámogatva rengeteg hőt tud leadni, gondoljunk csak bele a laptopok hűtésébe. A régebbi időkben még simán 40-70W-ot kellett elszállítani egy db. ventilátorral, és minimális felületű réz hűtőfelülettel. Amire érdemes méretezni: megengedett maximális hőmérsékletnél mennyi hőt tud a félvezető eldisszipálni, és itt jól túlméretezni az egészet. Inkább több félvezetőt betervezni, így nagyobb felületen tud a hő a borda felé távozni!
Teljesen igazad van, csak nem ezt írtam.
A függőleges borda megállítja az oldalról jövő levegőt, nem tud végigfutni a kisméretű bordán. Ha függőlegesen hűtöd a ventivel, csak a venti alatti részt éri a levegő. ![]()
Sziasztok! Összeraktam Ge Lee által ajánlott 723 as kapcsolást. Bővebben: Link (remélem jó a link.) Működik is
csak az áramkorlát beállítása nem kerek. Működik ugyan, de nagyon kis poti fordulatra nagyon nagy változással reagál. A feszültségszabályozás teljesen jó. A nyákterv szerint készült az áramkör. Hol keressem a hibát?
Nézd meg milyen potit vettél hozzá , a logaritmikus potik szoktak ilyen módon viselkedni . A jelzés :B az A jelzésű a lineáris az jó neked.
Valószínüleg potméter csere ( lineáris helyett logaritmikus van benne ).
Köszi a tippet, (kaqkknak is), de nem ez a baj. Nem az a gáz, hogy nem lineárisan változik az áram, hanem kb 5 fok elfordulásra oszlik el az egész szabályozás.
Akkor viszont a poti körüli ellenállásokat mérd át, valamelyik azok közül nem helyes értékű.
Nézd meg, hogy a poti 5 fok elfordulásakor mennyi az ellenállása.
Végig mértem, csak a viszonyítási alap hiányzik. Ugyanis eltér az elvi rajz a nyáktervtől. Az elvi rajzon az 1k s potival sorosan van egy 10k s ellenállás és egy érték nélküli, a nyákterven pedig egy 4,7k és egy 120ohm. A nyáktervhez képest "jó vagyok".
Az áramlimit értéke attól függ hogy mikor éri el a feszültség a 0,6V-ot az IC 2-es lábán. Amíg kevesebb addig nem lép be, amint eléri elkezdi visszaszabályozni a kimenetet.
Ha a sönt értéke a rajz szerinti (0,165 ohm), akkor max. 3,6A-t tudsz kivenni a tápból, de ehhez az kell hogy az árampoti felől ne kapjon plusz feszültséget a 2-es láb az IC referencia feszültségéből. Az optimális beállítás a két ellenállással érhető el, a rajz szerinti 10k-val és az R_I max-al. Hogy mennyire lesz lineáris a poti a teljes 300 fokban azt most meg nem mondom, de majd megnézem egyszer alkalomadtán. De az biztos hogy az alsó tartomány nem lesz finoman szabályozható, ahogy általában a többi tápon sem az. Ha az a cél hogy ott is finoman tudd állítani (nx10mA környékén), akkor oda is be kell tenni egy kisebb potit, mondjuk egy soros 100 ohmot az 1k-val.
Akkor ez lehet a bibi. 100 mA körül próbáltam. Viszont onnantól már szépen tartja a beállított értéket. A sönt értéke úgy alakult, hogy két két 0.15 ohm sorosan a 0.33 ak helyére.
A linearitási hiba alatt azt értem, hogy a poti első kb egy harmad fordulata alatt nem szabályoz, illetve a kimenő feszültséget is "eltünteti" (terhelés nélkül, a feszültségállító potit nem piszkálva)
Jó az úgy, legfeljebb finomítani kell rajta az ellenállásokkal. Azt egyébként is jobb úgy beállítani hogy teljesen letekert árampotinál szűnjön meg a kimenőfesz, mert egyébként csak 0,8 vagy 1,2V-ig lehet letekerni a feszt, az a minimum.
A fesz minimum teljesen megfelel. Az áramkorlát működésébe lépését még jó lenne valahogy kijelezni. Erre nincs valami ötleted?
Nekem erre nem volt szükségem, de talán a tokban lévő current limit tranyójának nyitását lehetne valamivel figyelni a 3-as és a 13-as lábak között.
Sziasztok!!
Az a kérdésem lenne, hogy valaki megépítette az alábbi terv alapján, a 2.7.4 típusú labortápot? A dok, törölve! Már fent van párszor ezen az oldalon, elég egy link is. A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2015
Szia!
Van egy sanda gyanúm, hogy NEM egy ember. ![]() S mi a kerdesed? A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2015
Sziasztok!
Sikerült befejeznem a labortápomat (dobozolás). Többféle kimenet található rajta, a mellékelt fotón látni fogjátok. A szabályozható kimenetek közül az egyik: Bővebben: Link, a másik egy sima lm 317-es kapcsolás. A tökéletes működés eléréséhez szükséges segítséget külön köszönöm Nektek! A táp hűtését is automatizáltam egy nagyon egyszerű kapcsolással. A ventilátor fordulatának kijelzésére, a bss oldalon található akkuőr kapcsolást átterveztem, és ezt építettem be (5v és 12v között történik a háromszínű led kijelzés)
Nagyon jól néz ki. Gratula
![]()
Nálam nem vált be a kapcsolgatós mérés. Folyamatosan jó látni a kimenet feszültségét, sőt még az ott folyó áramot is. Ez pl. 2 táp esetén 4 kijelzőt jelent.
Nagyon szép...Használd egészséggel!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |