A tartonyomaték azt jelenti, hogy amikor a motor áll ( nem jön több impulzus, de áram alatt marad az utolso tekercs). Ez nem gond egy 1:80 áttételnél.
Ellensulyt mindenképpen ajanlom, hiszen igy tudod aránylag egyformára méretezni a meghajtást ( csökkenteni a minimumra a tekercsáramokat, azaz kevésbé terhelni az elemeket.)

Ha meredek a pálya akkor hagynám az ellensúlyt, de ha alig emelkedik, akkor nem. Mivel meg tudja tartani, így ha éppen ereszkedne, akkor sem lehetne gond. De most, hogy ezt a mondatot leírtam, rájöttem, hogy ez attól függ, mennyi az ellensúly. Lehet, hogyha egy picit nagyobb az ellensúly, akkor nem kell az emelkedéssel küzdeni, csak tartani kell.

A linkelt NEMA 17-ről mi a véleményetek? Itthon hol érdemes körülnézni? Conrad, Hestore, Lomex amiket néztem, meg a gugli dobott pár robotos oldalt, ahol vagy nagyon gyenge, vagy baromi drága motorokat találtam.

Egy barátommal csináltunk ilyen léptetőmotoros kamera mozgató berendezést. egy kb. 2 méteres sínen halad. Van hozzá távirányító is grafikus kijelzővel. A mozgás sebességét lehet állítani potméterrel, de meg lehet adni azt is, hogy két pont között mennyi idő alatt haladjon végig. 5mp-től 18 óráig lehet állítani az időt. Vannak benne különböző gyorsítás és lassítás karakterisztikák és azt is meg lehet adni, hogy mennyi ideig gyorsítson. A gyorsítás lassítás olyan, hogy elindítod, felgyorsul, majd egy kijelölt pont előtt elkezd lassítani és a ponton megáll. (persze ugyan annyi ideig lassít, mint gyorsított). Egyébként ez egész elektronika 12V-os akkumulátorról is működtethető.
Ezt a készüléket a győri Chrome Ball Studio részére készítettük. Ebben a videóban (főleg a vége féle) nagyon sokszor használták a berendezést.
*

Már megint szamárságon töröd a fejed. Az ellensuly arra is kell, hogy a magzag a dobon egyformán feszüljön. A dobon 2-3x kell átvetni (mint egy faliorán) majd az alap ellensullyal annyira megfesziteni amennyire kell. Ezzel a megoldással bármilyen hosszu lehet a pálya, és mindig egyenletes lesz a mozgás, mert a dobra nem tekeredik fel a madzag és növeli az átmeröt. Csak majd az ellensulynak kell kialakitani helyet, vagy csigázni.
Ha emelkedö a pálya, akkor az alap ellensulyhoz kell adni annyit amennyit az emelkedö megkiván, azaz az extra suly a kocsit kompenzálja, az alapsuly meg a madzag feszülését.

A fenti megoldástol sajnos még fényévekre vagy, de célnak nem rossz, ha tudod mi mindent kell majd még megoldanod. ( szerencsére, ha jol értettem, csak fotozni akarsz, s nem videozni igy egyes finomságok neked nem kellenek - sima gyorsulás meg lassulás, irányváltás stb. ).

Bármelyik kb 30x30x30 mm-s vagy nagyobb motor untig elég, ha tudsz szerezni áttétellel ( mint a videodon volt) az egy nagy lépés a cél felé. Az a motor simán elég, semmi más nem kell, csak egy dob vagy csörlö a tengelyre.

Jövő héten komolyabban belevágok, próbálom minden részletre odafigyelve megtervezni.
Ez a NEMA 17-es motor akkor nekem elég ugye? Nem akarok videózni, csak timelapse. 10-20 mm/s sebesség bőven elegendő.

A motor jo, de azért nézz körül hátha találsz áttételeset, az megsporolna egy sereg munkát.

Próbálok.

Lehet, hogy neki fogok megtanulni a Pic programozást a nyáron. Úgy egyszerűbb lesz az áramköz.

Azt te tudod, de egyszerübben is célba lehet érni.
Persze, ha komolyabbn akarsz a témával foglalkozni, akkor érdemes a processzorok felé nézni, de az eddigi feladathoz meglehetösen felesleges.

Naja, például 5 db LM555-tel

Szerintem 2 is untig elég ( vagy egy 556 ), és azt se felejtsd, hogy egy 555-s müködését és "programozását" még egy kezdö is pillanatok alatt elsajátitja, és müködöképesre épiti, addig a processzorokhoz egy sereg más dolog is kell (PC, programfejleszö környezet, programozási tudás, programozo áramkör stb. ami nem mindig és mindekinél van kéznél). Ráadásul a feladat tul egyszerü ahhoz, hogy egyensuöyban legyen a ráköltött idövel és kiadásokkal.

Léptetömotorok sok évtizeddel megelözték a procikat, és akkor is hibátlanul müködtek, szoval nem procik tették ezeket a motorokat naggyá.....

Ha jol számolom mintegy 1000-1500 Ft-nyi klasszikus alkatrészböl megoldhato a feladat alap elektronikai tudássl, ennyiböl még egy égetöt sem tudsz összehozni.
Persze hadd döntse el a kolléga mire vállalkozik, de nem kell mindjárt ágyuval lövöldözni mindenféle verébre...
Ha majd elindul a kocsija, akkor meglátja, hogy mennyire elégiti öt ki, és még mindig dönthet, de már egy jelentös tudás birtokában, ami jot tesz a programozásnak is.

Néha nem könnyű eldönteni, hogy MCU-e avagy SN74xx. Nálam pl a kuka tele van a TTL-ekkel, az MCU meg ehhez képest ritkaság. Megválogatom, hogy mihez használom fel, de akkor ki is használom, ahogy csak lehet. Szóval szubjektív is. Láthatunk itt PIC-es oszcillátort, ha van belőle, és olcsó, hát hagy fogyjon. Ez a jövő (jelen), mindenképp jó befektetés, ha beletanul az ember.
Ennél a projektnél a hátrányát a beállíthatóságában látom, állítom a kód felét a változók beállítását szolgáló menürendszer tenné ki. De akkor az AD-t kell használni, nyolc potit elbír...Én úgy látom, ez egy döglött projekt. Megérzem az ilyet, ahogy a Mágnás Miskában volt: "Tíz kilométellől szél ellen!"
Ja még valami: egyszer terveztem egy mosógépvezérlőt. Nyilván PIC-kel, de ahogy belegondoltam, hogy az időket, szüneteket milyen nehéz lesz majd beállítani a kódban, (vagy beállíthatóvá tenni) akkor döntöttem inkább az analóg mód mellett. Persze nem épült meg, mert a gépnek szerencsére más volt a baja.

Pontosan igy látom én is.
A kollégának nagyon kevés az ismerete, tapasztalata egy ilyen feladat megoldásához.
A MCU- n egyböl belefutna egy rakás ismeretlenbe. S nem hiszem, hogy távolbol nagyon segiteni tudna valaki.
Én eléggé jártas vagyok az elektronikában ennek ellenére pl. a motor vezérlését már nem bizom az AVR-re, sokkal elegánsabb egy erre fejlesztett processzor, amibe nekem már csak az irányt meg a lépések számát kell beadni. Ezt már egyszerübb az AVR-rel kezelni, de még igy is kihivás a motor gyorsitását vagy lassitását kezelni föleg, ha az ember elolvassa az Atmel idevágo sok oldalas matematikai eszmefuttatását.
És akkor még mindig marad egy egész sor dolog amit meg kell oldani, pl hogyan adja be az ember a késleltetést/idöt (másodpercben vagy percben) vagy az elfordulást (lépésben vagy szögben)?
Ha ugyanezt megcsinálod TTL-l ez fel sem merül, ott elforditod az 555-s potiját ( egy kalibrált- bemért állásba) vagy a BCD egérbillentyün a lépések számát és már megy is szekér.

Szoval tul sok itt a kihivás még a haladónak is. A jövöhéten én is nekifutok a programozásnak, de elöbb még néhány mechanikai jellemzöt kell a prototipuson kimérni (pl. a max sebességet, a szög/lépés viszonyt stb.)
( lehet, hogy még szidni fogom a felmenöket is, ha megakadok a programban, hogy mi a francnak kezdtem is bele)

Szerencsére ez egy olyan munka, amit lehet egyszerűen, és csaknem tetszőlegesen elbonyolítva is elkészíteni. Az elektronikáját és a mechanikáját egyaránt. Egy lineáris vezeték helyett pl lehetne egy ilyet is: ipari robot

Valoban az egyik legnagyobb kihivás a programozando értékek beadása ill. kijelzése. Hacsak Kisvé példájánál maradok 5 mp-töl 18 orát kell beadni valahogyan. Vagy a display lesz kicsi vagy a beadás lesz körülményes. Még szerencse, hogy nekem elég az 1 orás tartomány (ami 5 másodperces ugrásokkal is még mindig 720).

Hát már az is , hogyan hogyan adod be pl. 55 percet 5 másodperces felbontással és hány hely kell egy displayen ennek a kijelzésére?

Hát ez az, az ilyen jeladokkal halálra tekered magad, a displayen meg felvesz 8 karaktert ( az én esetemben 4 idöt kell beállitani, ami a te számitásd szerint is 32 karakter), és ezenkivül kell még további 4-6 3 karakteres paraméter meg a hozzájuk tartozo 1-2karakteres segitség ( pl. T1, SP vagy ^,<,>) s már lassan 4x16-s kijelzö sem elég és ezt mind kezelni kell menet közben.

Egy 2x16-os LCD már 1000ft alatt kapható, nyomógombos inkrementális jeladó nincs egy százas. Mindegyiket könnyedén kezeli bármelyik fejlesztőrendszer.
A 4x4-es billmátrixot is, az egész progit egy óra alatt meg lehet írni. Tekintve, hogy az exponálás percekig, vagy órákig tart, szerintem ha egy perc alatt állítod be a változókat, az nem oszt, nem szoroz...
Unipolárisan könnyedén meghajtja a kontroller a léptetőmotort, mivel ide nem kell nagy sebesség/erő, ez elég.
A nagyobb bipoláris mocikhoz tényleg jobb a hozzá való áramra szabályozott step-dir meghajtó, de ez közel sem egy CNC gép.
És itt azért elég pontosan reprodukálható az eredmény, ami nem hátrány, analóg módon beállítva az 555-nek kicsit macerásabb lenne ezt megoldani.

Hozzáértés nélkül viszont tényleg nem fog menni se így, se úgy. Ha meg valamit tanulni kell, akkor inkább érdemes a kontrollernek nekiesni. Persze az se baj, ha tud az ember cmos-t, ttl-t is.

Ez mind rendben van, csak közben rájön az ember, hogy a processzor teljesen kimerül a baromi display kezelésében és mégsem éri el a kitüzött célt, hogy a szerkezet egyszerü, könnyen kezelhetö és egyböl érthetö legyen.
Én most egy mindössze 5 gombos kezelöpanelen gondolkodom ( valamennyi jellemzö beadására) és ha sikerül mindössze 2x16 karakteres displayen ( sajnos a hely is adott, igy nem igen ugrálhatok). De ha elöveszed a digitális vekert azon is gyakran milyen hajmeresztö az idö beállitása.

Vagy egyetlen plusz gomb segítségével lehet léptetni a tekerendő digitet. Így nem is kell annyit tekeregni, mert egy digit csak 0..9 között mozoghat. Jöhet a következő. A 32 karaktert fél perc alatt be lehet vele lőni. Ugyanúgy használható lcd-vel, mint 7seg kijelzővel is. Utóbbinak jobb a leolvashatósága, cserébe sötétben kiégeti a szemed ha nem veszed le a fényerőt

Még nem tudom mennyire egyszerü egyszerre a motorokat ( nekem 2 van) meg a displayt kezelni, s hol lesz miyen galiba. Az tény és valo, hogy pl. egy mezei W XP PC az LPT porton a motorhoz kapott profi programmal képtelen elérni a kitüzött sebességet ( 300 Hz-es lépések). ( amit irnak is, csak hát nem elöre, hanem a help fájlban) pontosan azt szerettem volna tisztázni, hogy mekkora legyen a kütyüm legnagyobb sebessége, igy most erre is irhatok egy programot.

Nálam még az árak sem játszanak ebben a fázisban komolyabb gondot, sokkal inkább az ergonomiai kérdések, hogy mi a legkézenfekvöbb kezelési eljárás. ( hogy ne kelljen végtelenségig tekergetni vagy nyomkodni egy halom gombot, és a kezelönek egyböl rá kell jönnie a kezelésre.)

Itt nem pwm-röl beszélünk.

Mint mondtam sok évtizede egy ilyen szerkezetet megépitettem néhány TTL ic-vel és a mai napig megy, persze nem olyan kultiváltan, mint manapság kellene.
Most éppen a gyorsitási meg a lassitási algoritmusokkal rágodok, de addig amig nincs meg a mechanika nem léphetek tovább, mert nem tudom a határértékeket. A CNC ettöl sokkal könnyebb, mert ott a PC program elvégzi helyettem az egész vezérlést......

Ki irta, hogy nem lehet megcsinálni? Sajnos a korom miatt azt is állitom, hogy eddig nagyon keveseknek sikerült jol megcsinálni. ( Pedig már vagy egy tucatnyi különbözö berendezéssel volt dolgom). Itt csupán erröl beszéltem.
De ugy látszik ezt meg te nem érted.

A hd44780 alapú kijelzővel nincs sok gond, amikor fut a program, akkor nem is kell foglalkozni vele, egy utasítással kiiratod rá amit kell, és kész.
AVR-ről tudok nyilatkozni, léptetőmotort pl. vezérelheted timer-ekkel megszakítás alapon, 10-20MHz-es órajelnél a párszáz Hz lépésfreki mellett bőven van idő mindenre, akár kisvonatot is lehet rajzolni az lcd-re.
Csináltam már olyat, hogy egy 2x16-os LCD, mellette egy nyomógombos encoder, azzal szépen végig lehet léptetni a beállítandó értékeket, vagy épp a menüpontok közül lehet választani, egy kézzel szépen mindent meg lehet csinálni. Sőt, még dupla kattintást is lehet csinálni vele. Az eeprom-ban pedig akár el lehet menteni pár programot, vagy lehet rákötni nagyobb eeprom-ot és ott még többet.
Meg most rendeltem egy színes lcd-t touch panellal 4000 Ft-ért, ide mondjuk enyhén túlzás lenne, de már ez is elérhető emberi áron. Sőt, bluetooth modullal akár okostelefonról is vezérelhető lenne, mondjuk akkor arra is kéne egy progi, szóval ezt most ne erőltessük, csak érdekességképpen megemlítettem, a jövő errefelé tart, vagy már ott is van.

Én is egy ilyen szerkezeten gondolkodom, persze touch panel nem kell, egy forgathato jelado lesz, meg néhány gomb. A gond inkább az átfogásokkal van, ha egy lépésben akarod pl. az idöt beadni, akkor elég sokat kell tekerni/nyomni a gombot, ha meg külön másodpercenként, percenként, oránként, akkor meg át kell kapcsolgatni, hogy mikor melyik értéket állitod. De azt hiszem ez a járhatobb ut.

Minden más független vezérlés (telefon, PC stb. kizárva - az utobbi már van, de az adott feladathoz csak nagyon behatárolva alkalmas. (sok napig kint kell lennie a szabadban, helyi áramforrásról hajtva, stb. a studioban a PC mindent elvégez).
Azt mindenki mondja legalábbis az utobbi 40 évben, hogy merre felé tart a jövö, és az egyik rossz konstrukcio a másik után jelenik meg a piacon...

A nagy öregek az oramüves szerkezetre esküsznek, mert abba még elem sem, kell, legfeljebb naponta elmenni és felhuzni..... - ott mechanikus ütközökkel állitják be az egyes helyzeteket igy pontosan tudják, hogy mi fog történni.
Nos engem ez utobbi érdekel, átvinni elektronikus formába, és talán mellözni annak a szerkezetnek a bonyolult oramüves szerkezetét.

De hagyjuk, majd meglátom mire jutok, amugy a kollégáé a téma, neki kell valamit talpra állitania.
Azt hiszem kapott egy csomo ötletet, és kiváncsian várjuk mire jut.

Vagy billentyűzd be az adatot. 8 (7) láb, ebből 4 lehet közös az LCD-vel.

A léptetéssel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet valamire. Mi 1,8 fokos léptetőmotort használtunk áttétel nélkül. Még egy ilyen jó felbontású motor is akkorákat lépett (ezen a mechanikán legalábbis), hogy remegett a kép. Így jött képbe a mikro lépés. Ehhez ugyebár szinuszos áram kell a tekercseken, amit pl. PWM-ből meg is lehet csinálni. Na de természetesen a szinuszos vezérlőjelből a motoron nem szinuszos áram lesz, hanem valami torzult dolog. Így kell bele egy szabályozás is, amit persze szintén lehet mikrokontrollerrel vagy analóg módon is. Ezen még érdemes elgondolkodni szerintem.

Ez a másik dolog (ezért nem up to date az én öreg mozgatom sem). Az ujban 1:80-as áttételek vannak, és szabályozott fel- illetve lefuto indulás és megállás, mert csak igy lehet videokamerához használni. Álloképekhez jo a régi.

Üdv!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Egy hasonló elven működő kamera slidert szeretnék csinálni: Bővebben: Link
Ennek a szerkezetnek az elhúzásához szeretnék egy motort. Mivel nagyon lassan kell húznia a kamerát, így egy fordulatszám szabályzós motor kellene, vagy egy motor+ fordulatszám szabályzó.
Ti milyen megoldást/motort javasolnátok?
A kamera és az építmény kb. 1,5-2 kg lenne, és elemmel tudjam működésre bírni

Előre is köszönöm a segítségeteket.

Egyszerü szabályozáshoz elég sima DC motor meg jo nagy áttétel ( kapni ilyen motorokat 1:700s áttétellel).

DC motor 1:700
Bármilyen DC táppal megy a akár PWM is jo.

Ha komolyabb munkára akarod ( szinkronmenet stb) akkor léptetömotor. Az én sinem 120 cm (115 aktiv menet) hosszu alu profil - ezt a távot akár 24 ora alatt is képes megtenni.
( az elektronika most nincs a dobozban a képen,mert éppen kiszereltem némi fejlesztésre ( egy komolyabb munka lesz és erre 2 tengely szerint kell mozgatni, igy össze kell a 2 motort hangolnom).