Ime



HEX a ZIP file-ban...

Szóval mit ajánlanátok, mivel csináljak 12 V ból 5 V-ot?
Egyébként az lenne a célom a ezzel hogy mikor elindítom akkor mérje az indítástól a leállásig az időt és dátum szerint mentse eepromba az utolsó 5 időtartamot. majd leállítás után kb 5 percel kapcsolja ki az lcd-t és legközelebb indításkor kapcsolja be megint.

Kössz a sok választ!!

78M05. Vagy 7805 ha nem kell SMD.

Ez sleepel fogyaszt keveset vagy anélkül is? mert TMR0 át próbáltam használni először a progihoz és csak a TMR1 el működik(talán mert a PortB-n van az lcd.. :nemtudom szóval örülnék ha TMR1 interruptal tudnám megvalósítani a dátumot meg használat közben a stopperelést is.

ÉS ez lényegében mit fog csinálni?
Én olyanra gondoltam, hogy pl: villogtatna egy ledet. Tehát ere és erre a lábára a PIC-nek ezt és ezt kötöd, és fog villogni. Ez egy olyan HEx fájl?

sleep nélkül, folyamatos üzemben.

Ez egy olyan HEX file, hogy semmit sem csinal, meg a config sincs beallitva, lehet meg azt a semmit sem jol csinalja, de azt, hogy kiirja-e a PIC-edre a programozo azt ki tudod ezzel probalni...

Itt egy olyan project ami LED-et villogtat neked... Toltsd le a b675i-1.hex vagy b675i-2.hex filet es epitsd meg azt az aramkort amit oda rajzoltak...

(.jal file-ok a forras file, ha akarod modositani modosithatod, kell hozza a jal programozoi kornyezet, ami egy pascal szeru nyelv - honlap tulajdonos a jal szerzoje, szoval tole ne kerj mas nyelven semmit se ) Ja, es ne zavarjon, hogy 675-os-re neveztek a kodot, a ket MCU abban ter el, hogy a 675-nek van A/D-je, ami neked most ugysem kell... es port initnel sem fog bejatszani szerintem...

Ha beraksz egy 7805-t ami itt mar elhangzott, hogy 5mA minimum, akkor mindegy alszik-e a PIC-ed vagy dolgozik... ha ugyesen mindent kikapcsolgatsz akkor a pikkel menet kozben is max parszaz uA fogyasztasod lesz ami elenyeszo a tobbihez kepest. Meg az LCD-d is mehetne folyamatosan, ha nincs hattervilagitas... csak mondjuk csunya ugyhogy az jo ha lekapcsolod Megjegyzem nem tudom milyen LCD-d van, en egy BC182 kapcsolgatok egyet es az ami a tranyon esik mar eleg hozza hogy jo halvany legyen a kepe, szoval lehet jobban jarsz ha csak parancsbol tiltod le a kijelzest, de valojaban a modul folyamatosan megy.

szóval ez a kapcsolás jó nekem? De minek van a kapcsoláson, egy oylan dugasz. ami a gépbe megy? ezt nem értem. Én ugy gondoltam, hogy a PIC-t beprogramozom, és kötök rá led-et meg kondit, meg ellenállást (meg ami kell) meg tápot. Nade minek ide ehez gép? igy programozza be vagymi?

Ezen a kapcsoláson nincs olyan dugasz, ami a gépbe megy!

hát akor az mi? olyan mint aza dugasz ami a gépbe megy. mit kössek oda, vayg mia fene az?

1. Ha a GPIO0, GPIO1 és GPIO3 lábakra megy, akkor vajon mi a fene lehet?

2. Hol látsz te a gépen 15 érintkezős csatlakozót?

3a. Gépeld be a csatlakozó alatti feliratot a google-be.

3b. trudnai által berakott linken is ott van, hogy mi az.

jdani, programozo csatlakozoja az ami a rajzon van - neked olyat kell ratenned ami a te programozodhoz jo...

Olvastam a thread-et az autós óráról. Én semmiképp nem javaslom, hogy akármilyen nagyfrekis (értsd: MHz-es tartományú) kvarcra órát alapozzunk.

Építettem szórakozásból/tanulásképp korábban egy ilyet AT89S52-vel és egy 3.5 digites LCD kijelzővel. A CPU-nak az órajelet egy 12.00000MHz-es kvarc szolgáltatta, timerekkel be volt állítva az elvileg pontos osztásarány az óra szoftveres lépetését szolgáló interrupthoz. Havi 1-2 perc eltérésnél soha nem lett pontosabb, és ez még mindig sokkal jobb eredmény, mint előtte a 11.000MHz-es kvarccal, amikoris néhány nap alatt már percekben látható eltérés volt.

Szóval én mindenképpen javasolnék RTC áramkört, vagy legrosszabb esetben egy órakvarcos Timer1-et. Az RTC mellett szól szerintem, hogy az még teljes akkulemerülés esetén is működne, járna az óra, ráadásul meg lehetne úgy oldani a PIC-es részt is, hogy amikor nincs a gyújtás ráadva, akkor teljesen lekapcsoljon, minimális fogyasztást biztosítva. Gondolom, hogy amikor az autó áll, és nincs benne senki, akkor úgysem érdekes, hogy látszik-e a kijelzőn az idő.

És ez szeritned a kvarc pontatlansága miatt lenne? Egyébként én is a Timer1-es külső kristály alkalmazását tartanám jónak.

Milyen égetőd van? Hová akartad kötni eddig? Azt hittük tudod hogy kell használni, ha egyszer csak egy fájl kell amit be kéne égetni!? Ezek szerint nagyon nem tudod mit kéne csinálni!

Semmi másra nem tudtam visszavezetni, az osztásarányok mindenhol stimmeltek. A timerekbe az Atmelnél nem szoftveresen kell visszatölteni az indulóértéket, hogy esetleg 1-2 utasításciklussal elcsúszhatott volna. Próbáltam a kvarcnál lévő kondenzátorok változtatásával trimmelni, de nagyon keveset számított.

Egyébként ha utánaszámolsz, 0.01% eltérés az órajelben egy hónap alatt 6 perc, 0.001% eltérés is fél percnél több!

Értem.

Soha nem értettem a MChipet miért nem így kezeli, semeddig sem tartana. Egy csomó kíntól mentettek volna meg az egyik projectnél!

Én azt írtam, hogy 32768Hz-es kvarcról menjen a 18F1320...

Ugyanerre való a PIC Timer2-nél a Period Register, csak nem kezdőértéket kell megadni, hanem végértéket. Az AT89S52-ben is csak a Timer2 rendelkezik automatikus feltöltéssel...

Most már én is kíváncsi vagyok, mennyit téved egy néhány MHz-ről járó óra. Van is itt egy áramkör összedrótozva, holnap írok rá egy programot, és hagyom néhány napig menni.


Mondjuk a DS12887 RTC modul sem az rettenetes pontos jószág, az is téved hetente 30 másodpercet...

Hol lehet találni a kvarc pontosságára vonatkozó elvi adatokat?

Ez a period regiszter a PWM-nél jön szóba, nem jutott eszembe, hogy más módon is lehet használni! Te már használtad fix számlálónak nem 2 hatványa osztással?

Potyo!
Talán még emléxel a délelőtti signed decimal-os kérdésemre.
Próbálom megérteni, nehezen megy.
Ettől függetlenül, az Mplab-ban csak jel-érték ábrázolás van. nem?

Bizonyára igazad van a timer2-vel kapcsolatban, pár éve megvan már, hogy foglalkoztam a dologgal.

Minden esetre tudom, hogy az osztás hardveresen ment, és ha akár csak egyetlen egységet módosítottam az osztón, akkor rettenet durva pontatlanul járt az óra. Már azon gondolkoztam, hogy szoftveresen hogy lehet ne betenni olyan trimmelést, hogy x ezer tickenként egyet kihagyjon vagy hozzátegyen pluszba. Aztán a végén ez sosem került bele a szoftverbe.

Kicsit szamolgattam, mert en sem akartam elhinni csak ugy... Szilvanak van igaza... Mindegy milyen kvartzod van, ha a pontatlansag 30ppm, akkor akar majdnem 80s keses/sietes is lehet 1 honapban...

Ha csak 1ppm a pontatlansag, mar akkor is 2.5s elteres all elo... kezdem tisztelni az orakat Szoval RTC ha pontossag kell, most mar en is amondo vagyok.

Használtam szoftveres soros kommunikációhoz. 102-t írva a PR2-be, 2400bps sebességet ad 4MHz-es kvarccal. Ugyanezzel a frekvenciával multiplexelem a kijelzőket is.

En majdnem ugyanezt az erteket hasznalom 9600-ra (104), csak ugye 1:1 post es prescale-el, igy jon ki nekem a nagyobb sebesseg - jo az a PR2, szeretjuk

A legfelső bit ugyan az előjelet jelenti, de ha az egyes, akkor a szám nem negatív irányba annyi, mint amennyit a többi bit, mutat, hanem amennyit hozzá kellene adni, hogy nullát adjon eredménynek.Ezért lett a 0xFF előjelesen minusz egy, mert a 0xFF-hez 1-et kell hozzáadni, és akkor 0x00 az eredmény (az átviteltől eltekintve).

Helló Mindenkinek.

Nagy gondba futottam bele.
Elkészült az első pic programom, amelyik 7 szegmenses kijelzőket hajt meg.
Elkészült a profi nyák is hozzá.
A pic 16F887-es ez hajt meg három cd4511 bcd-7 szegmens dekodert.
A kijelzők nagy méretűek, igy 14V-ról járnak és közös katódúak, tehát a 4511-es is 14 v-rol jár.
Amire nem számítottam, hogy a pic 5V-os kimenete
nem elég HI szintnek a 4511-nek, mert az is 14 v-rol jár.
Ugye a pic kimenetei nem open kollektorosak?
Milyen egyszerű modszert javasolnátok?
Dupla táp, tranzisztor eszembe jutott, de kész a méregdrága nyák, tehát a legegyszerübb megoldás kéne.

Köszönettel