Sziasztok!
Szeretnék építeni egy stabil 40KHz-es négyszögjelet előállító elektronikát. Eddig 4093-as NAND kapus IC-vel állítottam elő 40KHz-es jelet, de ez valamiért egy idő után meghalt. Amíg működött, addig ok volt, de aztán... LinkTaláltam egy kristály oszcillátoros kapcsolást 4060-hoz. Kérdésem az lenne, hogy tudnátok-e segíteni, hogyan kell kiszámolni a passzív alkatrészek értékét, ha pl 2 MHz-es kristályt használok, vagy bármilyen más értékűt. Esetleg tudnátok-e valamit jobbat javasolni, amivel szép, 40KHz-es négyszögjelet tudok előállítani!?
Segítségeteket előre is köszönöm!

Szerintem minden értékben van 30-40% tűrés. Kondenzátorok 15-30pf az ellenállások meg akár el is hagyhatók, de valószínű a rajzon szereplőkkel is működne.

Az eredeti kapcsolásodnak is működnie kellene. Lehet, hogy a bemenetekkel volt probléma, a legjobb ha összekötöd a kétbemenetű kapu két bemenetét. Ha továbbra is problémás, CD40106 IC -vel kiválthatod, annak a hat inverter mindegyikének csak egy bemenete van. A CD4060 órajel generátora is ugyanilyen megoldású.
A CD4060 egy 14 fokozatú bináris számláló saját óragenerátorral. Ezt hajthatod kristállyal, és RC tagokkal is. Útmutatót az adatlapján találsz. A kristály körüli kondenzátorok értékére nézve az aktuális kristály adatlapján lehet informálódni, de általában 20 - 30 pF szokott lenni az 1 - 20 MHz -es kristályoknál. A kristály frekvenciának kiválasztásánál vedd figyelembe, hogy minden fokozat kettővel oszt, és először a negyedik fokozat kimenete van kivezetve, ezen a lábon az órafrekvencia 16 -oda jelenik meg. Ha nem fontos a kristálypontosság, az RC elemek megválasztásával előállíthatod a 40 kHz -et.
Meglehet, hogy ez nem lesz megfelelő, mert ez nem pontosan négyszögjel. Ha fontos az 50% kitöltésű négyszögjel, akkor az órajelet kétszeresére válaszd, és a kimenetre még egy CD4027 JK flipflopot akasztva (ami 2 -vel oszt) tökéletes négyszöget tudsz varázsolni.

Gondolom a 4060 tökéletes négyszöget ad az osztott kimeneteken. Max ha jobban van terhelve mint a katalógus szerint lehetne akkor kell utána valami puffer.

Jó lesz a 4060 ha talál 10,240MHz-es kvarcot. PLL-ekhez gyakori érték...

Hadd ne én számoljam ki hogy milyen kvarc kell 40 kHz -hez. Majd kiszámolja akinek szüksége lesz rá.

És a 4060 hajlandó lesz még vele oszcillálni, a maga 8Mhz sebességével. (egyébként meg ha eddig egy rc oszcillátor is jó volt, lehet nem is annyira fontos az ezredes pontosság, csak a stabilitás. akkor tűréssel alacsonyabb frekvenciás kvarcot is kereshet )

Szia,
Köszönöm a válaszokat! Megpróbálom a javaslatokat!

12V-on esélyes, 15V-on mennie kell, lehet példányfüggő.

Olyan kvarcoszcillátorra lenne szükségem, ami 15 KHz-et, 10,6 kHz-et és 6,5 kHz-et tud szinuszos kimenettel (12-18 volt 1-2 amper) és egy induktív tekercselés is legyen benne. Ha tud valaki ilyet, azt megköszönnéém

Építesz négy egyforma kvarcoszcillátort ezekből egyiket kinevezed referenciának, a többit meg ha szerencséd van sikerül elhangolni 10-15 kHz-et. Ezekkel építve három keverőt, már meg van az alapjeled. Már csak három hangfrekvenciás 50W-os erősítő kell és kb meg is van.
Vagy veszel 3 DDS modult, ezeket beállítod a kívánt frekvenciákra, de az erősítőket akkor sem úszod meg.

A kristályokat olyan nagyon hangolászni nem lehet. Pár száz Hz -et talán. Tehát szereznie kellene 3 kristályt a kívánt frekvenciára. Ez majdnem a lehetetlen kategória, ill. meg lehet rendelni egyedi gyártásban (talán) méregdrágán.
A kristálypontos freki megoldható még PLL -el, vagy DDS -el is, ahogy írtad.
Mivel hangfrekiről van szó, egy combos hangfrekvenciás erősítőre szükség lesz.

Neten találtam olyat, ( tudom mindent elvisel.. nagy az állatkert...) a kvarc kb 0.1%-ban elhangolható talán egy 10MHz + 0.1% és egy ugyan olyan -0.1% ban elhangolva keverőre küldve tudná ezt. Ilyen alacsony tartományra tuti nem talál kvarcot. Ha oszt rengeteg hangolt kör, vagy négyszögjel. semmiképp nem amatőrnek való feladat .Bár lehet ez sem...
Egyébként meg nem sok alkalmazásban van szükség 40W kvarcpontos oszcillátora , ha meg igen akkor az már nem egyszerű amatőröknél merül fel.

A 0,1% nehezen jön össze. Ha sikerül is egy kvarcoszcillátort működés közben így elhúzni, az legközelebb nem indul el azzal a beállítással.

A Proba fórumtárs ötlete a kvarcokkal és a keveréssel teljesen helytálló, ha stabil analóg megoldás kell.
Ha a kvarcot elektronikusan kevéssé lehet hangolni akkor marad a mechanikai megoldás, ez sem olyan ördögi de eredményes, mert nem rég kellett nekem is ehhez folyamodnom. Mert az épített TTL- PLL referencia és fix osztásarány megkövetelt egy olyan kvarc értéket ami nem beszerezhető. 42 KHz -t kellet elhúznom a 8.867238KHz kvarcon, ami csak mechanikusan lehet, ennek a legegyszerűbb és kellően biztonságos módja, ha a burkolatától megfosszuk, és egy maratásálló lakkfilcel az egyik oldalát a lapkának 'megrajzoljuk. Persze mindezt működés közben, frekvenciaméréssel társítva.
Így a kolléga problémája megoldható, csak ki kell keverni az ezzel a módszerrel létrehozott frekvenciaeltérést, ami nem lenne nehéz, heterodyn jelgenerátorok a régebbi időkben pont így működtek.
Persze ma már vannak jobb megoldások, de ha speciális cuccok nélküli kvarcpontos - szinuszos jel kell, akkor ez fiókból megépíthető, persze precíz munkával.

A keveréses megoldás elég gázos dolog a pontosság miatt. Ilyen alacsony frekvencián elég nehéz, mert a keveréshez használt oszcillátor pontossága is belejátszik.
PLL -nél a VCO lehet színuszos oszcillátor, a kivitelezés sem túl bonyolult. Szokás használni drága lemezjátszók, profi magnók fordulatszám, és szalagsebesség stabilizálására.
Az ilyen kis frekvenciájú kvarcok meglehetősen nagyok, 4 - 5 cm hosszúak, és 2×2 mm keresztmetszetűek, többnyire üveg védőcsőben, úgyhogy ezek csiszolásos elhangolása talán eléggé kivitelezhetetlen, mivel az elektródákat is felgőzölték.

Szerintem meg kézben tartható, Mert 4 darab 10MHz körüli egyforma kvarccal ennyi elhúzás 6-15 KHz elektronikusan nem ,de lakkfilcel simán megy. A oszcillátorok pontossága nem, de a stabilitása fontos lenne, ami a hc49 -tok megbontása miatt sokat romlik, de még elég lehet a működéshez.
A referencia frekvenciából kivonjuk a megfelelő eltéréssel rendelkező beállított másik három frekvenciát, három keverővel. Szűrjük, ami könnyű, mert 10Mhz-t kell elválasztani ~10 KHz-től.
Az analóg megoldás azért lehet most megfelelőbb, mert az eredeti felvetésből kisejlik, hogy a három különböző alacsony frekvenciás szinuszjel kell egy időben és ezért külön kimeneten kell lennie.
De a megoldás keresője nem jött vissza elmélkedni és segíteni.

Szia!
Néhány évvel ezelőtt a Magyarok a Marson versenyhez készült PIC-es szinuszoszcillátor ilyen frekitartományra. A verseny honlapján is találsz megoldásokat, de itt a HE oldalára én is feltettem egyet Bővebben: Link. A programba valamennyire bele kell nyúlni, mert pont ezek a frekik közül csak a 10,6kHz érhető el. A végerősítőre természetesen itt is szükség lesz.

Mondjuk pucukának igaza van. A keverős megoldásban hiába van kvarc, a végeredmény nem kvarc pontoságú (vagyis az de mégsem) . Ha a kvarc elmászik 1hz-t ami nagyon kis százalék 10Mhz-n, a végeredmény szintén 1hz-t mászik el, ami viszont már nem elhanyagolható százalékosan. Így csak valami digitális megoldás marad részemről, mint egyszerűen megvalósítható általam ismert megoldás.

Három PWM kimenet (akár három egyszerű mikrokontrollerrel) a kívánt frekvencián, majd a négyszögjelek "szinuszosítása"? A kontrollerek órajele lehet jóval nagyobb frekvencia, mint az elvárt PWM frekvencia, eléggé pontos lesz a dolog.

Ez meg sajnos így van, de valójában a feladat nem annyira ismert, nem tudhatjuk, hogy valójában baj lenne -e ez. Kvarcpontosságba ez a hiba mármint a frekvenciavándorlás sajna beletartozik. De még mindig jobb mint más analóg megoldás.
Valami ögyes mikróvezérlős megoldással persze űberelhető.

Sziasztok.
Sokat szenvedtem a kvarcoszcillátorokkal, rengeteg kapcsolást kipróbáltam, valamilyen okból mind kudarcba fulladt. Nemrég az interneten keresgélve találtam még egy konstrukciót, az ismert collpitts-kapcsolásra kidolgozva. Nekem eddig LC oszcillátoroknál bevált. Próbáltam már vele kristályoszcillátort is építeni, de gondolom nem jól megválasztott alkatrészek miatt nem indult el. Ez amit találtam, ez viszont elsőre elindult! Mellékelem a kapcsolási rajzot. Az alsóbb frekvenciákon (3,5-7-10MHz környékén) jó a feltüntetett tranzisztor, feljebb már inkább valami RF tranzisztort kell beépíteni.

Bővebben: Link A 137 Mhz rádió topicban lettem figyelmes erre az oszcillátorra. Mivel itt jobb helye van érdeklődöm, hogy ki csinálta már meg? HA ismertem volna a kapcsolást egy évvel hamarabb képes lettem volna behangolni köröket.

Szia. Sok esetben, a nem megfelelő kivitel, esetleg a beépített gyenge minőségű alkatrész, vagy műhiba okozhatja a sikertelenséget. Az is igaz, hogy vannak kényes kapcsolások, melyek szűk feltételek együttállásakor működnek szépen. Akár munkapont, vagy jelvisszacsatolási kritérium esetleg tranzisztor erősítési tényező adott kapcsolásban esetleg kevés, vagy valamely okból nagyobb a veszteség mint a "gerjedéshez szükséges erősítés többlet... Vannak helyzetek, mikor a clapp hoz jó eredményt, van, hogy a colpitts. Van mikor bizgetni kell, hogy induljon, van hogy le sem lehet állítani. Összetett dolgok ezek. De idekeverhetnénk a félvezetőket, is, mert ott is simán beépítésre kerül a fiók aljából olyan alkatrész, mely rossz, vagy már gyengült, vagy épp teljesen nem oda való. Mert adatlap hiába irja, hogy BC182 250MHz Ft-vel rendelkezik(hasraütöttem), de 100 megán mégsem erősít annyit, hogy jó oscillátort lehessen készíteni vele. Persze akad, hogy simán lehet, sőt tízből tízszer berezeg mindenkinél, de mikor Neked kellene akkor nem fog. Így a tranzit-frekvenciának minimum 3x - 10x magasabbnak kell lennie mint az üzeminek ahol használni szeretnéd. Ekkor nem fogsz a félvezető miatt küzdeni. Persze a szerelés technika, kivitel néha sokat számít, néha meg a legvadabb kivitel is teljesen jó.
Utóbb nekem is kellett kvarcokat válogatnom, egy állítható szűrőbe, csak négy közeli egyforma kellett, de 12 darabból sikerült kiszedni 4 egyformát. Olyan jól sikerült, hogy szűkebb lett a sávszélesség mint kellene... Nos, ez néha hiba. A kapcsolás egy 1cm x 2 cm nyákra épült légdróttal meg egy vágással a lemezen. Abban FET az aktív eszköz, de ott sem volt egyszerű, mert bizonyos 4 MHz kvarcot jól rezgetett, de 10,7MHz-t már nem, vagy igen ritkán... FET - cseréjével egyből mindent kristályt vitt, amit beletettem.

Konkrétan szemeztem vele, sőt mint írtam a "lelkét már rég ismertem, és használom a mai napig abban a formában, szóval nem pont így ahogy azon a képen szerepel. De működőképesnek néz ki így is. Megérne egy misét a tesztelése. Mert akkor frekimérővel igencsak megkönnyítené az életet.
Más topikban egyszer volt aza a téma ill. reagálásom, hogy biza kellenek az ilyen apró dolgok ahhoz, hogy az RF -technikában csónakázók kevesebbet fuldokoljanak a megoldatlan áramkörök langya vizében. Szerintem, a kapcsolás elég rugalmas, valószínű, hogy a rajzon szereplő alkatrészekkel is működik jól. De jobb szeretem, ha az egyik pont, (mint itt nem) az áramköri GND képviseli, mert így könnyebb az élet. Nem küld tápfeszt, vagy nem elégé hidegített pontot egyéb áramkörök felé, mint a csatolt fr.mérő, vagy szkóp. De elemes rezgőkör ill tekercs de kondi adapterként, kifejezetten frekimérő elé, pont megteszi így is.
Mod: ez utóbbi kifogásom nem az ÁK. kimeneti pontja felé szólt mert az mondjuk rendben, hanem a kapcsolás bemeneti pontja ellen. Velem előfordul, hogy valamely áramkör belsejében kell egy párhuzamos kört berezgetni, és hozzávetőleg megmérni. Ott jobb ha az egyik pont GND, nem pedig rezgéskeltő valamely bizonytalan impedanciás pontja, mégha hidegített is.

Igen, ezért írtam, hogy valamilyen okból. Néha ugyan azon típusú alkatrész között is nagyon nagy különbség van. Főleg, hogy bontott alkatrészekből építkezek és nincs lehetőségen minden alkatrészt kimérni. Kondenzátoroknál csak azt tudom megmérni, hogy szivárognak-e, pontos kapacitás értéket nem tudom mérni mivel meghalt a frekvenciamérőmben a PIC és emiatt nem tudom használni a frekvenciamérőhöz készült előtétemet sem.

Igen sejtettem. Szerintem teljesen normális dolog, ha amit lehet újrahasznosítunk. Én is hasonlóképp cselekszem. Bár amit lehet beépítés előtt megmérek, és törekszem rá, hogy legyen és készüljön hozzá valamely mérőműszer, mert sok ilyen hasonló sikertelen esetben volt már részem. Szétbontok mindent, és rendszerezek elrakok mindent, mert egyszer biztos hiányozna, ha kidobnám. Ha épül is valamely mérőszerkezet, akkor törekedni kell a lehető legnagyobb védettségre, ha másképp nem is lehet mindig, akkor tartalék alkatrészek hozzá. Mert valójában minden fogyóeszköz. Ilyentén a kvarcoscillátor is szerencsés, mert sokféleképpen lehet megvalósítani, nem árt, ha másra nem is, de egy próbapanel darabra össze van dobva pár lehetséges bolondbiztos kapcsolás, amivel be lehet rezgetni őket, akár sorosan akár párhuzamosan, esetleg szűrőként, érzékeny diódás detektorral meg figyelni. Ekkor elég egy digimulti, amivel lehet sok jelenséget felderíteni.

Amit lehet lemérek beépítés előtt, de nem nagyok a lehetőségeim. Bár mióta lett oszcilloszkóp kicsit könnyebb. Mármint nem alkatrészeket, hanem modulokat mérni.Hát ha még megjavítom a frekvenciamérőm...
A kvarcoszcillátor rádiók teszteléséhez kell, illetve időnként szükség van stabil frekvenciák előállítására rádióvevők különböző fokozataiban. Ebből a kapcsolásból szertnék egy kis jelgenerátort építeni, csak keresek bele RF tranzisztort. Készül egy másik TTL kvarcoszcillátor, 7400-zal, aminek a frekvenciáját 2-es osztó IC-vel szándékozom leosztani. Tényleg, valaki nem tud TTL 2-es osztót?

74LS74, 74HC74 rögtön két darab egy tokban.

A négy NAND kapuból kettő elég rezgéskeltőnek, a maradék kettőből meg drótozol egy flip-flop -ot, és megvan a kettes osztás is egy tokban. Bár nálam sajnos a digitális technikai tudásom az elején elhasalt, mikormég nem volt kellő információm a megértéshez, ma ez másképp lenne. Ez a vonat elment akkor.